Tarjáni Acél, 1983 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-29 / 30. szám

WRESANT ACfib Törődjünk többet a szakmunkástanulók mozgalmi nevelésével I­ fiatalok és a szakszervezet Interjú Dávoti Istvánnéval, a SZOT ifjúsági bizottságának elnökével Csaknem másfél millió harminc éven aluli, köztük több mint száznegyvenezer szakmunkástanuló tagja van a szakszervezetnek. A fiatalok gondjai — a tanulás, a pá­lyakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás — az általános, minden munkavállalóra kiterjedő teendőkön túl, sajátos feladatokat adnak a mozgalomnak. Erről a munkáról be­szélgettünk Dávoti Istvánnéval, a SZOT ifjúsági bizottsá­gának elnökével. - A SZOT elnöksége tavasszal tárgyalta meg a szakszervezeteknek az if­júság körében végzett te­vékenységét, az elmúlt több mint tíz esztendő tapasztalatait, eredményeket hozott Milyen ez az időszak? — A hetvenes években szá­mos olyan szakszervezeti in­tézkedés született, amely ked­vezően befolyásolta a mozga­lom sajátos ifjúsági munkáját. Csupán a említem meg. legfontosabbakat A kollektív szerződések tartalmára vo­natkozó irányelvek részlete­sen kitértek a­­ dolgozó fiata­lok érdekeinek érvényesítésé­re. A bizalmiak hatáskörének bővítése ugyancsak módot adott a hatékonyabb érdekvé­delemre. A szociálpolitikai tervek jobb lehetőségeket te­remtettek az önálló életkez­det, a családalapítás, a gyer­meknevelés gondjainak meg­oldására. A jogsegélyszolgálat bevezetésével javult a fia­talok tájékoztatása. Kialakult a KISZ- és a szakszervezeti mozgalom közötti munkameg­osztás. Különösen jó az együttműködés a megyei szak­szervezeti szervek és a KISZ- szervezetek között.­­ Maradjunk a szak­­­munkástanulóknál. A mozgalom mindig is fo­kozottan törődött velük. — Valóban, hiszen ők je­lentik az utánpótlást. Nevelé­sük, munkássá formálásuk sokrétű feladatot jelent, már a pályaválasztásban ma is igyekszünk segítséget nyúj­tani. Igen fontosnak tartjuk, hogy a szakmunkástanulók már az iskolában belekóstol­janak a mozgalmi munkába. S bár már 1951 óta lehetőség volt arra, hogy a leendő szak­munkások teljes jogú szakszer­vezeti tagok legyenek, ennek szervezeti kereteit, jogi felté­teleit csak 1979-ben teremtet­te meg a SZOT elnökségének határozata. Ma 335 tanulói alapszervezet működik, a diá­kok szervezettsége 78 százalé­kos. A tanulók érdeklődését felkeltve szeretnénk mind tar­talmasabbá tenni az iskolai szakszervezeti életet.­­ Milyen módszerekkel? — Nagy gondot kell fordí­tanunk a tanulók szakszerve­zeti ismereteinek mert sajnos, nagyon bővítésére, keveset tudnak a mozgalomról. Erre számos módszer kínálkozik. Nem kötelező tanítás foglalkozásokra gondolok, utána az ilyesmiktől, érthetően „fáznak” a gyerekek. Sokkal hatáso­sabbak a kötetlen beszélgeté­sek, összejövetelek. A vasas­szakszervezet és az ÉDOSZ például üdülő szakmunkásta­nulók közé hívta meg a moz­galom kiemelkedő személyi­ségeit. Egyes megyékben rend­szeresen­ szerveznek vetélke­dőket a szakmunkástanuló bi­zalmiak részvételével. Mind­ezek ösztönzést adhatnak diákoknak az aktívabb mun­­­kára, arra, hogy gyakorolják is jogaikat. Más kérdés per­sze, hogy ehhez elengedhetet­len a pedagógusok támogatá­sa. A főbizalmiak, akik peda­gógusok, vagy szakoktatók ugyancsak több segítséget kaphatnának. Nemegyszer az ő ügyszeretetükön, aktivitásu­kon áll vagy bukik az iskolai mozgalmi munka színvonala.