Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-29 / 43. szám
■JiS. szám 1839. Fest, május* 19. Thierry Ilgoston, A’ mait idők iránti előitéletek’ tömege még most sem csekély; tagadhatlan azonban , hogy ott, hol magasb műveltség a’lélek-szorongató formákat s balvéleményeket gyéríti; hol törvényhozás és igazgatásban, képviseleti rendszer és szabad sajtó által nyert értelmesség létezik, ott a’ szem a’ multszázadokba is tisztábban képes pillantani; mert a’nemzeti élet általok leginkább nyilatkozik, és csak az, ki korának irányait felfogja ’s élő ideákért él, láthat saját valóságos színükben mait időket, mellyek a’ mostani intézvények’ ’s divatozó eszmék bölcsője levén, korunkkal szoros öszszeköttetésben vannak. Ezt eléggé bizonyítja az uj franczia történeti literatura ; figyelemre méltó egyszersmind, hogy a’ történetek iránti érdek a’ franczia nép’ alosztályában is felébredett. Minden jobbféle történeti fautka egymásután több kiadásnak örvend, ’s a resume-ék évenkint roppantszámu vevőre találnak. Thierry Ágoston, egyike azoknak, kik a’ tett dolgok’ szellemét felfogván ’s a’ nemzedékről nemzedékre szállt történeti hazugságokat felfedezvén , általa a’ történetírásnak uj utat tőrének. Főmunkája: „Angolország’ normandok általi meghódoltatásának története.“ E’ munka uralkodó eszméje a' nemzetek’ ellentéte; ’s valóban uj Európa’léele, meghódoltatásokon alapulván, nemzetek’ ellentéte, történetei nagy részének forrása; ’s mikép a’ York és Lancaster -házak közötti harczokat vagy a’ franczia zendület ’s úrbéri rendszerünk’ gyökerét benne kell keresni. De Thierry minden történeti tüneményt ebből akarván kifejteni, ’s megfelejtkezvén a’ nemzeti élet’más factorairól, e tekintetben mértéken túl megyen ; mindazáltal övé marad az érdem , hogy azt, mielőtt valaki csak sejtette volna is , tiszta tanná képezte. Az említett munka Angolország régi lakosinak viszontagságit ’s meghódítájokkali viszonyait, míg egy nemzetté össze nem forradtak , adja elő. A’ szász jámbor, munkás ’s többnyire szabad emberekből álló nép vala; polgári társaságában jobb rend létezett , mint más egykorú nemzetekéiben, ’s városait már pompás templomok ékesítek ; de hiányzott az erő e’ szilaj árkint megrohanó éjszaki vad rokonok visszaütésére ; mert bárha a’ poig búsult ember’ értelmessége a’ vad erőt mindig legyőzi, az átmeneti helyzetben, midőn a’ vad erő eltűnt, ’s az azt pótolandó szerek még hiányzanak, a’ vad rabló elsőséget nyerend. Egy tájnak dánok általi elfoglalását a’ győzelem’ minden borzasztósága követé ; ellenállani nem bírván. Angolhou, ezek’ ismétléseinek szünetüdkül ki,vala téve, igy tehát a' szász nemzetiség, ép eredetiségében , neue tarthatá fen magát. Uj eei’őnek kelle kívülről jönni, ’s azt a' normaadók hozák. — Angolhou mostani állapotja , még szebb jövendője, ’s világ’ sorsára eddig volt ’s tovább is leendő befolyása a’ normandok általi meghódoltatás’szüleménye. — A’ normandi uralkodás idézte elő Angolhou’ viszonyait a’ szárazfölddel , mert a’ népek a’’sötét középkorban leginkább csak háborúk által közlekedtek.. Ezen uralkodás nélkül Angolhon , fekvésénél fogvást az európai szárazföldiül elkülönözve, magára szorított Chinává változott volna, kényszerülve magának saját