Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-02-05 / 11. szám

II. szánt. Pest, február’ 5.1510. *1’ futóhomokmegállapításáról. A’ Társalkodó’ f. évilső számában a’ futóhomok’ megállapithatásáról olvasott Bátky Károly urnák ingerszózata —t- bár hivatalbeli elfoglaltságom közepett tőve hozzám, — mivel azonban B. ur e’ fontos ’s közérdekű tárgyrul tett szép ígéretét csak egy esztendő múlva szándékozik teljesíteni: azért B. urnak felszólítására ’s felföldi honosim’ kedvükért, kik mint B. úr a’ kérdéses „homok sivatagokat saját lábaikkal meg nem járhatták a mit a’futóhomokrul tudok, röviden elmondom. A’ futóhomok’ eredetét földtanilag földgömbünkre 855 éjszak-nyugottal egykor eláradt vizözön okozta zavarban találjuk. Ugyan is az minden feloszlatható annyagot feloszlatott, ’s magokkal ragadott folyamok’ osilapodta ’s apadtával, természetesen, a’ nehezebb anyagok , mint p. o. a’ kőnemek, ’s homok, legalul, a’ könnyebbek pedig, mint a’ kövérségek ’s az ezekkel vegyült földnemek azokon felül üllepedtek le; ’s ekép az ellenes tárgyak’, (őshegyek) vagy a’ szabad folyást engedő völgyek’ ’s térek’ emelkedési- vagy fesésihez képest, különféle földrétegeket alakítanak, mellyek’ színe századok’ lefolyta alatt — az állati ’s növényi részek’ hozzájárultával szaporodott, vagy fogyott; tehát kövérebb, vagy soványabb, — sűrűbb, vagy ritkább’s igy kötött, vagy ingó leve.— Ezen elvek szerint: a’ minden, állati ’s növényi részek nélkül szárazon maradt homok-térek ’s dombok, a’ viz’ sebes átszűrődése ’s kigőzölgése miatt — tiszta nemekben — nedvességet nem tarthatván, hamar kiszáradnak, ’s illy helyzetükben szelek’ játékivá lesznek; mi által gyakran sok termékeny szomszéd-tér is homokkal befuvatik ’s eltemettetik ; mit mi futóhomoknak (Landscholle) nevezünk. A’ futóhomok-megkötéssel Európában mielőttünk már más nemzetek is régóta bajlódtak ’s bajlódnak , ’s bár ebben ezért értek ’s érnek is, az mindazáltal sok munkájokba, sok költségükbe kerül. — így p. o. Poroszországban a’ balti tengertől nagy futóhomok-terek létezvén, azokat a’ rónán — 3'4 lábnyi magas sövényekkel álliták meg, mellyek a’szelek’ ellenébe, a’ futóhomok’ térének szélétül kezdve — közönségesen nyugottul kelet felé—keresztbe állíttattak úgy, hogy a’ sövény vonalak éjszaktul délfelé nyultanak, a’ sövény’ aljába lombos gallyakat szorítottak le vastagabb végükkel, mellyek’ hegye vagy vékonyabb végük keletnek — szél’ mentiben — irányoztatak; ezek igy egymás mellé soroztatva a’ homoksért betakarák, ’s a’ szél’ ragadozásitul megótalmazák. Az ekép leszorítva elterített gallyak’ hegyétől kezdve, ismét hasonló sövényt fontak az előbbivel párvonalba, ’s igy harmadikat is még gallyakkal — mint az előbbinél — a’ homokot szinte befödvén. Az Uly hármas sövénytül azután 40 öles térközt hagytak üresen, honnan ismét hasonló három sövényt húztak — ’s igy tovább folytatva. — A’ homok-fuvatag dombokon szinte 3 és fél lábnyi magas ’s egyenközű sövényeket fontak ugyan, de a’ domborúság’ emelkedéséhez — félholdu kanyarodással — alkalmaztatva ; igy 10 foknyi emelkedésnél 32, — 15 foknyi emelkedésnél pedig 20 öles térközt, mint a’ vont sövényekkel megótalmazhatót, hagytak üresen’s a’ t. Az imigy megállított futóhomok-tereket ék nyír, nyár, akáca v. lúcz fenyü-magvakkal vetvén be, minden marhajárástól sőt embernyomtól is szoros tilalomban zárták , mellyeken legszebb erdőket neveltek ’s használnak is.