Tarjáni Acél, 1958 (8. évfolyam, 1-28. szám)
1958-06-20 / 1. szám
2 TARJÁNIACÉL Napi munka közben erősítsük pártunk egységétr)tíJqoiíék mondják. Népgazdasági szempontból és megyei vonatkozásban is gyárunk fontos üzem. A vasipar fontos termékeit állítja elő, a legnagyobb vasipari gyár megyében. Gyárunk az ellen- a forradalom leverése után másfél év alatt jelentős eredményeket ért el, így például az 1 fő 1 napra eső termelési érték 1955—1957 között 34 forinttal emelkedett. Csökkent a selejt is. Az elmúlt évi munka alapján 9,9 munkanap bérének megfelelő nyereségben részesültek dolgozóink. Az 1957- ben végrehajtott törvényes béremelés nyomán átlagban a 15,5 százalékban növekedtek keresetek. Mindezek a gazdasági eredmények magukban foglalják a kommunisták felvilágosító és szervező tevékenységét, azt, hogy a gyár dolgozóinak nagy többsége támogatta a párt és a kormány helyes célkitűzését. Kétségtelen azonban, hogy az elért eredmények még nagyobbak lehettek volna, s adva vannak a feltételek ahhoz, hogy már a közeljövőben valóban növekedjenek is. E feltételek, eddig még ki nem használt tartalékok között is első helyen kell említeni gyárunkban a pártegység szilárdítását. A marxista-leninista forradalmi pártot az jellemzi, hogy ideológiai, szervezeti kérdésekben egységes. Egységesen cselekszik a határozatok végrehajtásában és nem tűr meg semmiféle frakciózást, csoportosulást a párton belül. A pártegység hiányáért mi, magyar kommunisták drága árat fizettünk 1956-ban. A külső imperialista mesterkedések, a Nagy Imre-féle csoport árulása, a régebbi párt és gazdasági vezetés hibái mellett nagy szerepet játsszott az ellenforradalom kirobbantásában a pártegység hiánya. A pártegység alakulása, szilárdsága nagyban befolyásolja a párt tömegkapcsolatát. Ezért a párt tömegkapcsolatának állandó szélesítése is parancsolóan írja elő számunkra a pártegység megteremtését. A pártegység hiánya gyárunkban is nagy leckét adott a kommunisták számára az ellenforradalom idején. Ennek ellenére mégis tapasztalható, hogy kommunistáink egy része nem tanult az eseményekből s nem vont le megfelelő tanulságokat abból, hogy az ellenforradalom a megye többi üzemeihez viszonyítva a legnagyobb hatást éppen itt érte el. A mi pártunktól teljesen idegen az a gyakorlat, hogy egyesek nem hajtják végre a párt határozatait, jogos, de többségében vélt sérelmek szemszögéből vizsgálják a helyzetet, s ezzel veszélyeztetik az egységet. Az önös, személyi érdekek fölébe helyezése az egész párt, a társadalom érérdekeinek, nem egyeztethető össze a kommunista magatartással. Az egyéni vágyak, óhajok, szubjektív érzelmek, megítélések akkor sem menthetők, ha ezeket a „párt védelmének” jelszava alatt gyakorolják. Az esetek többségében beigazolódik, hogy az ilyen gyakorlatok súlyosan ártanak a pártnak és végeredményben az ellenség malmára hajtják a vizet. Ettől már csak egy egészen kis lépés kell addig, hogy valaki a rágalmazás és az alaptalan vádaskodás útjára lépjen.annak gyárunkban olyan tapasztalatok is, hogy egyes elvtársak, bár elismerik hibáikat, amikor azokat feltárják előttük, azonban vajmi keveset, vagy egyáltalán semmit nem tesznek azok kijavításáért. Mások olyan eljárást engednek meg maguknak, hogy nyíltan, szemtől-szembe, nem hanem illetéktelen helyeken mondják el véleményeiket. Valamennyi ilyen eljárást mélységesen el kell ítélnünk. Ahhoz, hogy