civilisatiót teremteni ; m olly munkát, mellyhez a’ szárazföldön annyi nemzet járulhatott Milly egyoldalú ’s hiányos maradt volna e téle szász civilisatio ! — Igaz ugyan ho°gy Vilmos és társai mindent elkövettek a’ szászokon , mi testet s lelket fájdalommal tölthet el, de erre a’ szomorú szükség kényszerűté őket, s az eredmények igazolhatnák talán e’tetteket is. A’ plantagenetták alatt a’dolgok más fordulatot venek. Uralkodásuk alatt az átköltözött francziák a’ normaadókra nézve ellenséges helyzetben álltának, és ezen, a’ hűbéri normán urakat fenyitő , veszélyek közelítteték őket a’ szász néptömeghez ,’s e’ lépés’ resultatuma jön a’ magna charta, v. is a’ hűbéri birtokosok’ sorsát biztositó oklevél, a’ nép’ létén koránsem könnyítendő ; mindazáltal az első lépés a’két ellenséges nemzet’ egymáshoz közelitéséhez meg vala téve. — A’ kérdéses munka’ legérdekesb czikkjei’ egyike a’ Decker Tamás ’s lid. Henrik köztti viszálkodások’ hévvel adott leírása. Mi ezen vitákat szüle ’s élesztő, az nem papi, hanem nemzeti érdek vala. Ezen állítás’ erösítvényeül az egykorú krónikákban elég tanulságot találhatni. Becketnek , az azonkori egyházfinak, Romában tanult diplomatái ügyessége elfelejtető a királylyal, midőn az angol egyház’ főméltóságával felruházta (minden világi ’s egyházi méltóságban csak idegeneket szokván részeszíteni) , hogy ő a’ sinylő nemzet’magzata, ’s azt utalma alá vehetné. Az egész történet’ lefolyása világos példa: a’ papok által egykor gyakorlott hatalom szükségéről’s jótékonyságáról. De ha a’szükség — e’ minden dolog' lételének alapja — elmúlik , a’ dolognak is el kell enyésznie. A’ II. Ilichárd alatt kiütött zendület a’ szász nemzetiség’ öntudatának végső felsohajtása. Franczia háborúk ’s belviharok a’ törzsökös aristokratiát kipusztitván erős monarchiát alapjának ’s a’ meghódoltatás’ véres nyomait eltörlek, így 1415 ben, midőn a’ gallus-számazata VIII. Henrik királyi méltóságra jutott, csak egy nemzetet látunk. Vessünk most Thierry-nek a’ franczia történetekrül szóló leveleire is egy pillanatot. Előrebocsátván a’ franczia történetek’ régibb íróinak tévedéseit, Thierry, eldődei’, azaz a’ néptömeg’ históriáját napvilágra hozni törekszik , ’s valóban láttatja is velünk, milly merészséggel ’s tűzzel vítiak a’ laon-i, senl-i, rheims-i küzség’ (communes) egyszerű polgárai, szabadságjokeit. — Thierry e’ két munkának élte'legszebb 10 évét szentelő, a legyőzhetlen szükséget érze , azt , mi elméjét ’s szivét fölhevítő, az igazság’ ’s tudomány értekében a’ világ’ színére hozni. Ez neki roppant munkába ’s fáradságba került, de épen ez volt egyszersmind legnagyobb gyönyöre. Munkáji végre be valának fejezve , ’s érdemük elismerve.Neve elhiesült, de szemvilága naponkint gyengült, mig a napfény, tőle egészen elveszett. „így tehát van a’történeteknek is Homerja‘* E°-y nemeslelkü nő gondossága, lelkének belsővilága, ’s tudományos hatásának eszmélete szolgalnak neki jelenleg kárpótlékul az elvesztett javakért! Trefori Ágoston*. IDánczi gozdajázás(Vége.) Mintha a’ nagy világkormány’ fenséges akarattal volna , hogy a’ legtávolabb országok’ lakosai szakadatlan közlekedés által ujult érintkezésben tartassanak, s egymáshoz közeledjenek, ’s épen azért Ázsia együi.