Tarjáni Acél, 1996 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1996-10-11 / 19. szám
2 ÁUa Haráfok rovata Kutyák sí csillagokban és sír égen Az olvasó bizonyára elnézi, ha e sorok írója kilép a kötelező személytelenségből és elmesél egy kutyatörténetet. Amikor kislány voltam, kimúlt a kutyám, amely szívemhez akkor talán mindenkinél közelebb állt. - Hol van a Néró, a kutyám? - faggattam a szüleimet. S ők mindig lemondóan válaszoltak: Néró a csillagokba költözött. Nem tudtam, mit jelent ez, de azontúl sokat nézegettem esténként a csillagokat, vajon hol lehet az én kutyám? Aztán később mégiscsak megtalálhattam. Kutya a csillagokban? Nem túlzás ez? Bizony nem, s ez régi időkre nyúlik vissza. Abban az időben, amikor még javában tartott a kutya háziasításának időszaka, amikor az ember még nem ismerte a csillagok fizikáját, a világegyetem törvényeit, emberekkel népesítette be az eget. De állatokat, hű barátokat is képzeltek az égre. Öt évezreddel ezelőtt már létezett a Nagy Kutya és a Kis Kutya csillagkép. Évezredekkel időszámításunk kezdete előtt Egyiptom Sirius naptárat használt, ez a csillag a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb tagja. Egyiptom egész gazdasága, léte a Nílus áradásán állt vagy bukott. De hogyan függ ez össze a Siriussal, a Nagy Kutyával (s általában a kutyákkal)? Talán ezer évekkel ezelőtt észrevették, hogy amikor az égre képzelt Nagy Kutya legfényesebb csillaga, a Sirius együtt kel a Nappal júliusban, megindulnak a Nílus áradásai. Akkortájt Egyiptom papjai a porig hajolva üdvözölték, s áldozták a kedvező természeti tüneményt. Egyébként a téli égbolton jól látszó Orion csillagkép mellett találhatjuk meg a Nagy Kutya, illetve Kis Kutya csillagképet. Az ember később is elárulta, mennyire szereti a kutyákat, és az égre képzelt egy harmadikat is. Ennek neve először Agár volt, majd a Vadászkutyák csillagkép nevet kapta. Ez a ritkán emlegetett csillagkép a Göncölszekér rúdja alatt helyezkedik el, amikor a rúd Nyugat felé mutat. Amikor az égbolt már alaposan benépesült képzeletbeli kutyákkal, akkor igazi kutyák jelentek meg az égben. Először Lajka, „aki" 1957. novemberében egy hétig keringett a Föld körül elektródákkal a szívében és agyában, a kísérlet választ keresett arra, mi az, amit a világűrben ki lehet és ki kell bírnia a majdani űrhajósnak. A kutyák világűrbeli szerepe megszűnt, az emberiség megtanult „űrhajózni’’, a Holdon közlekedni. Talán eljön az az idő is, amikor az ember a legtávolabbi égitestre is magával viszi négylábú barátját. - B.A. - Húsért a gyárhoz Több mint harminc évi munkám színhelyét, gyerekkorom óta járom a gyár minden területét. A sok régi emlék hűséggel velem járt. Kedves volt a kenyér, mely munkánk után várt. Több mint százévesen még ma is velünk él hiszen nála nélkül nincs munka és kenyér. A hűségre mindig van isteni áldás ezért fogjon össze sok dolgozó család. Pogonyiné Ruttkai Margit TARJANI ACÉL jrw Őrjárat az érp&ti Október 12-én részleges napfogyatkozás A napfogyatkozás az egyik legszebb természeti jelenség. Egy adott földrajzi helyről viszonylag ritkán figyelhetünk meg napfogyatkozást, ami tovább növeli a jelenség érdekességét. Leggyakrabban részleges napfogyatkozást láthatunk, a teljes napfogyatkozás egy adott helyről rendkívül ritka. Magyarországon legutóbb 1842. július 7-én volt látható teljes napfogyatkozás - legközelebb 1999. augusztus 11-én borul „nappali sötétség” hazánk egy részére. A három év múlva bekövetkező jelenség során hazánkból a Szombathely-Szeged között húzódó területen lehet teljes napfogyatkozást megfigyelni, mintegy 111 km széles sávban. A maximálisan 2 perc 23 másodpercig tartó elsötétedés igen fontos esemény, hiszen kortársaink