Tarjáni Acél, 1976 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1976-01-05 / 1. szám

% tartani a cél. Korszerí­ technológiákkal, takarékos gazdálkodással, a termelékenység fokozásával Versenyre kelünk ma 11. iétéves Serit meguniósítéséért A szocialista munkaverseny 1976. évi irányelveiből A kongresszusi és felszabadulási munka­­verseny 1975. december terv befejezésével végez 31-én, a IV. ötéves ért. Lezárult egy versenyszakasz, de már kezdetét is vette egy újabb, illetve a verseny töretlenül foly­tatódik. Vállalatunk versenymozgalmának alapvető célja nem változott. Továbbra is érvényes, hogy szoros­­ összhangban a gaz­daságpolitikai és munkahelyi feladatokkal, segítse elő a termelés eszközeinek, valamint az emberi munkának ésszerű hasznosítása útján a gazdálkodás hatékonyságának eme­lését. Szocialista módon dolgozni Az 1976. év fontos felada­tot tölt be, hiszen az V. öt­éves terv első esztendeje. Fej­lődésünk alapja továbbra is a belföldi igények magasabb szintű kielégítése mellett tőkés export erőteljes fokozá­­­sa. Elengedhetetlen az el­avult, nem gazdaságos terme­lés megszüntetése. Ugyanak­kor feltétlenül fontos, hogy több és értékesebb árut gyártsunk. A hatékonyság nö­­velése érdekében jobban ki kell használnunk a belső tar­talékokat, fokozottabban tö­rekednünk kell a korszerű gé­pek és berendezések eddigi­nél jobb kihasználására, a műszakszám növelésére, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésére, a veszteségidők a munkaerővel csökkentésére, való jobb gazdálkodásra, a pazarlás megszüntetésére és a szigorú, de ésszerű takarékosság ér­vényesítésére. Vállalati tervünk szerint 1976-ban 7,8 százalékkal nö­veljük termelési volumenün­ket, ezen belül növeljük az értékesebb termékek részará­nyát, s az értéktervünk 8,9 százalékkal magasabb így az 1975. évinél. A huzalműben az idén több mint 7 százalékkal nagyobb tervfeladatot kell megoldani, mint 1975-ben. Létszámnöve­lésre nem számíthatunk, ez­ért az a cél, hogy fokozzuk a huzaltermékek kikészítését, a melegen horganyzott huzalok gyártásának növelését. gyárrészleg tőkésexportját lé­­­nyegesen emelni kell. Az igé­nyek jobb kielégítése érdeké­ben fejlesztjük C0.2 gyártó­­kapacitásunkat, növeljük a hegesztőhuzalok termelését, amiből ugyancsak gyártunk tőkésexportra is. Acélhuzal­ból a belföldi ellátás növelé­se érdekében növeljük az árukibocsátásunkat. A gyár­részleg dolgozóinak figye­lembe kell venniük, hogy fo­kozódik az igény a szegter­mékek és a házgyári elemek­nél használatos huzalok, de általában a bevont huzalok iránt. A hengermű gyárrészleg az idén több mint 6 száza­lékkal nagyobb tervfeladatot kap mint tavaly. A termék­­összetétel eltolódik a munka­igényesebb és értékesebb gyártmányok felé. Újra gyárt­juk a dinamószalagot, a domborított edzett acélszala­got, bevezetjük a fafűrészlap gyártását, valamint a pánto­lószalagokhoz a lakatgyártást. A termékstruktúrán belül nö­vekszik az ötvözött- és az ed­­zett-termékieik, valamint 0,5 milliméter alatti vastagsá­­­gú szalagacélok részaránya. Tovább kell növelni a magas C-tartalmú szalagacélok gyár­tását. Az export tervezett mennyisége kb. 43 százalék­kal lesz magasabb, mint 1975- ben.