Temesvári Új Szó, 1994. január-március (6. évfolyam, 1021-1083. szám)

1994-01-04 / 1021. szám

1994. január 4., kedd \ THE NEW YORK TIMES: Pillantás a térképre Elég csak egy pillantást vetni a térképre vagy feltátni a történelemkönyvet, hogy minden­­ki megértse: Európa tartós békéje és biztonsága elképzelhetetlen Közép-Európa békéje és biz­­tonsága nélkül. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - Ausztriával és Szlovéniával együtt - egyértelműen és világosan az európai civilizáció nyugati részéhez tartozik - írta Václav Havel a The New York Times-ban. A cseh elnök a NATO-tagságra vonatkozó cseh kérelem meg­indoklás­ára három tényezőt sorolt fel. Elsőnek azt, hogy Csehország olyan térségben fekszik, amely mindig is a különböző szellemi irányzatok és geopolitikai érdekek ütk­özőövezetének számított. Másodszor: Csehország annak az európai civilizációnak a része, amely védelmére­­ a NATO létrejött. Harmadszor pedig utalt az 1938-as müncheni megállapodásra, leszögezve: ott és akkor nem csupán a nyugati demokrácia hajtott térdet a náci dddddddiktátum előtt, hanem az egész európai biztonsági rendszer omlott össze.­­ Magától értődően nem egyedül Csehország sorsáról van itt szó, hanem arról, hogy milyen értelmet kap az észak-atlanti szövetség a jövőben, és milyen feladatokat vállal magára – folytatta Václav Havel. Véleménye szerint a NATO legfontosabb teendője továbbra is az, hogy a "demokratikus Európa belső stabilitásának legfőbb őrzője maradjon, és a kollektív védelem eszközéül szolgáljon külső agresszió esetén". - Alapvető érdeke fűződik ugyanakkor ahhoz is, hogy támogassa a szabadság és a demokrácia ügyét a kotinens egyéb részeiben - írta az elnök, hozzáfűzve: nem utolsó szempont az sem, hogy Közép- Európa a hagyományosan zaklatott sorsú Balkán, illetve a szélesebb értelemben vett eurázsiai földrész határán terül el - azaz státusa kulcs­­fontosságú Európa biztonságára nézve. (Szegedi REGGELI DÉLVILÁG) Az árak emelkednek, a jövedelem csökken ROMÂNIA LIBERA (XII. 6.) A lap gazda­gi oldala tovább folytatja életszínvonalunk alakulásának bemutatását. Idézünk Ion Marcovici Az árak emelkednek, a jövedelem csökken című cikkéből: Ha az 1990. októberi árakat és átlagfizetést 100-zal jelöljük, úgy 1993 júniusáig a következőképpen módosult a helyzet: a köz­­fogyasztási cikkek árai: 4500, az átlagfizetés 2500, a különbség tehát kereken 2000 százalék. Az élelmiszerárak ez idő alán 47,4-szeresre, egyéb termékek ára 42,9-szeresre, a szolgáltatásoké 31,5- szörösre nőttek. Mivel a televízió kedvenc témája a magángazdálkodókat csépelni, a közvéleményben az a benyomás alakult ki, hogy a piacon költünk legtöbbet, ezzel szemben a valóság az, hogy ebben a szektorban lassabban nőttek az árak, mint az állami kereskedelemben. 1992 októberéhez viszonyítva 169,6 százalék a növekedés, míg az egyéb közfogyasztási cikkeké ez év októberéig több mint 3000 százalék. A nyugdíjasok reáljövedelme 1992 harmadik évnegyedéhez viszonyítva 14 százalékkal csökkent, 1z év harmadik évnegyedében az átlagnyugdíj 30 465 lej volt, miközben a nettó fizetés 74 732 lej volt. Közben Dolj megyében egy tojás ára elérte a 185, egy városi buszjegy pedig a 85 lejt. (A HÉT) Pápa temeti Lenint? A moszkvai ortodox patriarchátus zavarát fejezte ki a Vörös téri mauzóleumban elhe­lyezett Lenin-múmia esetleges elhamvasztásáról szóló értesülésekkel kapcsolatban. A patriarchátus illetékese az Interfax hírügy­nökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy