Tartós békéért, népi demokráciáért! 1954. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-03 / 1. szám
3 A békeszerető népeknek a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvése az atomfegyver eltiltásának, az idegen területeken létesített katonai támaszpontok megszüntetésének, a koreai kérdés végleges és békés rendezésének és a német békeszerződés előkészítésénekkövetelésében fejeződik ki. Németország békeszerető erői üdvözlik a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése végett üljön össze az öt nagyhatalom értekezlete. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elfogadta a külügyminiszterek berlini tanácskozásának összehívására tett szovjet kormányjavaslatot, amelyet a szovjet kormány 1953 november 26-i jegyzéke tartalmazott. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya, annak tudatában, hogy az európai béke fenntartása megköveteli a német békeszerződés megkötését, valamint a német egységnek békés és demokratikus alapon történő helyreállítását, kifejezte azt a kívánságát, hogy a négy hatalom berlini értekezlete a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőinek részvételével vitassa meg ezeket a kérdéseket. Miközben a béke erői világszerte mindent megtesznek a nemzetközi feszültség enyhülésének kivívásáért, a német monopoltőke és militarizmus nyugatnémetországi agresszív erői az „európai védelmi közösség” megalakításának követelésével még inkább kiélezik imperialista politikájukat. A helyzet teljes elfajulását mutatja, hogy Adenauer Párizsban hitleri gauleiter stílusában ágál. Az úgynevezett „európai védelmi közösségnek“ semmiköze sincs az európai népek együttműködéséhez,ert nem egyéb, art mi a nyugatnémet nagy monopóliumok“ ás a nyligetnémet militaristák nyugat- európai uralmának“ az Egyesült Államok“ vezetésével való megteremtése..Az amerikai és a német imperializmus agresszív céljaiért Franciaországnak, Belgiumnak, Hollandiának és más országoknak el kell veszteniük nemzeti szuverenitásukat, s elsősorban a szuverén francia államnak kell eltűnnie a föld színéről. Akárcsak Hitler, aki az „európai új rend“ jelszavával először Franciaországra, Belgiumra, Hollandiára és Angliára sújtott le, az ,,európai védelmi közösség“leple alatt Adenauer kormánya is ezekben az országokban kezdi erősíteni a politztikai, gazdasági és katonai befolyását. Az amerikai vezetés alatt működő Gehlenféle kémszervezet ügyének bírósági tárgyalásán az egyik vádlott elmondta, hogy a nyugatnémet fővezérkarnak ez a kémszervezete Franciaországban már most aknamunkát végez a francia nép és a francia kormány ellen. A német militarizmus majdani gauleitereinek nem kell fekete uniformis funkciójuk betöltéséhez, mint Hitler idejében, hiszen ők az „európai védelmi közösség“ meghatalmazottjaiként működhetnek. A német imperializmus célja, hogy Franciaország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Dánia és Norvégia gazdasági és katonai erőit, az amerikai világhódító tervek szolgálatába állítsa. Nyugat-Németország politikai vezetői azonban már most nyíltan hangoztatják messzire számító keleti terveiket: a Német Demokratikus Köztársaság „fölszabadítását“, vagyis az ellene indított háborút, a lengyelországi és a csehszlovákiai „új rendet", majd „a bolsevizmus elleni kereszteshadjárat“ folytatását. A bonni kormány átvette Hitler hódító terveit. Seebohm közlekedésügyi miniszter 1953 augusztus 10-én kijelentette: „A német Kelet nemcsak az Elbáig és az Oderáig terjed ki, hanem Csehországra és mindazokra a területekre is, amelyeken bármikor is németek éltek”. Ehlers, a szövetségi gyűlés elnöke Észak-Olaszország egyes vidékeire tart igényt, s követeli. