Tarjáni Acél, 1967 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-06 / 1. szám
A Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottságának lapja XVII. ÉVF. 1. SZÁM 4RA: 30 FILLÉR 1961. JANUÁR 6, Fegyelmezetten láttunk munkához 1967-ben Megfelelő mennyiségű féltermék — Nem volt későnjövő — hőssel negyven fedett vasúti kocsi — Megindult a sí export gyártás Az elmúlt napokban léptük át az új esztendő küszöbét, hozzákezdtünk az 1967-es év nagy feladatainak megvalósításához. Az indulás mindig nagyon sokat jelent. Ezért megkérdeztük a gyárrészlegeket, hogyan telt el az év első munkanapja, milyen események, munkasikerek láttak napvilágot 1967. január másodikén. Gyárunk valamennyi dolgozójának dicséretére válik, hogy az új év első munkanapján egyetlen elkéső sem akadt, mindenki pontosan beérkezett. Nézzük mi történt az üzemekben, az első műszakon? Kovácsológyár A gyárrészlegben egyetlen igazolatlan hiányzó sem akadt, minden dolgozó a munkahelyén volt reggel 6 órakor. A gyárrészleg tervét két nappal előbb teljesítette, így ezt az időt az üzemek többletnyereség biztosítására használták fel. Elérték azt, hogy megfelelő mennyiségű féltermék állt rendelkezésükre. Ennek köszönhető, hogy zavartalanul kezdtek az 1967. év feladatainak megvalósításához. A gépek megfelelő állapotban várták a munkásokat és sikerült a szerszám ellátás is. Ez annál is jelentősebb a kovácsológyárban, mert ez évben mintegy 9 millió forinttal kell többet termelniük, mint tavaly. Molnár József gyárrészlegvezető elmondotta, hogy az első munkanapon a fizikai és műszaki dolgozók egyaránt helytálltak, a termelés nagy lendülettel kezdődött. Folytatták az új típusú csillekapcsoló szerkezetek előállítását, amelynek szállítása sürgős. Exportra különböző típusú csákányokat, kapákat, fejszéket készítettek. Hideghengermű Komoly munkával kezdték az új évet a hengermű dolgozói. Az első műszakban a Quartó gépen támhenger és emulzió cserét hajtottak végre, ezen dolgoztak a szerelők. A munka délután órára elkészült, így a második műszak már megkezdte a termelést. A gyárrészlegnek nagyon fontos és felelősségteljes munkája van. Az IKARUS Gyárnak készítenek egy igen vékony acélszalagot, amelyet az exportautóbuszok hűtőrácsához használnak fel. A budapesti gyár kérte a gyártás meggyorsítását és a mielőbbi szállítást, így teljes erővel dolgoztak az acélszalagok elkészítésén. Dinamóacélból az idén mintegy ezer tonnával gyártanak többet, mint tavaly Ehhez is hozzákezdtek, aznap szedték ki a kemencéből az anyag egy részét Már megérkeztek az első negyedéves exportrendelések, és így az első munkanapon ezen a téren is bőven akadt tennivaló. Közlekedési üzem Az üzem dolgozói az év első napján számba vették a feladatokat mert az ünnepek alatt eléggé összetorlódtak a kirakatlan kocsik. Ezért a munkát úgy kellett megszervezni, hogy gépi eszközökkel minél gyorsabban tudják kirakni a vagonokat, hogy azok visszakerüljenek a népgazdaság vérkeringésébe. Megkezdődött a készárú kiszállítás. Az első napon mintegy 25-28 megrakott vasúti kocsi hagyta el a vállalat területét. A MÁV az első munkanapon „meglepetéssel” is szolgált a közlekedés dolgozóinak. A múlt év utolsó napjaiban nagyon szűkben történt a fedett kocsi ellátás, az év első munkanapján viszont 39 darab üres fedett kocsi állt az Acélárugyár rendelkezésére. A szállítás dolgozói reménykednek abban, hogy ez egész évben