Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1838-09-15 / 74. szám
Aegyptus’ regjelesb 's nyomadékosb révhelyein ügyviselőségeket (Factores) alapítanak’s névszerint Alexandria városában , melly most , valamint korábban , ismét egy nagy roppant árulakhelylyé változott, hol Európa’ termékeit India’ termékivel cserélék ki. De a’ jóreményfok’ felfödöztetése az aegyptusi kereskedésnek halálos döfést adott, mert az üldözések, mellyeknek az európaiak kitéve valának; a' rendkívüli adók, mellyek rájok rovattak; ide értvén még a’ veszélyes hajózást a’ vörös tengeren — mindez képtelenekké tévé őket a' concurrentiát azokkal kiállani, kik most Afrika körül Indiába hajóztak. A’ tudományoknak ’s művészeteknek ugyanazon phasisaik voltak. Midőn a’ persák berontának, Kelet és Nyugat' valamennyi népe Aegyptust a' föld’ azon egyetlen országának tekinté , hol a szobrászat és tudományok kedvező sikerrel műveltettek. Mindazáltal a’ tizennyolczadik dynastia’ arany korszakában a’fényűzés és gazdagság tetemesen növekedett, de a’ szépművészetek’ rovására; mert a’ korábbi alakok v. formák tisztaságát ’s egyszerűségét, — azon egyszerű ízlést, melly a’ letűnt idők’ szobrászaidnak ’s architektúrájának dicsőségét téve,— holmi értéktelen részletességek és túlságos czifrázatok válták fel. Psammitichus és Amasis’ uralkodása alatt e’ rész pillanatilag akadályozva volt; e’ fejdelmek lényegesül segiték elő a’ festészetet, szobrászatot ’s architecturát, ’s e’ változás már ezer reményt ébreszte, midőn Cambyses rögtön hatalmába keríté Aegyptust. Ekkor a’ legszebb emlékek, ’s a’ leggazdagabb épületek lerontattak vagy csonkíttattak, ’s a’ mi a’ rombolás’vad dühét elkerülte, az Persiába vitetett. A’ művészek magok is , kénytelenek lévén hazájokat elhagyni, Persiába vándorlának, hol talentumikat arra használók , hogy rabságuk’’s szerencsétlenségök’ szerzőinek hódításit kövön v. vásznon állítsák elő. Imígy megfosztatván a' legszebb előpéldányoktul, mellyek egyedül valának képesek a’köz ízlésnek jó irányt adni, ezenkívül lealáztatva huzamos rabság ’s elfoglalás által , elveszté Aegyptus a' szépnek érzelmét, 's lassan kint mindent elenyészni láta, mi eddig fő dicsősége 's legnemesebb dísze volt. De a’ sors’ kegyetlenségének, melly Aegyptust átkosan zaklató, még ezzel sem volt vége. A’ persák megszállván e’ tartományt, következett Thebának ostromaid vétele Ptolemäus által, ’s e városnak elpusztulta Lathyrus által; végre a’ pusztítás’ borzasztó munkáját bevégzé az első keresztyének’megrögzött gyülölsége , és az islam’ dühös fanatismusa. Minden, mi még fenállott; minden, mit még lerombolni lehetett, irgalom 's kímélet nélkül irtaték ki 's dönteték halomra. Mindazáltal ezen halálos vonaglások közepett a’ földmivelés csakugyan megőrzé néhány maradványit hajdani nagyságának. A’ nyugalom" helyreálltával az ismét némi erőre kapott, ’s a’lakosok élénk gonddal és szorgalommal forditák figyelmüket a' gazdagság’ ezen legbecsesb forrására. Aegyptus földjét a’ Nílus vize a’ világ legtermékenyebb és gyümölcsdusabb határává teszi. E’folyó’koronkinti kiöntései által a’ föld mindenféle növény' megtermésére alkalmassá lesz. A’ rizs, melly a' szaraczénok’ beütése óta díszült itt, ’s általok hozatott is Aegyptusba, majd minden művelés nélkül terem a’ lapályokon; júniusban vetik el, viz alatt csírázik, 's octoberben már aratják. Búza és árpa jobban tenyészik a' magas tájakon , ’s különösen díszük felső-Aegyptusnak Nílustól öntözött határain. A’ lutó-paszuly, mellynek mint leve-tápláléknak itt nagy becse van, a’ tengeri v is kukoricza, a kender, indigó 's a' t., mind olly termék, a mellyek Aegyptusban szint olly bőven és jól tenyésznek, valamint eredeti hazájokban. A’ gyapot, melly csak néhány év óta tartozik Aegyptus’termékei közé, most a’ közjövedelemnek egyik főágát képezi; az a’ tartomány’ kézműházainak szükségét kellőleg látja el, ’s évenkint igen nevezetes mennyiség szállitatik külföldre. 