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének moszkvai fogadásán G. M. Malenkov elvtárs hangsúlyozta, hogy Németországnak a XX. század első felében megtett fejlődéséből az a legfontosabb tanulság következik, hogy a militarizmus, az agresszió és a háború útja Németország nemzeti öngyilkosságának útja. A német népnek komolyan el kell gondolkoznia ezen a figyelmeztetésen. Az európai béke megóvása legelső feladatunkká teszi, hogy megakadályozzuk az úgynevezett „európai védelmi közösség“ megteremtését és a bonni meg a párizsi szerződés megvalósítását. Mivel az Ssignevezett „európai védelmi közösség” ” arra irányul, hogy a“ front vonalán Nyugat- Európán húzódjék keresztül, végleg kettét szakítaná Németországot, s az agresszió támaszpontjává tenné Nyugat-Németországot. A német munkásosztály és minden békeszerető erő leginkább azzal járulhat hozzá a berlini tanácskozás előkészítéséhez, hogy harcol minden revans-propaganda ellen, mozgósítja a lakosságot az „európai védelmi közösségiről szóló szerződés ellen, megakadályozza a militarista és fasiszta irodalom terjesztését, harcol a nyugatnémetországi és nyugatberlini fasiszta háborús szervezetek ellen. A német népnek érdeke, hogy a külügyminiszterek berlini tanácskozása a béke és a demokrácia légkörében folyjék le. Mivel a német békeszerződés megkötése annyira fontos a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából, a németek legelső kötelessége, hogy megszervezzék a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőinek közös tanácskozását. Az európai béke biztosításának egyetlen útja, hogy megakadályozzuk az „európai védelmi közösség" megteremtését, érvénytelenítjük a bonni és a párizsi szerződést, s kivívjuk a német békeszerződés megkötését. A német egység helyreállítása természetesen igen sokban függ attól, hogy maguk a németek még tudnak aX£ ideiglenes össznémet kormány megalakításában, s a szabad, össznémet nemzetgyűlési választások megtartásához szükséges feltételeknek megteremtésében az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németország megalakítása végett. Ez a Németország nem kötheti sorsát sem az „európai védelmi közösség“hez, sem a bonni és a párizsi leigázó szerződésekhez, amelyek Nyugat-Németországot a 2003. évig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megszállása alá rendelik. A demokratikus Németországnak legyen meg a lehetősége, hogy a német nép nemzeti érdekeivel megegyező önálló külpolitikát folytasson, s békés és baráti kapcsotokat létesítsen szomszédaival. A bonni kormány fél a demokratikus fejlődésnek ettől az útjától, s mindent elkövet, hogy meghiúsítsa a négy hatalom berlini tanácskozását. A Német Demokra- ★ tikus Köztársaság kormánya Németország Szocialista Egységpártjának kezdeményezésére 1953 november 25-i kormánynyilatkozatában megegyezés létesítése céljából ismét tárgyalásokat javasolt. A nyilatkozat megállapította: „Aki békét akar, annak tárgyalnia kell. Aki nem akar tárgyalni, az háborút akar”. A javaslat foglalkozik az ideiglenes össznémet kormány legsürgősebb feladataival és a Nyugat-Németországban és a Német Demokratikus Köztársaságban élő németek közeledésének azonnali megvalósítására kínálkozó lehetőségekkel. Az össznémet kormánynak nagy feladatai lesznek. A békeszerződés előkészítése idején és a nemzetközi szervezetekben az össznémet kormány képviselhetné és kellene is, hogy képviselje Németországot. Ennek a kormánynak kellene megakadályoznia, hogy Németország részt vegyen bármiféle háborús koalícióban. Ez a kormány döntené el a német állampolgársággal, az egységes valuta visszaállításával kapcsolatos kérdéseket, biztosítaná a demokratikus pártok és szervezetek akadálytalan tevékenységét Németország egész területén, s egyszersmind arról is gondoskodnék, hogy német földön ne legyenek többé fasiszta és militarista szervezetek. A közlekedés, a posta és a kvíró kérdései, Kelet- és Nyugat-Németrszág kulturális kapcsolatainak kiterjesztése — mindez