Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-11-26 / 95. szám
lehetett volna a’ baj , melly még az angol ügyvéd “előrelátását és elkészültét” is felülhaladá. Mi okból nem is köszönhetjük eléggé a’ Gondviselésnek , melly sokszor éppen azon utakon vezet javunkhoz, mellyek nekünk emberi rövidlátásunknál fogva legviszábbaknak látszanak , hogy az idén annyira félrevoná a Duna medrének lellegit. Nem volt az ugyan a’ gőzhajós vállalatnak nagy hasznára ideigóráig, de a’ körülményeknek egy pillanatot se vesztő használtával annál inkább van minden veszély eltávasztása által biztosítva jövendő sikere , és ezzel mind azon jó következés, melly könnyebb és bátrabb közösülésekbül ered okvetlen. A‘ Vaskapu is legnagyobb szabatossággal ki van mérve, ki van tapogatva, és több terv általjában készen “mikép lehetne az akadályon diadalmaskodni” minthogy többféle módon lehet. Argó pedig, miután még az nap szabadult fel az algurgradi zátonytól, mikor én hagyám el, ’s néhány zátonyt még sarkalván Zibru Palánkáig folytató útját, ismét visszatért, Zsidosticzán, szorosan a’ Vaskapu alatt telelendő. Fáradhatlan kapitánya, Lehmann János, zimonyi fi, az idei vízállástul segítve, annyira javító az oláh-török Duna eddigi mappáit , hogy ezen esetet is az egész vállalat sikereltetésire nézve nem kis nyereségnek tekinthetjük. Minden előkészület meg van téve továbbá a megkezdett munkák logikai folytatására , úgy hogy mindünnen mindinkább biztosítatik a dunai jövendő. Mi azonban e’ felséges folyam egykori legvalódibb használásáért még határtalanul erősben kezeskedik , mint az eddig felhordottak , az mélyen tisztelt kormányunknak e’tárgyban is mutatott irántunki gondja , mellynek következésében néhány nap előtt egy török udvari biztos érkezett ide “velem minden akadályt személyesen megvizsgálandó.” Valamint az egészséges, talpra esett elv előbb utóbb minden csalképzeteken győz, és a’ világ, legyen bár csak egyetlen egy sugára is meggyujtva , elvégre a’ legnagyobb sötétséget is eloszlatja, úgy e’ vidéken is mind inkább fog a’ megszokott elfogultságok penészein diadalmaskodni a’józanság. Se nekünk se az Oláhoknak, Zimonyon innen említésre méltó kereskedésünk a’ Dunán soha nem volt és most sincs, de mind az, mi vala és van, kirekesztőleg a’ Török kezében létezett és létez. Ha tehát akármilly akadály fordult legyen és forduljon is az alsó-dunai hajózásban elő , az sokkal károsabb volt és károsb a’ Töröknek mint nekünk. Ez tagadhatlan. És még is századokig tudott pangó systemájában vesztegleni a’ nélkül, hogy ez eszébe jutott volna, sőt a’ Vaskaput, az akadályok legnagyobbikát nem kárnak nézte, hanem inkábbnemzeti léte erős kezeséül tekinté, valamint a’ Balkán ormait. Egy hegyet, és egy kaput! Háborúban, igaz, lehet illy akadályoknak haszna, mint régi időkben az ellenség visszatartása végett néha fél országok elpusztítása is használt — ha illyés, az egészet tekintvén, haszonnak neveztethetik — de csak olly népeknél, mellyeknek nem egészség, egyetértés és nemzeti szellem fő erejük. Ha azonban minden nemzet is vehetné háború idejében illy akadályok hasznát, még az sem menthetné fentartásuk ürügyét; mert háború nem rendes állapotja a’ nemzeteknek — kivált mostani időkben — hanem csak kivétel az általányos szabályból. És azért századokig zsibbasztva tartani a’ közösülések ereit, hogy bizonyos időkben azokon olly könnyen be ne üthessen az ellenség, a’ csalképzetek legnagyobbika. Mellynek megczáfolására azonban felette kedvezőleg munkálódott a’ szigetváriak *) és tópartiaknál az idei szárazság, és a’ török biztos is lehető legjobb időben jött. Több hónapja , mióta nagyobb ’s megterhelt hajó se fel se alá nem mehet a’ Vaskapun ; minden kereskedés elgázolva, kalmár és hajós kétségben. Ezt tapasztalta nem egyszer; de most figyelmeztetve — mi egy kis különbséget kivált Töröknél tán tehet — sok uj orsovai lakos, és ezt találta a’ csudálkozni eléggé nem tudott török biztos. ’S így a’ Vaskapu léte már nagy veszélyben van ; mert illy nézetek előbb utóbbi haszna mulhatlan, minthogy haszon után eseng az emberi nem ; és ha itt ott a’ kincsek forrásit meg nem nyitja tüstént, koránsem azok becsmérlése miatt vesztegel, hanem mert nem látja. De legyen csak egyszer kimutatva kincs, lesz akkor két elég,melly emelje, bármilly mélységben fekügyék is az. Lehetetlen is azért, hogy a’ török udvar, melly várak építésére , t. i. akadályok tételére annyi milliókat költött, ’s mint néhány évvel ezelőtt láttuk, nem felettes haszonnal, reformatiói szellemében végre néhány száz ezret ne költsön viszont valami akadály elhárítására nagy haszonnal, kivált ha nyugoti szomszédságában t. i. nálunk czélirányos munkásság által, mellynek sikerét látja, egy kis versenyzésre fel is rázatik. Kereskedésünk sehova sincs, mert az a’ kis, rossz utakon hurczolása ’s meg-megakadása áruinknak, és azon néhány gabonahajó és gőzös , melly Dunánkat ússza, valóban olly csekély mozgás, hogy Ad a kaleszi - sziget vára néven nevezi a'Tűrök a’ mi Ó-Orsovinkon fél órányival alább a’ Duna közepén fekvő és az ő birtokában levő Uj-Orsovát.