Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-04 / 62. szám
68. szám Pest, augustusi 4 1841. Vékány védsz© az „engedő ’s kényszerítőt, törvényczikk mellett. A’ ,törvény tudományi füzéri tisztelt szerzője , az „engedő ’s kényszerítő“ czikkből sommásan kivont kérdésére: ,,Igazé, hogy a’megengedő törvény’ fogalma contradictiót in adjecto, a’ kötelező törvényé pedig pleonasmust foglal magában, ’s igy az 1840diki 7. §. 9. igazán szólva nem is törvény , ’s szentesítvénye nincs?“ — czáfolólag merő gyakorlati szempontból, ’s igy nem először eszméletileg, ’s általányosan az engedő törvény’ minőségéről, aztán alkalmaztatólag az 1840ki 7. §. 9. örök vártságot engedő törvényre, mint a’ felczimzett czikkben felfogva volt; feledve tán , hogy a’ minek észtani képtelensége még rendületlen fenáll, annak képességét gyakorlatilag kimutathatni valódi képtelenség; e’következőket idézi: „Lássuk mint volt a’ dolog az 1840ki 7. előtt. Akkor is szabad volt ugyan a’ földesurnaka’ községgel egyezkedni az örök ároni megváltás iránt; csak az volt kár, hogy a’község mint nemtelen , képes nem lévén nemesi birtokot szerezni, a’ szerződő földesur’ örökösei a’ szerződést legott megsemmíthették; azaz olly szerződés a’ törvény’ utaknát nélkülözvén nem volt foganatos, nem volt érvényes, csupán physice, de nem juridice volt lehetséges.“ E’ szavakból önkénytelen foly : az örök áromi megváltás iránti szerződés az előtt, a’ szerző’ szavai szerint, csupán tettleg sphysice) de nem törvényileg (juridice) lévén lehetséges minthogy mindennek mi törvényileg lehetetlen, törvény által tilosnak kell lenni; bátran következtethetjük védelmünkre, hogy: illy örökváltsági szerződés azelőtt tiltott, következéskép törvény elleni volt. Ezen állításunkat a’szerző mondásiból tett csavartalan következtetés mellett az 1351. 6. is igazolja, melly a’földbirtokosoknak a’jobbágyi termesztvények szükségképi behajtását szigorún parancsolja, ’s igy sem szerződéskép, sem más módoni elengedést nem tűr. Az 1767ben közzé tett úrbér megengedi, hogy ideigleni szerződéskép ezen szakmányokat annyit érőben is lehessen ,’s igy nem épen szükségkép természetben kellessen adni. Ehez csatolja a’ kegyes kir. leirat (1809 ki 10,100 udv. sz.) a’ kilenczedet is. ’S ezt az 1836 ki 7. § 2. is megerősítette. Sőt örökös szerződések is vannak engedve illy szakmányok’ miképeni tartozásiról ’s ha királyi jóváhagyást nyerendeztek, többé meg nem semmithetők fiúst. Comiss. Heg. § 26. ’s 1836. urbér 8.) ’s illy jobbágyok aztán nem már az urbér, hanem szerződésük szerint teszik tartozásikat, ’s innen szerződéseknek (contractualistae) neveztetnek. ’S így ezen ideigleni ’s örökös lehető szerződések által az 1351. 6. törvényczikk csak annyiban szenvedett módosítást ’s kiterjedést, hogy a’ tartozások nem szükségkép természetben , hanem hason értékben is lehetének adandók ; de e’ törvény’ azon határozata, hogy a’ tartozásokat szükségkép behajtani kell, ezen úrbéri rendelvények által el nem töröltetett következéskép az, hogy: a’jobbágy magát földesúri tartozásitól örökre felszabadítsa ’s függetlenné tegye ezen törvény által egész az 1840-ig, minthogy eddig a’ törvényhozó testtől felfüggesztettnek nem nyilványíttatott, mindig tiltva volt. ’S én azt hiszem , hogy : e’ tiltó törvénynél fogva valóban törvény elleni volt az örök árom megváltás iránti szerződés, ’s ezért semmitethetett meg, nem pedig azért, mint szerző úr mondja: „mivel a’ község mint nemtelen képes nem lévén nemesi birtokot szerezni a’ szerződő földesúr örökösei a’ szerződést legott megsemmithették, azaz: olly szerződés a’törvény’ utalmát nélkülözvén nem volt juridice lehetséges.