­­ A kovácsológyárban a ter­vezett növekedés mértéke több mint 4 százalék, ami tel­jes egészében kovácsolt- és sajtolt termékekből áll. A ha­gyományos csákány tőkésex­­port-termelést az idén is vál­tozatlan mennyiségben vezzük. Ismeretes, hogy ter­az új süllyesztékes kovácsüzem fejlesztése elkezdődött, s tervek szerint a második fél­­­évben megkezdődik a terme­lés. Ezzel számolunk, azonban a tervezett felfutás csak 1977-ben várható. Az öntödék tekintetében alapvető termelési struktúra­­változás következik be, mi­vel az acélöntvénygyártást 1976. első fél évében meg­szüntetjük. A vasöntödében változatlan mennyiségű ko­­killa gyártását tervezzük, nö­veljük azonban az alakos vas­öntvények gyártásának men­­­nyiségét. A kisterenyei feldolgozó gyáregységben a DS—Reck­­nehézállványok gyártása mel­lett megmarad a kapu- és kerítéselem-gyártás, bányai szállítógörgők gyártása és megkezdjük a drótfonat gyár­tását. A DS—Reck-nehéz­­állványokból 1976-ban már az üzem kapacitásának megfele­lő mértékben gyártunk, ami a többi gyártmánnyal együtt megkétszerezi a gyáregység tavalyi termelési értékét. Továbbra is döntő fontos­ságú a vállalatnál a több szakma elsajátítása, a több gépes termelés alkalmazásá­nak kiszélesítése. Fontos, hogy többet foglalkozzunk az új munkaerők megtartásával a gépek és berendezések szocialista megőrzésével, a költségek elengedhetetlen csökkentésével, a minőség javítása, a DH-munkarend­­szer továbbfejlesztése, az ex­portreklamációk csökkenté­se, a munka biztonságának fokozása. Felsőfokú képzésre február 15-ig, továbbképzésre április 15-ig lehet jelentkezni. A szakmai képzettség foko­zására is több lehetőség kí­nálkozik. Megfelelő létszám esetében a következő betanító jellegű tanfolyamok kezdőd­nek: targoncavezetői, daruve­zetői, földgáztez­elésűkemen­­ce-kezelői és alulól vezérelt­­daru-vezetői és kötözői tanfo­lyam. A tanfolyamok októ­berben kezdődnek, jelentkezé­si határidő augusztus 20. Munkástovábbképző tan­folyamokat egész évben lehet szervezni és indítani, ha leg­alább megvan a 20 fős mini­mális létszám. Januárban há­rom ilyen tanfolyam dik: melegtechnológiai kezdő­cél­tanfolyam öntő szakmunkás­felújító tanfolyam és fémbe­­vonó-céltanfolyam. A jövő szempontjából na­gyon lényeges a szakma, illet­ve két szakma megszerzése. Ez egyéni képzéssel is meg­szerezhető. Feltételei: 20 év­nél idősebb kor, a választott szakmában eltöltött 3—4 év gyakorlati idő igazolása. Je­lentkezni lehet felkészülés után a vizsgaidőszak előtt 6 héttel az oktatási osztályon (vizsgaidőszak: február, júni­us, október). Aki pedig érett­ségivel és szakmunkás-okle­véllel, vagy szakirányú szak­középiskolai végzettséggel és 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, technikusminő­sítő vizsgát tehet. Jelentkez­ni lehet az 1977-es minősítő vizsgára az oktatási osztá­lyon ez év szeptemberében. A politikai továbbképzés­ben az előző évhez képest előrelépést javasolnak az irányelvek, az képzés fokoza­tának megfelelően. Ennek megfelelően lehetőség van részt venni szakszervezeti tömegszervezeti, és KISZ-okta­­tásban, illetve a pártalapszer­­vezetek politikai tanfolyama­in. Ezenkívül képezhetik ma­gukat a brigádtagok a fel­sőbb szervek által szervezett és feltételekhez kötött okta­tási formákon, így: a KISZ- aktivisták körén, marxista— leninista esti középiskolán, es­ti egyetemen és a szakosító