Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1848-01-13 / 2. szám
Pest január 13-án. 2 dik szám 1848. TÁRSALKODÓ. Az erdélyi országgyűlésen 1847 ben magyar nyelven hozott 29. t.czikk. (Folytatás.) IX. törvényczikk folyt, az úrbéri kötésekről. 5. §. Ha a’ kötések föltételei idővel lehetetlenekké vagy haszonvehetetlenekké válnának, ezen föltételek helyébe, a’ felek egymás közt azok iránt meg nem egyezhetvén, az úrbéri tábla által hasonbecsü föltételek helyettesitendők. 6. §. A’ határozatlan időre tett kötésektől mind két félnek szabadságában áll egy évi megintés előrebocsátása mellett, elállani. — 7. §. Olly úrbéresek, kik vagy maguk, vagy elődeik tizenkét évtől fogva már e’ hon polgárai, az általok használt úrbéri állományok, vagy azok után járó egyes tartozások iránt is, földesuraikkal bármily czim alatti szerződésre és birtokolhatásra följogosittatnak. 8. §. Illyetén, mindig hiteles személyek előtt kötendő szerződések érvényeseknek csak azután tekintendők, miután az úrbéri táblának bemutattatván, irt tábla a’ jelen törvényczikkedik szakaszában a’ szerződés érvényességére meghatározott kellékeket, úgymint : a’ felek közti kölcsönös és szabad megegyezést, a’ tartozások és kötelezések minden fajainak, akár pénzbeliek, akár másneműek legyenek, a’ kötelezett megváltási öszszeg mennyiségének és a’ fizetés határidejének legnagyobb világosságban tett kifejezését azokban megtenni tapasztalja ’s úgy találván, a’ közgyűlésnek kihirdetés végett átküldi, honnan kihirdetés után ellen nem állván a’ közbejöhető ellenmondás, minden azon tárgyat illető adatokkal a’királyi főkormányhoz a’ közadó alapjának épségben tartása iránti fölügyelet tekintetéből fölküldetnek, mellyekre nézve, ha a’ királyi főkormánynak észrevételei lennének, azokat fölvilágositás végett a’ közgyűléssel közlendi, mellynek megtétele után, vagy ha ellenvetés elő nem fordúlna , sem észrevételek az iránt nem lennének, a’ szerződést ő felségének legfelsőbb helybenhagyás végett fölterjeszti, a’ legfelsőbb határozat megnyerése után a’ törvényhatóságok kötelessége leszen, a’ szerződést az a’ végre szolgálandó jegyzőkönyvbe egész terjedelmében beigtattatni és teljesedésbe vétetni. Xdik Törvényczikk. Az úrbéri állományok haszonvételének az úrbéresek általi eladhatásáral. — A’ föld tulajdona továbbra is a’ Hármas törvénykönyv Illik része 30ik czime értelmében a’ földesuré maradván, a’ mennyiben az úrbéreseknek, az általok használt úrbéri állományokon a’ törvények értelmében javitványai, beruházásai és épitvényei lehetnek, illy javítmányait, beruházásait és épitvényeit az úrbéri állomány haszonvételével együtt másnak eladhatják, az úrbéresek mások előtt elővásárlási joggal bírván; ha pedig úrbéresnek eladni nem tudnák, azon esetben az úrbéresek után mások előtt elővásárlási joggal biró saját földesuruknak, és ha saját földesuruk sem vásárolná meg, a’helybeli közönségen, vagy bármiféle erkölcsi testületen kívül, akármelly más erdélyi honosult, vagy az eziránt hozandó törvény értelmében honosulandó lakosnak eladhatják, de az illy úrbéri állományokat megvásárló legyen bárki és bármilly állapotú személy, az általa megvásárlott úrbéri állomány haszonvételével egybekötött minden úrbéri és közterheket hordozni köteles, és azok teljesítésére úrbéri után fog szoríttatni. 2. §. Az úrbéri állomány haszonvételét az előbbi szakasz szerint úrbéresétől megvásárló földesur, tartozik azt a’ magát jelentendő alkalmas, és az előbbi szakasz értelmében más vásárlók előtt előjoggal biró úrbéresnek (azon áron, mellyen vásárolta) átengedni. 