így történik. Öntöde gyárrészleg Az átmenet az új évben zökkenőmentesen sikerült az öntödékben is. A gyárrészleg az ünnepek alatt sikeresen megoldotta a kupola kemence és a martinkemence üzemeltetését és így nem történt kiesés az első munkanapon. Tiszta lappal kezdték az újévet, mert már „törlesztették” a tételes gyártásból eredő lemaradásukat, így január 2-án megkezdték az első negyedéves rendelések teljesítését. A vasöntödében kökülákat, hengereket és gépöntvényeket gyártottak elsősorban az OKÜ részére. Az acélöntödében öntvényeket, tárcsákat, kovácsüllőket triplex önteéseket készítettek és Huzalma Már az elmúlt év utolsó hetében ismeretessé vált az 1967-es terv — tájékoztatott Manicher György főmérnök elvtárs. Ennek alapján már előre úgy irányítottuk az üzem munkáját, hogy megvalósíthassuk az átmenet zavartalanságát. Ez amiatt is szükségessé vált, mert az acélhuzal profil megszűnése kapcsán más termékek éves termelési száma tekintélyesen módosul. A termelés megindításához hozzájárult a félkész termékek biztosítása, így az új tervfeladatok végrehajtásához zavartalanul hozzákezdtek a dolgozók. Minimumra csökkentették az újrainduláskor előforduló kiesési időt, és így már az első munkanapon jó eredményekeet ért el a huzalma gyárrészleg. Az év első nagyobb exporttételeit Bulgária, Jugoszlávia és az NSZK kapja xx ua^iaiuan UJCŐ/IC11UU, írunk, ez azonban a termelési feladatok teljesítésénél nem jelentkezik újszerűen. A napi tervek teljesítséért továbbra is minden erőt latba kell vetni. A zökkenőmentes átmenet érdekében termelő gyáregységeink már korábban megtették a szükséges intézkedéseket, így volt ez a hideghengerműnél is. A már beérkezett exportszalagacél rendelések nagy részét január 15-ig, illetve 25-ig kell szállításra kész állapotba helyezni. Az első hónapban nagyobb mennyiségűen ± Jlgaria, Jugoszlávia részére állt elő a hideghengermű különféle szalagacélokat. Az említettek mellett a beérkezet rendelések között Irán is igényelt nagyobb mennyisége január 15-i határidővel, ez azonban még december hónapban teljesítette az üzem A napi munkák folyamatos végzése mellett kisebb gondot okoz a hideghengerműnél az exportrendelések hiánya. A reskedelmi Metalimpex KülkeVállalat igéreti szerint azonban a rendelő hiányt rövid időn belül felszámolják. K É Év eleji beszélgetés Ürmössy László vállalati főmérnökkel Cél: a vörös zászló rtékesebb termékeket, nagyobb mennyiségben Ezek a lehetőségek biztosít ~r jtanak azt, hogy a profilunk — Piac és kooperáció a magasabb igényűhoz tartozó termékek körüli gyártmányhoz — Jobb kivitel, tetszetős csomagolás — Tökéletesítsük a bevizsgálás módszereit Új gazdasági év küszöbére értünk. Az új év új feldatokat tartogat számunkra. Hogy olvasóinkkal megismertessük az 1967-es év terveit és távlatait, felkerestük Üzsnössy László elvtársat, vállalatunk főmérnökét, s választ kértünk néhány kérdésre. A kapott tájékoztatás alkalmas arra, hogy korántaiban bontakoztassa fizikai és műszaki dolgozóink 1967. évi feladatait. Az új feladatok évben milyen megoldása előtt áll az Acélárugyár? Talán úgy kezdeném — mondotta bevezetőül Ürmössy elvtárs —, hogy nagy dicsőség a legjobbak között szerepelni a kiértékelések során, és milyen felemelő érzés átvenni egy kitüntetést, amelyet eredményes munkával érdemel ki egy üté"° s kollektíva. A terv során vállalatunk háromszor nyerte el az é.