tagozatokon. A jelentkezése­ket — az igényeket és a le­hetőségeket — egyeztetni kell az alapszervezetekkel. A szakmai és az általános műveltség fokozásához a könyvtárak nyújtanak segít­séget, így a vállalati műszaki könyvtár szakkönyvekkel, szakfolyóiratokkal áll a bri­gádok rendelkezésére; rend­szeresen megjelentet folyó­irat-figyelőt és új könyvek jegyzékét. A könyvtár számít a brigádok érdeklődésére és a kapcsolatok kezdem­­ényezé­­sére. A Kohász Művelődési Köz­pont könyvtára 16 ezer kötet könyvvel áll a brigádok ren­delkezésére. A brigádok részt vehetnek az olvasómozgalom­ban, saját kezelésű könyvtárat létesíthetnek, letéti letve szerződést köthetnek is­a könyvtárral­deményezésére A brigádok kez­t könyvtár könyvismertetést tart, illetve író-olvasó találkozókat szer­vez. Az általános műveltség gyarapítását segítik elő az ismeretterjesztő előadások, amelyek a munkásakadémia tagozatain, illetve a művelő­dési központban hangzanak el. A kulturális rendezvénye­ken történő részvételt segítik elő a művelődési központ műsorai. rendezvény Eddig 12 tervezett ismert — isme­retterjesztő, illetve művé­szeti kiállítások tárlatvező­összeállításában. De össze­kapcsolhatók az intézmén­­nyel az olyan vállalások is, mint a politikai, társadalmi ünnepeken való részvétel, a brigád névadójáról történő megemlékezés, illetve az ese­tenként szervezett vetélkedő­kön, versenyeken való részvé­tel. A testápolás, az egészsége­sebb életmód kialakítására több lehetőség is kínálkozik. A nők számára hasznos gim­nasztikai foglalkozást tarta­nak minden csütörtökön a művelődési központban. A brigádok ugyanakkor részt vehetnek a tömegsport­­rendezvényeken, de az érdek­lődésnek megfelelően szer­vezhetnek sportnapokat, sportrendezvényeket. Az SKSE nemcsak felszerelést, hanem egyéb lehetőségeket is biztosít ehhez. Kulturális vállalásnak szá­mít — egyebek között — az is, ha a szocialista brigádok mozgósítják a területükön dolgozó brigádon kívül dol­gozókat is műveltségük fej­lesztésére, s ehhez támoga­tást is nyújtanak számukra. Ennek a fontos feltételnek­­ úgy felelhetünk meg, ha mind­ az üzemben, mind a magán­életben emberi magatartást tanúsítunk. Szocialista módon élni annyit jelent, hogy az írott és íratlan emberi vények betartása mellett köz­feladatoknak megfelelően fe­­­gyelmezetten és jó minőség­ben kell elvégezni a ránk­bízott munkát. Olyan maga­tartást kell tanúsítani, úgy kell gondolkodni és cseleked­ni, hogy az megfeleljen a szocialista magatartás köve­­telményeinek. A szocialista életmódra törekvő ember ma­gatartásából nem hiányozhat a személyes példamutatás, a szocialista építéshez és közös­séghez alkalmazkodó kultu­rált viselkedés. Elengedhetet­len a közösségi érdekek tisz­telete A munkában és a köz­életben egyaránt példásan kell megfelelni a szocialista erkölcsi normáknak. Ezzel kapcsolatban az irányelvek kimondják, hogy a brigádok — a fokozati szintnek megfelelően —■ ve­­gyenek részt a társadalmi munkában, a kommunista műszakokon; jusson kifeje­­zésre a brigádok tagjainak egymást segítő tevékenysége a munkában és a magánélet­ben egyaránt. Nyújtsanak se­gítséget a fiatal és az új dol­gozóknak a kollektívába való beilleszkedéshez, a munka­módszerek elsajátításához. Fordítsanak gondot egymás problémáinak közös