az ideiglenes össznémet kormány hatáskörébe tartozna. De e kormány legfőbb feladata volna az általános, szabad, demokratikus, titkos választások előkészítése és megtartása egész Németországban. Már az a tény is, ha békés úton ilyen össznémet ideiglenes kormány alakulna a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőiből, elvitathatatlanul jelentősen enyhítené a nemzetközi feszültséget, arról nem is szólva, hogy milyen pozitív hatással lenne az említett problémák megoldása az európai béke légkörének megteremtésére. Minden erőnket meg kell azonban feszítenünk, hogy kivívjuk Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek rendszeres tanácskozását, s kölcsönös megértését mindazokban a kérdésekben, amelyeknek a megoldása szükséges az össznémet kormány megalakításához. Olyan gyakorlati intézkedések végrehajtását javasoljuk, amelyek a két ország közt a kereskedelem megkönnyítését és kiterjesztését szolgálják. Ehhez elsősorban meg kell szüntetni az amerikai megszálló hatóságoknak több árucikkre vonatkozó behozatali és kiviteli tilalmát, valamint a nyugati megszálló hatóságoknak a német belkereskedelembe való honédikonácnt A Német Demokratikus Köztársaság kormánya Nyugat-Németország érdekében javasolta a három nyugati megszálló hatalomnak, hogy a Szovjetunió példája nyomán engedjék el a jóvátételi kötelezettségeket és a háborús adósságokat, s szállítsák le a megszállási költségeket a nyugatnémet költségvetés öt százalékára. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette, hogy hajlandó megegyezni Nyugat-Németország képviselőivel a rendőrség létszámának, fegyverzetének, elhelyezésének és feladatainak kérdésében. A revansista propaganda és a militarizmus mérge ellen való harc céljából a Német Demokratikus Köztársaság kormánya megegyezést javasolt a humanista irodalom szabad terjesztésére és a militarista irodalom elleni küzdelemre vonatkozóan. Hogy pontosan meg lehessen állapítani, milyen folyóiratokat, könyveket, filmeket, színdarabokat stb. kell a bűnös háborús művek kategóriájába sorolni, az NDK kormánya össznémet bizottság megalakítását javasolja a legkiválóbb humanista fölfogású írókból, kiadókból, művészekből és tudósokból. A bizottság felhatalmazást kapna e kérdések eldöntésére. A Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya jól tudja, hogy a nemzeti újraegyesítés nem valósítható meg egycsapásra, s hogy ez csak az NDK-ban és Nyugat-Németországban élő békeszerető és hazafias erők közös erőfeszítésének eredménye lehet. ★ Az európai béke megóvásáért és a német nemzeti egységnek demokratikus alapon történő helyreállításáért folyó harcban legfőbb feladatunk a Német Demokratikus Köztársaság politikai és gazdasági erősítése. Nagy szerepe volt és van ebben a Szovjetunió részéről megnyilvánuló önzetlen támogatásnak. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nagy mértékben segítette a Német Demokratikus Köztársaságot azzal, hogy támogatta a német nép nemzeti követeléseit és a békeszerződés megkötésére vonatkozó követelését, valamint gazdaságilag is támogatta a Német Demokratikus Köztársaságot a Németország kettészakítása következtében támadt speciális nehézségek leküzdésében. A jóvátételi kötelezettségek elengedése, a szovjet csapatoknak az NDK területén való tartózkodásával kapcsolatos költségek csökkentése és 33 nagyüzem átadása a Német Demokratikus Köztársaságnak —■ nagy segítség az NDK gazdasági és politikai megszilárdításához. A köztársaság lakossága ezeket az intézkedéseket őszinte hálával fogadta. Az új irányvonal, amely már eddig is sokat javított az NDK munkásosztályának és minden dolgozójának életkörülményein, a Német Demokratikus Köztársaság politikai helyzetének megszilárdulására vezetett. A Német Demokratikus Köztársaság erősödése Nyugat-Németország munkásosztályába és minden