míg Lenin földi maradványainak elhamvasztását csak örömmel lehet üdvözölni, mivel a m­umi­­fikálásnak nincsenek hagyományai Orosz­országban, addig az esetleges egyházi temetés kérdése már sokkal bonyolultabb és alapos tanulmányozást igényel. Az illető egyházi személyiség szerint Vlagyimir Iljics Uljanov - Lenin - meg volt keresztelve, de a proletárforradalom atyja "nyilvánvalóan nem volt keresztény, mivel életének minden cselekedete és meggyőződése a vallással kapcsolatban elfoglalt negatív maga­tartását bizonyítja". Ezért - tette hozzá - kevéssé valószínű, hogy a temetési szertartás az ortodox rítus szerint menne végbe. Amióta a mauzóleum elől - közvetlenül a puccs leverése után - visszavonták a díszőrséget, Moszkvában tartják magukat a híresztelések arról, hogy közvetlen küszöbön áll a Szovjetunió megalapítója földi maradványainak eltávolítása onnan. Közben Anatolij Szobcsak, Szentpétervár polgármestere megismételte azt a javaslatát, hogy temessék Lenint édesanyja mellé a város volk­ovói temetőjébe. Ellenzi ezt azonban Joann, Szentpétervár és Lagoda metropolitája, s ehe­lyett azt szorgalmazza, hogy a temetés Volga menti Szimoirszkben (az egykori Ulja­­novszkban) történjék, ahol Lenin apjának ham­vai pihennek. (MTI) Szerkeszti: PATAKI GÉZA A Balkán a korlátlan képtelenségek hona. Nyugati, de ne menjünk messzire: közép-európai ésszel is nehezen fogható fel az itteni logika. De talán a viccek segítségünkre lehetnek. A boldog (ójugoszláv) békebeli időkben virágzott a viccipar. Akkoriban az anek­doták rendre így kezdődtek: - Megy az amerikai, az orosz meg a jugoszláv... A poén peddig mindig rendszerint az volt, hogy az utóbbi túljárt az első kettő eszén. A legutóbbi háborúig népszerűek voltak a Jugosz­lávia nemzetiségeiről faragott - olykor igencsak durva, előí­téletes - viccek. Érdekes mó­don az érintett népcsoporthoz tartozók csak ritkán sértődtek meg. Védekezésül inkább maguk is gyártottak egyet a másik nép kontójára. Ezek a viccek is általában egy kaptafára készültek. Bennük a szlovének mindig fukarok, a horvátok puhányok, a dalmátok bohém nőcsábászok, a vajdaságiak - ismertebb nevükön: a látók jóhiszeműek, de kissé bambák, a magyar nők , a magyarkcák • erkölcstelenek, a szerbek csavaros eszűek, a vlahok tolvajok, a montenegróiak rafináltan primitívek, az albánok buták és komiszak. Újabban ritkábban hallani viccet, jóllehet a politikában és a mindennapi életben rengeteg az "alapanyag". Talán nincs az embereknek sem ked­vük, sem erejük a viccfa­ragáshoz. Elvétve mégis akadnak viccek ma is. Például: A milicista sorban állítja le az autósokat. A szakállas szerbnél aknavetőt talál. - Testvér, mire neked ez az aknavető? • kérdi tőle, - önvédelemre ! - feleli a szerb. A milicista továbbengedi. Jön egy bosnyák, talál nála egy rozsdás bicskát. Mire neked ez a veszélyes gyilok? - kérdi tőle. • Hogy hasba szúrjam, aki megtámad. A milicista odaszól a társá­nak: • Itt egy dzsihádos ag­­resszor, gyere, tartóztassuk le! A Vajdaságban keserűen időszerű ez a "találós kérdés". - Miért olyan szépek mos­tanában a magyar gyerekek? • Mert exportra készülnek. Akármennyire félnek is az emberek, hallani vicceket a szerb elnökről és a jelenlegi politikusokról is. Például: Sétál az utcán Szlobodan Milosevics és Radoman Bozsovics (menesztett szerb kormányelnök). Találnak egy százmárkást. Radoman fel akarja venni, de "Szlobo" nem engedi. - Tudhatod, hogy egy szerb sohasem hajol meg. Radoman mégis felveszi a pénzt, s