üzem címet és nagyon jóleső érzéssel gondolunk vissza azokra az szavakra, amelyeket elismerő egy-egy ilyen kitüntetés alkalmára kaptunk." De most még az é'üzemi csillagnál is fényesebb csillag körvonalai kezdenek kibontakozni szemünk előtt. Vállalatunk az 1967-es esztendőben olyan tervet íű maga elé, hogy a legjobbak között is a legjobb lehessen és 1968. tavaszán a Minisztertanács és a SZOT Vörös ZA^a’ának tirtokában ünnepelhesse a vállalat 100 éves jú.'.Limai hid.é’i munkánkat tehát az eddigieknél is jobban kell megszerveznünk. Olyan részletekbe menő tervet kell magunk elé állítanunk, amely szinte naprólnapra mutatja azokat a feladatokat, amelyek végrehajtóig lehetővé teszi a vörös zászló elnyerését. Nem lesz könnyű feladat, mert éppen az adott időszakban jelentős mértékű akadályokkal kell megküzdeni, pótolni kell elprofilírozott gyártmányainkat, és meg kell teremteni az alapját az 1968. január 1-én életbelépő új gazdasági rendszernek. Éppen az előkészületi és átmeneti jellegből következik, hogy már sok tekintetben szakítanunk kell az elmúlt időszakok módszereivel és öntevékenyen arra az útra kell lépnünk, amelyet 1968-tól már önállóan minden segítség nélkül kell járnunk. Miben jelentkezik náluk az önállóságra való törekvés? Változásokat vezettünk be az 1967. évi tervek készítésénél is. A gyártmányok menü-2 Termelési tervünk értékben százalékkal alacsonyabb lesz az 1966. évinél. Ezt elsősorban az a 60 millió forint körüli kiesés eredményezte, lárdságú amelyet a nagy szihuzai áruknak vállalatunktól való elprofilirozása jelent. Az ebből eredő veszteséget egyenlőre csak mintegy 50 százalékban sikerült más gyártmányok fejesztésével pótolni. Tornatervünk kb. azonos szinten marad az 1963. évi teljesítéssel. A két szám összevetéséből látszik, hogy a viszonylag magas értékkel futó nagy^ rf!r CT* ’ hí 7 g 1 £), ]_i.o.oJ(§c,0 miatt a fajlagos termelési érék csökken 167-ben. Ezen jelenség viszont nincs összhangban azokkal a törekvésekkel, amelyeket éppen a gazdaságosság fokozása érdekében tűztünk magunk elé. Inyiségi számbavétele helyett, elsősorban az értékterv kialakítását tartottuk fontosnak, és vizsgálat tárgyává tettünk jó néhány gyártmányunk kat olyan szempontból is, hogy azok előállítása egyáltalán gazdaságos-e, az igények kielégítése szempontjából szükséges-e? A második oldalon viszont éppen a jelentkező igények kielégítése érdekében tettünk lépéseket új gyártmányok bevezetésére, vagy gazdaságosan gyártható termékek mennyiségének fokozására, az értékesebb áruk gyártását szorgalmazzuk. Ma azonban még azt kell mondanunk, hogy ezeknek az értékesebb áruknak az elhelyezése, értékesítése érdekében nem használtuk ki kellőképpen a lehetőségeket. Igen gyorsan fel kell tárjuk azokat a piacokat, kooperációs lehetőségeket, amelyek biztosítják a magasabb igényű termékek gyártásának növelését. De meg kell változtatnunk azt a belső szemléletet is, ami egy-egy ilyen új objektum üzembehelyezése után a nehézségek keresésében, az aggályok előretolásában jelentkezik. Bíznunk kell technikai felkészültségünkben, a szellemi és anyagi erők hatékonyságában és az optimális lehetőségek kihasználására kell törekedni. Ugyancsak a fenti értéknövelő tornak program keretébe tazazok a törekvések, amelyek a továbbfeldolgozás készremunkálás előtérbe helyezését szolgálják. A gazdaságossági előnyök ennek a programnak mellett olyan szerepe is van, hogy az