nyugatnémet hazafiba új erőt önt az amerikanizmus és a nyugatnémet militarizmus ellen vívott, nagy áldozatokat követelő nehéz harcban. A Német Demokratikus Köztársaság erősödése egyben a nyugatnémet militaristáknak is megmutatja, hogy bűnös terveik kudarcra vannak ítélve. A Német Demokratikus Köztársaság a június 17-i fasiszta puccs ellenére teljesítette termelési terveit, sőt a közszükségleti cikkek termelésében jelentősen túl is teljesítette a tervfeladatokat. Az álló kiskereskedelmi árak leszállítása, a mukások adóinak csökkentése, a munkai tételeknek és a munkások anyagi betétének további javításáról, valamit sr, t- 'rchrenstolt jogainak kiterjesztése intézkedő rendelet, továbbá a közszíségleti cikkek termelésének növelési irányuló kormányintézkedések folytán NDK politikai helyzete méginkább megszilárdult. A kártevő bandák és az egy ellenséges elemek tevékenysége ellen új védekezés céljából a munkások mag létesítettek megfelelő harci szervezetek Az NDK munkásosztálya, dolgozói rasztsága és összes dolgozói többségén szilárd meggyőződése, hogy a Ném ország újjáépítésében mutatott példát is kedvezően hat Nyugat-Németországra. Német Demokratikus Köztársaság él jár abban a nagy nemzeti harcban, amlyet a német nép az egységes, békeszerű demokratikus és független Németorságért vív, hogy a tankönyvekben és a térképeken j— » f eflsék»““ Wal,er(vibrhht / ‘ A német imperia- Németország SzocialistSTEgySégpfktualisták az 1953 szép központi bizottságának szembeni nyugatnémet első titkára választások idején arra használták fel a lakosság jelentős részének elégedetlenkedését, hogy népszerűsítsék a tömegek közt a reváns követeléseket, mégpedig ugyanolyan módszerekkel, mint annak idején Hitler pártja. A szovjetunióbeli német hadifoglyok kérdésével kapcsolatos rágalmak és a szovjetunióbeli állítólagos „titkos táborok“ miatti rágalomhadjárat, az áttelepítettek nyomorúságos helyzetéről terjesztett rágalmazó koholmányok, (amelyeket a bonni kormány tudatosan támogat) mind a revanshangulat szítását szolgálják. A / AZ EURÓPAI BÉKÉÉRT, AZ EGYSÉGES, DEMOKRATIKUS NÉMETORSZÁGÉRT Tartós békéért, népi demokráciáért ! A román nép egységének és egybeforrottságának ragyogó megnyilvánulása December 30-án népünk óriási lelkesedéssel ünnepelte meg a Román Népköztársaság kikiáltásának hatodik évfordulójét, azét a napét, amikor megszűnt a királyság, fejlődésünk utolsó nagy akadáya a demokrácia és a haladás útján. A Román Népköztársaság megalakulása ordulópont volt hazánk történetében. Aépköztársaság az az államforma, amely ülresen megfelel a néptömegek érdekesek, s a dolgozók hatalmas fegyvere aebb életért és a még boldogabb jövőért iditott harcban. Rövid történelmi időszak, hat év alatt, izénk teljesen megváltozott. Tökéletesen egváltozott a nép is, amelynek alkotóiói fölszabadultak, s teljesen a béke, kultúra és a haladás szolgálatába álltak, román nép nagy erejéről, egységéről ésszeforrottságáról tettek ismét tanúságot köztársaságunkban nemrég lefolyt helyi nácsválasztások. Az 1953 december 20-án megtartott népi nácsválasztások eredményeinek össze■zésekor nemcsak a politikus elégedettsgét érzem, hanem az állampolgár büszeségét is. Büszke vagyok a dolgozók szafiságára és dolgozó népünk politikai öltudatának magas színvonalára. A választások ünnepélyes keretek közt flytak le. Köztársaságunk állampolgárai indkívül lelkesen vettek részt a szavadban. Már jóval napfölkelte előtt üneplőruhába öltözött férfiak, nők, ifjak, ínyok, öregek zeneszóval és dalolva voultak fel a választási helyiségekhez. Sok fluban találkozhattunk szekerekkel, melyeken idős emberek gyermekeik, sőt savazójoggal még nem rendelkező unoáik kíséretében vidáman hajtottak a szanzóhelyiség elé. Bacauban az első szavók közt volt Eremia Crangan százhárom sztendős öregember. A román nép