gyárunk kommunistái maradéktalanul teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, szorosabbra kell zárniuk soraikat, kivetve magukból minden olyan jelenséget, amely veszélyezteti a párt egységét, rontja a párt és a dolgozók közötti kapcsolatot. Legyenek úttörők abban, hogy gyárunkban kialakuljon a nyílt, szabad, őszinte bíráló légkör. Sajnos eléggé elterjed az a hangulat, hogy nem érdemes szólni, nem érdemes őszintének lenni, mert aki megmondja az igazat, annak betörik a feje. Sok a tennivalónk, hogy a még mindég tapasztalható erős befelé fordulást felszámoljuk, leküzdjük a bizalmatlanságot az értelmiség, a pártonkívüliek iránt. Mindennapos és szívós munkával biztosítsák gyárunk kommunistái, pártszervezetei, hogy szilárduljon a pártegység, javuljon a kapcsolat a vezetők és a dolgozók között. Az egységes munka, az egységes cselekvés azonban magában foglalja azt is, hogy szilárduljon a közös cél érdekében az egység a gazdasági vezetésen belül is, a gazdasági és mozgalmi vezetés között is. A pártegység megvalósítása és szilárdítása nem elvont fogalom, nemcsak a felsőbb szervekre tartozik. A mindennapi élet sűrűjében munka és harc közben erősödik, szilárdul. Nem nagy általánosságban, hanem minden egyes kommunista, minden egyes vezető munkájával és magatartásával szolgálja a párt, az ország erősödését. Az egységes állásfoglalás, az egységes cselekvés a határozatok, a feladatok végrehajtásában csak úgy juthat érvényre a felsőbb vezetésben is, ha lent valamennyi kommunista, valamennyi pártszervezet képessége, ereje és tudása legjavát adja annak érdekében. ....... .. ^\Mmmm 170 ezer forint szerencsés nyertese Bátraké a szerencse, tartja a közmondás. Ezek közé a bátrak közé tartozik Kolynok Gyula, a szerkesztési osztály dolgozója is. A lottó 23. hetének húzásán négy találatot ért el és ezzel 170 000 forintot nyert. Felkerestük őt, hogy tervei felől érdeklődjünk. Meglehetősen nehezen lehetett szólásra bírni, de azért mégis megtudtunk tőle egyetmást. Rendszeresen játszik a lottón, minden héten szelvényen. Amikor a három rádióból értesült, nagyon megörült. Régi vágya egy gépkocsi és most ezt a vágyát szeretné valóra váltani, továbbá lakását szépen berendezni. Jut még a nyereményből másra is, de mint Kolynok elvtárstól megtudtuk, takarékos ember lévén, most egy másik közmondásra, amely szerint — könnyen jött pénz, könnnyen megy, — szeretne rácáfolni. Nem akarja a pénzét könnyen elkölteni, egyenlőre benn hagyja a csak akkor vesz ki bankban és belőle, ha előbb alaposan meggondolja, mire akarja elkölteni. A magunk részéről osztozunk Kolynok elvtárs örömében és kívánjuk, hogy tervei valóra váljanak. 1958. június 20 Mit várnak az ismét megjelenő Tarjáni Acéltól? Akaratlanul is szemtanúja voltam a minap a központi iroda I. emeleti folyosóján, egy beszélgetésnek. Két fiatal lány ostorozta a Nógrádi Népújság akkor jelenlévő munkatársát. • Ha Pesten elültetnek egy fát, azt az egész ország tudja... Mi többezer forintosmunkát végeztünk társadalmi munkában, s rólunk mégsem írtak, senki nem tudja... Nem hiúság de jól esne az erkölcsi megbecsülés. Ez jár most eszembe, amikor az üzemrészeket járom, hogy érdeklődjek dolgozóinktól, ki mit vár meginduló lapunktól. S jóleső érzés tudni, hogy a jövőben nem lesz a fentiekhez hasonló panasz, hiszen van már lapja gyárunknak. Míg idáig értem