Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-03-23 / 23. szám
23. szám. Pest, martzius 23-án. 1843. A’ pesti kerületi börtönről. 2. §. a’ börtön helyéről és szerkezetéről. (Folytatás.) Mi a’ helyet illeti, itt tekintetbe veendő, hogy az 4) egészséges levegőn ’s 2) mennyire lehet bátorságositott, 3) a’ benne készítendő kézmüveknek ’s felhasználandó tűzifának ’s egyébnek szállítására több tekintetben czélszerű legyen. Illy kellékekkel biró teleknek gondolom, hiszem ’s állítom azon üres tért, melly Pest határában a’ megyei akasztófától néhány öllel innen van , ’s mellynek hoszsza a’ dunaparttól az országuttal épen keresztvonalban lenne hasítandó 400 , szélessége pedig 70 ölnyire. a) Ezen telek olly magas dombon fekszik, mellyre az 483 kd. évi dunaár fel nem hágott. b) Legegészségesb levegőn, mivel egyfelől a’ Duna másfelől a’ széles országút vannak , a’ hoszszaság 2 oldalán pedig utczák lennének hagyandók; következőleg a’ szabad légfolyásnak mindenünnen kitéve. c) Közel lévén a’ Dunához, ha kivált a’ terv szerint egy csatorna huzatik az épület ’s kerítés közt levő udvarába, ezen nemcsak az épületi szereket, hanem a’ kivántató tűzifát, a’ faragni való ’s kifaragott köveket, e’ végre készült csigák segítsége által nem is várhatott csekély erővel lehetne ki- ’s beszállítani. Ezenkívül: d) ugyanezen dunai csatornából lehetne fürdő helyeket oldalaslag nyittatni, melly a’rabok egészsége fentartása által a’ gyógyszer árát kímélné, e) A’ budárok vagy árnyékszékek árkait legczélszerűbben vihetnék ki a’ Dunába; mégpedig mivel ezen teleknek valamivel alacsonyabb a’ Dunától elfordult része, igen könynyű volna az egész udvarba hullott esővizet, az udvar alacsonyabb részére ereszteni. Mellynek az a’megköszönhetetlen haszna is lenne , hogy igy , az esővíz az épületet egészen körülfolyván , az ottani csatornákat mind annyiszor kitisztítaná. f) Szomszédjában lévén a’ tábori kórháznak , azon esetben, ha netalán bármikor is segítség lenne szükséges, az udvari lármaharang meghuzatása által , azonnal lehetne segélyre számot tartani, mert ezen őrökkel békében katonasággal, háborúban pedig polgári kórház szokott elláttatni. ’S ennél több ’s czélszerűbb kellékkel biró teleket, keresve keresés után sem lehet találni. Mi illeti '"’az épület szerkezetét: a’kerítés hoszsza, melly a’ dunaparttól 5 ölnyi távolságra kezdődik 100, szélessége pedig 70 ölnyi. Maga az épület köröskörül mindenütt 3° távolságra van a’ kerítéstől, mellynek magassága 22 ölnyi. Az épület egy emeletes, köröskörül szélessége 4°. A’ külsőfal 3' , a’ szoba 9', a’ szoba szélessége 5', a’ középfal 2' az előszoba 4 láb, előtte a’ folyósó ’s előfal 5 láb , a’ közfal 2'. Kapuja 2, a’ Duna’s országút felől. Ezenkívül az udvar közepén a’ két oldalon közepett egy egy kis ajtó. A’ kapukon kocsi is bemehet, a’ kis ajtókon pedig vas rostély ajtó leend , hogy télben nyárban légfolyam lehessen ki az udvarból, ’s ez okból a’ kerítéseken is lyukak fognak földszint készíttetni. Az épület Duna felől eső déli sarkán leendenek a’ rabnők. A’ sarkon alul nincs pincze , földszint férfi börtönök ’s raktár ; első emeleten pedig mosókonyha és rabnők osztálya. — Ezen sarok udvara del ’s nyugotnak állván alkalmas ruhaszárító. Másik oldalon vagy sarkon szinte nincs pincze, földszint raktar szinte mint felül is. A keleti vagy országút felől eső rész egészénél van látva fapinczékkel. A’két sarkszoba 5 munkaügyelőnek lakásul. Az éjszak-keleti sarkon kezdve a’ Duna felé pinczebörtön néhány engedetlen rabnak zabolázására és favágó-pinczék. A’ homlokfal eső emeletén, miveltebb rabok számára az egész sor. Az első emeleten körszobák a’ sarkon , a’ négy sarkon fűtőpinczék. Lépcsők helyei. Vasut az udvarban , mellyen a’ csatornától mindenféle szert szét és viszsza lehet hordani , nevezetesen a’ köveket mindenik szoba eleibe ’s onnan el a’ vízre. Csatorna és fürdők. Az épület kerítésein kívül az országút felől, előépület ragasztatik a’ felvigyázók számára , mellynek mindenik oldala 40 öl. Ebben az első emeleten a’ börtönész, ennek segédéé ’s orvosi lakhelyül. Földszint a’kapus , káplár, 42 őr, konyha, szakácslak ’s étterem foglalnak helyet; az udvarán pedig jégverem , mellyeket egytül egyig elszámitani itt fölösleg volna. — 3. §. A’ kőfaragásnak a’ magányrendszer szerint lehető fizetéséről. Minthogy számos rab közt számos beteg, ügyetlen ’s betanuló fogna lenni, az előfordulandó szükséghez képest ezen kerületi börtönben 500 rab közül elég 400 kőfaragó rabra, de biztosan számítani. Ha azonban 400 rabot nem lenne czélszerű kőfaragással foglalkoztatni, e’ börtönépület a’ szükségnek minden fokozataihoz ’s minőségeire , és az itt űzhetendő minden munkanemű használására fordithatandó. Például vegyük fel, hogy ha 250 rab munkálkodik kőfaragással, akkor ezeknek szobáik mind földszint lehetnek, és mivel a’ szobák előtti folyosó egészen 8' széles, ezen sikátor minden szobafal irányában közfalakkal elrekesztetik sígy, hogy mindenik börtönszoba elejéhez a’ folyosó szélességéből 5 lábnyi tér foglaltatik mintegy előszobául, 3 láb pedig folyosóul hagyatik. Az előszoba ajtaja csak rostélyzatból álland hogy világos legyen. Reggel, mielőtt a’rab kibocsáttatik börtönszobájából , a’ vasúton már oda szállíttatnak ’s kiosztatnak a’ faragandó kődarabok az előszobához. A’rab kieresztetik az előszobába ’s a’ börtönajtó bezáratik , szinte mint az előszoba rostélyajtaja is rá csukatik. ő leül ’s dolgozik. Délben csengetéskor a’munka megszűnik, étele beadatik ’s evés után csengetéskor a’munka folytattatik egész estig. Ekkor mindenik rabtól számot kérnek a’ kőfaragásról, mi megtörténvén előszobájából börtönébe záratik, hova magával bevinni az előszobából sem kést, sem kanalat, sem más vasból, köbül vagy kemény szerből készült eszközt vagy bármit is nem szabad. E’munka tehát igy űzhetendő; azon rabok pedig, kik kőfaragásra nem használhatandók , űzhetik az elejök-