— Hazánkban , hol tenger — mint Poroszországban — nincs, ’s igy a’szelek olly erővel nem dühöngnek, futóhomok-tereink’ megkötésére illy költséges sövényeket — ez erdetlen vidékek’ szerencséjire — hozatnunk nem szükséges. Véleményem szerint elég azok’ helyébe késő őszszel, vagy korán tavaszszal — mielőtt még a’ fanedv megindúl — 2 hüvelyknyi vastag, 2 és fél lábnyi hoszszuságra vagdalt ’s megékelt nyár- , ákácz- vagy fűzfa ágakbali nyers czövekeket 1 és fél lábnyi mélységre , szél-elleni egyenes vonalokba egy öl távolságra leverni úgy , hogy a’ sorok’ köze szinte egy-egy öles legyen, ’s a’ levert élő czövekek háromszeget (quacunx) képezzenek ; az egész tért lycium barbarum veheti körül, sőt minden lódik sort is ezzel ültethetni be, melly messzefolyó gyökerével, és sebes növésével a’ futóhomokot maga is képes megállítani; arra mindazáltal igen vigyázni kell, hogy később a’ nyár ’s akácz-sarjadékokat el ne ölje; egyébiránt a’ marhától ’s embertöli szoros tilalom ehez járulván, kevés esztendő alatt nemcsak megállapodik a’ futóhomok, de haszontalan tereiken jövedelmes erdők is fognak növekedni, — így köttetett meg a’ futóhomok Vácz és Pest között, sőt már másutt is honunkban ? nem tudora; annyi bizonyos, hogy megköttetett; ’s hol ez előtt terméketlen sivatag létezett, ott most kies ligetek, kertek, ’s a’ t. foglalónak helyet; majd majd sok faszüktséget födezendők, ’s a’ birtokosak’ költségeit gazdag kamatokkal jutalmazandók. — És ennyit e’ tárgyról itt. Mi illetiBátky ur’ titok teljes tervét (amellyet a „egy „év’ lefolyta előtt a’közönséggel megismertetni nem fog“) mi szerint „egy hold sem leend, mellynek hasznát nem „vehetnék, ha a’ futóhomok-tereknek birtokosai vele (B. „úrral) kezet fognak“ — ’S .,a’ munka megtörténik a’ nélkül, hogy legkisebb kárukra legyen, vagy legparányibb „költségükbe kerüljön“ (?!) én ezen találósmesét máskép megfejteni nem tudom, mint — ha az illető birtokos urak valakivel, p. o. B. úrral, olly szerződésre lépnek, hogy az ő költségin megkötendő homokterek’ bizonyos részét, vagy annak majd egykori jövedelmét, melly jelenleg úgy is annyi mint semmi, tehát káruk nélkül megtörténhetik — jövendőben pedig mint erdő, kert ’s a’t. szépen jövedelmezhet, — örökre, vagy aránylag bizonyos esztendőkre valakinek, p.o.B. úrnak, fáradsága’, költsége’,’s a’közjó körül szerzett érdeme’ jutalmául, engedjék által.— Mit én azon birtokos uraknak, kik illy javítási költségektől irtóznak, ’s gazdaságjok’ közlése csak egy évre terjedő, valóban szivemből tanácsiok is. — Csákányban Abaujban január 17-én 1840. Jánik Ferencz. «A’ földbirtok-menntyiségről. Maximum, Minimum) (Folytatás.) Ide ha a’gazdaságnak — minden ágiban — folytatása az ilren nagy földterületeken , aránylag hasznosb lenne is mint a’ kisebbeken , még sem volna ez elégséges ok arra, hogy a’ földbirtok’ legnagyobb mennyiséget a’ tarsasag határozza meg. Mert a’ társaságnak, melly annal boldog