Tarjáni Acél, 1980 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-25 / 17-18. szám

Nemzetköziségünk felemelő napja Május elsejét köszöntjük, a munkásosztály nemzetközi ünnepét. Noha a májusi tavaszünnep népi hagyományai már évszázadok óta élnek, a május elsejének megünneplése csak a munkásságnak a történelem színpadára lépésével nyerte el igazi tartalmát. Immár 90 esztendő telt el május elseje első megünneplése óta, amelyet a II. Internacionálé 1889-i párizsi alakuló kongresszusán hozott határozat alapján 1890- ben rendeztek meg. A kongresszus kimondta, hogy meghatározott napon minden nemzet proletársága a munkásvédelem mellett minden helységben nagyszabású tüntetést rendezzen. E nap 1890. május elseje legyen. A magyar munkásság megértette május elseje nemzetközi demonstrálásának jelentőségét, s felvonulást, gyűlést rendezett az ünnep tiszteletére. A magyar munkásosztály igaz és önfeláldozó harcosai éveken át kettős küzdelmet vívtak a vörös május megünnepléséért. Az uralkodó osztályok, a kormány fenyegetéssel és üldözéssel akarták beszüntetni a májusi munkásünnepet. A munkásság megalkuvó vezetői pedig kedélyes mulatozássá, táncos majálissá kívánták szelídíteni. Lenin 1896-ban, börtönből kicsempészett pártprogramtervezetében május elsejét a felszabadulásra törekvő proletariátus olyan nemzetközi ünnepének deklarálta, amely hathatósan hozzájárul, hogy a világ minden országának és minden nemzetének munkásosztálya egyetlen nagy munkáshadsereggé kovácsolódjék. Ámde a harcba hívó felhívásokat Európában eltompították az óvatoskodó munkáspárti vezetők. „Forradalom zúg a világon — írta 1903. május elsején Ady Endre —, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, fojtó, házitűz pusztít. Megfúlunk, megüszkösödünk a tűzben mindannyian, ha a falakat ki nem döntjük, ha levegőt és napsugarat nem kapunk.” A magyar munkásosztály első, igazi vörös májusa 1919. május elsején volt. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletbe foglalta, hogy „A Magyarországi Tanácsköztársaság május elsejét a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel.” Az első hazai proletárhatalom felejthetetlen napjait a fehérterror, az ellenforradalmi rendszer negyedszázados megtorlása követte. A proletariátus jövőbe vetett hitét azonban nem sikerült megtörni. A szociáldemokraták rendőri karhatalom ellenőrzése mellett megtartott május elsejei gyűlésein mind harsogóbban zengett az osztálytudatos munkások, a kommunisták harci kiáltása: „Éljen a III. Internacionálé!” „Éljen a proletárdiktatúra!” Az illegális kommunista párt május elsejéket harci ütközetekké változtatta, a forradalmi munkásmozgalom erőpróbájává tette. A Tanácsköztársaság utáni második szabad május elseje a felszabadulással virradt ránk. Hatalmas, máig emlékezetes ünnepet rendeztek országszerte. Munkásságunk köszönetét küldte a világ szabadságszerető népeinek, harcos proletárüdvözletét küldte az egész nemzetközi munkásosztálynak. A munkásság ezen a május elsején fogadta meg, hogy felépíti az országot, Magyarország szabad lesz, boldog és erős. A magyar munkásosztály beváltotta a szavát. Országunk szabad, boldog és erős. A párt vezetésével harmincöt éve haladunk a szocializmus építésének útján, s a mind erősebb népi nemzeti egység alapján a fejlett szocialista társadalom megteremtésén fáradozunk. Nagyszerű, az embert formáló eredményei itt vannak körülöttünk, hatását jól érzékelik a kohászati üzemek dolgozói is. Kiemelkedő májusi ünnepeink bizonyítják a május elseje hármas egységét: munkásünnep, nemzetközi ünnep és harci ünnep jellegét. Ma ez az ünnep a hatalmon levő dolgozók törvénybe iktatott ünnepe. Május elseje a szocializmust, a kommunizmust építő országokban nemzeti ünnep, de ugyanakkor továbbra is a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepe. Kilenc évtized ünnepeire visszatekintve mondhatjuk, hogy az ünnep osztályjellege változatlan. Benne a proletár internacionalizmus eszméje fejeződik ki és valósul meg. Az az eszme, amelynek egyre teljesebb megvalósulása jegyében zajlanak le a május elsejék, a nemzetközi munkásosztály győzelmes előrenyomulásának állomásai. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! HARMINC ÉVES A jarfáni A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. ÉVF., 17—18. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT 1980. ÁPRILIS 25. Ülést tartott a nagyüzemi pártbizottság Fokozott figyelmet az önköltség tényezőire Előtérbe kerültek az emberi tényezők Jól tájékozott, fegyelmezett, határozott vezetés Gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez Az ármunka a gazdálkodás egyik kulcskérdése Április 18-án délután Szilágyi Dezsőnek, a nagyüzemi pártbizottság titkárának elnöklete mellett ülést tartott a nagyüzemi pártbizottság. A tanácskozás elé egyetlen napirend került: Ürmössy László vezérigazgató előterjesztése az 1980. gazdasági év indításának tapasztalatairól és az ezzel összefüggő időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. A napirend fontosságára való tekintettel a pártbizottsági ülésre meghívták a témában érdekelt gazdasági vezetőket, részt vett és felszólalt Sára János, a városi pártbizottság titkára is. Változékony gazdálkodás Ürmössy László, vezérigazgató bevezetőjében elmondotta, hogy az éves tervek összeállításánál figyelembe kellett venni a szabályozó rendszer módosításait, az árváltozások hatását és az értékesítési lehetőségeket is. Egyes tékben, termékeknél kismérmásoknál erősebben romlott a jövedelmezőség, sőt, egyes termékek, így például az egész huzalgyártási és -feldolgozási terület veszteségessé vált. Külön hangsúlyozta, hogy miután az árrendszer mechanizmusa külső áralakulás szerint a jövőben is mozog, így fel kell készülni az időközbeni változásokra. Április 1- vel például további ármozgások nehezítik a gazdálkodásunkat. Az árváltozások hatására termékeink jövedelmezősége még szélesebb szórást mutat és tovább romlott. gyár számára éppen az árváltozások ilyen alakulása miatt fontos és lényeges gazdaságos export fenntartása. Másrészt az ellátási felelősség határain belül csökkenteni kell a veszteséges termékek arányát és fokozni a jövedelmezőbbeket. Ürmössy elvtárs elmondotta, hogy 5,7 százalékos bérszínvonal-növekedést vettünk tervbe a bázishoz képest, de ehhez szükséges, hogy a vállalat 150,5 millió forintos nyereséget érjen el, az önköltséget 38 millió forinttal csökkentsük, miközben a termelékenység 5,8 százalékkal emelkedik. Az eredményekről A beszámolóban külön hangsúlyt kapott, hogy a tervet nem lehet a korábbi megszokás szerint, az éves munka alapjának tekinteni. E tekintetben a stabilitás és az állandóság megszűnt, terveket rugalmasan, esetről A esetre változó irányvonalának kell felfogni és szükség szerint módosítani kell. A terv mennyiségi előírásainak szerepe csökken és annak keretében, a jövedelmezőség szerint kell szelektálni. Fel kell készülni a negyedéves módosításokra. Ezeknek a módosulásoknak nemcsak a termelési tervben, a munkaügyi, az anyagellátási, a karbantartási, a beruházás terveiben, a minőségfejlesztési előírásokban kell érződni, de a munkaversenyvállalásokban is. A vezérigazgató az első negyedéves termelés és gazdálkodás tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, hogy a termelés feltételei az anyagellátás, az energiaellátás szempontjából rendezettek voltak. A berendezések állapota kielégítő volt, súlyosabb üzemzavar csupán a huzalpácoló regenerálójánál fordult elő. Egyébként a huzalmű tonnában 102,5, értékben pedig 105 százalékra teljesítette feladatát. A hengermű tonnában 100,7, míg értékben 100,9, a kovácsoló és öntöde gyárrészleg tonnában 96,1, értékben 93, Kisterenye pedig tonnában 84,4, értékben pedig 81,8 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. A vállalat eredménye súlyban 100,2, értékben pedig 99,9 százalékra alakult, miközben a tőkésexport előírásait időarányosan 107 százalékra teljesítették. Ürmössy elvtárs külön-külön jellemezte a gyárrészlegek munkáját. A huzalműről (Folytatás a 3. oldalon.) Május 1-ére készülünk, a munkásosztály nemzetközi ünnepére. Reméljük, hogy ünnepi készülődésünket, a színpompásnak ígérkező felvonulást nem zavarja meg a szeszélyes időjárás és minden úgy sikerül, ahogy egy régebbi képünk is mutatja. \o Május 1. ünnepi programjából A korábbi évek hagyományainak megfelelően az idén is felvonulással