belső és külső ellenségei legaljasabb eszközökkel próbálták megakadályozni az állampolgárok részvételét a választáson. Erőfeszítéseik azonban hiábavalóknak bizonyultak. Ezt elsősorban maguk a választási eredmények bizonyítják. A tartományi népi tanácsok megváldozlásában 9 418 087-en vettek részt, a bukaresti népi tanácsmegválasztásában pedig 834 426-an, vagyis összesen részt a választásokon. Érdekes megjegyeznünk, hogy az 1953. évi népi tanácsválasztásokon körülbelül három és félszer annyian vettek részt, mint ahányan az 1937. évi általános választásokban. Ús Ez ékesen kifejezte ★ népünk összeforrottságát, s azt a szilárd elhatározását, hogy fáradhatatlanul dolgozik népi demokratikus államának megszilárdításán, s a béke megóvása és megvédése jegyében újabb sikereket ér el a boldog élet fölépítésének útján. A választások napjaiban még inkább megszilárdult hazánk munkásosztályának és dolgozó parasztságának legyőzhetetlen szövetsége. Igen érdekesek a dolgozó parasztságnak a választásokon való részvételéről szóló adatok. A dolgozó parasztság a burzsoááldemokrácia idején sötétségben és tudatlanságban sínylődött. A falusi népi tanácsok mostani megválasztásában~7 072 832 paraszt vett részt ,az országban nyilvántartott parasztok 95.58 százalékai, s ezek közül 7 037 709, vagyis 95.12 százalék a népi demokratikus arcvonal jelelteire szavazott. A megválasztott küldöttek több mint 13 százaléka a nemzeti kisebbségeket képviseli. Ez újból megerősíti a román nép testvéri együttműködését a haza fölvirágzásáért vele vállvetve harcoló nemzeti kisebbségekkel. A népi demokratikus rendszer igazi demokratizmusát és a román nép nagyfokú politikai öntudatát igazolja az is, hogy a küldöttek negyedrésze nő: munkás- vagy parasztnő, háziasszony, tudós, tanítónő, színésznő, aki az egész nép harcában és munkájában való tevékeny részvételével szerezte meg a választók bizalmát. Összesen 135 220 küldöttet választottak meg, valamennyiük a népből származik, s elszakíthatatlan szálakkal kapcsolódik a néptömegekhez. Gyári munkások, bányászok, kollektív gazdaságokba tömörült és egyénileg gazdálkodó parasztok, a kultúra, a tudomány és a művészet országszerte ismert képviselői kerültek a küldöttek közé. Tehát az újonnan megválasztott népi tanácsok az összes építő-, alkotómunkával foglalkozó dolgozókat képviselik. str. Meiiu [Gruia [ a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke A népi tanácsválasztás nem elszigetelt politikai esemény. ★ Népünk élt nagyszerű demokratikus szabadságjogaival és kivívott jogaival, s a választások előkészületei alatt ismét bebizonyította, hogy igazi ura sorsának és országának. Ezek a napok különösen bővelkedtek a dolgozók alkotószellemű javaslataiban, kitűnő ipari és mezőgazdasági teljesítményekben. A választások napjaiban tapasztalt lelkes termelő munka elválaszthatatlanul összekapcsolódott a dolgozók millióinak nagyfokú politikai aktivitásával. Körülbelül kétmillió ember vett részt a választások közvetlen előkészítésében és lefolytatásában. A választási bizottságoknak, a népi demokratikus arcvonal tanácsainak tagjai, a küldöttjelöltek és az agitátorok százezrei napról napra nagyszabású politikai munkát végeztek. A választók tömegeinek teljes lehetőségük volt, hogy képviselőik segítségével ellenőrizzék a választás törvényszerű lefolytatását. A jelenlegi választások idején több mint hat és félmillió állampolgár találkozott jelöltjeivel (a topb mint 135 000 jelölt közül a választók 1600-at visszautasítottak, s olyan emberekkel helyettesítettek, akiket a választók többsége alkalmasabbnak ítélt a jelöltségre. A választók a jelöltekkel való találkozókon élénken megvitatták a városi és a falusi dolgozókat foglalkoztató legkülönfélébb kérdéseket. A galas'„***” gyalogokon több mint 445 090 , legkülönfélébb foglalkozású dolgozó