“ Mert azon a’ törvényekből kihozott birtoktalansági következtetés, miszerint a’ nemtelen nem képes nemesi birtokot szerezni, a’ törvényhozó test által mostanig sem töröltetett el, ’s igy ha illy örök váltsági szerződések ez okbűl semmitettek volna meg, az örökösök úgy ezután is bizton megsemmíthetik; de ezen kívül is nem vonhatjuk ide a’ nemtelenek’ nemesi jószágok’birhatási képtelenségüket, mert az örök váltság nem varázsolja azért nemesi szabad birtokká a’jobbágytelkeket; mert ezek a’ közterheket azután hazai polgárhoz illőleg viselik. — De a’ szerző ur’ azon szavai: ,,olly szerződés a’ törvény’ utalmát nélkülözvén , nem volt juridice lehetséges“ is föltételezik , hogy illy törvény elleni szerződésnek , törvény által kell e tiltottnak lenni, ugyan ha illy szerződés az 1351. törvény által nem kihatott , miért nélkülözhette volna a’ törvény’ utalmát , mikor a’ törvényeknek a’ kereskedési hitel’ fentartása végett minden igaz szerződést védeniük kell , ha csak illy szerződés a’ törvények által tilosnak nem nyilványittatott. Az egészből igy az következik , hogy : az örök váltság az 1351.6. törv. által az 1840ig tiltva volt. Tudva immár, miszerint nem az volt kár, hogy: a’ község, mint nemtelen, nem vala képes nemesi birtokot szerezni s mert ez teljes kiterjedésében fájdalom most is úgy van, hanem az, hogy ezen örök váltság az 1351. 6. által kihatott, nézzük tovább a’ szerző úr szavait: „Most immár máskép van, mert az 1840diki 7. § 9. azt mondja , hogy olly szabad egyezkedésekből készült szerződések , mint úrbéri örökös az 1836. évi 8. t. ez. 30. §ban előszámlált eseteken kívül bármilly tekintetbeli felbontásuknak többé helye nem lészen. Mondhatni-e még , hogy a törvény mit sem tett, ’s csak azt engedte meg, mi azelőtt is szabad volt? Sőt igen is sokat tett a’ községek’ javára, mert azt, mi azelőtt csak physice volt lehetséges, már most juridice is érvényesnek nyilatkoztatta.“ Ezen szavakból természetesen következtethetünk-é egyebet, mint azt, hogy : az 1840-i törvényhozótest illy örök váltsági szerződéseket tiltó törvényt felfüggesztett, eltörlött; ’s igen is a’ törvényhozó test nagyon sokat tett, midőn illy nyomasztó törvényt felfüggesztett, ’s azt, mi törvényileg lehetetlen volt, törvényileg érvényesnek ’s igy felbonthatlannak nyilványitotta, azaz illy a’ törvény által kiküszöbölt szerződéseket, melly szerint a’jobbágy mint természetbeni, mint hason-értékbeni tartozásitól magát örök váltsága által mentesítheti, ismét hatalma alá vett , mit az az 1351. 6. t. ez. miatt nélkülözött. ’S így jóllehet a’törvényhozó test ezáltal a’község’javára sokat tett; de innen mikép következtethetnék, hogy az 1840. törvényhozótest valódi törvényt hozott volna ,’s nem csupa engedvényt), hogy a’ jobbágyok magokat felszabadítsák. Mert ha megengednék, hogy valóban igazi törvény hozatott, mit hinni szívből szeretnék, úgy a’törvény’ természeténél ’s jelen.