Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-10-22 / 85. szám
13. Pest, October 28. 1936* TÁRSALKODÓ. HERZÉNYI ’ ELHUNYTÁRA. Ali 1 mi veszel)rejtő felizűk feketülnek egünkön; A’ Nap’ fényarczát milly vihar’éje fedi ? Mint dúl ’s szór mindent vad mérge az éjszaki vésznek? Hord sjorföllegeket, ’s fát csikorogva kidönt; Zúg, es záta után a’bérezek visszamorognak, Es a’ szendergő felriad álmaiból! — Im a’ borús ég is villámit szórja felettünk, •— Megdől dűl ’s robajos mennykövi rontnak alá ! Égnek emelt fővel milly sirkant’ szobra borongott Egy rezegő fűznek néma homályi alatt? A' deli istennőt látom mellette, szemében Köny remeg, és epedé arc/czal az égre tekint. Fény-környezte arany-lant csugg fen diszkoszorúval ’S BEKIZSENYI név látszik róla sugárzani szét. Tűnj-le egünkről hát, ah tünj-le sokára dicső Nap! Arczod’ síri homály’ fátyola lengye-körül! Sirj Magyar, és panaszod’ búsan nyögdelje az Echo, ’S vond be sötét gyászszal Hunnia !árva fejed’. Messze kitündöklő fénycsillag szállt le egedről, Melly a’ borús éjben mennyei lámpa vala Ám eget és földet panaszunk’ bús hangja betölthet, Mig arczánk’ könynek tengere folyja körül; Hasztalan! Ő alszik, ’s könnyek már föl nem idézik, A’ bánat’ zúgó hangja se’ költi fel Őt! Al! de mi veljük-e hát őt mély ’s örök éjbe borultnak * Vagy te felejthetnéd a Haza! dalnokod’ el? — Érdemi öt egeken túlemelték; — éjbe borultnak Ó jó honfi! ne véld fénykoszorúzta fejét. Mert a’ ki keblében Múzáknak templomot alkot, És oda évenként megviszi áldozatit: Nem halhat meg, — nem! — fenvillog, mint Nap az égen, Nagy neve, ’s hangzik, mig egy magyar’ ajka mozog. Szép myrthusz-koszorú leng bájos-zengzetű lantján ’S azt a’ dicsőségnek fénye ragyogja körűl. Így mohosuk sirján bár fűszál ingadoz egykor, Bús feledésnek nem rejtheti éje nevét. —— Honfi! ha andalgván Somogyunk’ búlepte vidékén, Isteni nagy költőd’ enyhe porára találsz; Néma sirormát elmentedben hintsd be virággal , ’S zengd te is ajkam után: ,,Béke fedezze porát!“ TAKÁCS I LAJOS IH. BEHF.NBEN. AFRIKA. ( Vége.) Az afrikai parton ’s partmelléken a’portugáliak első gyarmatbirtokosak az angolok után. Ők bírják az azeri szigeteket 140,000 lakossal, kik mindnyájan portugáliak ’s nevezetes kereskedést űznek Angliával, mellynek gyármakészitvényiért bort ’s egyéb terméket adnak; ők bírják Madeirát és Porto-Santót 106,000 lakossal, kik részint portugáliak, részint mulattok ’s négerek; főtermésztéseik különös jelességű bor, mellyet az angolok ’s éjszakamerikaiak visznek ki ’s helyette halat, sózott bust, lisztet ’s gyármüveket adnak. — Övéik továbbá a’ 36,000 mulattal népesített zöld-foki szigetek; mind ezen szigetet gyakran látogatják a’ Keletindiába hajózok. St. Thomas alakja 15,000 mulatt nép.