Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-06-11 / 46. szám
egyház általában püspökméltóság ellen nyilatkozott 's csak papi hivatalt akart meghagyni, de jól átlátta, hogy felsőbb egyházi hatóságok szükségesek, miket papok’s fejdelmi tanácsosokból állított öszsze , ’s ezekre szállt a’ püspöki jogok egy része. De a’ német püspökök egyszersmind világi kormányzók voltak ’s ennyiben a’ világi fejdelmek , kikre a’ püspökségek , káptalanok választása ’s világiasitás szálltak , igenis amazok helyébe léptek. A’ paphivás ’s egyházügyekben a’dispensations rájok származtak át; hanem e’jogokat a’ birodalmi városok tanácsosai gyakorlók , azért mégis csak világi fönségiség , különösen pedig a’ törvényhozás ’s igazságszolgáltatás felvigyázasjogai, mellyeket csak azért, mivel legfőbb, tisztán egyházi hatóság hiányzék, terjesztettek valamivel tágabbra ki. — A’ másik, mit némileg a’ status liturgiajogának tekinthetni, de mi egészen máson alapul’s csak tilalomjogból áll, azon jog, miszerint a’ status vallástársulatoknak ollyan vallásos cselekvényeket megtilt, mellyek vagy a’ status általányos törvényeivel vagy a’ nép erkölcseivel ellenkeznek, v. az ország’s különböző hitvallások békéjét háborítani képesek ’s ez a’ jus circa sacra. Illynemü cselekvények igen sokszor történtek; ide tartoznak véres ember- ’s állatáldozatok, özvegynők megégetése Indiában, egyes felekezetek vakbuzgó eltévelyedései, ünnepek megsokasitása , vallásvitázó egyházi beszédek, in coenadomini bulla felolvastatása, mellybe minden más vallásfelekezet áthozatik , templomokon kivüli fárdalatok , búcsúk, ünnepélyek, mellyek mások előtt illetlenek ’s nevetségeseknek okvetlenül látszanak ; ide számíthatók a’ kolostori fogadalmak is, ha elhamarkodva vagy kényszeritőleg történtek , vagy magok a’ kolostorok intézeteknek tetszenek , mellyek a’ közjónak károsak, mi természetesen részint a’ népmiveltség állapotától általjában, részint az egyházi rendek elintézésétől függ. Idetartoznak továbbá mindennemű babonás cselekvények, ráolvasások , csodatevő képek , bűnbocsánatárulások ’s más hasonlók. Mindezt köteles a’ status megtiltani, de azért az egyházra rá nem parancsolhat, vallásgyakorlatit hogyan kelljen elrendelnie, ama tilalmakkal tehát liturgiajogot épen nem gyakorol. Joga van továbbá a’ statusnak , mit az egész népélet fölött gyakorol, az egyházra felvigyázni. E’ jog az egyház fölött annál inkább kiterjesztendő, mivel ez minden emberi törekvés közt a’legfontosabb’s a’nyilványos életharmonia általa van föltételezve. A’statustól nyert utalmat azzal köteles viszszaszolgálni az egyház , hogy a’ külrend előmozdítását, mihez olly nagy eszközei vannak , ő is segélli. Mivel pedig külalakzatában az egyház is alája van minden emberi tökéletlenségnek vettetve , kívülről jövő erőre van szüksége, melly őt természetes korlátai mindennemű átlépésétől viszszatartóztassa, ellenben saját czélai munkái előmozdítására sarkalja. Az emberiség szellemijében (das Geistige) sincs mozgalom , melly tisztán saját ereje által fentartatnék; ahoz is külösztön kívántatik , melly az emberiségre nézve általjában a’ természetteli harczban áll, külcselekvények tekintetéből a’ polgári felsőségtől ered , az egyháztól pedig magasb belső inditóokokat kap’s a’ legfőbbre, egyedül lényeges és szükségesre utaltatik. A’ felvigyázat e’ joga határtalan tárgyilagos kiterjedésű; mindenre kiterjed , mi az egyházban történik ’s ennek a’ statuskormány előtt mitsem szabad eltitkolnia. E’ tekintetben tehát kívánhatja a’ status , hogy minden egyházi cselekvény , felsőségi parancsok , kinevezések ’s választások , zsinatok ’s tanácskozásaik s alattvalók fölötti egyházi bíráskodás irományai megtekintése ’s tudtával történjenek. Ez alól azonban egy dolog természeténél fogva egészen ’s föltétlenül ki van véve, t.i.a gyónás, mégpedig nemcsak a’kath., hanem minden más keresztyén hitvallásban is. Mert a’gyónónak ezen legbensőbb ’s legtitkosb közlekedésébe az egyházzal elnyomatott szívnek e’ feltárulásába, hogy vigasztalást és tanácsot keressen , a’ status nem avatkozhatok , ha maga nem akarja megsemmiteni a’jólétet, mellyet az egyház híveinek nyújt ’s melly korunkban többé nem az ugyan, minek lennie kellene , de fontosságát talán ismét viszszanyeri. — ’S a’ felvigyázat e’ jogát a’ keresztyén statusok mindig gyakorlák, igazságát pedig, sőt szükségét az egyház megismeré. Minden főbb egyházi hivatalnok választásánál a’ kormány jelen van megbízottai által, kik nemcsak a’ választások alakszerűségére, hanem arra is vigyáznak, hogy csak ollyan férfiak választassanak , kik a’ kormány bizalmát már bírják (persona grata) , nem pedig, kik vele már ellenzésbe léptek. E’ jog legfontosb ’s a’ római egyház által leginkább ostromlott alkalmazása egyházi rendeletek kibocsátására , egyes személyviszonyok ’s egyetemes tárgyak fölötti pápai határzatokra vonatkozik , melylyek ismét vagy puszta hittanokat tárgyaznak , vagy más egyházi rendeleteket foglalnak magokban. Minden status , melly csonkittatlanul akarja fentartani tekintetét, köteles azon lenni, hogy semminemű egyházi rendelet, melly a’ polgári életbe vág, péld. a’ házasság , ünnepek, böjt ’stb. iránt, helybenhagyása nélkül az országban ki ne hirdettessék ’s hogy a’ külföldi egyházfőnökökkeli közlekedésről , ha azt szükségesnek találja, magának tudományt szerezhessen. Az első a’ hires placetum regiumhoz, a’ status azon jogához vezet, hogy semminemű pápai bulla vagy más rendelet a’ kormány tudta ’s engedelme nélkül ki nem hirdettethetik. E’jogot magának minden kath. kormány védé ’s a’ római curia, ámbár nem örömest ’s kikerüléséül többfélét megkísértve , magát alája veté. Spanyolország , Ausztria, Francziaország, Nápoly, Velencze ’stb. a’ fejdelmek legjámborabb gondolkozásmódja mellett is mindig védék azt, mit Espen , a’ legalaposb kath. egyházjogtanárok egyike ,De promulgatione legum ecclesiasticarum* tudós értekezésében számos példával bebizonyított. A’ kormányok követelései elől csak azzal törekvőnek még kitérni, hogy a’tisztán hitágazati rendeletekhez a’ világi felsőség jóváhagyásjogát szükségtelennek nyilványtták, minthogy hittanokban az mitsem határozhat. De mivel a’ hitágazatok hatás nélkül a’valódi életre soha nem maradnak’s a’ tisztán hitágazati rendeletek, péld. a’ status által alkalmazott tisztviselő vagy nyilványos tanító igazhivőségéről, a’vegyes házasságok megengedhetéséről ’stb. igen nagy mozgalmakat okozhatnak , a’ status