iparmedencékben uralkodó foglalkoztatási problémának megoldását segítsük. Elsősorban a továbbfeldolgozási szalagáruk lehetőségeivel kell foglalkoznunk, és igen sorsan a megvalósulás irányába kell tereljük olyan elképzeléseinket, mint a hajlított idomáruk növelése, a különböző rugóféleégek küszregyártása, présen kivágható termékek (csomagoló kapocs, csapágykosár, stb.) bővezetése, amelyeket igen jól lehet gyártmánystruktúrájnkban elhelyezni. S milyen feladatok várnak a gyárra exportvonatkozásban? Külön szeretnék néhány szóval exporttervünkkel foglalkozni, mivel ez nemcsak számunkra, hanem népgazdasági viszonylatban is rendkívül fontos tényező. 1967-ben mintegy 2 millió deviza forinttal többet kell biztosítaunk az 1966. évi szintnél. Az exportáruk összetételében is jelentős változás következik be, mivel szalagacélból mintegy 3 ezer tonnával kevesebbet tervezünk, viszont növeljük a szeráruféleség és bútorrugó mennyiségét. Ez az összetétel változás az 1966. évi árszinten az érték csök ennyiségének húzott rúdáruk növelésére a kenését is eredményezi. Ebmennyiségiből következik, hogy export's minőségi fokozására, a feladataink között is, és eü- süllyesztékes kovácsdarabok ! A főmérnök zérust, hogyan elvtárs lehet ezeket a problémákat kedvezően rendezni? Feladatunk tehát ebből következően, hogy az év folyamán lehetőségeket teremtsünk értékesebb termékek nagyobb mennyiségben való előállítására. Erre a technikai bázisu’nk már megvan. Az elmúlt időszakok során a hideghengerműben felkészültünk száldarabolásra, a keskenyebb és vékonyabb termékek nagyobb tömegben való előállítására, a szalagok felületének javítására, edzett, ötvözött termékek gyártásának növelésére, stb. I (folytatás a 3. oldalon.) I Milyenek lesznek az 1967-es év tervszámai? öszöntsük kiváló eredményekkel a kettes évfordulót! Gazdaságosabban, gyorsabban, selejtmentesen A kovácsológyári KISZ brigád munkaverseny felhívása Mi. a kovácsológyári csákánynyújtó szocialista KISZ brigád tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, vállalatunk 1968. évben megtartandó 100. éves évfordulójának méltó megünneplése érdekében, valamint, az 1967. évi tervek 100 százalékos teljesítésének eléréséért, versenyre hívjuk ki a vállalat összes szocialista és munkabrigádját az alábbi pontok szerint: 1. a. A csákány tervet súlyban és értékben 100,5 százalékra, az exportcsákány-tervet határidőre 100 százalékra teljesítjük. b. Hulladékanyag felhasználásból, anyagbetét csökkentésből az anyagnormához viszonyítva 10 ezer forintot takarítunk meg. 2. a A munkaselejtet az éveken keresztül kialakult 0,42 százalékon tartjuk. b. Az önellenőrzés továbbfejlesztése érdekében bevezetjük a „Hibás gyártmányt ne engedj tovább” mozgalmat. 3. A balesetek csökkentése érdekében a balesetlehetőségi forrásokat feltárjuk és megszüntetjük, vagy javaslatot teszünk megszüntetésére. 4. Az év folyamán egy újítást beadunk, vagy bevezetünk. 5. Igazolatlan kimaradó a brigádból nem lehet. 8. A brigád minden tagja valamilyen oktatáson részt vesz. (Politikai, szakmai, általános.) 7. A gépeket szocialista megőrzésbe vesszük azokat tisztán tartjuk. és Tari László párttitkár Molnár Pál 6. műhelytitkár Farkas János 4. KISZ titkár Bakacsi Gyula üzemvezető Oravecz László brigádvezető Az áthúzó pácoló dolgozói gondosan ügyelnek a minőségire, hogy ezzel is hozzájáruljanak a hengermű terveinek teljesítéséhez.