megoldá­sára, az arra rászoruló bri­gádtagok támogatására. Se­gítsék az állami gondozotta­kat, magányos öreg embere­ket, nyújtsanak segítséget az alkoholizmus elleni küzde­lemhez. Tartsanak állandó kapcsolatot a gyermekgondo­zási segélyen levő társukkal. A szocialista brigádok se­gítséget nyújthatnak a dolgo­­­­zók párttaggá és munkásőrré neveléséhez, patronálásukkal támogatást nyújthatnak a KISZ-szervezet, műhelybizott­ság munkájához. A brigád kísérje figyelemmel az egyes brigádtagok megbízatását és segítse elő a végrehajtását. Az irányelvek kifejezésre juttatja, hogy kívánatos len­ne a brigádpénztár létrehozá­sa a kollektíváknál. __ Ez ugyanis anyagi nyújt a kulturális lehetőséget kiadások és a közös rendezvények költségeinek fedezése mellett a beteg társak, s a nyugdí­jasok megajándékozására is. Az irányelvek végül, de nem utolsósorban szól a pat­ronálok tevékenységével kap­csolatban is. A patronáló be­kapcsolódása egy szocialista brigád munkájába, annak felkérésére történik, ezér­t önként vállalt megtisztelő feladat, aminek lelkiismere­tes teljesítését jogosan várja el a kollektíva. A patronáló­­nak elsősorban a vállalások elkészítésénél kell segítséget adnia, hogy a hármas jelszó mindhárom vonatkozásában biztosítva legyen a fejlődés. Figyelemmel kell kísérni vállalások teljesítését, s ahol a probléma mutatkozik, segít­séget kell nyújtania a telje­sítést akadályozó tényezők elhárításához. A brigádok igénylik, szocialista hogy patronálok nyújtsanak segít­­­séget a brigádnapló vezetésé­ben és a teljesítések értéke­lésében is. Elengedhetetlen a rendszeres kapcsolat a patro­náló és a brigád között, mert a patronáló csak így kapcso­lódhat be a kollektíva mun­kájába eredményesen. Tevé­kenységének eredményét brigád évről évre történő ál­a­talános fejlődésével lehet le­mérni. A szocialista munkaverseny irányelvei jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy az 1976. évi szocialista munka­verseny — összeegyeztetve a vállalati és a népgazdasági igényekkel — eredményesen járuljon hozzá feladataink teljesítéséhez, a hármas jel­szó megvalósításához. A vállalat vezetői ennek a célnak az elé­­réssel és színházi jellegű elé­rését kívánják elősegíteni a szocialista adások , azonban a havi munkaverseny irányelveinek széles körű is- műsorfüzetek rendszeresen mértetésével is. Ennek rendeltetése, hogy az közlik a programot új év feladatairól tájékoztatást adjon és Az érdeklődők számára le­­eddiginél is jobban érvényre jusson a szó- hetőség van a szakköri mun­­cialista módon dolgozni, tanulni és élni hur­­kába és a művészeti szak­más jelszó­­csoportokba való aktív be-A szocialista munkaversenymozgalom to- kapcsolódásra is. A néptánc­­vábbfejlesztéséhez, a vállalások elkészítése- csoport, a fúvószenekar, a hez, részletes tervekkel nyújt segítséget a férfi kamarakórus, a szocio­­vállalat vezérigazgatósága és szakszervezeti lista brigádvezetők klubja, bizottsága, az ifjúsági klub és a bélyeg­gyűjtő szakkör nemcsak a fiatalok, de az idősebb kor­osztályúak érdeklődését és jelentkezését is várja. Itt kell megemlíteni a mű­velődési központ olyan segít­ségét is, amit a szocialista brigádok kirándulásaihoz nyújt az előkészítésben, vala­mint a brigád igényeinek megfelelő kulturális program Ssocialista