Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-05-16 / 39. (38.) szám
38 szám. Pest, május 16-án, 1844 Még egyszer a telekdíjról. Küzdeni szép olly férfival, ki által győzetni is több dicsőség mint győzni gyáván. Tisztelettel tehát , de örömest lépek védelmül a’ küzdhelyre, mellyen a’ P.H. szerkesztője előbbi értekezésem egyik részét kiragadván, eszmezavarral vádolt. — Egy vágy és úgy hiszem mind kettőnk keblében, mint Róma nagysága Brutus és Caesar álmain, csak eszközeink különbözők; én nyugton mondom el ,,et tu mi Brute! csak Brutus győzzön.“ — Mit tesz a’ kormányi jótállás? mond a’ Pesti Hírlap, vagy semmit vagy hazánk törvényes állománya eszmehatárán kívül eső fogalmat/ Ezt tartom én is; ’s okoskodásom eszmezavar nélkül igen egyszerű: hivénk sokan, hogy a’ külföld nem hitelezend hazánknak, mert szegény nép vagyunk; (lehet hogy igen); erre, voltak tözsérek, kik jobban ismerve a’ devalvatio ’s lengyel bank történetét mint a’ magyar köztörvényt, válaszolák: álljon jót kormánytok, hogy ha országtokbul egészen kiszivárogna a’ pénz, kölcsöntőkét ki fogja fizetni, ’s mi kölcsönzünk. Ezek a’ kormány ’s nemzetet egyesek kint tekinték, mellyek közül gazdag az első ’s koldus a’ másik, ’s mellyekről ennélfogva, mint nem politikusok, egyszerű észszel föl nem tehették, hogy egy erszényök van ’s egymásért jótállatnok nem szabad. Ez eszme viszhangra kezdett találni magyaroknál is , kik a’ P. N. azon okoskodását, hogy a’ kormány által fölveendő kölcsönt külföldön épen a'nemzet garantirozza, megfordítván igy okoskodtak : ott minden jövedelem a’nemzeté, ez jelel ki kormánya részére szükségei födözésére költséget, ez ad annak számot;’s igy természetes, hogy a’ nemzet áll jót. Nálunk a’kormány felelet terhe nélkül szedi jövedelmeinket , nekünk csak legsürgetőbb szükséginket födezi, ’s igy ha van ezeket haladó ’s biztosítékot adható pénz , azért csak a’ kormány állhat jót. Ezek, igaz, feledék, hogy kormányunk más tartományok kormánya is, ’s hogy e’ beoria hazánkat Ausztria többi álladalmival nivellirozná; de elég, hogy e’ vélemény ellen szólanom kell ’s szólanom kellett annál inkább, mert két erős ok küzdött oldalán : hanyagság és számolás. Az első szívesen áldoz alkotványos jogot anyagi jóllétért, a’ második czélját eléggé elárulá az ausztriai statusadósság egy részének átvállalását mint föltételt emlegetve.Nogy szóltam is a’ ,,lenne ki becsületünket beváltaná ,&) és úgy tovább“ eléggé tanúsítja ;—száraz röviden igaz, de ép olly értelemben, mint Kossuth lángoló ékesszólásával,melly mindent győz’s mit meg nem hajt letör. Mi hát a’ különbség köztünk?Akarom é én az illynemű jótállást? Nem. Ő sem. De Kossuth azt állítja , hogy illy jótállás nélkül is kapunk pénzt, én az ellenkezőt; ez magányvélemény; neki tehát azon okokat kellett volna czáfolnia, mellyeket a’ másmódon fölveendő kölcsön ellen hozék fel,é s ez okok teszik egész értekezésem többi részét; ezekhez tartoznak példáim is, melyekről, úgy hiszem, senki sem tagadandja, hogy mennyiben nem függenek közvetlen kormányi befolyástól , sanctionált törvények jótékonyságát sínylik zengő pénzkezelésükben. Mondatott : miért szóltam előbbi értekezésemben a’ telekdijnak csupán nemesi birtok általi viseltetése ellen is, midőn az tervben sincs ?—Okom ez: ha a’ telekdij csak subsidium alakban fogadtatik el, akkor a’ nemesi birtokon kívül másra kiterjeszteni nem szabad, mert ez önkénytes ajánlatot föltétez;’s hol ott az önkénytesség , hol az úgy is túlterhelt birtokról egy harmadik rendelkezik ? Mondatott tovább , hogy vonhatok ki czikkemből, mellyben csupán a’kölcsön kártékonyságát mutogatom, a' közteherviselést pártolva, illy következést: „házi adó minden áron, telekdij sehogy 4*? 