szólalt föl. Minél egyszerűbben beszéltek a fölszólalók, annál meggyőzőbb volt bírálatuk a népi tanácsok munkájáról. Értékes javaslatokat tettek, amelyeknek megvalósítása elősegíti a hibák kiküszöbölését, s biztosítja a helyi hatalmi szervek még jobb munkáját. Ezeket a találkozókat a népi demokratikus rendszer iránti szeretet szelleme hatotta át. A küldöttek megannyi találkozása a választókkal igazi iskola volt nemcsak a küldöttek, hanem az ország vezetői szá★ mára is, akik ezekben a napokban soka tanultak a tömegektől, s az államfő vezetése szempontjából nagyfontosságú alkotó kezdeményezésükkel gazdagodtak). A választás bebizonyította a népi halom roppant életerejét, a nép elszó akaratát, hogy legyőz minden akadály amellyel az új élet felé vezető úton tlálkozik. Ez följogosít bennünket, ha bátran és szilárdan haladjunk továb azt a meggyőződést plántálja belénk, hat sikeresen meg tudjuk oldani a bonyolt feladatokat. Az emberek millióit maguk köré tömöítő népi tanácsok rendszere hatalm tömegszervezet, amelyre egész munkánban támaszkodnunk kell. A Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság Miisztertanácsa mostanában sok, igen fontos határozatot tett közzé a dolgozók éle színvonala jelentős emelésének biztosítására. E határozatok megvalósításának ke a népi tanácsok legfőbb gondjává válni. Ha a népi tanácsok az aktívára támaszkodnak, a dolgozók bírálatát és javaslatait pedig megszívlelik, nagyszabású eredményes munkát végezhetnek a nő fogyasztási cikkeinek a helyi ipar, a kisipari szövetkezetek és a kisiparosok termelésének fejlesztése útján való fokozottabb biztosítása végett. A Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az egyéni parasztgazdaságok és kollektív gazdaságok kedvezményeiről és adójuk csökkentéséről, begyűjtési rendszer megjavításáról, a szerződéses termeltetés, a jószágvásárló és az állatitermék-felvásárlás rendszerének megjavításáról és fejlesztéséről, a állattenyésztés ösztönzésére szolgáló intézkedések stb. nagy távlatokat nyitna meg a mezőgazdaság fejlődése előtt, konkrét helyi viszonyokhoz alkalmazkodó közreműködés az említett intézkedések, megvalósításában — a nép által megválasztott minden egyes küldött megtisztelt feladata. A munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége alapján megszervezett népi tanácsoknak mindez lehetőségük megvan, hogy a legjobbal megoldják az összes rájuk váró feladatokat. Hazánk politikai és gazdasági erejének lankadatlan gyarapításával is hozzájárulunk a békeszerető népek óriási frontjának további erősítéséhez. 1954 Január 3 * 1 (2695 A kommunista és munkáspártok híres (sztárnta műveinek KIADÁSA ($AZn.fxBAN lat portugál nyelven kiadta Sztálin műveinek 2. és 3. kötetét. l?^NlS5^KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK III. KONGRESSZUSA December 27-én Madura munkáskerül meg azokról az indiai kommunistákró létében, Arapalajámában megkezdődött akik életüket áldozták a munkásosztál India Kommunista Pártjának III. kon- és a parasztság érdekeiért, az indiai digresszusa. A párt hatvanezer tagját mintmokratikus mozgalom érdekeiért vívó egy négyszáz választott kongresszusi külharcban. A kongresszusi küldöttek vézött képviseli, közlő táviratokat küldtek a börtönbe Közvetlenül a kongresszus megnyitása sínylődő elvtársaknak, előtt India Kommunista Pártjának köz- A kongresszus első napján a küldöttekz ponti bizottsága Madurában Adzsoj Ghos- ügyrendi kérdésekkel és a napirend javának, a párt főtitkárának elnökletével hagyásával foglalkoztak. Mint az India ülést tartott. Az ülésen a többi közte- Kommunista Pártjának III. kongresszusán len volt Ramamurti, Dange, Gopalan és kibocsátott közlemény hírül adja: Szundaraja is. A kongresszus az elnökség előterjesz. Már jóval a kongresszus megnyitása rése alapján három határozatot fogadó előtt a város