Tarjáni Acél, 1983 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-29 / 30. szám
WRESANT ACfib Törődjünk többet a szakmunkástanulók mozgalmi nevelésével I fiatalok és a szakszervezet Interjú Dávoti Istvánnéval, a SZOT ifjúsági bizottságának elnökével Csaknem másfél millió harminc éven aluli, köztük több mint száznegyvenezer szakmunkástanuló tagja van a szakszervezetnek. A fiatalok gondjai — a tanulás, a pályakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás — az általános, minden munkavállalóra kiterjedő teendőkön túl, sajátos feladatokat adnak a mozgalomnak. Erről a munkáról beszélgettünk Dávoti Istvánnéval, a SZOT ifjúsági bizottságának elnökével. - A SZOT elnöksége tavasszal tárgyalta meg a szakszervezeteknek az ifjúság körében végzett tevékenységét, az elmúlt több mint tíz esztendő tapasztalatait, eredményeket hozott Milyen ez az időszak? — A hetvenes években számos olyan szakszervezeti intézkedés született, amely kedvezően befolyásolta a mozgalom sajátos ifjúsági munkáját. Csupán a említem meg. legfontosabbakat A kollektív szerződések tartalmára vonatkozó irányelvek részletesen kitértek a dolgozó fiatalok érdekeinek érvényesítésére. A bizalmiak hatáskörének bővítése ugyancsak módot adott a hatékonyabb érdekvédelemre. A szociálpolitikai tervek jobb lehetőségeket teremtettek az önálló életkezdet, a családalapítás, a gyermeknevelés gondjainak megoldására. A jogsegélyszolgálat bevezetésével javult a fiatalok tájékoztatása. Kialakult a KISZ- és a szakszervezeti mozgalom közötti munkamegosztás. Különösen jó az együttműködés a megyei szakszervezeti szervek és a KISZ- szervezetek között. Maradjunk a szakmunkástanulóknál. A mozgalom mindig is fokozottan törődött velük. — Valóban, hiszen ők jelentik az utánpótlást. Nevelésük, munkássá formálásuk sokrétű feladatot jelent, már a pályaválasztásban ma is igyekszünk segítséget nyújtani. Igen fontosnak tartjuk, hogy a szakmunkástanulók már az iskolában belekóstoljanak a mozgalmi munkába. S bár már 1951 óta lehetőség volt arra, hogy a leendő szakmunkások teljes jogú szakszervezeti tagok legyenek, ennek szervezeti kereteit, jogi feltételeit csak 1979-ben teremtette meg a SZOT elnökségének határozata. Ma 335 tanulói alapszervezet működik, a diákok szervezettsége 78 százalékos. A tanulók érdeklődését felkeltve szeretnénk mind tartalmasabbá tenni az iskolai szakszervezeti életet. Milyen módszerekkel? — Nagy gondot kell fordítanunk a tanulók szakszervezeti ismereteinek mert sajnos, nagyon bővítésére, keveset tudnak a mozgalomról. Erre számos módszer kínálkozik. Nem kötelező tanítás foglalkozásokra gondolok, utána az ilyesmiktől, érthetően „fáznak” a gyerekek. Sokkal hatásosabbak a kötetlen beszélgetések, összejövetelek. A vasasszakszervezet és az ÉDOSZ például üdülő szakmunkástanulók közé hívta meg a mozgalom kiemelkedő személyiségeit. Egyes megyékben rendszeresen szerveznek vetélkedőket a szakmunkástanuló bizalmiak részvételével. Mindezek ösztönzést adhatnak diákoknak az aktívabb munkára, arra, hogy gyakorolják is jogaikat. Más kérdés persze, hogy ehhez elengedhetetlen a pedagógusok támogatása. A főbizalmiak, akik pedagógusok, vagy szakoktatók ugyancsak több segítséget kaphatnának. Nemegyszer az ő ügyszeretetükön, aktivitásukon áll vagy