­­ A szakmai felkészí­tést nyújtó vállalatokról, üzemekről még nem esett szó... — Fölöttébb nagy szerepük van, vagy volna ebben a mun­kában. Sok helyen azonban nem foglalkoznak kellőképpen a szakmunkástanulók mozgal­mi nevelésével. Nem veszik figyelembe például átigazolá­sukkal egyidőben az iskolá­ban szerzett szakszer­vezeti tapasztalataikat. Nem fordítanak elég gondot a tanulóként bizalmi funkci­ót betöltött ifjúmunkások fo­gadására. Erre pedig már csak azért is szükség volna, mert a fiatal hamarabb bekapcso­lódhatna a munkahelyi kö­zösségi életbe, könnyebbé vál­na számára a beilleszkedés, a pályakezdés nehéz időszaka. - A munkahelyi beil­leszkedés hosszú évek óta gond. Mit tesznek a meg­oldás érdekében a szak­­szervezetek? — Ma már mind több mun­kahelyi­ alapszervezet igényli, hogy a belépő fiatalok előtt a gazdasági vezetők ne csak bért és a kedvezményeket is­­­mertessék, hanem a perspek­tívákat, a szakmai és anyagi előbbrejutás lehetőségeit is. A szocialista brigádok mind többet foglalkoznak a közéjük „csöppent” fiatalokkal, nekik is érdekük, hogy az új tag mielőbb közösségre találjon és szakmailag megállja a he­lyét. Kimondottan fontos fel­adat a fiatalok munkabizton­ságának a megteremtése. Bár az elmúlt esztendőkben sokat javultak a munkakörülménye­ik, a munkavédelem feltéte­lei, sajnos még mindig igen sok ifjút ér munkahelyén bal­eset. Különösen az első mun­kahelyeken, az első években.­­ Anyagi megbecsülé­sük? — A fiatalok anyagi elis­merése ma még nem differen­ciált kellőképpen. Az elisme­rés mértékét a népgazdaság egyes területein nem elsősor­ban a teljesítményük, hanem egy-egy munkahely lehetőségei határozzák anyagi meg. Gyakori, hogy bármilyen gyor­san felzárkóznak a fiatalok teljesítményében és minőségé­ben az idősebb dolgozókhoz, anyagi előbbrejutásuk eléggé vontatott. Ez főképp az alkal­mazotti és értelmiségi fiata­lok helyzetére jellemző, mi­vel itt eleve alacsonyabbak a kezdőbérek, és lassúbb a bér­­növekedés üteme. A fiatalok jövedelme nem biztosítja az egzisztencia, a családalapítás, az önálló otthonteremtés nagy gondjainak megoldását. E sarkalatos problémán a szak­­szervezetek­­ is igyekeznek enyhíteni. Támogatják a re­ális elképzelések megvalósí­tását a vállalati anyagi for­rások feltárásánál. Szorgal­mazzák az önerős lakásépíté­sekhez nyújtott anyagi segít­ség kiszéles­tését. Komoly erő­feszítéseket tesznek a gyer­mekintézményi ellá­tottság bő­vítésére, a szociális támoga­tásra fordítható összegek igazságosabb elosztására.­­ Az erkölcsi elismerés­nek ugyancsak fontos sze­repe van a pályakez­dés időszakában. • Igen. Ösztönözhet, befo­lyásolhatja a további­­ életút alakulását. Az erkölcsi meg­becsülés módjai, a kitünteté­sek adományozásának lehető­ségei ma már rendezettek különböző vállalati szabályza­­­tokban, s igen sok fiatalnak honorálják ily módon a helytállását, munkáját. A munkaköri előrehaladás és a vezetővé válás te­rületén már korántsem ilyen megnyugtató a kép. A gazda­sági vezetői munkakörökben nem növekedett a fiatalok ará­nya, s különösen rossz a helyzet a fiatal nők esetében. Az elért eredmények mel­lett még számtalan megoldan­dó teendőnk van tehát. A jö­vőbeni munkánk megtervezé­sekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy változtak gazda­sági viszonyaink, hogy felnőtt