dolgozóinak ezrei gyülekezettek a színház épülete körül. Az India Az első határozatban a kongresszus minden, részéről érkező kongresszusi kül- I. V. Sztálin emléke előtt tisztelgett, a tetteket a dolgozók viharos éljenzéssel és másodikban azoknak a mártíroknak India Kommunista Pártjának éltetésével emléke előtt, akik életüket áldozták a fogadták. indiai munkásosztály ügyiért és a demo A kongresszus megnyitása India Komkratikus mozgalomért, a harmadik Katumunista Pártja zászlajának felvonásával rozat pedig a börtönben sínylődő elvtárkezdődött. A zászlót Muzaffar Ahmed, az sokat üdvözli. egyik legöregebb indiai kommunista A kongresszuson fölolvasták a külföld, vonta fel. A kongresszus öttagú elnökség kommunista pártok üdvözleteit, a többet választott közt a Szovjetunió Kommunista Párt. A kongresszuson vendégként jelen voltak, a népi Kína Kommunista Pártján, a testvéri kommunista pártok képviselő- valamint Franciaország, Olaszország e tében Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kom- Japán Kommunista Pártjának üdvözletomunista Pártjának főtitkára és Ceylon Nagy-Britannia Kommunista Pártján, Kommunista Pártjának két képviselője. üdvözletét Harry Pollitt személyesen A kongresszus felállással emlékezett mácsolta NÉMETORSZÁG KOMMUNISTA PÁRTJA MEGALAPÍTÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJA Németország Kommunista Pártja december 30-án ünnepelte megalapításának 35. évfordulóját. Németország Kommunista Pártjának központi vezetősége e nevezetes évforduló alkalmával Nyugat-Németországban sok gyűlést és ünnepi ülést szervezett. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói széles körben megünnepelték a dicsőséges évfordulót. Németország Szocialista Egységpártjának központi bizottsága és a párt berlini szervezetének vezetősége az NKP 35. évfordulója alkalmával ünnepi ülést tartott. Az NKP 35. évfordulójáról Hermann Matern, az NSZEP központi bizottsága politikai irodájának tagja mondott ünnepi beszédet. Az évforduló tiszteletére a Német Demokratikus Köztársaság minden nagyobb városában és helységében gyűlések és ünnepi ülések voltak. A Neues Deutschland, Németország? Szocialista Egységpártja központi bizott (spikJANA KOMMUNISTA ) A sanghaji pártszervezetek négy év alatt több mint 30 009 új tagot vettek föl. Az új párttagok 63 százaléka ipari munkás és alkalmazott, így a város üzemi alapszervezeteinek száma jelentősen megnövekedett.Ugyancsak nagyobb lett a városi pártszervezetben a munkás-párttagok arányszáma is. Egy ideje a város pártszervezetei észrevehetően növekednek. A múlt év harmadik negyedében 2578 új tagot vettek föl soraikba. A harmadik negyedben fölvett párttagok 76.27 százaléka munkás, 16.02 százaléka alkalmazott, 2.4 százaléka kereskedelmi dolgozó, s 4.71 százaégüz é. AZ ALBÁN MUNKAPÁRT KDr December 24—25-én az Albán Munkapárt központi bizottsága ülést tartott. Az ülésen Enver Hodzsa elvtárs, az Albán Munkapárt központi bizottságának főtitkára mondott beszámolót a dolgozó tömegek életszínvonalának további emelésé szolgáló intézkedésekről. A beszámoló vita követte. Enver Hodzsa elvtárs hangsúlyozta hogy az Albán Munkapárt gazdasági politikájának legfőbb törvénye és célja a munkások, a parasztok és az értelmiség .A gdanski hajógyár (438) 328M a terv 1953 elején, az előző évi sikerek elle °£re is, nehéz volt a helyzet a gdanski hajógyárban. A januári és a februártervet a gyár nem teljesítette. Ezért pártszervezet elhatározta, hogy a termilést akadályozó nehézségek leküzdé végett műszaki kérdésekkel foglalkozári értekezletet hív össze. Az értekező nagy esemény volt a hajógyárban. Határozatai összefoglalták a gdanski hajóépítők gazdag gyártási és munkaszervezési tapasztalatait. Az értekezlet hatsára a hajógyár minden üzemében jelentékenyen megjavult a munka, egész kollektíva harcra