bukik az iskolai mozgalmi munka színvonala. A szakmai felkészítést nyújtó vállalatokról, üzemekről még nem esett szó... — Fölöttébb nagy szerepük van, vagy volna ebben a munkában. Sok helyen azonban nem foglalkoznak kellőképpen a szakmunkástanulók mozgalmi nevelésével. Nem veszik figyelembe például átigazolásukkal egyidőben az iskolában szerzett szakszervezeti tapasztalataikat. Nem fordítanak elég gondot a tanulóként bizalmi funkciót betöltött ifjúmunkások fogadására. Erre pedig már csak azért is szükség volna, mert a fiatal hamarabb bekapcsolódhatna a munkahelyi közösségi életbe, könnyebbé válna számára a beilleszkedés, a pályakezdés nehéz időszaka. - A munkahelyi beilleszkedés hosszú évek óta gond. Mit tesznek a megoldás érdekében a szakszervezetek? — Ma már mind több munkahelyi alapszervezet igényli, hogy a belépő fiatalok előtt a gazdasági vezetők ne csak bért és a kedvezményeket ismertessék, hanem a perspektívákat, a szakmai és anyagi előbbrejutás lehetőségeit is. A szocialista brigádok mind többet foglalkoznak a közéjük „csöppent” fiatalokkal, nekik is érdekük, hogy az új tag mielőbb közösségre találjon és szakmailag megállja a helyét. Kimondottan fontos feladat a fiatalok munkabiztonságának a megteremtése. Bár az elmúlt esztendőkben sokat javultak a munkakörülményeik, a munkavédelem feltételei, sajnos még mindig igen sok ifjút ér munkahelyén baleset. Különösen az első munkahelyeken, az első években. Anyagi megbecsülésük? — A fiatalok anyagi elismerése ma még nem differenciált kellőképpen. Az elismerés mértékét a népgazdaság egyes területein nem elsősorban a teljesítményük, hanem egy-egy munkahely lehetőségei határozzák anyagi meg. Gyakori, hogy bármilyen gyorsan felzárkóznak a fiatalok teljesítményében és minőségében az idősebb dolgozókhoz, anyagi előbbrejutásuk eléggé vontatott. Ez főképp az alkalmazotti és értelmiségi fiatalok helyzetére jellemző, mivel itt eleve alacsonyabbak a kezdőbérek, és lassúbb a bérnövekedés üteme. A fiatalok jövedelme nem biztosítja az egzisztencia, a családalapítás, az önálló otthonteremtés nagy gondjainak megoldását. E sarkalatos problémán a szakszervezetek is igyekeznek enyhíteni. Támogatják a reális elképzelések megvalósítását a vállalati anyagi források feltárásánál. Szorgalmazzák az önerős lakásépítésekhez nyújtott anyagi segítség kiszélestését. Komoly erőfeszítéseket tesznek a gyermekintézményi ellátottság bővítésére, a szociális támogatásra fordítható összegek igazságosabb elosztására. Az erkölcsi elismerésnek ugyancsak fontos szerepe van a pályakezdés időszakában. • Igen. Ösztönözhet, befolyásolhatja a további életút alakulását. Az erkölcsi megbecsülés módjai, a kitüntetések adományozásának lehetőségei ma már rendezettek különböző vállalati szabályzatokban, s igen sok fiatalnak honorálják ily módon a helytállását, munkáját. A munkaköri előrehaladás és a vezetővé válás területén már korántsem ilyen megnyugtató a kép. A gazdasági vezetői munkakörökben nem növekedett a fiatalok aránya, s különösen rossz a helyzet a fiatal nők esetében. Az elért eredmények mellett még számtalan megoldandó teendőnk van tehát. A jövőbeni munkánk megtervezésekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy változtak gazdasági viszonyaink, hogy felnőtt