egy új nemzedék, hogy vál­toztak a fiatalok, és megvál­toztak igényeik is. Jó munkájuk dicséri őket Tóth Mihály Szalay Ferencné T Simon László Bánhidi István i 1983. július 291 Találkozás az ország közepén Hol van az ország (föld­rajzi) közepe? Tizenöt évvel ezelőtt senki sem tudta. Most már tudják, látták legalább kétszázezren, akik a múlt év­ben részt vettek a Képes Új­ság pusztavacsi békefeszti­­válján. Még többen ismerik meg az idén augusztus 6-án és 7-én, mert ismét megrende­zik a találkozót, amelyre ne­gyedmillió embert várnak. A meghívás mindenkinek szól, aki nyugalomra vágyik és két napig jól akar szóra­kozni egy erdőkkel övezett réten, gyönyörű természeti környezetben. A szerint senki sem fog rendezők unat­kozni, mert a gazdag prog­ramból mindenki választhat kedvérevalót. Műsor éjjel-nappal. A sza­badtéri színpadon nonstop műsor szombat reggeltől va­sárnap estig. A műsorvezető Dévényi Tibor. Fellépnek a fővárosi művészek, színészek, komikusok, parodisták, bűvé­szek, táncosok, akrobaták, zsonglőrök. Ott lesznek a Ki mit tud? vetélkedő közönség­kedvencei. Koncertet ad a Moto Rock, a P. Mobil és a rajtuk kívül még húsz zene­kar. Éjszaka exkluzív filmve­títés és tánc. Lakodalom. Az­ ország kö­zéppontját jelző szabadtéri esküvőt jeltoronynál rendez­nek, ahol egymás után több pár mondja ki az igent. A esküvő után közös lakodalom a fesztivál területén. A lako­dalomba mindenki hivatalos. Az ország leghíresebb vőfé­­nye szórakoztatja majd a vendégeket. Művészet. A művészetet kedvelők és művészetbarátok valószínűleg érdeklődéssel te­kintik majd meg a képzőmű­vészek utcáját, ahol az ama­tőr festők, szobrászok, grafi­kusok, hímzők, fafaragók és egyéb kézművesek mutatkoz­­nak be. Bárki kiállíthatja és árusíthatja alkotásait. Vásár. Enni­, innivaló is lesz bőven. Több mint 330 árus jelentkezett, közöttük áruházak, vendéglátó-vállala­tok, szövetkezetek, kiskeres­kedők, kisiparosok, népmű­vészek, butikusok, bazárosok, pecsenyesütők, kolbász, hurka és egyéb finomságok készí­tői. Lesznek mutatványosok: ringlispil, ördöghinta, zsák­bamacska, csillag jósda. És lesz egy 25 méter magas vá­sárra is, feldíszítve szalagok­kal. Aki felmászik a vásárfá­ra, és lehoz egy szalagot, ér­tékes ajándékot kap. Sport. A sportkedvelők sem unatkoznak. Barátságos bemutató mérkőzést tart az ország két legjobb női fut­ballcsapata. A Fradi-öregfiúk­ a helyi csapattal játszanak.­ Az autósok részére ügyességi és közlekedésbiztonsági ver­senyt rendeznek. Lesz tűzoltó-, vadászati és­­ ejtőernyős-be­mutató is. Üzenet a jövőnek." A fesztiválra békeküldöttsé­­gek érkeznek az ország min­den részéből, békeüzeneteket hoznak, amelyeket egy bronz­kazettában helyez el a ren­dezőség. A kazettát befalaz­zák egy kőből készült béke­oszlopba, ahonnan csak 100 év múlva szabad kibontani. Utazás. Az utazási irodák autóbuszokat indítanak fesztiválra az ország minden a városából. Akik vonattal ér­keznek, azoknak az Örkényi vagy az albertirsai vasútál­lomáson kell leszállniuk­, on­nan autóbuszok szállít­ják a helyszínre a vendégeket. Vagyon elleni bűncselekmények és a gépkocsik A motorizáció robbanás­** szerű fejlődése a kri­­m­inálstatisztikában nemcsak a közlekedési balesetek, ha­nem egyéb, elsősorban a gép­kocsikkal összefüggő elleni bűncselekmények vagyon je­lentkezésében, illetve emel­kedésében