Taxisok világa, 2000. (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000-11-01 / 11. szám
22 I 1./A kötelező II felelősségbiztosításról I I___________________________________| Az előzetes információk és várakozások szerint 2001-től a kötelező felelősségbiztosítások díjai liberalizáltak lettek volna. Ez azt jelentené, hogy a piacon lévő biztosítótársaságok (+ egy egyesület) saját maguk határoznák meg a díjtarifa-rendszerüket. Ma azonban úgy tűnik, hogy a helyzet nem ilyen egyértelmű. Sőt! A kormány döntése értelmében a biztosítók a díjakat átlagosan hat százalékkal emelhetik csak! De mint utólag, a jogszabály értelmezése kapcsán kiderült, ez sem ennyire egyértelmű. A szakértők véleménye az, hogy a rendeletben kiadott képlet szerint a hatszázalékos korlátozás csak a már meglévő szerződésállományra vonatkozik. Vagyis a hatszázalékos limit nem vonatkozik azokra, akik a jövő évben kötnek szerződést. A liberalizációból annyi azért megmaradt, hogy a biztosítók maguk határozhatják meg azokat a körülményeket, amelyek alapján növelik, vagy csökkentik a díjakat. Akkor most nézzük a kormány rendeletét.A közelgő év vége egyébként is arra kényszerít bennünket, hogy száraz, de mindenkit érintő jogszabályi változásokkal és azok ismertetésével foglalkozzunk. Az eligazodást és az értelmezést segíti elő, ha azt is megmutatjuk, hogy mit takarnak a rendeletben használt fogalmak, ill. hogy milyen számú kormányrendeletről van is szó. A Kormány 171/2000. (X. 13.) Kormn. rendelete a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló - módosított - 1995. évi XCVI. törvény 168. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el: 1.§ E rendelet alkalmazásában a) a gépjármű, a közsúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-Bm együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú jármű, a munkagép és a segédmotoros kerékpár; b) üzembentartó: a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója; c) telephely: az ország, amelynek hatósági jelzéseivel a gépjárművet ellátták; d) biztosított: a gépjármű üzembentartója és vezetője; e) biztosító: engedély alapján gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító, amely tagja a Nemeti Irodának és a Kártalanítási Számlához az e rendeletben foglaltak szerinti hozzájárulást teljesíti; i) zöldkártya: nemzetközi gépjármű felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására; n) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak számításához használt számítási módszer. Nyilvánvalóan nem közömbös az sem, hogy kire vonatkozik, kire terjed ki a rendelet hatálya. Erről ad tájékoztatást a 2.§. Itt azért illik megjegyeznünk, hogy a rendeletnek mi most csak (ez sem kevés) számunkra is fontos részleteit emeljük ki. Ezeken a kiemeléseken kívül a rendeletnek vannak olyan részletei, amelyeket egy konkrét eset kapcsán senki nem hagyhat figyelmen kívül. Kérjük, ezt mindenki vegye figyelembe. (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére - a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárig - felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag ezen feltételek fennállás esetén üzemeltethető. (2) A biztosító - ideértve a Kártalanítási Számla kezelőjét is - egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján a károsultakkal szemben helytállni. A személyi sérülés miatti károk esetén a biztosító a károsultakkal szemben károsultanként 300 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni. (3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági jelzésekkel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való végleges kivonásáig terheli, kivéve a szüneteltetés időtartamát. Ideiglenes forgalomba helyezés esetén a biztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes. A következő, általunk fontosnak ítélt rész a biztosítás és a forgalomba helyezés egymás közti viszonyára mutat rá. Ez emlékezeteim szerint a korábbi években nem volt ennyire szigorú! Erre talán még külön is érdemes odafigyelni! 3§ (1) Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű ürőszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. (2) A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását a befizetést igazoló csekk, illetve a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. Már az elmúlt években is sokszor adott vitára okot az, hogy mivel igazolhatjuk a biztosítás meglétét. Erre vonatkoznak a következő rendelkezések, sőt nem csak erre, hanem a mulasztás következményeire is. *■§ ' (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű üzembetartója a biztosítási szerződés fennállását tanúsító bizonylatot köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani és a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni. (2) A Hivatal legalább negyedévenként a központi gépjármű-nyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrzi a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét, és összeállítja az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzembentartók adatait tartalmazó listát. A Hivatal az adott járművet akkor tekinti biztosítatlannak, ha arra a következő összevetéskor sincs érvényes kötelező gépjármű-felsőségbiztosítási szerződés regisztrálva. (3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés, a Hivatal értesítése alapján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes - okmányirodát működtető - körzetközponti jegyző (a továbbiakban: jegyző) haladéktalanul felhívja az üzembentartót a biztosítási fedezet fenntállása- Tudod-e? A BTI szerkesztésében - Hogy megjelent a jövő évi kötelező biztosításokról szóló törvény? - Hogy talán mégsem voltak eredménytelenek a kormánnyal folytatott tárgyalások? - Hogy változások vannak a rendőrhatósági eljárásokban?