egy új nemzedék, hogy változtak a fiatalok, és megváltoztak igényeik is. Jó munkájuk dicséri őket Tóth Mihály Szalay Ferencné T Simon László Bánhidi István i 1983. július 291 Találkozás az ország közepén Hol van az ország (földrajzi) közepe? Tizenöt évvel ezelőtt senki sem tudta. Most már tudják, látták legalább kétszázezren, akik a múlt évben részt vettek a Képes Újság pusztavacsi békefesztiválján. Még többen ismerik meg az idén augusztus 6-án és 7-én, mert ismét megrendezik a találkozót, amelyre negyedmillió embert várnak. A meghívás mindenkinek szól, aki nyugalomra vágyik és két napig jól akar szórakozni egy erdőkkel övezett réten, gyönyörű természeti környezetben. A szerint senki sem fog rendezők unatkozni, mert a gazdag programból mindenki választhat kedvérevalót. Műsor éjjel-nappal. A szabadtéri színpadon nonstop műsor szombat reggeltől vasárnap estig. A műsorvezető Dévényi Tibor. Fellépnek a fővárosi művészek, színészek, komikusok, parodisták, bűvészek, táncosok, akrobaták, zsonglőrök. Ott lesznek a Ki mit tud? vetélkedő közönségkedvencei. Koncertet ad a Moto Rock, a P. Mobil és a rajtuk kívül még húsz zenekar. Éjszaka exkluzív filmvetítés és tánc. Lakodalom. Az ország középpontját jelző szabadtéri esküvőt jeltoronynál rendeznek, ahol egymás után több pár mondja ki az igent. A esküvő után közös lakodalom a fesztivál területén. A lakodalomba mindenki hivatalos. Az ország leghíresebb vőfénye szórakoztatja majd a vendégeket. Művészet. A művészetet kedvelők és művészetbarátok valószínűleg érdeklődéssel tekintik majd meg a képzőművészek utcáját, ahol az amatőr festők, szobrászok, grafikusok, hímzők, fafaragók és egyéb kézművesek mutatkoznak be. Bárki kiállíthatja és árusíthatja alkotásait. Vásár. Enni, innivaló is lesz bőven. Több mint 330 árus jelentkezett, közöttük áruházak, vendéglátó-vállalatok, szövetkezetek, kiskereskedők, kisiparosok, népművészek, butikusok, bazárosok, pecsenyesütők, kolbász, hurka és egyéb finomságok készítői. Lesznek mutatványosok: ringlispil, ördöghinta, zsákbamacska, csillag jósda. És lesz egy 25 méter magas vásárra is, feldíszítve szalagokkal. Aki felmászik a vásárfára, és lehoz egy szalagot, értékes ajándékot kap. Sport. A sportkedvelők sem unatkoznak. Barátságos bemutató mérkőzést tart az ország két legjobb női futballcsapata. A Fradi-öregfiúk a helyi csapattal játszanak. Az autósok részére ügyességi és közlekedésbiztonsági versenyt rendeznek. Lesz tűzoltó-, vadászati és ejtőernyős-bemutató is. Üzenet a jövőnek." A fesztiválra békeküldöttségek érkeznek az ország minden részéből, békeüzeneteket hoznak, amelyeket egy bronzkazettában helyez el a rendezőség. A kazettát befalazzák egy kőből készült békeoszlopba, ahonnan csak 100 év múlva szabad kibontani. Utazás. Az utazási irodák autóbuszokat indítanak fesztiválra az ország minden a városából. Akik vonattal érkeznek, azoknak az Örkényi vagy az albertirsai vasútállomáson kell leszállniuk, onnan autóbuszok szállítják a helyszínre a vendégeket. Vagyon elleni bűncselekmények és a gépkocsik A motorizáció robbanás** szerű fejlődése a kriminálstatisztikában nemcsak a közlekedési balesetek, hanem egyéb, elsősorban a gépkocsikkal összefüggő elleni bűncselekmények vagyon jelentkezésében, illetve emelkedésében