mutatkoznak. A hatvanas évek elején, amikor a személyi tulajdon­ban levő gépkocsik alig haladta meg a 30 száma ezer darabot, a gépkocsikkal kap­csolatos vagyon elleni bűn­­cselekmények (a végleges el­­tulajdonítási szándékkal el­követett lopás, a gépkocsik­ból és gépkocsiról való lo­pás, a jogtalan használat) szinte ismeretlenek voltak. A motorizációs robbanás 1960 és 1970 között történt. Ebben az időszakban a személyi tu­lajdonban levő gépkocsik szá­ma 31 ezer darabról 240 ezer darabra emelkedett. Ezt a motorizációs robbanást bűnügyi statisztika is tükröz­­­te. Megjelentek, majd igen gyorsan tömegessé váltak azok a vagyon elleni bűncse­­lekmények, amelyek elköve­tésére mindenekelőtt a gép­kocsik léte és gyors ütemű, tömeges elterjedése adott le­hetőséget. A motorizáció fejlődése ter­mészetesen 1970 után is foly­tatódott, és napjainkban tart. A hetvenes évek köze­li pén­ze 1975-ben — 568 259, 1951-ben pedig már 1 millió 100 ezer darabnál is több gép­kocsi volt személyi tulajdon­ban. Mindehhez egy másik, szin­tén alapvetően pozitív jelen­ség is hozzájárult, nevezete­sen az idegenforgalom, amely­nek következtében 1975-ben 1,6, 1951-ben 2,6 millió kül­földi személygépkocsi lépett be az országba, és tartózko­dott — hosszabb — rövidebb ideig — hazánk területén. Bár a gépkocsik számának emelkedése és az ezzel ös­­­szefüggő vagyon elleni kri­minalitás között nincs egye­nes arány, az elmúlt 5 évben (1977 és 1951 között) a gép­kocsikkal kapcsolatos va­gyon elleni bűncselekmények száma tovább emelkedett. A gépkocsilopások 117-ről 208-ra, az önkéntes f­elvételek 2517-ről 3455-re, a gépkocsi­ból való lopások 2128-ról 4995-re emelkedtek, míg a gépkocsiról történő lopások száma 1292-ről 1285-re csök­kent. Ez összesen 6354, illetve 9943 eset, az emelke­dés pedig 63,9 százalékos. Ugyanebben az időszakban a személyek javai ellen elköve­tett vagyon elleni bűncselek­mények száma is­­ 44 011- ről 53 819-re nőtt. Köztük a gépkocsikkal bűncselekmények kapcsolatos 1977-ben 14,4 százalékos, 1981-ben 18,4 százalékos arányban fordul­tak elő. A fentiekből következik, hogy a gépkocsikat érintő (az ellenük irányuló) vagyon el­leni bűncselekmények számá­nak növekvő tendenciája tö­retlen és jelentős. Ez évente továbbra is több ezer állam­polgárunknak okoz gondot, és sok külföldi károsult előtt rontja tekintélyünket. Ugyan­akkor komoly mértékben ki­hat az összes vagyon elleni bűncselekmény alakulására, rajtuk keresztül az összbűnö­­zés helyzetére is, növelve a felderítésre váró bűncselek­mények számát és az ezzel járó munkaterheket, hogy a kár nagy részét Igaz, az Állami Biztosító megtéríti, ám az is zömmel áttevődik a társadalmi tulajdonra, és anyagilag is közös gondot okoz. Az értékelés által jellem­zett helyzet javítását feltét­lenül a megelőzés oldaláról kell megközelíteni. A legna­gyobb gondot okozó garázs­helyzeten kedvező változáso­kat a közeljövőben sem vár­hatunk. Marad a technikai védelem fokozása és a tulaj­donosi magatartás befolyáso­lása. A technikai védelem terü­letén javulna a helyzet, ha a védelmi eszközök eleve a­­­­ kocsik tartozékai lenne- A fejlődés ebben is igén­y. Addig is növelni kel­lene az ilyen eszközök vá­lasztékát, és kellő propagan­dával elő kellene segíteni el­terjedésüket, alkalmazásukat is. Hasonlóan áttételes a tu­lajdonosi magatartás befolyá­solása is. A tulajdonosok ugyanis nem utasíthatók ar­ra, hogy gépkocsijukat na­gyobb védelemben részesít­sék, használják a meglevő biztonsági berendezéseket, szerezzenek be és alkalmaz­zanak ilyeneket, ne hagyja­nak nyitva ajtót, ablakot, csomagteret, ne hagyjanak a kocsiban értékeket, igazolvá­nyokat, és gondoskodjanak a megfelelő őrzéséről.