módon élni Szocialista módon tanulni Az irányelvek hangsúlyoz­zák, hogy a közművelődés fejlesztése mind az egyén, mind a társadalom számára elengedhetetlenül fontos fel­adat. Felhívja hogy a tanulást, a a figyelmet, művelő­dést a termelőmunkában történő helytállással azonos értékű feladatnak tekintsék mind a szocialista brigádok, mind a vezetők. A tanulás­nak célszerűen kell igazodni a munkahely által megköve­telt igényekhez, egyes brigádtagok valamint az képzettsé­géhez és érdeklődéséhez. Ben ezért a brigádtagok Ép­ta­nulásra tett kötelezettség­vállalásait egyénenként kell kialakítani. De az is lényeges, hogy a brigád milyen közös érdeklődési területen tevé­kenykedik kollektíván és mi­lyen segítséget ad az egyéni vállalások teljesítéséhez. A vállalások elkészítéséhez az irányelvek a következő lehetőségeket javasolja: Az állami oktatásban min­denekelőtt az általános iskola elvégzését állítja előtérbe. Ennek érdekében 1976. janu­árjában 3—4., 5—6., illetve 7. és 8. osztályos képzés kezdő­dik (jelentkezés január 9-ig az oktatási osztályon). temberben pedig 5—6. és Szép­a 7. és 8. osztály elvégzésére nyílik lehetőség (ide jelent­kezni lehet augusztus 20-ig). Más osztályok indítására van lehetőség kellő számú je­­­­lentkező esetében. A 20 éven aluliaknak minden tanítási évben indul rendes tanidejű képzés a dolgozók általános iskolájában. van A középiskolai képzésre is lehetőség, a dolgozók gimnáziumában, szakközépis­kolákban és a szakmunkások középiskolájában. A két előb­biben 4, az utóbbiban 3 év a tanulmányi idő. A jelentke­zés egységesen 1976. május 30. Jelentkezni lehet az ok­tatási osztályon, illetve a részlegek vezetőinél. A felsőfokú képzésről és továbbképzésről az oktatási osztály nyújt felvilágosítást. 1976. január 5. Kitüntetett vállalati dolgozók Az utóbbi napokban válla­latunk több dolgozója része­sült kitüntetésben, jutalom­ban. Több évtizedes eredmé­nyes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása al­kalmából, az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Novák Istvánt, vállalatunk gazda­sági igazgatóhelyettesét. A magas kitüntetést dr. Ko­csis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes adta át. Az MHSZ Országos Köz­pont tartalékos utóképzési osztály vezetője jutalomban részesítette Bolyós Lászlót, az MHSZ vállalati tartalékos­­klub titkárh­elyettesét. Ugyancsak jutalomban ré­szesült Katkó Pál sportlövő is, aki az 1975-ös évben szép sikereket ért el sportpisztoly­ban. A Salgótarján városi­ Béla munkásőr-zászlóalj Kun ün­­napi egységgyűlésén, január 3-án rendeztek, amelyet töb­ben részesültek elismerés­ben. „Kiváló Parancsnok” kitüntetést kapott Lamos Pál, Benkő József, Király István.­­„Kiváló Munkásőr” kitüntetésben részesült: Sza­bó Miklós, Galicza János, „Szolgálati Érdemérem” ki­tüntetést adományoztak 15 év után Szerémi Bélának, An­gyal Sándornak, Sólyom Kál­mánnak. Tízéves szol­gál­atért kitüntetést kapott: Szendrődi László, ifj. Hegyi János, Horváth Béla, Benkő József, Lázár János, Nagy István, Szatmári István, Turcsány Miklós, Kakuk László, J­er­­mann József, ötéves szolgá­latért emlékérmet ketten, le­­szerelő-emlékérmet pedig hárman kaptak. Munkásőrök tapasztalatcseréje Az elmúlt év utolsó napja­it Salgótarjánban töltötték a Budapest