Technika, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

TECHNIKA 1977/1 Víz alatti tisztítás Napjainkban, a növekvő energiaszü­kségletek következ­tében, egyre nagyobb jelentő­séget kap a tenger alatti kő­olaj- és földgáz­lelőhelyek fel­kutatása és kiaknázása. Ezzel együtt egyre inkább előtérbe kerül egy régi probléma, a víz alatti fém vagy beton szer­kezeteken keletkező szennye­ződések eltávolítása. A sós tengervíz rendkívül erős kor­róziós hatása és az állandó hullámverés elkerülhetetlenné teszik a víz alatti szerelvé­nyek és csővezetékek állandó ellenőrzését, amelynek előfel­tétele a tisztítás. Egy új berendezés erre az igen nehéz feladatra az an­gol Chalmers és Starben cégek közös gyártmánya, amely nagy nyomású vízs­ugara­t használ a szennyeződések el­távolítására. Ez a módszer olyan esetekben is előnyösen használható, ahol a szabály­talan felületek következtében a hagyományos módszerek munka­igényesek, bony­olultak és igen drágák. A berendezés, amely sós és édes vízben egyaránt használ­ható, szokatlanul nagy nyo­mással (280 kp 'cm'’) működik, meglepően kis mennyiségű vízáramlás (110 liter perc) mellett. A rendszer fő egysége a nagy nyomást előállító Harben-szi­­vat­tyú (1. ábra), amely egy­aránt működtethető elekt­ro­­vagy d­í­zel-m­o­tormeg­ha­j­t­ás­sal A 2 ábrán a dízel-haj­tású, nyolchengeres maximális kiépítésű szivattyú egy után­futóra szerelve látható. A nagy nyomású tisztítóbe­rendezés biztonsági és ergo­nómiai szempontok figyelem­bevételével kialakított kézi tiszttó pisztolya a 4. ábrán látható. A pisztoly formája és a kilövellőnyílás elhelyezése védi meg a felhasználót a nagy erejű vízsugár visszaüté­­sétől. A vízsugár a markolat megszorításával­ indítható és a berendezés azonnal leáll, ha valamilyen ok miatt a mar­kolatot elengedik. A másik tisztí­tószerelvény a 3. ábrán látható , lándzsa ala­kú kézi pisztoly, amely egy Venturi-elven működő kiegé­szítő cső segítségével kompen­zálja a vízsugár erős lökését. Mindkét tisztítópisztoly kü­lönleges korrózióálló fémből készül és így hosszú ideig használható karbantartás nél­kül. A Chalmers-módszer a be­vezetőben említett kőolaj- és földgáz-fúrótornyokkal kap­csolatos tisztítási műveletek mellett eredményesen hasz­nálható hajófenék tisztítására, valamint kikötöi építmények és hidak víz alatti szerkeze­teinek tisztítására is. 1. ábra: Elektromotorral haj­tott Ilarben szivattyú 4. ábra: Víz alatti felvétel a tisztítópisztolyról 2. ábra: Utánfutó,-­ szerelt dízelhajtású, nagy teljesítményű szi­­vattyúrendszer 3. ábra: I. s­ . és­ kom­pen­zá­l kézi tisztítópisztoly LÁTOGATÁS AZ AGFA-GEVAERT ÜZEMEIBEN A közelmúltban Európa egyik legna­gyobb vállalata, az­­Agfa-Gevaert cég né­hány üzemében tehettünk rövid látoga­tást. Utazásunk célja a gyártmányairól hazánkban is jól ismert vállalat munká­jának, termékeinek megismerése volt, természetesen abból a célból, hogy olva­sóinknak, akik egyben e termékek fel­használói is, beszámolhassunk szerzett tapasztalatainkról. Sajnos rövid néhány nap alatt nem nyerhettünk teljes betekintést a hatal­mas vállalat valamennyi egységébe, en­nek többek között földrajzi akadályai is voltak, hiszen az Agfa-Gevaert a Német Szövetségi Köztársaság területén levő 15 gyárán kívül Belgiumban, Franciaország­ban, Spanyolországban, az Egyesült Ál­lamokban, Argentínában, Brazíliában és Indiában is rendelkezik üzemekkel. Szemlélődésünk ezúttal csak a München­ben és környékén található egységekre korlátozódott. Vendéglátóink figyelmes­ségének és igen jó szervezésének köszön­hettük, hogy az idő és tér korlátain belül viszont sok mindent láthattunk, ami ben­nünket érdekelt. Szinte másodpercre be­osztott „forgatókönyv” alapján vezettek végig a kamerák és laborgépek müncheni születési helyén, a villámgyors karriert befutott pocket fényképezőgépek szerel­déjében és Rottenburgban levő szerszám­­gyártó műhelyén, ahol egyes műanyag al­katrészeket is készítenek, továbbá a Pe­­rutz művekként emlegetett, ugyancsak az Agfa-Gevaerthez tartozó magnószalag­­gyúrón. „Ráadásként” alkalmunk nyílt a vállalat kiképző és továbbképző techni­kumában és a mikrofilm-laboratóriumban tett látogatásra is. Billy, a kis kamera Daguerre 1830-ben hozta találmányát nyilvánosságra, amely lehetővé tette a képek előállítását fény segítségével. A hőskorban maguk a fényképészek készítették a fényérzékeny lemezeket, kezdetleges módszerekkel kenve fel a fényérzékeny anyagot az üveglapra. A kamerákat asztalosok építették. Nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy — a fotózás egyre szélesebb körben való el­terjedésével — az anyagok és készülékek g­yári előállításának igénye felmerüljön. A Rummelsburger tó partján alapították 1867-ben azt a festékgyárat, mely 1873- tól már mint Aktiengesellschaft für