­ Mindebben óhatatlanul fel­vetődik a rendőri védelem megléte, illetve hiánya is. A fertőzött területek járőrözé­sén, portyázásán túl a rend­őrség nem vehet minden gépkocsit védelem alá. Éppen ezért ebben is tudatosítani kell a tulajdonosok felelős­ségét. Végezetül még két fontos­­ kérdést kell érinteni. Az első a felderítés helyzete. Az érdekelt bűncselekmény­fajták rendszerint ismeretlen tettesü­­gyként indulnak, és nyomozásuk kriminalisztika­­lag sem tartozik a kön­­­nyebb esetek közé. A másik meg­jegyzés, hogy mindez elsősorban a főváros (1981-ben a gépkocsilopások 64,4 %-át, a gépkocsiból va­ló lopások 63,S %-át pesten követték el), a Buda­na­gyobb megyeszékhelyi váro­sok és idény alatt az idegen­­forgalmi körzetek problémá­ja. Elsősorban tehát itt kell olyan intézkedéseket hozni, amelyek a gépkocsik ellen elkövetett vagyon elleni bűn­cselekmények helyzetét, ala­kulását is kedvezően befo­lyásolják. nu j. Félidőben az üdültetés A­ vállalati üdülők jól szolgálják a dolgozók pihenését Beszélgetés Radvánszky Nándor szociálpolitikai osztály vezetőjével Most, július közepe, vége felé nyugodtan mondhatjuk, felénél tart az üdültetési sze­zon. Mindeddig az időjárás is kegyes volt az üdülőkhöz, az eddig eltelt hetekben ritkán akadt rossz idő. Az üdültetés eddigi tapasztalatairól vál­tottunk szót Radvánszky Nándorral, a szociálpolitikai osztály vezetőjével. — Mi újság az üdülés frontján? — Ha jól számoljuk, ezek­ben a napokban tartunk a szezon felénél, eddig mintegy hatszázan üdültek. Természe­tesen ideszámítjuk nemcsak dolgozóinkat, hanem a másutt dolgozó férjeket, feleségeket is, nem is beszélve a gyere­kekről. — Újdonság? — A szokásos nyoknak megfelelően hagyomá­július 21-én reggel utazott el Bala­­tonszabadiba az első gyer­mekcsoport. Harminchat kis­­­lány ült fel a gyári buszra,­ hogy a pedagógusok kísére­tében a magyar tenger part­jára utazzon. Két hét múlva a fiúk turnusa követi őket. — Mi újság a kempingek­] ben? — Mindkét gyári üdülőnk kempingjében — Szabadiban és Berekfürdőn ___ telt ház van. A Balatonon inkább a fiatalok sátoroznak, Berek­fürdőt a meleg vizet kedve­lők keresik fel. Nyugodtan mondhatom, hogy kempingünk kiváló, mindkét kényel­mes vizesblokk, zuhanyozó, állandó meleg víz, rakodóhe­­­lyiségek, hűtőszekrények vár­­­ják az üdülőket és teszik ké­nyelmesebbé a pihenést. Az őszi, tavaszi nagy társadalmi munka eredményeit — par­kosítás, talajegyengetés, füve­sítés — most élvezik a nya­ralók. — Új dolog? _— A balatonszabadi üdü­lőnkben az oly közkedvelt szörf, amely máris az üdülők kedvencévé vált. Longauer Lajos irányításával társa­dalmi munkában készült. Van egy könyv is, amelyből az ott üdülők rövid ismerkedés után megtanulhatják a kezelését. — A tapasztalatok? — Eddig negatív visszajel­zés nem érkezett, az üdülők technikai személyzete jól lát­ja el feladatát Mindhárom üdülő felszereltsége jó. Ké­nyelmes pihenést nyújt dol­gozóinknak, akik élnek is a vállalat által biztosított ked­vezményes lehetőségekkel.

Next