Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-07-15 / 57. szám
Arácsra ’s a’ t. kínálkoznak. Tihany egy meredek hegyre épült kolostor, ’s a’ hegy’ aljában a’történetileg hires rokonnevü mezőváros keskeny földnyelven lép egy negyedmérföldnyire a’ Balaton’ tértükrére. Tihanyba szárazon mehetni, mindazáltal sokkal mulatságosabb a’ Horváth-ház előtti szép sétahajóra ülni ’s imigy a’tavon félóra alatt oda röpíttetni; nem nehéz feljutni a’magasra, honnan a’régi apátság messze egy kis világra pillant,ki; amott nyugatrul mutatkoznak a’ Tapolczától Keszthelyig nyúló hegyormok régi várromjaikkal, mellyek közül Badacsonyt és Szigligetet, Kezit és Tátikát ’s a’ t. Kisfaludy Sándor, regéiben olly fölségesen éneklé meg; mellettük a’ szőlőtermő alacsonyabb halmok, Zala megyének áldott völgyei és virányai, számos helységgel és majorral ; innét Arácstól ’s Füredtől Kis-Orsig ’s még ennél is tovább a’ hosszú dombvonal, melly Veszprém’ határán elnyúlik; ’s végre a’ Somogyság, egy helységekből font ékes koszom , mellyeknek a’ tavaiban Csáktornyaik tűnnek elő; egy föld’termésivel gazdag tartomány ez; a’ néző vándor alatt a’ Balaton terjed el nyugalmasan ’s tükörtisztán,kicsinybe ábrázolván’ tenger’ nagyszerű képét. E’ fönséges képhez ellentételt képez idylli karimájával a’ nosztolyvölgy, melly Arács mögött délutáni sétatérül szolgál a’ fürdővendégeknek; egy kis tászat ez, melly a’ magyar tartományok nagy- és sajátszerűségét foglalja magában.(B.L.) I Váczi gondolathullámose. (Folytatása') II. Azért tanácslom, erre jól figyeljetek. — •— Shakspeare. Váczrul naponkint több kocsit kaphatni, mellyek a’ kirándulni akarót csekély dijért fölviszik; ez jele az ezen város’ némi haladásának; bár láthatnánk hasonlókat az ipar’, tudomány’ ’s műveltség’ egyéb ágaiban is , mint azt illy kedvező fekvésű eléggé népes, s termékenyföldű helytől méltán kívánhatni. — A’ kocsik közül igen jót választól . A’ lovak sebesen vágtattak, tüzelve a’kocsistól, kit ismét borpénz’ reménye hevített. ’S illy sebesen haladtak gondolatim is, egy tárgyrul másikra, mint a’ pillangó, midőn virágrul virágra repked.• Az utakról, minthogy utunk haszontalan, vagy már fákkal beültetett homokos földek mellett vezetett el, a’ parlag, száraz ’s fövényes térségekre szállongtak át gondolatim. — Tudatlanság, sötétség, pénz’ és számolási ismeret’hiánya, elkülönzés, ’s más politikai akadályok, nagy hatású okai ugyan, hogy hazánk’ határának nagyobb része hasztalan hever homok, vagy posvány alatt; de én fő és lényeges oknak tartom a’ csekély ,népességet’. Azonban nem azok után, kik a’politikában fő elvnek a’ népességet állították, s tőle függesztenek föl mindent, mert a’ tudatlan, műveletlen és rost néptömeg, ha milliókra terjed is, erős, boldog hazát soha sem alkothat’s a’. Hanem a’ népesség (’s azon arányban a’ mint nagyobb vagy kisebb) erős inger az iparra, előhaladásra*, és következménye, ha más tulajdonok sem hiányzanak, — a‘ népesség t. i. a' korral halad előre és nő__nem más mint boldogság , virágzása a’ tudomány és ipar’ minden szakainak. — Mennél nagyobb a’ nép’ száma, annál inkább nő a’ szükség, mert a’szerint növekszik a’ fogyasztás is. ’S a’ szükség volt a’ múlt századokban nemzőoka a’ tőlünk bámult műveknek; valamint az újkorban is általa jöttek létre