közül nagyon kevesen láttak teljes napfogyatkozást (az utóbbi időszak napfogyatkozás-expedícióinak résztvevői). Az utóbbi 20 évben négy részleges napfogyatkozást lehetett megfigyelni hazánkból: 1976. április 29-én, 1982. december 15-én, 1984. május 30-án és 1994. május 10-én. Az 1984-es és 1994-es esemény megfigyelését azonban erősen zavarta a felhőzet, így sokak számára az idei, október 12-i jelenség lehet az első „napfogyatkozás-élmény”. A napfogyatkozásokat égi kísérőnk, a Hold okozza. A napfogyatkozás újhold idején következhet be, amikor a Hold a Nap elé kerülve árnyékot vet a Földre. A Hold keringési síkja nem esik pontosan egybe a Föld Nap körüli keringésének síkjával, azzal kb. 5 fokos szöget zár be. Épp ezért bármilyen fogyatkozás csak akkor következik be, ha a Hold épp akkor halad át a földpálya síkján, amikor telehold vagy újhold van. A három égitest (a Nap, a Föld és a Hold) a fogyatkozások során közel egy vonalba kerül. A napfogyatkozások négy alapvető típusát különböztethetjük meg. A Nap földközelsége és a Hold földtávolsága idején gyűrűs fogyatkozás látható, ekkor a Hold nem takarja el teljesen a Napot. Ha a Hold látszó mérete legalább akkora, mint a Napé, teljes napfogyatkozásnak lehetünk tanúi. Határesetekben előfordul, hogy az árnyék a Föld gömb alakja következtében a napkelte és napnyugta körüli területeken még gyűrűs, míg a delelés környékén teljes fogyást eredményez (gyűrűs-teljes fogyatkozás). Ha az újhold távol van az ekliptikától (a Föld pályasíkjától), a holdárnyék nem érinti a Földet, sarkpontok felett vonul el, s ekkor a Föld északi, vagy déli területeiről részleges fogyatkozást láthatunk. Az 1996. október 12-i napfogyatkozás is ilyen jelenség. A jelenség megfigyelésekor nem biztonságos a kormozott üveg, a fotografikus neutrál szűrő, a túlexponált film, vagy a napszemüveg, mert a láthatatlan káros sugarakat átengedve szemgyulladást okoznak. Megfigyelésre elsősorban fémtartalmú (króm) szűrők alkalmasak, pl. a MOM 12 és 13 sz. hegesztőszemüveg, vagy többrétegű fém fóliák. A napfogyatkozás Salgótarjánból megfigyelve: a jelenség kezdete 15 óra 29 perc 54 másodperc. A jelenség maximuma: 16 óra 41 perc 6 másodperc (a Nap kb. 63 %-át érinti). A jelenség vége 17 óra 49 perc 54 másodperc. A napfogyatkozás eseményére a Salgótarján, Gedőcz-tetői csillagvizsgáló 14 órától fogadja az érdeklődőket. Könnyű József Az 1982. december 15-i részleges napfogyatkozás Holdfogyatkozás olyankor jön létre, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. Teljes napfogyatkozáskor a Hold árnyékkúpja érinti a Föld felszínét. Harc a területfejlesztésért Október 2-i sajtótájékoztatóján az önkormányzati, illetve a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács ülésére, valamint térségünk problémáinak megoldása érdekében a kormányzat elé terjesztett elképzelésekre tért vissza Puszta Béla, Salgótarján polgármestere. - Voltak nehéz pillanatok, akadtak érdeksérelmek, de az elért eredmények igazolják döntéseink helyességét - mondta Puszta Béla. Az eredmények kifejtésekor a pénzügyileg stabilizált város fontosságát hangsúlyozta a város első félévi költségvetése vizsgálatának tükrében. 