gondolataimban, már a drótgyárnál vagyok. Vonsik Tibor fiatal műszakit kérdezem, mit vár a laptól. — Mi fiatal műszakiak szeretnénk lapunk hasábjain olvasni egy-egy élenjáró módszerről, így például: hogyan alakul a dróthúzás automatizálása világviszonylatban. De sokat segíthet a gyár fejlesztésén is. Szeretnénk olvasni például a hengermű fejlesztéséről is, de emellett sokat segíthet egy-egy élenjáró módszer elterjesztésében is. Galcsik József, a rudvai üzem dolgozója így önti szavakba véleményét: — Ne legyen az üzemi lap kis Népszabadság. Mi dolgozók azt várjuk,hogy a lap elsősorban az üzemi élettel foglalkozzon. Legyen szó benne gyakran az újításokról, javaslatokról, amelyek munkánkhoz nagy segítséget adnak. Kisvádi Józsefné sokat vár a Tarjáni Acéltól. — Bennünket, dolgozó nőket érdekel az üzemi élet, a gazdasági kérdések. Azonban ne feledkezzenek el rólunk sem, asszonyokról, lányokról. Szeretnénk néha olvasni ételrecepteket, de emellett varrásmintát is örömmel vennénk. S ha ezt megkapjuk, mi a nőbizottság részéről ígérjük, minden segítséget megadunk a lap szerkesztőinek. Kispál János arról beszél, hogy segítséget vár a laptól a folyamatos anyagellátásban. Sokat várunk az üzemi laptól, örömmel üdvözöljük megjelenését. Szalva Géza éppen egy listával a kezében jön, amelyen nevek tömkelege, akik aláírásukkal igazolják, hogy előfizetői lesznek a Tarjáni Acélnak. Mint megtudom, Szalva elvtárs műszakjában két dogozó kivételével mindenki megrendelte a lapot. S most halljuk Szalvai elvtárs véleményét. — Legyen a lap egy tükör, amely híven tükrözi életünket, eredményeinket, problémáinkat. Vesse fel bátran a hibákat, mert közösen nagy segítséget tudunk adni kijavításához. Ezután a termelési osztály vezetőjét, Tóth Pál elvtársat kerestük fel, aki örömmel fogadott, mint a lap első hírnökét. Éreztük hiányát az üzemi lapnak. Azelőtt sok probléma megoldásához nyújtott a lap segítséget. A dolgozókat nemcsak saját területükön, hanem az egész gyár életéről tudtuk tájékoztatni... Örömmel fogadtak bármerre jártam, de úgy hiszem még nagyobb örömmel veszik kézbe lapunkat, s mi ígérjük, nem csalatkoznak de viszonzásul igényeljük a gyár dolgozóinak segítségét. —is Gyárunk fennállása 90. évfordulója megünneplésének programja A Salgótarjáni Acélárugyár főmérnöki szobájában nem mindennapos megbeszélésre jöttek össze június 7-én. A tárgyalóasztal körül ülők ez alkalommal a gyár élete egy mérföldkövének jelentőségéről beszélnek. A Salgótarjáni Acélárugyár 1958. augusztus hóban lesz 90 éves. Amikor 1868-ban a Pécskő — Karancs és Salgó hegységek láncolatától övezett — akkor még mocsaras — völgyben megindult egy gyár, még semmi tanújelét nem adta a szociális gondoskodásnak. A gyár akkori épületei favázas üzemek voltak, amelyek építésénél nem volt döntő fontosságú szemlélet az akkori építtetőknek a világosság, a napfény és a balesetmentességet biztosító tágasság. Egy volt a lényeg, a gyors felépítés és üzembehelyezés mellett a minél nagyobb profitszerzés. A gyár akkori dolgozói igénytelen, messze idegenből verbuvált, túlnyomó részben idegen ajkú munkások voltak. Azóta a gyár sokat fejlődött. A gyár műszaki, területi, szociális, kulturális fejlődését rögzítik a főmérnöki szobában összegyűlöttek. A megbeszélésen jelenlévők elhatározták, hogy a gyár 90 éves évfordulójának megünneplését 1958. augusztus 20-án rendezik meg. A