Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-06-30 / 52. szám
52 szám. Pest, junius 30-án, 1844. JT második üzenete a* t. HK. és KR. a' vegye* l»»z#«*ágoktól m.oraz. róm. kath. pap** nás által az egyh. áldások megtagadtatása tárgyában. Midőn a’ ragos fő RR. a’ v. házasságoktól megtagadott egyh. áldásból származó sérelem tárgyában a’ t. KR. és RR. által közlött nézetek iránt meg nem egyeztetéseket nyilványiták, úgy látszik hogy ezen megállapodásukban sem a’ dolognak a’ KK. RR. által fölállított fekvését egész kiterjedésben nem vették figyelembe, sem pedig a’KK.és RR. inditóokait azon értelemben 's azon czélra irányzottan nem tekintették, mellyben felhozva voltak Mert ha a’ pápai brevének és ezzel egyhangúlag kiadott egyházi rendeleteknek nemcsak azon részét vették volna fontolóra, melly a’ múlt eseteket tárgyazza, hanem azon részét is , melly az alkotandó ’s a’ mgos fell. által is egyetlen gyógyszernek ismert törvényre szinte kihat; továbbá, ha mind azt, mellyek a’ polgári állomány érdekéből merítve vallásosság, hívek lelki nyugalmas törvények iránti tisztelet szempontjából hozattak föl, ezen szempontokból tekintették volna: a'KK.’sRR. meg vannak győződve, hogy a’mgos főRR. bizonyára más eredményhez jutottak volna, mint melly válasz-üzenetükben foglaltatik.— Ugyanis a’ magos főRR. a’ pápai breve ’s körlevelek által az 17911: 26. törvényt sértve lenni meg nem ismerik, ’s ekkint mind a’ kir. placetumot mind az egyh. körleveleket helyeslik azon okoknál fogva, mert az egyházi rendnél divatozott gyakorlat csupán egyházi szertartást illetvén, azt polgári szabály magyarázatának nem vehetni; mert a cs áldás-megtagadás mellett kötött vegy. házasságok száma bizonyítja , hogy az általa’ vegy. házasságok nem gátoltattak. Mi az elsőt illeti, nem állítják a’t. RR., hogy az 1790. év óta az egyh. rendnél divatozott gyakorlat nem egyházi szertartásbeli foglalatosságot illet, hanem azt, hogy midőn az 1790. 26. f. ez. 13. §a rendelete teljesítését az egyh. rend magára vállalta , ezen rendelet végrehajtójává a’ végrehajtás mikénti teljesítéséért felelősön; nem is maradhatott más az egyh. rendre nézve teljesíteni hátra, mint azon mód és azon szertartások, mellyek szerint a’ vegy. házasságok öszszeadassanak; és ha 1790. év óta olly vegy. házasságok, mellyekről reversalisok nem adattak,soha nem áldattak volna meg,a’t.Rstnek tán nem lenne észrevételük ; de midőn azon évtől fogvást a’ nagyváradi körlevél kibocsátásáig ezt minden kifogás nélkül teljesítette, a’ törvény végrehajtásának önmaga által alapított formáitól annál kevésbbé távozhatott el, mivel ezen közel fél századig folytatott cselekvése által azt világosan és tettleg kinyilatkoztatván, hogy az 1790: 26. törvénynek ezen ma nem azok közé tartozik, mellyek a közbevetett ellenmondás alá esnének, még csak azzal sem mentheti magát, hogy lelkiismeretén, ’s az egyház érdekén ’s elvein a’ végrehajtás formáinak folytatása által csorba ejtetnék.Mi a’ másodikat illeti, a’ mgos foRm. csak azon vegy. házasságok számát vették tekintetbe, mellyek az áldás megtagadtatása ellenében köttettek, azokat mindazoltat, mellyek egyenesen e’ tekintet miatt talaltak akadályra, figyelemre nem méltatták; ha már a’ RR. és RR. megfontolják az áldás nélkül kötött vegy. házasságok számát, melly a’ ragos főRR. előadása szerint is csupán néhány százra terjed, csak ezen számot magában is 4 millió protestáns, és 8 millió egyéb vallásu lakosra nézve olly csekélynek találják , hogy abból igen nagy erősséget vonhatni nem vélnek ; de ezen házasságok a’ RK. és RR. nézete szerint nem is bizonyíthatnak egyebet, mint azt, hogy vannak kedélyek, mellyeket semmi akadály czéljaikban föltartóztatni nem képes,’s hogy ezen néhány száz házasságban illy kedélyek találkoztak.Ellenben, hogy