mutatkoznak. A hatvanas évek elején, amikor a személyi tulajdonban levő gépkocsik alig haladta meg a 30 száma ezer darabot, a gépkocsikkal kapcsolatos vagyon elleni bűncselekmények (a végleges eltulajdonítási szándékkal elkövetett lopás, a gépkocsikból és gépkocsiról való lopás, a jogtalan használat) szinte ismeretlenek voltak. A motorizációs robbanás 1960 és 1970 között történt. Ebben az időszakban a személyi tulajdonban levő gépkocsik száma 31 ezer darabról 240 ezer darabra emelkedett. Ezt a motorizációs robbanást bűnügyi statisztika is tükrözte. Megjelentek, majd igen gyorsan tömegessé váltak azok a vagyon elleni bűncselekmények, amelyek elkövetésére mindenekelőtt a gépkocsik léte és gyors ütemű, tömeges elterjedése adott lehetőséget. A motorizáció fejlődése természetesen 1970 után is folytatódott, és napjainkban tart. A hetvenes évek közeli pénze 1975-ben — 568 259, 1951-ben pedig már 1 millió 100 ezer darabnál is több gépkocsi volt személyi tulajdonban. Mindehhez egy másik, szintén alapvetően pozitív jelenség is hozzájárult, nevezetesen az idegenforgalom, amelynek következtében 1975-ben 1,6, 1951-ben 2,6 millió külföldi személygépkocsi lépett be az országba, és tartózkodott — hosszabb — rövidebb ideig — hazánk területén. Bár a gépkocsik számának emelkedése és az ezzel összefüggő vagyon elleni kriminalitás között nincs egyenes arány, az elmúlt 5 évben (1977 és 1951 között) a gépkocsikkal kapcsolatos vagyon elleni bűncselekmények száma tovább emelkedett. A gépkocsilopások 117-ről 208-ra, az önkéntes felvételek 2517-ről 3455-re, a gépkocsiból való lopások 2128-ról 4995-re emelkedtek, míg a gépkocsiról történő lopások száma 1292-ről 1285-re csökkent. Ez összesen 6354, illetve 9943 eset, az emelkedés pedig 63,9 százalékos. Ugyanebben az időszakban a személyek javai ellen elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma is 44 011- ről 53 819-re nőtt. Köztük a gépkocsikkal bűncselekmények kapcsolatos 1977-ben 14,4 százalékos, 1981-ben 18,4 százalékos arányban fordultak elő. A fentiekből következik, hogy a gépkocsikat érintő (az ellenük irányuló) vagyon elleni bűncselekmények számának növekvő tendenciája töretlen és jelentős. Ez évente továbbra is több ezer állampolgárunknak okoz gondot, és sok külföldi károsult előtt rontja tekintélyünket. Ugyanakkor komoly mértékben kihat az összes vagyon elleni bűncselekmény alakulására, rajtuk keresztül az összbűnözés helyzetére is, növelve a felderítésre váró bűncselekmények számát és az ezzel járó munkaterheket, hogy a kár nagy részét Igaz, az Állami Biztosító megtéríti, ám az is zömmel áttevődik a társadalmi tulajdonra, és anyagilag is közös gondot okoz. Az értékelés által jellemzett helyzet javítását feltétlenül a megelőzés oldaláról kell megközelíteni. A legnagyobb gondot okozó garázshelyzeten kedvező változásokat a közeljövőben sem várhatunk. Marad a technikai védelem fokozása és a tulajdonosi magatartás befolyásolása. A technikai védelem területén javulna a helyzet, ha a védelmi eszközök eleve a kocsik tartozékai lenne- A fejlődés ebben is igény. Addig is növelni kellene az ilyen eszközök választékát, és kellő propagandával elő kellene segíteni elterjedésüket, alkalmazásukat is. Hasonlóan áttételes a tulajdonosi magatartás befolyásolása