Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-10-04 / 80. szám
Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja Landerer Alláhnak. „Mély kegyelemre méltatott az ég, Szolimán, téged ?“ — kérdé őt kegyencze. „Vezér !— válaszold Szolimán — azt kelle hinnem, hogy csak az én fiaim képesek illy fertelmes gálád tettet elkövetni, azért parancsolom, hogy a’ mécsvilág ottassék el. Attól tartok, hogy az atyai szeretet majd utamba áll ’s erőtlen leszek azon igazságot kiszolgáltatni, mellyel minden alattvalómnak, személyválasztás nélkül tartozom, ítélj most magad, nem kellett-e hálát küldenem egekbe, tapasztalván, hogy igazságos voltam , a’ nélkül hogy magzatimat áldoztam volna fel.“ AZ AEGYPTUSI MÚMIA. Az aegyptusi nép hitte a’ lélekvándorlást ’s azt gondolta, hogy a’ halálkor elköltözött lélek, több ezred’ leforgása után ismét első testébe térend vissza. Ugyan azért szent kötelességnek tartaték a’ megholtnak testét, mennyire csak lehete, a’ rothadástól megóri. Ezen hiedelemnek köszönik a’ múmiák létöket. Az emberi holt-tetem’bebalzamoztatása következő módon ment végbe: Bizonyos vaseszköz által az orrlyukain keresztül kihúzatott az agyvelő, ’s a’ koponya balzammal töttetett meg; azután felbonták a’ testet, a’ beleket megtisztíták, megmosák azokat pálmaborral, ’s ismét visszatevék a’ hasba, ’s miután az különféle fűszerrel kitömetett, ismét bevarják azt. Ezután a’ test hetven napig salétromban tartatott, mire az holmi szalagokkal köttetett körül, mellyek előbb czedrus-szurokba vagy gyantába és balzam-olajba valának itatva. A’ holttetem ekkor koporsóba helyeztetett, bársonnyal boritatott körül. Egy múmia Parisban megvizsgáltatván, róla mintegy 2800 négyszeg lábnyi kötőket és szalagokat oldanakle. Volt mindazáltal egy másik, olcsóbb mód is, holttesteket bebalzamozni. A’ múmiák’ színe barna, a’ test száraz és kemény mint fa, és fűszeres illatú. LENGYEL FÉNYŰZÉS. Hogy a’lengyel urak még a’ 18. század’ utolsó felében is milly pazar fényt követtek, bizonyítja egy levél, melly 1760 ban Bialystokból Varsóba íratott: „Midőn Braniczki Kelemen Bialystok’ ura — úgymond e’ levél — nőjének, ki Poniatovszky házból származott és Szaniszló Auguszt’ utolsó lengyel király’ húga volt, névünnepére lakomát adott, kétszáz személyre terítetek asztal. Ezen asztalnak közepén hosszant egy csatorna készült, melly a’ legdrágább tokaji borral vala megtöltve. Ezen tokaji tengeren 24 mesterségesen készített hajó úszott, megrakva süteménnyel, czukros nyalánkságokkal ’s más egyéb csemegével. Mindegyik dáma előtt, ki asztalnál ült, megállapodtak a’ hajók, ’s a’ kecses asszony, kénye és kedve szerint választott a’ csemege-árukból. Dessert után hozatott egy iszonyú serleg, egykor Czarneki hires hősnek tulajdona , és most a’ vendégurak kezdek a’ tokaji tengert meríteni, ’s olly élénken folytatók a’ munkát, hogy alig folyt le fél óra, már a’ hajók mind zátonyon akadtak.“ — Wyrwicz tehát nem helytelenül nevezi Bialystokot podoliai Versailles-nek. A’ TÉL FELSŐ AEGYPTI’SBAN. Hév tartományokban a’ tél egészen más valami, mint nálunk. Sok helyen a’ tél esőzésekkel áll be, másutt viszont kellemes és állandó időjárás uralkodik. Aegyptusban a téli hónapok december és január, mindazáltal az embernek Aegyptusban kellett laknia, és soha még jeget vagy havat nem látni, hogy ezen időszakaszt télnek gondolhassa. Ezen évszakasz vagy úgynevezett tél itt olly mérséklett, hogy egész ideje alatt legtöbb fa, még a’ leggyöngédebbek is megtartják leveleiket, még pedig legkisebb színváltozás nélkül; sőt több közülök, ha szabad mezőn nő, még virágzik is. Azonban a’ tavasz, mellynek itt rendes ideje februarius és marízius, csak ugyan legkellemesb évszakasz; mert az ég ekkor teljes, igéző fényében jelenik meg; a’ jég langy-meleg, ’s a’növényzet, melly soha, még télben sem szakad félbe, igen feltűnő elevenséget nyer. A’ KÖLTÉSZET’ TERMÉKENYSÉGE. Egy lipcsei recensens állítja, hogy a’ németek már harmincz kötetnyi verseket írtak a’ rózsáról, 20 kötetet a’ fülmüéről, legalább 50 a’ holdról, 50 kötet erdei dalokat ’s mintegy 40 kötet verseket csörgő patakról és virágokról. A’ szerelmi versekre nézve úgymond írtak két kötetet a’ kedves’ ablakáról , a’ függöny’ lengéséről ’s a’ t. 60 kötetet a’ távollevőhez , 8 vagy 10 kötetet az ismeretlen jövendő kedveshez. Sírdalokat a’ fentebbi recensens ur annyit számol, hogy az ember, ha neki idő adatnék valamennyit olvasni, meg sem is halhatna, mert ezek’ bősége véghetetlen. — R E J T E T T S ZÓ. F» taga e’ rövid élet-időt négy szakra tagolja: Vége megyet tészen. De ha igy megfosztva fejétől Lesz , bátran felhág tetejére lakunknak örömmel Furcsa, midőn az egész teszi elvét a’ nevelésnek. N. J. A’ 79dik számú rejtett szó : Vas.