az egyh. rendeleteknek e’ részbeni hatásáról biztos következtetés vonathassák , szükséges lenne öszszehasonlitani azon esetek számát, melly esetekben a’ házasság, sőt közelebbi megismertetés is az egyh. viszálkodásai miatt elenyészett, azon esetek számával, mellyekre a’ magos főRR. hivatkoznak. A’ t. RR. nem tagadják ugyan, hogy illy adatokat szerezni lehetetlen, ’s azon következtetést vonják , hogy épen azért nem marad egyéb hátra, mint a’ dolgok természetéből és helyeztetéséböl elmélkedni ’s ezt cselekedték is. De e’ tért az mgos föRv. pontosan elkerülték; mert előre látták, hogy a’ kathol hívet, ha buzgó, egyházának a’ vegy. házasságokat kárhoztató rendelete vegyes házasságkötéstől bizonyosan el fogja rettenteni, hogy tehát ez esetben a’ körlevelek és breve az 1790. 26. törvénybe ütközvén , azokat sérelmeseknek vallani el nem kerülhetik; vagy pedig, ho°-y a’ r. kath. híveket a’breve’s egyh. rendeletek tekintete vegy. házasság - kötéstől eltartóztatni képes nem leend ; hogy tehát megismerni kénytelenek leendőnek azt, ezen rendeletek minél kevésbbé ellenkeznek az 1790: 26 törvénynyel, annyival inkább fogják csökkenteni az egyház tanításának tekintetével együtt a’ tiszta vallásosságot, melly nemcsak érvényes, de egyszersmind az egyház előtt telszó házasságot is föltételez , a’ mgos főRR. pedig tenni egyet sem akarnak. — Mi végre azt illeti, hogy a’ múlt orsz.gyűlésről fölterjesztett törv.javaslat az áldás nélkül kötött vegyes házasságoknak érvényességet ad, erre a’ t. RR. felelhetnék , hogy a’ mgos főRR. viszont a’ kérdéses törv.javaslatban megegyezvén , elismerték, hogy illy vegyes házasságban született és születendő gyermekek sorsát törvény által biztosítani ’s igy az áldás nélküli házasságok következményeit törvényesíteni szükséges ; már pedig a’ RR.és RR. nem tudnak esetet, mellyben törvénytelen eredménynek törvényes előzvénye lehetne; felelhetnék tehát, hogy a’ magos főRR. csupán ezen törv.javaslat elfogadása által is a’ meg nem áldott v.házasságokat az 1790: 26 törvény rendeletével egészen megegyeztetni szinte nem tudták; de ezen viszszatorló okoskodással a’ RR és RR. az ügy tiszta igazságában bízván, élni nem akarnak, hanem egyszerűen azt nyilatkoztatják, hogy a’ mgos főRR. által említettban az ő értelműk szerint nem foglaltatik egyéb, mint az 1790: 26 ik terv. a’ transitusra nézve, úgy mint az egyház azon tanának egyszerű kimondása és constatirozása , hogy az áldás nélküli vegyes házasságok is egyházilag érvényesek, de nem az, hogy egyszersmind törvényesek — a’ minthogy ezen szó „törvényesek“ a’ kérdéses ,ban nem is foglaltatik. A’ RR. és RR. tehát a’ miságos főRR. által elmellőzött azon okoskodáson kívül , hogy az egyház szolgája szentségi eljárásban pusztán tanukint nem tekintethetik, az itt előadott okoknál fogva még inkább meggyőződnek a’ felől , hogy a’ vegyes házasságok esetében az áldásmegtagadás az 1790: 26. törv. világos rendeletébe ütközik , hogy tehát az e’ tárgyban kiadott brevék és körlevelek valódi alkotványos sérelmet ’s illetőleg törvényszegést foglalnak magokban. A’ mi már a’ közállomány érdekéből, mellőzve az 1790: 26 törvény ’s annak eddig mikénti teljesítését, merített okfeket illeti, a’ tek. R. nyíltan megismerik azt, hogy a’ polgári társaság legfőbb tényezőji közül egyik a’ vallás , sőt megismerik azt is , hogy azon törvényhozó, ki a’ vallás elveit a’ polgári törv.hozás elveivel ellenkezésbe hozni ’s ez által a’ polgári törv.hozásnak az egyh. törv.hozással sikerülhetlen öszszeütközését eszközleni szándékosan iparkodnék, nagyot hibáznék ’s ennélfogva helyeselnék is a’ogos főRR. okoskodását, ha ezen észrevételek az alkotandó törvény valamellyea ellen lennének irányozva ; akkor azonban, midőn még az 1790: 26. törvény áll, midőn annak némely