is. A tulajdonosok ugyanis nem utasíthatók arra, hogy gépkocsijukat nagyobb védelemben részesítsék, használják a meglevő biztonsági berendezéseket, szerezzenek be és alkalmazzanak ilyeneket, ne hagyjanak nyitva ajtót, ablakot, csomagteret, ne hagyjanak a kocsiban értékeket, igazolványokat, és gondoskodjanak a megfelelő őrzéséről. Mindebben óhatatlanul felvetődik a rendőri védelem megléte, illetve hiánya is. A fertőzött területek járőrözésén, portyázásán túl a rendőrség nem vehet minden gépkocsit védelem alá. Éppen ezért ebben is tudatosítani kell a tulajdonosok felelősségét. Végezetül még két fontos kérdést kell érinteni. Az első a felderítés helyzete. Az érdekelt bűncselekményfajták rendszerint ismeretlen tettesügyként indulnak, és nyomozásuk kriminalisztikalag sem tartozik a könnyebb esetek közé. A másik megjegyzés, hogy mindez elsősorban a főváros (1981-ben a gépkocsilopások 64,4 %-át, a gépkocsiból való lopások 63,S %-át pesten követték el), a Budanagyobb megyeszékhelyi városok és idény alatt az idegenforgalmi körzetek problémája. Elsősorban tehát itt kell olyan intézkedéseket hozni, amelyek a gépkocsik ellen elkövetett vagyon elleni bűncselekmények helyzetét, alakulását is kedvezően befolyásolják. nu j. Félidőben az üdültetés A vállalati üdülők jól szolgálják a dolgozók pihenését Beszélgetés Radvánszky Nándor szociálpolitikai osztály vezetőjével Most, július közepe, vége felé nyugodtan mondhatjuk, felénél tart az üdültetési szezon. Mindeddig az időjárás is kegyes volt az üdülőkhöz, az eddig eltelt hetekben ritkán akadt rossz idő. Az üdültetés eddigi tapasztalatairól váltottunk szót Radvánszky Nándorral, a szociálpolitikai osztály vezetőjével. — Mi újság az üdülés frontján? — Ha jól számoljuk, ezekben a napokban tartunk a szezon felénél, eddig mintegy hatszázan üdültek. Természetesen ideszámítjuk nemcsak dolgozóinkat, hanem a másutt dolgozó férjeket, feleségeket is, nem is beszélve a gyerekekről. — Újdonság? — A szokásos nyoknak megfelelően hagyomájúlius 21-én reggel utazott el Balatonszabadiba az első gyermekcsoport. Harminchat kislány ült fel a gyári buszra, hogy a pedagógusok kíséretében a magyar tenger partjára utazzon. Két hét múlva a fiúk turnusa követi őket. — Mi újság a kempingek] ben? — Mindkét gyári üdülőnk kempingjében — Szabadiban és Berekfürdőn ___ telt ház van. A Balatonon inkább a fiatalok sátoroznak, Berekfürdőt a meleg vizet kedvelők keresik fel. Nyugodtan mondhatom, hogy kempingünk kiváló, mindkét kényelmes vizesblokk, zuhanyozó, állandó meleg víz, rakodóhelyiségek, hűtőszekrények várják az üdülőket és teszik kényelmesebbé a pihenést. Az őszi, tavaszi nagy társadalmi munka eredményeit — parkosítás, talajegyengetés, füvesítés — most élvezik a nyaralók. — Új dolog? _— A balatonszabadi üdülőnkben az oly közkedvelt szörf, amely máris az üdülők kedvencévé vált. Longauer Lajos irányításával társadalmi munkában készült. Van egy könyv is, amelyből az ott üdülők rövid ismerkedés után megtanulhatják a kezelését. — A tapasztalatok? — Eddig negatív visszajelzés nem érkezett, az üdülők technikai személyzete jól látja el feladatát Mindhárom üdülő felszereltsége jó. Kényelmes pihenést nyújt dolgozóinknak, akik élnek is a vállalat által biztosított kedvezményes lehetőségekkel.