megrendezés szervezéséhez, az ünnepség lebonyolításához különböző bizottságok alakultak. A gyár 90 éves történetének, műszaki, területi, szociális és kulturális fejlődésének szemléltetésére, a rendelkezésre álló fényképekből, tárgyakból, feljegyzésekből és könyvekből a múzeum-létesítő bizottság megszervezi és összeállítja a vállalat állandó történeti múzeumát. A 90 éves évfordulóra összegyűjtött képek és tárgyak múzeumi kiállítását a vállalat dolgozói és Salgótarján város közönsége az Acélárugyári Kultúrotthonban augusztus 19-étől megtekinthetik. A hírlap és propaganda bizottság folytatólagos újságriportot fog adni a gyár 90 éves történetéről. Képes riportokkal szemlélteti a gyár és a lakótelep 90 éves fejlődését, a munkakörülmények változásait, a gyári dolgozók szociális és kulturális igényeinek ellátottságát ma és a múltban. A Salgótarjáni Acélárugyár 90 év alatt betöltött szerepe a magyar iparban, azonkívül az árutermelés helyzete és fejlődése belföldi és külföldi vonatkozásban, a termelékenység és önköltség alakulása, a vállalat technikai fejlődése — korszerűsítése, — a vállalat létszámalakulása mind olyan adatok, amelyek hűen szemléltetik majd a vállalat fejlődését különösen a felszabadulás után. A vállalat dolgozói a 90 éves jubileumi ünnepségekkel kapcsolatban széleskörű munkaversenyterveznek, amelyben a terv teljesítése mellett fősorban kifejezésre fog jutni a gazdaságos termelés, a selejt csökkentése, az anyagtakarékosság és a munkában való fegyelmezettség. Vállalat igazgatósága egyetértésben a párt és szakszervezettel, a gyár fejlesztésében részt vett kiváló dolgozókat megjutalmazza. Az ünnepélyt rendező bizottság megrendezi és levezeti az augusztus 19. és 20-i jubileumi ünnepségeket. 1958. augusztus 19-én lesz a gyár történeti múzeumának megnyitása. Augusztus 20-án a 90 éves évfordulóra rendezett ünnepség és műsoros esten a párt- és szakszervezet részéről eszközölt üdvözléseken kívül Lizsnyánszky elvtárs a vállalat főmérnöke rövid ismertetőt ad a gyár 90 éves történetéről. A jubileumi kitüntetések és jutalmazások után a vállalat veteránjai elbeszélgetnek KISZ fiatalokkal, majd a Petőfi színjátszók szórakoztatják a meghívott vendégeket és az Acélárugyár dolgozóit. Tóth Pál 5 rúdvasüzemben? Lesz-e fürdő a Régóta vajúdó ügye a rúdvasüzem dolgozóinak egy fürdő megépítése. ígéretet már kaptak eleget, de ettől többet még nem tudtak elérni. Pedig már a pénz is meg volt a fürdőre. Vonsik Ernő, az Acélárugyár munkavédelmi felügyelője így nyilatkozik erről a kérdésről: “ A 200.000 forint, valóban megvolt és meg is van. És, hogy mégsem tudjuk elkezdeni az építkezést, ennek csupán az az oka, hogy nincs építési kapacitásunk. Komoly gondot fordítunk arra, hogy ezt mielőbb megszerezzük. Újabban ismét ígértek nekünk, hogy segítséget ez a probléma mielőbb megoldódjon, azt A rúdvas dolgozói viszont tudják, hogy ígéretekből még nem lesz fürdő. Gyors és határozott intézkedésekre van szükség, hogy ez a 200 000 forint ha már megvan, szolgálja azt a célt, amire szánták, a dolgozók egészségvédelmét. Reméljük, hogy az illetékesek ezután jobban a szívükön viselik majd a rúdvasüzem dolgozóinak régi kívánságát és mielőbb pontot tesznek erre a régóta húzódó és eddig még meg nem oldott problémára. AZ EGYMILLIÓ FORINTOS CÉLKITŰZÉSÉRT /V^VVVVvA^VWVVVN^^wWVVVVNVVVVVVVVVSA^SAAA^AAAA^A^VVVVVWS FIATALOk a takarékossági mozgalomban gazdasági év végére egy mil A kormány takarékossági felhívása folytán gyárunk KISZ fiataljai azonnal munkához láttak. Legelső feladatuik volt annak a területnek felmérése, ahol igen sok hasznos anyag vész el. A terv elkészítése után a KISZ szervezet vállalta, hogy alió forintot takarít meg. Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A fiatalok terve kiállta a próbát, amelyet az első negyedév 210 000 forintos megtakarítása bizonyít. De nem csak ezt tudtuk meg Demény elvtárstól, hanem azt is milyen területen sikerült e szép eredményt elérni s kik emelkedtek ki jó munkájukkal. Megkezdték a Dolinka javítását, amelynek munkálatai jelenleg is folynak. Az elvégzendő munkák értéke meghaladja a 170 ezer forintot Igen jelentős munkát tett Papanetz Sándor 8 végzős brigádja a vasgyűjtésben. Az eddigi gyűjtés eredménye 139 000 forint. A brigád a vasgyűjtésért kapott pénzből két hetes üdülésen vesz részt a Német Demokratikus Köztársaságban. A takarékosság másik fő területe a papírgyűjtés volt. Talán nem jelentős összeg az a 2300 forint, melyet 46 mázsa papírért kaptak a fiatalok a népgazdasági értéke annál nagyobb. Itt Oláh Katalin ért el kiváló eredményt, akit a KISZ megyei bizottsága két hetes romániai üdüléssel jutalmaz. A takarékosság kiterjedt az üzemrészekre is, így többek között a főműhelyben az esztergályos brigád a vídlakés megtakarításáért indult harcba. Rövid idő alatt már 2500 forintot takarítottak meg. A központi iroda alapszervezetének fiataljai társadalmi munkában útépítési és parkosítási munkálatokon már eddig 330 órát dolgoztak. Ugyancsak kivette részét gyárunk fiatalsága az új főtér létrehozásában, elsők voltak a közelmúltbkban elkészült 100 személyes kórház munkálataiban is, ahol 20 000 forint értékű munkát végeztek el. A második negyedév még nem ért véget, ám az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy fiataljaink túlszárnyalják első negyedévi eredményüket, s az év végére minden bizonnyal teljesítik egymillió forintos vállalásukat. |gg A technika világából §|gg vwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww (Sirály) gépkocsi. Az új gépkocsi szerkezete rendkívül tökéletes, üzemeltetése igen gazdaságos és kényelmes. Május 23-án a „Fives-Lille” francia társaság közel hatmilliárd frankos szerződést kötött a „Technopromimport” szovjet vállalattal, a Szibériában francia mérnökök által megépítésre kerülő óriási cementgyárral. Ennek felépítéséhez 14.000 tonna anyagra van szükség; az üzemben két, 175 méter hosszú kemencét állítanak fel. A gyár évente 5750 tonna portlandcementet ad a Szovjetuniónak. A franciaországi Tancarville-ben épült a Szajnán az a függőhíd, amelynek egyetlen 608 méteres íve szeli át a folyót. A hídpályát 112 sodrott, 1070 méter hosszúságú és 72 milliméter átmérőjű drótkötél tartja. Egy-egy drótkötél 27 tonna súlyú és 169 acélszálból van összesodorva. Megindult a rendszeres közlekedés a kínai Kargalik településtől a tibeti Gartok településig vezető új műúton.. Ez a világ legmagasabban fekvő autóútja. A műút körülbelül ezer kilométer hosszúságban és 4 000 métertől 5 500 méterig terjedő magasságban húzódik, átszelve a Kunlun hegység zord vidékeit. Az új műutat a kínai építők másfél év alatt készítették el. A brüsszeli világkiállítás a szovjet pavillonjában látható Gorkij-autógyár legújabb típusa, a hétszemélyes Csajka