főnöke zsebébe csúsz­tatja. Az megveregeti a vállát: - így kell! - mondja, pártjának választási jelszavát idézve. A mostani nyomorúságos állapotok is kitermelik a maguk vicceit: • Öt kilométer hosszú és szitkozódik: mi az? - Szerbek méltóságteljesen álló sora a fejadagért. Vagy: Két szerb beszélget. Azt kérdi az egyik: - Ha egyszer a mi vezetőnk a Balkán mészárosa, hogyan lehetséges az, hogy üresek a hentesüz­letek? És tovább. Ül a koldus a parlament épülete előtt, és kutyagumit rágcsál. Jön Seselj, a csetnikvajda és rászól: - Ha rám szavaztál volna, most zsíros kenyeret ennél. Jön Panics volt kormányfő és amerikai milliomos, jeget. Ehhez a marsbeli kőzetek gazdag vastartalmát használnák fel. Az ebből kivont vasoxidot melegítenék és bontanák le vasra és oxigénre. 2125-ig ezzel a módszerrel mínusz 35 C-re kúszhatna fel a hőmérő higany­­szála. 120 év múlva már 50 eze emberi lény élhetne a Marsot 2130-ig meg akarják kezdeni a iparosítást. Az átlaghőmérséklt időközben elérné a 0 C-ot, a légnyomás pedig a földi érte kétszerese lenne. Tundra barí­taná a felszínt. Folyók kelet­keznének. Ekkorra már a Mars­lakók fele igazi bennszülött lesz - állítják a jó képzelőerővel z áldott űrkutatók. mega Az igazi az lesz, amiko 2130 után oázisok borítják vörös égitestet, mert ekkor immár 10 C-on­­ eredményt mezőgazdasági tevékenység­­ elképzelhető 2150-ben két mi­llónyira duzzadna föl a lakossá és 2170-re zárulna le a Ma, teljes "belakásának" folyamata. (Pécsi Új Dunántúti Nap - Ha rám szavaztál vele most mézes kenyeret ehetnél. Jön Sainovics szerb minis­terelnök, és rosszallón csóválja a fejét: - Már a második darabot eszed? Mi lesz az ebéded hol­nap? Viccek még Szarajevóban is teremnek, keserű akasztó­fahumorukba beleborzongunk. Szerzőik maguk a romváros­­ian rekedtek, akiknek ez is a ciki védekezés egyik formája, meg­mutatóba néhány Szarajevó-vicc. Két bosnyák beszélget. - Tudod-e, mi az új neve Szarajevónak? - Lottóváros. Minden ház héttalálatos. A szétrombolt városban megteltek a temetők, a halotta­kat a labdarúgópályán temetik el. Erre utal a találós kérdés: Miért küzdenek Boszniában a horvátok és a muzulmánok? - A második és a har­madik helyért. A bosnyák viccek régi kedves figurája, a kissé fafejű Majó és Hászó. De az embernek sírhatnékja támad, amikor meghallja legfrissebb történetüket. Mert az csupán ennyi. • Volt egyszer egy Majó és egy Hászó. Dobosi Irén (Újvidék) (NÉPSZABADSÁG) 2014: Az első ember a Marson ”20 év múlva elkezdjük a Mars folyamatos betelepítését. Azt akarjuk, hogy jó másfél évszázad múltán ugyanolyan lakható bolygóvá váljék, mint jelenleg a Föld." Ezt az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA szakemberei állították, amikor közzétették nagyszabású, egyelőre még nagyon is hihe­tetlennek tűnő elgondolásaikat. Az amerikai kutatók azt ter­vezik, hogy 2014-ben - 21 év múlva - a Marsra léphet az első ember, akitől főleg a Nap sugárzására és az idegen bolygó légköri viszonyaira vonatkozóan fontos információkat várnak. Az első űrállomást - mindezek ismeretében - 2030-ban hoznák létre. Azt követően az amerika­iak fel akarják melegíteni a Mars légkörét, mert a vörös égitesten jelenleg mínusz 60 C uralkodik. A légkör 59 száza­lékban széndioxidból áll, sűrű­sége a földi érték 16 ezreléke. A szakemberek széndioxidot és metánt fújnának a légkörbe, míg a pólusokon a nap­tükör segítségével fölolvasztanák a Tragédia viccben elbeszélve CORAX RAJZA A BELGRÁDI VREMÉBEN ! ? .Temesvári ú­­szó 3

Next