1834dik évben az Aegyptusban termett gyapot mennyisége összesen több mint 25 millió évre értékű, ’s annak legnagyobb részét Nagybrittannia dolgozta fel. Az aegyptusi gyapot nemcsak mérkőzik az amerikai legszebb minőségűvel, sőt azt felül is múlja; kevés szorgalmat ’s gondviselést kíván, mit főleg a’ folyam’ kiöntéseinek köszönhetni. Végre Aegyptus’ természeti gazdagságai közt még különösen említésre méltók a’ czedrusok, platánok v. boglárfák , ákászok, továbbá az olajfa, a’ mirtus , a’ kávéla, czukornád , pálma, ’s mindennemű gyümölcs , u. m. narancs , baraczk, mandulagránátalma , szőlögerezd, pisztácz és nemes fajú dinnye. Ezen külünfélesége a’ termesztékeknek, ezen áldásdus , és gazdagon gyümölcsözö föld üdves befolyást gyakorlott a’ szerencsétlen negyeti lakos’ erkölcsi létére; mivel ő a’ sors’kerekét meg nem akaszhatta, tehát békén ’s zúgolódás nélkül hajolt annak járma alá , ’s földének szorgalmas művelésében iparkodott felejteni a’ múltakat. A’ szorgalom’ ezen ága csakhamar nagyobb jelentőséget nyert; a’ termesztvények Aegyptusból Törökország, a’ földközi tenger’, Kis-ázsia’ és Syria’ révpartjaira hordattak ki. Alexandria ismét elevenülni kezde, több több jel tanusiták, hogy aléltságából vergődik ’s közéig az egykori életmozgalomhoz. Hanem Aegyptusnak, e’ fölséges fekvésű tartománynak szorgalma és ipara illy keskeny körbe, nem szorítkozhatott. A' tengeröblök és révhelyek, mellyek azt övedzik, a’ földközi tenger, melly partvidékeit mossa, ’s neki utat nyit Görögország’ révhelyeire; közlekedésinek könnyűsége Syriával, Kisázsiával ’s Olaszországgal; keleten Palästina ’s a’ vöröstenger, melly Arábiától elválasztja ; délkeleten Nubia ’s a’ mérhetetlen sivatag puszták , mellyek Aethiopiát övedzik; nyugaton a’ kalóz statusok — nagy és terjedelmes kereskedést kívántak. Azonban még mi sem hirdeté , hogy Aegyptusnak hosszú álomkórságából serkennie kell ; midőn Mehmed-Ali, kit a’ török porta e’ tartomány’ helytartójának nevezett ki, végre azt gondold, hogy üdvesebb dolog, Aegyptus’ jóltevőjének mint zsarnokának szerepét játszani. — Mehmed-Ali megszűnt a’ Portának engedelmeskedni ; azután Európához fordult, ’s kívánta annak műszorgalmát é s gazdagságát. Európa meghallgatta kivánatit, ellátta őt hajókkal, gőzkompokkal, ügyes és értelmes munkásokkal és erőművekkel, mellyek mechanikai munkákra határozvák. Ekkor az eddig olly alázatos Aegyptus egyszerre fenyegető állást nyere, s minden oldalról a' férfiasság’ jeleit adá. Miután Mehmed Anbasa, Európa' legügyesb munkásait Aegyptusba hízta, a’ belföldi kereskedést iparkodott könnyíteni, annak uj kijárásokat nyitván ; ennélfogvást legnagyobb dicséretre méltó energiával állítatá helyre a' csatornát, melly Alexandriát a' Nílussal való összeágazásai által a' belföld' tartományival összeköté, 's melly Aegyptus’ minden nagy városiba vezetett. A' török kormányzó’ hanyagsága és gondatlansága miatt e' csatorna majd minden részeiben zárva volt, és már nagy ideje, hogy megszűnt az áruczikkek" szállítására