1) Meg kell jegyeznem , hogy a’ telekdij alatt midig a’kölcsönt is értem mint kiegészítő részt.2) Nem érthetek alatta mást, már csak a’benne rejlő amortisatio végett is, subsidiumnál, melly politikai miatyánkomban a’ szabadíts meg a’ gonosztól helyét foglalja el. Vagy föltegyem a’ haza jobb korányának atyjairól, hogy a’ házi adó mohácsi ütközete után újra feltűnvén a’ közteherviselés reménye, nem felkarolt gyermeküket élesztették volna elébb föl újra , mellyben egészséges egybeolvadásban meg volt az is, mi a’ telekdíjban jó; mert az egyenlőség baráti épen olly kevéssé látták a’ háziadóban csupán megyei belszükségeik közös viselését , a’ közös hon szükségei kizárásával , mint a’ telekdijban elveik legszentebbikének testesültét. Igen, ez palliativ szer, mellyre annál kevesbbé alkalmazható Széchenyi egyik mondata, hogy mindig a’ második lépésnél kell kezdenünk mikép az elsőt kénytelenek legyünk tenni, mivel ez nemcsak főlépésnek nem bimbója, de emésztő féreg-ülte korcs, mellyel alkudni nem szabad nemzet jövője felett, hol legfölebb három rövid év méhében győzelem rejlik. — Mit a’ parság uj terheltetése mellett a’ P. H. felhozott, rosz eszközöket szentesitő elv. A’ hypoth. bank létrehozásából venni szokott okokra a’ már közlötteken kívül kell még tennem néhány észrevételt: az igy alakult bank csak egy időre leven biztosítva, ennek letelte után ott lennénk, hol most; legfölebb néhány név maradna fen, melly különben leszáll, de maradna lent is, melly különben felragyog; nemzetre nézve nem nyereség. A’ kérdésben levő bank nem gyakorolhatná jótékony hatását egész 35 év alatt is , mert már ezen idő eltelte előtt az egész pénzöszszeg beruháztatván , a hypotherialis kölcsönök pedig csak hoszszabb idő alatt hozhatván nyereséget, az utolsó öszszeg beruházása előtt jóval megszűnnék productív hatása. Az egyszerre bejövendő nagy pénzmennyiség kártékony hatásának meggátlására javasoltatik, hogy az csak részenkint hozassák be; azonban e’ javaslat ismét a’ bankot csökkenti meg tetemesen , mert vagy csak az egyszerre bejött mennyiséghez leend szabva a’ forgásba hozandó papírok száma is, ’s igy tetemesen kisebb mint különben; vagy az egész de még csak ideális pénzöszszeghez ’s igy értéke veszélyeztetik. Ezen ok szokott a’ más tervü bankok ellen is felhozatni; én azt hiszem erre is alkalmazható , mert a’ fölebb mondotton kívül ha eszünkbe jó, hogy e’banknak alapja más bankénál nagyobb részben ideális, mert csak olly pénz, mellyel, egy fillérig viszsza kell fizetni ’s igy hitelének egyedüli biztosítéka az adósaitól nyerendő kamat; úgy hiszszük, az igy alapított bankból sem háramlandik ránk azon roppant haszon, minőről álmodni szeretünk. Vannak példák, hogy nagy férfiak, hoszszu fáradalmak eredményeit, mellyek által osztályrészétől megfoszták a’ halált, egy perez alatt a’ semmiség örvényébe akarták sújtani. Nekünk vigyázni kell, hogy ezt ne tehessék, ők alkották, mi megtartjuk teremtésüket. Illy férfiaktól bírunk más terveket is hypothekalis bankra. Említi czikkemet bizonyos politikai forma lap is, melly korszerűtlen ,korkérdéseiről ismeretes ; hálával tartozom neki, hogy azt a’ közvéleményben gancsa által emelte.Emlitett lap régi kiváltsága már: meg nem czáfoltatni; nem, mert igen sokat, de, mert semmit sem mond ; különben nem tartanám méltatlannak vele síkra szállni , hisz mindketten közlegények vagyunk a’ politikában. Madách Imre. *) Társalkodó 31. sz.