1995-öt a fordulat évének ítélte meg, amikor sikerült megvalósítani a költségvetési fegyelmet. Amennyiben ez az év is az elképzeléseknek megfelelően alakul - erre pedig jó kilátások vannak -, akkor 1997 és 1998 költségvetési egyensúlyát is sikerül megalapozni. Szintén szóba került az önkormányzati üléssel kapcsolatban a LARES elnevezésű közalapítvány, melynek jövőjéről konszenzus jellemezte a képviselők döntését. A mintegy négyezer családot érintő önkormányzati stratégia azok számára nyújt segítő jobbot, akik azt el is akarják fogadni, komolyan veszik a rájuk háruló kötelezettségeket is. A polgármester kitért a tanévnyitó problémamentes kezdésére, és arra a 30 millió forintos fejlesztésben vállalt kötelezettségre, amely már az első lépcsőben biztosíthatja a város hosszútávú, biztonságos hőszolgáltatását a Tarjánhő Kft főszerepvállalásával. A területfejlesztési tanácsi ülésen a három milliárd forintos hátrányból induló témára, a szennyvíztervezési koncepcióra, valamint szilárd burkolatú utak építésére kapott támogatást Salgótarján, de a megyeszékhelyt elsősorban a kistérségen belüli önkorlátozó szerepvállalása jellemzi. Salgótarján előtérbe helyezte a kistérségi problémák megoldását, persze ez nem azt jelenti, hogy a városhoz szorosan kötődő gondok kapcsán takaródót fúj az önkormányzat. Jelentős támogatást kaptak a munkahelyteremtéssel, illetve a munkahelymegtartással foglalkozó pályázatok is, melyek megléte tulajdonképpen a térségben működő vállalkozók kezdeményezőkészségét, „régiószeretetét” jelzi. A bírálók csak azokkal a pályázókkal foglalkoztak, amelyek jó előminősítést kaptak, s amelyekkel érdemben lehet a továbbiakban foglalkozni, nem fenyeget annak a veszélye, hogy csupán statisztikai, félbehagyott beruházásokká válnak. Maradtak olyan ügyek, amelyek meghaladják az önkormányzat kompetenciáját, és a területfejlesztési tanács forráslehetőségeit - mintegy magyarázta Puszta Béla annak szükségességét, hogy térségünk sokoldalú „rendbetétele” nem képzelhető el kormányzati segítség nélkül. Ezek között került említésre a Salgótarján- Hatvan közötti közút komfortosabbá tétele, valamint a két város közötti vasútra (folytatás a 4. oldalon) 1996. október 11. Innen onnan egyetemi képzés indul Salgótarjánban Jelentős esemény városunk, megyénk életében: egyetemi képzés indult Salgótarjánban. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem kihelyezett tagozatán - melynek a TIT Nógrád Megyei Egyesülete ad otthont - három szakon indult meg az oktatás. A személyügyi szervező és a művelődésszervező szakon két lépcsős rendszerben (1. szakasz főiskolai, 2. szakasz egyetemi) egyetemi diplomát szerezhetnek a hallgatók. A már diplomával rendelkezők számára 3 éves posztgraduális képzés is indult humán szervező szakon. A levelező jellegű képzésen 90 hallgató kezdte meg tanulmányait, Borsod-, Heves-, Nógrád megyéből. Ez a felsőfokú oktatási forma is hozzájárulhat ahhoz, hogy e munkanélküliség sújtotta északi országrészben az itt végzettek számára már nagyobb lehetőségek nyíljanak a munkaerőpiacon. f ~Z> ~r "j Terez Gazdag spanyol család gyermekeként született az ó-kasztíliai Avilában 1515-ben „Teresa”, aki szülei akarata ellenére tizennyolc évesen karmelita kolostorba vonult. Példamutató ájtatosságán és szent életén túl egyházi feletteseinek a kolostori szabályzat megszigorítását is javasolta. 1562-ben IV. Pius pápa felhatalmazására a karmelita rend női ágának megreformálásához fogott, majd a szigorú rendszabályok alapján működő első avilai kolostor főnöknője lett. Tizenhat női és tizenöt férfi szerzetesrendet alapított. Egyházi elöljárói tanácsára számos könyvet is írt, a misztikus teológia tárgykörében, amelyeket több nyelvre lefordítottak. 1582-ben halt meg az ó-kasztíliai „Alba de Liste" kolostorban. Negyven év múlva XV. Gergely pápa a szentek sorába Haatta. Szent Teréz emléknapját (okt.15) - akárcsak Assisi Szent Ferenc emléknapját sokfelé szüretkezdő napként tartották számon. Az északi borvidéken ekkor kezdték a szőlő szedését, a „ terézszedést”, a balaton-felvidéki szőlőhegyekben pedig szüreti mulatságokat rendeztek. A délvidéki magyarság körében Teréz napja asszonyi dologtiltó nap volt. Ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és lakóira._________ J