Heti Új Szó, 2003. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)
2003-07-04 / 27. szám
Alkotmánymódosító törvénytervezet A Képviselőház plénuma név szerinti szavazással egyhangúlag, 257 szavazattal jóváhagyta az alkotmánymódosító törvénytervezetet. Az RMDSZ több javaslata is bekerül az új alkotmányba. Változatlan maradt a nemzetállamra vonatkozó első cikkely, nem került bele az alkotmányba a kisebbségek helyi és kulturális autonómiája, a regionalizácó szabályozása és a szubszidiaritás elve sem. Elutasították a kisebbségek védelmére vonatkozó indítványt, és a prefektusok hatáskörét sem korlátozza az új alkotmány. Az RMDSZ közbenjárása nyomán, az alkotmánymódosító törvénytervezetet kidolgozó bizottság elfogadta a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok ahhoz való jogának biztosítását, hogy az igazságszolgáltatási eljárás keretében anyanyelvükön fejezzék ki magukat. Az Alkotmánymódosító törvényterv szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni a felekezeti oktatást minden szinten elismerő javaslatot. Sikerült bevezetetni egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan. Elismeri az alkotmány a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek anyanyelv használati jogát a közigazgatásban és a helyi hatóságokkal való kapcsolattartásban azokban a közigazgatási egységekben ahol jelentős számban élnek. Az RMDSZ javaslatára módosították a Nép Ügyvédje (ombudsman) intézményének működését szabályozó cikkelyt, ezentúl lehetséges egyes területekre szakosodott helyetteseket kinevezni mellé. A záróvita során, a frakciók kifejtették politikai álláspontjukat, az RMDSZ részéről Varga Attila képviselő szólalt fel, aki tagja (titkára) volt az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizotténak. Varga Attila elmondta, hogy az alkotmánymódosítás politikai és jogi követelmény volt. Több, megfogalmazódott módosító javaslat vagy szövegformát nem öltött indítványt elutasítottak, annak ellenére, hogy az RMDSZ véleménye szerint egyes cikkelyeknek módosulniuk kellett volna. Varga Attila elmondta, hogy az RMDSZ álláspontja szerint az alkotmánymódosítás szélesebb körű lehetett volna. Ennek ellenére összességében, az alkotmánymódosításban megtalálhatóak az RMDSZ elképzelései, javaslatai is. További jelentős változás még az új alkotmányban, hogy ezentúl az elnöki mandátum öt évre szól. Az igazságszolgáltatás függetlenségét erősíti, hogy letartóztatási parancsot csak bíró adhat majd ki. A sorkatonaság már nem kötelező, ez lehetőséget ad a sorkatonai kötelezettség megszüntetésére. Mostantól az alkotmány garantálja a magántulajdont. Az új alkotmány foglalkozik még az euroatlanti integráció kérdéseivel is. Lugosi képzőművész-dinasztia A legkisebb testvér küldetése Tegnap délután a lugosi Pro Arte Galériában megnyílt a szegedi képzőművészeti egyesület alkotóit bemutató SZÖG ART és BARÁTAI című kiállítás. Az előzőleg Temesváron már kiállított festményeket, szobrokat, fotókat Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Szövetsége (UAP) Temesvári Filiáléjának elnöke mutatta be az érdeklődőknek. Abban, hogy a Temesparti város műértő közönsége is részesülhetett ebben a kimagasló művészi élményben, oroszlánrésze van Pokker Lászlónak, a helyi Képzőművészek Szövetsége elnökének, akivel ebből az alkalomból, a pezsgő lugosi képzőművészeti életről és a Pokker művész-dinasztiáról beszélgettünk. Lugos mindig híres volt képzőművészeiről, különösen festőiről. Városunkhoz kötődik többek között a nemzetközi hírű Aurel Ciupe és Muhos Lajos festők tevékenysége. A Képzőművészek Szövetsége Lugosi Filiáléjénak - amelynek három éve vagyok az elnöke -jelenleg hat tagja van. Közülük kiemelném a fiatal és ígéretes tehetségű Nopcea Silviu festőt és Oláh Tibor formatervezőt. Az egyesületünk tagjainak munkáit a Pro Arte Galériában rendszeresen szervezett egyéni tárlatokról ismeri a lugosi közönség, évente egyszer pedig közös tárlat keretében mutatkoznak be alkotóink. A lugosi művészeti életben jelentős szerep jutott a Pokker képzőművész-dinasztiának. Pokker Pál szobrászművész és festő - aki a lugosi katolikus templom oltárát készítette - tehetségét mindhárom fia - Pál, Ferenc és László - örökölte. Az Ön alkotói munkásságának elismerését jelzi az is, hogy a lugosi képzőművészeti egyesület elnökévé választották. - Tizennégy éves koromban, édesapám halálakor hirtelen a „mélyvízben” találtam magam, amikor a bátyáimmal együtt be kellett fejeznünk édesapám elkezdett munkáit a zsidóvári (idioara) és rakovicai templomokban. Nekem a szobrászat ment a legjobban a továbbiakban is, a Képzőművészek Szövetségébe is szobrászként pályáztam meg a felvételemet. Összesen tizenkét oltárt (ikonosztázt) készítettem templomok számára. Legutóbbi munkámat 2001-ben fejeztem be Resicabányán, egy új templomban, de dolgoztam Ujtohánon (Brassó megye), Delureniben vagy az Orsova melletti Isalnitán, ahol a vízi- erőmű építésekor a Duna vize elborította a templomot és újat kellett építeni helyette. Bár nem vagyok hivatásos festő, de a lugosi Jurca Victor “Lugojeanu”-val közösen templomi freskók elkészítését is vállaltam, mintegy 30 templomban láthatóak a munkáim országszerte. Időközben oktatói tevékenységet is folytattam a lugosi Népművészeti Iskolában, Zene- és Képzőművészeti Iskolában, a legkisebbekkel pedig az egykori Pionírházban foglalkoztam. - A Pokker-unokák közül ki folytatja a családi hagyományokat? - Lányom, aki elvégezte a formatervezői szakot a temesvári Tibiscum magánegyetemen, jelenleg pedig a kolozsvári Ion Andreescu főiskolán festészetet tanul. A fiam viszont felhagyott a “családi mesterséggel” és programozó mérnökként dolgozik. Pataki Zoltán 2003. július 4., péntek 13- )