II. kerületi második munkásőregység képviselői. A 20 fős delegáció ismerke­dett a nagy ütemben fejlődő megyeszékhellyel és környé­kével. A budai II. zászlóalj munkásőrei az egyik napon megtekintették gyárunkat is. Az üzemlátogatást követően beszélgetést folytattak a gyári munkásőr-alegység parancs­nokaival. Vucsák József szá­zadparancsnok ismertette az alegység munkáját, majd bemutatta a század elhelye­zési körletét. Jelenik Jenő a budai II. munkásőr-zászlóalj parancsnoka elismeréssel adó­zott a fegyverszoba példás rendjéről. Többek között ki­jelentette, hogy szeretne ilyen körletet látni az irányítása alatt álló alegységeknél. Hangoztatta sokat szeretnénk itt magunkba szívni és ha rajtam múlna parancsnoki di­cséretben részesíteni az első századot a körlet tisztaságá­ért. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXX A kollektíva erejével 4 hengerműben úrrá lettek a nehézségeken Hagyomány már, hogy részlegek ilyenkor az év vé­­­gén megbeszélik az éves munka tapasztalatait, számot vetnek az eredményekkel, de a kudarcokkal is. Ilyen meg­beszélésre került sor az óév utolsó között — napjaiban — többek a hideghengermű kollektívájának körében is. Hopka László, gyárrészleg­vezető az értékelésében külö­nösen kiemelte, hogy az utóbbi évek legproblémásabb évét zárta a részleg decem­ber végén. A rendkívüli kö­rülmények kemény munkát követeltek, megpróbálták kollektíva erejét, de végül is a a hengermű dolgozói és ve­zetői — a társüzemek és fő­osztályok támogatását élvez­ve — úrrá lettek a nehézsé­geken. Ezt bizonyítják az eredmények, hiszen a men­­­nyiségi­­ tervhez viszonyítva csak kevéssel maradtak el, de így is 1,2 százalékkal töb­bet termeltek, mint 1974-ben. A gyárrészleg csaknem tel­jesítette a tételes tervét, míg a végleges selejt az 1974. évi­nek mintegy a felére csök­kent. Több mint 4 százalék­kal emelkedett a bázishoz viszonyítva az egy főre eső napi tonnatermelés. A hideg­­hengermű dolgozói az anyag­takarékossági tervüket túltel­jesítették, az energiatakarékos­ság mértéke pedig több mint 30 százalékos. A gyárrészlegvezető azon­ban azt is elmondta, hogy a sok pozitívum ellenére sem elégedettek, mert a munká­ban sok még a javítanivaló. Tovább csökkenthető még javítható és a végleges mun­­­­kaselejt, még magas az anyagbetét, még lehet csök­kenteni a segéd- és rezsi­anyag-felhasználást, jobban ki lehet használni a munka­időt, s tovább lehet még emelni a termelékenységet — említett néhány fontos tennivalót. S mindez nem volt ünneprontó, hanem na­gyon is beleillett a beszélge­tésbe. Hopka László végül gyárrészleg előtt álló felada­a­tokat körvonalazva arra kér­te a kollektívát, hogy ezek végrehajtásában a múlt évi­hez hasonlóan •érvényesüljön a gyárrészleg­­ valamennyi dolgozójának közös akarata, a politikai és társadalmi szervek aktív támogatása és a s­zocialista brigádok cselek­vőkészsége. Ez a közös erő — akárcsak korábban — a jövőben is szilárd támasza lesz a gyárrészlegvezetésnek. Végül köszönetet mondott végzett munkáért, s eredmé­n­­yes, boldog új évet kívánt mindenkinek. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Vincze János, termelési főmérnök, aki a gyárrészleg munkáját mélta­tó szavak végeztével átadta a kollektívának a vállalat gazdasági vezetőinek üdvöz­letét.

Next