Ani­­linfabrikation — röviden AGFA — sze­repel a szakma történelmében. A kal­ciumpapírok gyártását Lieven Gevaert kezdte meg Antwerpenben 1890-ben, majd 1894-ben egy Rietzschel nevű op­tikus lerakta Münchenben a jelenlegi Kamera-Werke, kamera művek alapjait. Fényképészeti filmeket — ahogy azokat ma ismerjük — az Agfa 1908-ban Wol­­fenben — ebből a gyárból alakult a je­lenlegi Orwo — a Gevaert pedig 1909- ben Antwerpenben kezdett gyártani. Jó bornak — úgymond — nem kell cégér, de egy sikerült reklámfogás a leg­jobb árunak sem árthat. Az Agfa-gyár első — Billy névre hallgató — rollfilm­­kameráját négy márkáért árusították 1928-ban, négy olyan márkáért, mely pénzek betűjeléből az A G F A szó ki­rakható volt... E kitűnő ötlet eredmé­nyeként a Billy több milliós példány­számban kelt el, megalapozva Európában — elsősorban pedig Németországban — a fényképezés széles körű elterjedését. A subtraktív fénykeverés bázisára épült Agfacolor színesfilm születési éve­ 1936 és a világ első színes negatív pozitív eljárással készült játékfilmjét — Agfa nyersanyagon — 1940-ben mutatták be a mozik. A következő nagy áttörést az 1959-ben megjelent Agfa Optima fényképezőgép hozta,a mely az automatikus kisfilmes fényképezést indította el világhódító út­jára. Időközben a már említett antwerpeni üzem is hatalmas vállalattá fejlődött. A belga NV Gevaert rhoto Produk­ten profilja elsősorban a fotózás egyéb — elsősorban ipari — igé­nyeinek kielégítése volt. A két vál­lalat 1964-ben Agfa-Gevaert néven egyesült, és a házasság sikerültnek bizo­nyult, hiszen a gyártás és a kutatómun­ka racionalizálása lehetővé tette, hogy a létszám mindössze 16%-os növekedésével a termelés az első tíz évben megduplá­zódjék. Az egyesüléssel olyan vállalatot hoztak létre, mely az igen bő fotogra­­fikus termékskála teljes egészét képes előállítani. Tekintsük át nagy vonalakban, melyek is ezek a termékek, melyeket a cég 29 gyárában készítenek, és melyek eladásá­ról, javításáról, szervizeléséről, laborálá­­sáról és még számtalan egyébről 23 saját és 120 idegen képviselet gondoskodik szerte a világon. Automata képgyárak Az Agfa-Gevaert erőssége — és ez a vállalat vezető szakembereinek is a vé­leménye— elsősorban a komplett rend­szerek kidolgozásában és gyártásában rejlik. Magyarul: bárki művelheti a fény­képezés valamennyi ágát anélkül, hogy bármilyen más típusú nyersanyagot, gé­pet, műszert stb. kényszerüljön igénybe venni. E komplett rendszerek szerves ré­szét képezik a teljes fotólaborok — itt most nem az otthoni fürdőszobában mű­ködő sötétkamrák berendezéseire gondo­lunk, bár ez is szerepel a gyártmányok listáján , gyártása is. A papírok, filmek előhívását, vágását, jelölését, ragasztását ,intéző­­gépek közül most kettőt szeret­nénk kiemelni, amelyek gyártásával, sze­relésével és beállításával a helyszínen is­merkedhettünk meg. A kopírozóautomata a modern nagy­laborok szíve, a szakemberek printer né­ven ismerik őket. E printercsalád sztárja az óránként nyolcez­er képet megvilágító Agfa Colormator 7560. A bonyolult elekt­ronikus szerkezet működésének ismerte­tésére nem vállalkozhatunk — ez talán még a speciális szakember számára sem lenne könnyű feladat — inkább talán a gép által végzett munkáról beszélünk. A megvilágításra váró fényérzékeny papír­­tekercseket felvonószerkezet emeli a he­lyére, a gép bal felső oldalán levő fény­mentes szekrénybe. Ugyancsak a bal ol­dalon, a papírtekercsek alatt helyezked­nek el a nagyítandó negatívok tekercsei, amelyek szinkronban haladnak el a pa­pírral a megvilágító fej elő­tt. Ez a fej készít minden egyes negatív kockáról egy képet, miután az elektronika a felvéte­leket automatikusan kiértékelte, a meg­világítási időt és a szűrőértékeket meg­állapította és beállította. Az automata fotólaboratóriumok leg­drágább, egyben legsokoldalúbb egysége, az Order Center igen sok funkciót lát el. Automatikusan vágja, válogatja a kész képeket és filmeket, kiválogatja a minő­ségileg nem megfelelő felvételeket, ellen­őrzi az egyes megrendeléseket, kiválaszt­ja a megfelelő tasakokat, gondoskodik arról, hogy minden megrendelő a saját képeit kapja vissza és arról is, hogy ezek a képek a lehető legjobb minőségűek le­gyenek. A rendezőegység a fentieken kí­vül még egyéb, nem a felhasználók mint inkább az üzem számára fontos munká­latokat is végez, így például kiállítja az egyes megrendelések szállítólevelét és számláját, méri az üzem teljesítményét, sőt, statisztikai adatokat is szolgáltat. 1. ábra: A printer család sztárja, az óránként 8090 képet megvilágító Agfa Colorma­tor 7560 3 Kameragyártás Az Agfa-Gevaert üzemeiben jelenleg mintegy 16—18 géptípust gyártanak. A meglátogatott gyárakban készítik a la­punk kam­erateszt rovatában már szó­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next