Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-03-23 / 23. szám

23. szám. Pest, martzius 23-án. 1843. A’ pesti kerületi börtönről. 2. §. a’ börtön helyéről és szerkezetéről. (Folytatás.) Mi a’ helyet illeti, itt tekintetbe veendő, hogy az 4) egészséges levegőn ’s 2) mennyire lehet bátorságosi­­tott, 3) a’ benne készítendő kézmüveknek ’s felhaszná­landó tűzifának ’s egyébnek szállítására több tekintetben czélszerű legyen. Illy kellékekkel biró teleknek gondo­­­lom, hiszem ’s állítom azon üres tért, melly Pest hatá­rában a’ megyei akasztófától néhány öllel innen van , ’s mellynek hoszsza a’ dunaparttól az országuttal épen ke­resztvonalban lenne hasítandó 4­00 , szélessége pedig 70 ölnyire. a) Ezen telek olly magas dombon fekszik, melly­­re az 483 kd. évi dunaár fel nem hágott. b) Legegészsé­­gesb levegőn, mivel egyfelől a’ Duna másfelől a’ szé­les országút vannak , a’ hoszszaság 2 oldalán pedig ut­­czák lennének hagyandók; következőleg a’ szabad lég­folyásnak mindenünnen kitéve. c) Közel lévén a’ Duná­hoz, ha kivált a’ terv szerint egy csatorna huzatik az épület ’s kerítés közt levő udvarába, ezen nemcsak az épületi szereket, hanem a’ kivántató tűzifát, a’ faragni való ’s kifaragott köveket, e’ végre készült csigák se­gítsége által nem is várhatott csekély erővel lehetne ki- ’s beszállítani. Ezenkívül: d) ugyanezen dunai csatornából lehetne fürdő­ helyeket oldalaslag nyittatni, melly a’rabok egészsége fentartása által a’ gyógyszer árát kímélné, e) A’ budárok vagy árnyékszékek árkait legczélszerűbben vi­hetnék ki a’ Dunába; mégpedig mivel ezen teleknek va­lamivel alacsonyabb a’ Dunától elfordult része, igen köny­­nyű volna az egész udvarba hullott esővizet, az udvar alacsonyabb részére ereszteni. Mellynek az a’megköszön­­hetetlen haszna is lenne , hogy igy , az esővíz az épületet egészen körülfolyván , az ottani csatornákat mind annyi­szor kitisztítaná. f) Szomszédjában lévén a’ tábori kór­háznak , azon esetben, ha netalán bármikor is segítség lenne szükséges, az udvari lármaharang meghuzatása ál­tal , azonnal lehetne segélyre számot tartani, mert ezen őrökkel békében katonasággal, háborúban pedig polgári kórház szokott elláttatni. ’S ennél több ’s czélszerűbb kellékkel biró tele­ket, keresve keresés után sem lehet találni. Mi illeti '"’az épület szerkezetét: a’kerítés hoszsza, melly a’ dunaparttól 5 ölnyi távolságra kezdődik 100, széles­sége pedig 70 ölnyi. Maga az épület köröskörül minde­nütt 3° távolságra van a’ kerítéstől, mellynek magassága 2­­2 ölnyi. Az épület egy emeletes, köröskörül szélessé­ge 4°. A’ külsőfal 3' , a’ szoba 9', a’ szoba szélessége 5', a’ középfal 2' az előszoba 4 láb, előtte a’ folyósó ’s elő­fal 5 láb , a’ közfal 2'. Kapuja 2, a’ Duna’s országút fe­lől. Ezenkívül az udvar közepén a’ két oldalon közepett egy egy kis ajtó. A’ kapukon kocsi is bemehet, a’ kis aj­tókon pedig vas rostély ajtó leend , hogy télben nyárban légfolyam lehessen ki az udvarból, ’s ez okból a’ keríté­seken is lyukak fognak földszint készíttetni. Az épület Duna felől eső déli sarkán leendenek a’ rabnők. A’ sar­kon alul nincs pincze , földszint férfi börtönök ’s raktár ; első emeleten pedig mosókonyha és rabnők osztálya. — Ezen sarok udvara del ’s nyugotnak állván alkalmas ru­haszárító. Másik oldalon vagy sarkon szinte nincs pincze, földszint raktar szinte mint felül is. A keleti vagy ország­út felől eső rész egészénél van látva fapinczékkel. A’két sarkszoba 5 munkaügyelőnek lakásul. Az éjszak-keleti sarkon kezdve a’ Duna felé pinczebörtön néhány engedet­len rabnak zabolázására és favágó-pinczék. A’ homlokfal eső emeletén, miveltebb rabok számára az egész sor. Az első emeleten körszobák a’ sarkon , a’ négy sarkon fűtő­­pinczék. Lépcsők helyei. Vasut az udvarban , mellyen a’ csatornától mindenféle szert szét és viszsza lehet horda­ni , nevezetesen a’ köveket mindenik szoba eleibe ’s onnan el a’ vízre. Csatorna és fürdők. Az épület kerítésein kí­vül az országút felől, előépület ragasztatik a’ felvigyá­zók számára , mellynek mindenik oldala 40 öl. Ebben az első emeleten a’ börtönész, ennek segédéé ’s orvosi lak­helyül. Földszint a’kapus , káplár, 4­2 őr, konyha, sza­kácslak ’s étterem foglalnak helyet; az udvarán pedig jégverem , mellyeket egytül egyig elszámitani itt fölös­leg volna. — 3. §. A’ kőfaragásnak a’ magányrendszer szerint lehető fizetéséről. Minthogy számos rab közt számos beteg, ügyetlen ’s betanuló fogna lenni, az előfordulandó szükséghez ké­pest ezen kerületi börtönben 500 rab közül elég 400 kő­faragó rabra, de biztosan számítani. Ha azonban 400 ra­bot nem lenne czélszerű kőfaragással foglalkoztatni, e’ börtönépület a’ szükségnek minden fokozataihoz ’s minő­ségeire , és az itt űzhetendő minden munkanemű hasz­nálására fordithatandó. Például vegyük fel, hogy ha 2­50 rab munkálkodik kőfaragással, akkor ezeknek szobáik mind földszint lehetnek, és mivel a’ szobák előtti folyosó egészen 8' széles, ezen sikátor minden szobafal irányá­ban közfalakkal elrekesztetik sígy, hogy mindenik bör­tönszoba elejéhez a’ folyosó szélességéből 5 lábnyi tér foglaltatik mintegy előszobául, 3 láb pedig folyosóul ha­­gyatik. Az előszoba ajtaja csak rostélyzatból álland hogy világos legyen. Reggel, mielőtt a’rab kibocsáttatik bör­tönszobájából , a’ vasúton már oda szállíttatnak ’s kiosz­tatnak a’ faragandó kődarabok az előszobához. A’rab ki­­eresztetik az előszobába ’s a’ börtönajtó bezáratik , szin­te mint az előszoba rostélyajtaja is rá csukatik. ő leül ’s dolgozik. Délben csengetéskor a’munka megszűnik, étele beadatik ’s evés után csengetéskor a’munka foly­­tattatik egész estig. Ekkor mindenik rabtól számot kér­nek a’ kőfaragásról, mi megtörténvén előszobájából bör­tönébe záratik, hova magával bevinni az előszobából sem kést, sem kanalat, sem más vasból, köbül vagy kemény szerből készült eszközt vagy bármit is nem sza­bad. E’munka tehát igy ű­zhetendő; azon rabok pedig, kik kőfaragásra nem használhatandók , űzhetik az elejök-

Next