— Továbbá a’ szárazföldi partvidéken, Cochu város St. Domingo-folyam’ torkolatánál; Gego a kastély felső-Guineában; Congo város alsó-Guineában Lebonda folyónál 40,000 lakossal ’s 22 uradalommal; ők gyakorolnak főuraságot Angola és Berguela királyságok fölött, melly utóbbi tartományban több megerősített hellyel bírnak. A’ keleti partmelléken övék Coavo erősség a’ Quiloa királyságban ’s Mozambik város a’ hasonnevű szigeten. .. A’ spanyolok bírják a’ kanári szigeteket mintegy 180,000 spanyol ’s normann eredetű lakossal, kiknek számában az utolsó revolutio előtt 2 390 szerzetes és 740 apácza foglalkozott; a’ lakosok jobbatlán szőlőmivelésből élnek (A’ kereskedés ollyan,mint Madeirában). Továbbá a’ de Principe, és Annobon szigeteket felső-Guinea partján mintegy 2000 lakossal; e’ szigetek csupán az által nevezetesek, hogy a’ tilalmazott rabszolga-kereskedést elősegítik. A’ szárazföldön csak Tanger a’ spanyoloké, Ceuta nevű erősséggel, Gibraltar’ átellenében, 15,000 lakossal; ezen hely jövendőben, ha t. i. a’ marokkóiak berontani szándékoznának, nagy fontosságúvá lehet. — Francziaország’ birtokában van Senegal’ szigete és St. Louis erősség, hasonnevű folyam mellett; lakosinak, száma 7000 , kik meglehetős kereskedést űznek Senegambia’belvidékire; Gorea sziget Senegambia’ partmellékén ’s néhány erősség Fidahországban felső-Guinea’partján. Továbbá a’ nyugati oldalon Bourbon-sziget 15,000 fejér, 4342 szabad fekete lakossal ’s 50,000 rabszolgával; itt tetemes mennyiségű kávé, fűszer és gyapot termesztetik. —Dánia bírja felső-Guinea’ partmellékén Akra királyságban Christiansburg erősséget, ’s a’ Friedensburg, Prinzenburg és Königstein nevű gyarmatokat, több ügyviselői szállással. — Hollandia’ birtokában van 11 erősség felső-Guinea’partján, mellyek közt Elmina a’ főhely; itt van egyszersmind széke a’ kormányzónak. Ezen erősség hatalmában áll hat telep, mellyek csupán a’ belfölddel űzött kereskedés miatt bírnak némi érdekkel. Ezen európai gyarmatokrul Afrikában, valamint az európai gyarmatokrul a’ világ’ egyéb részeiben, általában véve e’ következő Charakteristika áll: Az angol tiszteli a’ fenálló szokásokat, törvényeket, vallásokat ’s intézvényeket; ő kímélést mutat a vad szokások, visszaélések, előítéletek ’s babonák iránt. Mindennek előtte igyekszik a’ benszülöttek’ bizodalmát megnyerni ’s őket példa, önérdek ’s oktatás által lassanként jobbra vezetni. Hatalma alatt javul a’ földmivelés , tökéletesbülnek a’ mesterségek , mennyiben ezek a’ belhez kötvék (valóságos gyárműveket ő mindig csak az anyaországból kíván megszereztetni), csinosbul a’ háztartás, díszük a’ vallásosság, gyarapúl a’ szorgalom ’s közös jóllét. Nincs olly kopár ’s terméketlen határ, olly hideg vagy forró éghajlat, hol az ő törvényei ’s intézvényei, főleg azok, mellyek a’ szabadság’ alapját képezik,—mint p. o. az esküttszékek ’s nyilvánosság — gyökeret nem vernek. Így vezeti ő minden gyarmatit teljeskorúságra. Csak kivételesen keveredik össze más emberfajokkal, ritkán aljasul el’s esik műveletlen vad népek’ gonoszságiba,’s hozzájuk hasonlóvá soha sem lesz. A’ spanyol és portugált — még kevés idő előtt — mindenüvé magával vitte szerzeteseit ’s a’ 1. Nem annyira a benszülöttek’ szorgalmában ’s kereskedésben,mint azok’elnyomásában kérése