3. §. Az illy eladás érvényességére mulhatlanul szükséges a’ földesur megegyezése, ki azt csak a’következő esetekben tagadhatja meg: a) Ha az eladni kívánó úrbéres földesurat mindennemű addigi tartozásaira nézve kielégitni nem tudná, vagy épen nem akarná.— b) Ha a’ vásárolni kívánó az úri és közterhek hordozására elégtelen lenne. c) Ha kóborló természetéről és a’ közönségre nézve veszedelmes kicsapongásairól ismeretes, vagy d) Ha arbéresi kötelességeire nézve a’ földesúrnak kárt okozó makacsságáról lenne megjegyezve. Ezen három utolsó esetben a’ vásárolni kívánók hiteles bizonyítványokkal tartoznak a’földesurak előtt bebizonyitni, és pedig ha ezelőtt is úrbéresek voltak, előbbi telki állományaikból melly okon tett kiköltözéseket; ha pedig ez előtt úrbéresek nem voltak, vagy ha úrbéresek is, de ezen vásár következtében előbbi telki állományaikat elhagyni nem akarnák,hanem e’törvényczikkeik szakaszában megállított telki állományi mennyiséget akarnának szerezni, legalább a’ megelőzött három év alatti becsületes maguk viseletét. 4. §. Az úrbéri állományok és illetőségek haszonvétele csak olly móddal lehet eladás tárgya, hogy illy eladások által az úrbéri állományok és illetőségek részekre ne szakasztassanak, mellyek a’ jelen urbér behozatala alkalmakor az úrbéreseknek kiadott teljes mennyiségben és állásban mindig épen megtartandók. 5. §. Az eladás szabadságával élni kívánó úrbéres állománya haszonvételét az év bármelly részében a’ Xldik törvényczikkben a’ költözködésre megállított határidőn kívül is eladhatja. — 6. §. Számosabb állománynak kevés kézre jutása elkerülése végett, a’ legnagyobb mennyiség, mellyen fölül ugyanazon egy vásárlónak egy községben úrbéri állományokat szerezni nem szabad, olly módon állittatik meg, hogy azon helységben, hol az úrbéri állományok öszszege a’hatvan számot fölül nem haaladja, csak egy egész úrbéri állomány, hol pedig az állományok száma ezen öszszeget fölülhaladja, ott hatvan állománytól fogva százig bezárólag két, végre a’ melly helységekben az úrbéri állományok öszszege a’ száz számon fölül rúg, ott három és nem több egész állomány legyenek azok nagyobbak, vagy kisebbek, egy vásárló által megszerezhető. Illető földesurakon kívül a’ más vásárlókra nézve kivétetnek a’ következő esetek: a) Ha a’ Hármas törvénykönyv Ildik része 30ik czime szerinti örökösödés, vagy véghagyomány utján az állományok olly személyre szállanának, ki a’kiszabott legnagyobb mennyiséggel már bir. b) Ha az állomány törvényes követelés következtében ítéletnél fogva adatnék át, vagy az úrbéres eladósodása alkalmávali csőd vagy árverés utján vásároltatnék meg a’ többet ígérő által, melly esetekben illető földesuraknak minden járandóságaik és törvényes követeléseik az úrbéresek javaiból és haszonvételéből előlegesen levonandók. c) Ha a’ telek elhagyatván pusztává vált, és annak növelésére más úrbéres nem vállalkoznék, akkor a’ földesúr azt olly úrbéresnek is átadhatja, ki a’ kiszabott legnagyobb mennyiséggel már bir. d) Ha az úrbéres addig vele egy kenyeren élt és külön lakásra és állományra kívánkozó fiai számára úrbéri állományokat kívánna szerezni. Az illyképen megengedett adás-vevés fölötti szerződés, mind két egyezkedő félnek jelenlétében csak törvényes hitelességű személy előtt eshetik meg, és a’ négy példányban kiadandó szerződési levélből egy az illető földesúrnak, kettő az egyezkedő feleknek átadandó, negyedik az illető törvényhatóság levéltára-