köszöntjük május 1-ét. A felvonulásnak és az ezt megelőző ünnepségeknek tartalmukban, külsőségükben tükrözniük kell az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozatokat. Törekedni kell, hogy a májusi menet emelje ki a béke megőrzéséért folytatott küzdelem szerepét, erősítse a népek barátságát, a világ dolgozóinak internacionalista összefogását. Vállalatunknál május 29-én 14.15-kor a Kohász Művelődési Központ színháztermében emlékeznek meg a világ dolgozóinak nagy ünnepéről. Április 30-án reggel 6 órakor röpgyűléseken köszöntik május 1-ét. Délután köztársaság téren, a Tanácsvalamint a Beszterce-lakótelepen 16.39- től, illetve 17 órától térzene lesz. Május 1-én reggel a szokott útvonalon zenés ébresztő köszönti majd városunk, gyártelepünk lakóit, dolgozóit. A felvonulás megkezdése előtt műsorral szórakoztatják majd a Malinovszkij gyülekezőket, amely már úton órától kezdetét veszi. A felvonulás, az ünnepség kezdetét három robbantás jelzi majd délelőtt 10 órakor. Délután a Zala-ligetben lesz majális, ahol gondoskodnak az érdeklődők ellátásáról, a gyerekek szórakoztatásáról. Kiváló pártpropagandisták kitüntetése Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából a hét elején a megyei pártbizottságon megemlékező ünnepséget tartottak és kitüntetéseket adtak át a lenini eszmék terjesztésében eredményt elért kiemelkedő pártpropagandistáknak. Szocialista kultúráért érdemérem kitüntetésben részesítették Papp Tibor, üzemvezetőt, a nagyüzemi pártbizottság oktatási felelősét. A 20 éves propagandamunkáért elismerő oklevelet kapott Papp Tibor és Lamos Pál üzemvezetők. A 15 éves propagandamunkáért elismerő oklevelet kapott Eiinich György, vállalati gépfelelős. A 10 éves propagandamunkáért elismerő oklevelet kapott Balogh László művezető, Gubán Miklós gyárrészlegvezető, Kocsis István szerkesztő, Márton Vilmos osztályvezető, Patai József művezető és Péter Pál távlati tervezési előadó. Szoborba formálta a palócok életét Megnyitották idős Szabó István szobrászművész kiállítását A munkás kulturális hetek egyik jelentős eseményeként hétfőn délután nyílt meg idős Szabó István, Kossuthdíjas, érdemes művész kamarakiállítása a művelődési központban. A kiállítás ünnepi megnyitóján, amelyen maga a művész is jelen volt, Csongrádi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott megnyitó beszédet. A kiállítás jelentős esemény és egyben méltó tisztelgés neves szobrászművészünk gazdag életműve előtt. Jelentős, mert — amint Csongrádi Béla hangoztatta — e „tiszta forrásból” fakadó művészet először talál otthonra a megye legrégibb munkásotthonában, olyan közönség előtt, amely sok tanújelét adta már, hogy — a 75 éve született József Attilával szólva — a „mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az emberséget.” Idős Szabó István életútja, zavarbaejtően gazdag munkássága minden teóriánál meggyőzőbben bizonyítja a nép alkotó erejét, tehetségét, a szépre, a harmóniára való fogékonyságát. „Meghatódottsággal és a művészt illető csodálattal lehet csak számba venni életművét, ezt a nem mindennapi emberi és művészi teljesítményt” — írta róla a jóbarát, az éppen 10 év óta halott Váci Mihály. A tárlat a mintegy hat évtizedes életműnek természetesen csak igen kis részét jelenti, de a Szabó István-i életmű néhány fontos darabja is látható, s a kiállítás egésze alkalmas a művész törekvéseinek hiteles bemutatására. Szabó István egész életét a munka és az ember tisztelete szolgálata vezérelte, a humanitásban gyökerezik legmélyebben életműve. Szoborba formálta a palócok életét szinte a bölcsőtől a sírig. Megörökítette messzi földön híres színes viseletüket, egykor oly keserves munkájukat, de az örömre mindig kész hajlandóságukat is. A múltbeli élet fába faragása mellett megformálta a munkások, bányászok, kohászok mindennapjait, a munkásmozgalom harcait. Biztosan igaza van egy gazdag élettapasztalatot sűrítő bölcs véleménynek, s a természet megannyi szépsége ismeretlen még előttünk, de nem kevés az sem, amelyhez éppen az ő keze munkája juttatta el az emberek tízezreit. A kiállítást május 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Csongrády Béla megnyitó ünnepi beszédét mondja.