népboldogitó, ’s műveltség-terjesztő intézményeink. A’ szükségnek köszönhetjük Guttenberg’ dicső találmányát : a’ sajtót, a’ gőzhajókat, vasutakat; a’ gyárakat ’s számtalan erőműveit ’s gépelyeit; a’ földművelést tökéletesítő műszereket; az írást, újságokat ’s a’ t. Szükség kényszeríté az embereket társaságba állni, hogy egyesített erővel védjék magokat a’ lég’ ’s állatok’ ártalma ellen ’s irigy éltöket, biztosítsák. így juthattak csak a’ tökély’ azon pontjára mind az erkölcsiségben,mind a’ tudományokban, melylyen jelenleg áll az emberiség; nélküle az ember csak kül alakja által különböznék a’ baromtól___A’ szükség anyja minden szép, jó és nemesnek. A’ társaság’ legnemesb lényege : a’ hit is nem eredt mástól, ’s fejlődött ki gyermeki egyszerűségéből, a’ jelen álláspontra. — Ha hazánkban növekedni fog a’ népesség, növekszik a’ szorgalom is. Jelenleg a’ föld’ buja termékenysége’ következtében, melly azon ismert közmondást alkotá: „Extra Hungáriám 14’s a’t. —majd elegendő lévén a’ termés is minden ipar nélkül, a’ szükségtől nem nyomatvan, nem is törődnek olly nagyon lakosaink a’ munkával. Ha szaporodunk, elégtelenek lesznek a’ kereset’ jelen forrásai; azokhoz is fordulnak tehát, mellyek eddig érintetlen maradtak. Ekkor fogják a’ posványokat, mocsárokat kiszárítani, a’ parlagokat művelni, a’homokos tereket használhatókká fordítani.— Már most is , midőn még olly csekély a’ kereset ’s termékek’ ára, nyereséget szülnek e’ munkák; de ha nő a’ népesség, a’ haszon ’s nyereség is sokkal nagyobb leend. És csak ekkor fognak valódilag elkezdetni. Ezen inger, t. i. a’ szükség, tévé Hollandia’ sáros mezőit olly termékenyekké , sőt belsőleg erősekké; ez varázsla Egyptus’ homokjaira olly kellemes helyeket. Az emberek boldogok kívánnak lenni’s ezen irányból annak elérésére mindig a’ legkönnyebb eszközöket választják; a’ nehezbekhez, mellyek némi fáradsággal, vagy tán javak, egészség- ’s élet-koczkáztatással összekötvék, csak akkor nyúlnak , ha más mód hiányzik végczéljok elérésére ’s ha a’ nyomasztó szükség kényszeríti arra. — A’ bűn ’s vétekre is csak akkor határozza magát az ember, ha a’ szükségtől kinoztatik ; lehetetlen, hogy máskép a’ bűnt, mint bűnt, elkövessük. — Nagyobb ipart fogunk akkor pórnépünknél is találni, mellynek szegénységét, bármint simítsuk is a’ dolgot, főleg a’ röstség ’s ipar-hiány okozza; ez pedig nem másból ered , mint hogy a’ föld igen termékeny lévén, illy kis népszámnak , csekély szorgalom mellett is, elég a’ táplálásra. Szaporodjék menynyiségjök, az élet-szeretet, melly leghatalmasb szenvedély , melly minden akadályt ’s vészt eltörpít előttünk , iparra és szorgalomra határozza őket. Azonban szabadon kell kifejlődni mindennek , mert csak ekkor érhetni el a’ czélt tökéletesen; ’s igy igen veszélyes tán az, melly a’ népességet ajándékokkal, jutalmakkal, erővel kívánja terjesztetni. Ennek épen olly következései vannak, mint midőn az embereket veréssel, korbácscsal akarjuk iparra kényszerítni; itt a’ munka’ gyümölcse csekély vagy semmi leend; midőn amott csak a’ koldusok’ és szegények száma fog szaporodni.—A’ görögöknél valának illy népterjesztő szabályok. Ezek károsak , vagy fölöslegesek voltak. Az emberek természeti ösztönbül eléggé terjesztik magokat, ha van elég érték a’ család’ fenál-