kelt a belső trtalékok kiaknázásáért, a gyártási cllusok megrövidítéséért, a gyár feladatának teljesítéséért. A párttagok többsége konkrét pármunkát kapott. A leginkább elmarad. részlegekre új népnevelőket osztottunk . A szakszervezeti tagságot és az ifjúságot mozgósítottuk a munkaverseny és a nyitómozgalom kifejlesztésére, az munkamódszerek elsajátítására. A politikai munkában a tömegagitáció legváltozatosabb formáit alkalmaztuk, rádióközpont külön adásol,az iktatón műsorába, röplapokat, újságokat, plakátokat és karikatúrákat adtunk ki, dicsőségtáblákat állítottunk föl, népszerűsítettük az élenjáró munkások, mérnökök és technikusok eredményeit. Munkásokból és mérnökökből új észszerűsítő brigádokat adítottunk. Az egy ilyenésszerűsítő brigád Szlapka pár vezetőségi tag és Kowalewski mérne vezetésével olyan módszert dolgozott a csővezetékek gyártására, hogy ezzel hajóépítés időt, tárnájó két hónap megrövidült. A munkásod és a műszaki dolgot helyesen értelmezték a műszaki kérdekkel foglalkozó pártértekezlet feledait és céljait. Az értekezlet óta megélénkült a munkaverseny. Dozóink azóta szélesebb körben alkalnák a szovjet újítók élenjáró más módszerétt. A Wsrzynski-, Zsmc- és Pawlowski-brigád Zsandarov szerrel dolgoznak, s normáikat nem ?’9 százalékra teljesítik. 3 rvn AI* '-.-ííAttyrirl «■« i t ságának lapja közölte az NSZEP központ bizottságának propagandaosztálya, NSZEP központi bizottsága mellett működő Marx—Engels—Lenin—Sztálin I’’. ■ tézet és a „Marx Károly” pártfőiskola átal szerkesztett téziseket „Németors Kommunista Pártjának 35. évfordulóvá (1918—1953)”. A tézisek hangsúlyozzák Németorsz. Kommunista Pártjának történelmi szerepét az imperializmus és a háború ellen vívott harcban, s hogy a kommunista pár 1919 óta mind a mai napig mily fáradhatatlanul küzd a német nép nemzeti szociális felszabadításáért. A tézisek foglalkoznak Németország Kommunista Pártjának a fasizmus és a háború ellen kibontakozott harcban töltött szerepével, valamint az NSZK nek és az NKP-nek az egységes, derkratikus és békeszerítő Németország I indított közös harcával . ÍRTJÁNAK NÖVEKEDÉSE léka egyéb kategóriájú dolgozó. A szébeforgó időszak folyamán 217 aj, töléé,jin'!, alapszervezet alakult. A pártszervezők a legutóbbi időben nagy figyelt fordítottak arra, hogy ipari munkásokfőleg régi munkásokat és szakmunkátkat vonjanak be a párt soraiba. Az ország más nagy ipari központban is gyarapodnak Kína Kommun. • Pártjának sorai. A számbeli növekedés szemléltet'-«'' mutatja, hogy t) munkásosztály töme, jnek szemében növekszik Kína Komunista Pártjának tekintélye. PONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉST . , színvoltsának emelése, szociális ■ vális, körülményeinek megjavítónti bizottság-intézkedéseket is a mezőgazdaság gyors füllel: a város és a falu árucseréje rá fejlesztésére, a dolgozók s az ipar nyersanyagellátást isáralodzsa a pártmunka hián. is foglalkozott beszámolójét':«)i. tolja, hogy a pártnak erősít tömegmunkáját. EZETÉNEK HARCA RT Bugajewski, a 19 éves gi tag brigádja 540 szó siti normáját Bugajet, valóságos mestere sza r. .jezet jelentékenyen maság közt végzett mi:gbí tette a Lengyel Ifjú: mi szervezetének tek a politikai tömegírás hozzájárult a fiat- ilnak növekedő? Jez, nehezebb j munkahely lőgyorsan igen élt. A fiatal hajóép a szocialista verset körülményeinek !, fölépítettük az Egyre több fiatalpusú szakmai tovült politikai munka 1 953 első három ' .. ilékra teljesít V ajógyár dolgozó r, 7 Munkáspárt II. kurát Höre munkavers nj • •ember l.Lén__öt új i!fiÉtaitais_vízre. Kettő két héttel hat: TKegdansEPhSjö?: ‘t teljesítették i, ’t már a terv tt cí- De ami a legs uegyenletesen, 1 gozik. munkás. \ vmánymánai a emeléséről 1 II. kongrest 4500 eg. ülést terek, •aléltaljesítéssikereik:*: ez az országunk SZAK, .ágának I * Rt.