Heti Új Szó, 2003. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)

2003-07-04 / 27. szám

Alkotmánymódosító törvénytervezet A Képviselőház plénuma név szerin­ti szavazással egyhangúlag, 257 szava­zattal jóváhagyta az alkotmánymódosító törvénytervezetet. Az RMDSZ több ja­vaslata is bekerül az új alkotmányba. Változatlan maradt a nemzetállamra vonatkozó első cikkely, nem került bele az alkotmányba a kisebbségek helyi és kulturális autonómiája, a regionalizácó szabályozása és a szubszidiaritás elve sem. Elutasították a kisebbségek védel­mére vonatkozó indítványt, és a prefek­tusok hatáskörét sem korlátozza az új alkotmány. Az RMDSZ közbenjárása nyomán, az alkotmánymódosító törvényterveze­tet kidolgozó bizottság elfogadta a nem­zeti kisebbségekhez tartozó román ál­lampolgárok ahhoz való jogának bizto­sítását, hogy az igazságszolgáltatási el­járás keretében anyanyelvükön fejezzék ki magukat. Az Alkotmánymódosító törvényterv­­ szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni a felekezeti oktatást minden szinten elismerő javaslatot. Sikerült be­vezetetni egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan. Elismeri az alkotmány a nemzeti ki­sebbséghez tartozó személyek anya­nyelv használati jogát a közigazgatás­ban és a helyi hatóságokkal való kap­csolattartásban azokban a közigazgatási egységekben ahol jelentős számban élnek. Az RMDSZ javaslatára módosítot­ták a Nép Ügyvédje (ombudsman) in­tézményének működését szabályozó cikkelyt, ezentúl lehetséges egyes terü­letekre szakosodott helyetteseket ki­nevezni mellé. A záróvita során, a frakciók kifejtet­ték politikai álláspontjukat, az RMDSZ részéről Varga Attila képviselő szólalt fel, aki tagja (titkára) volt az alkotmány­­módosítást előkészítő parlamenti bizott­énak. Varga Attila elmondta, hogy az al­kotmánymódosítás politikai és jogi kö­vetelmény volt. Több, megfogalmazó­dott módosító javaslat vagy szövegfor­mát nem öltött indítványt elutasítottak, annak ellenére, hogy az RMDSZ véle­ménye szerint egyes cikkelyeknek mó­dosulniuk kellett volna. Varga Attila el­mondta, hogy az RMDSZ álláspontja szerint az alkotmánymódosítás széle­sebb körű lehetett volna. Ennek ellenére összességében, az alkotmánymódosítás­ban megtalálhatóak az RMDSZ elkép­zelései, javaslatai is. További jelentős változás még az új alkotmányban, hogy ezentúl az elnöki mandátum öt évre szól. Az igazságszolgáltatás független­ségét erősíti, hogy letartóztatási paran­csot csak bíró adhat majd ki. A sorka­tonaság már nem kötelező, ez lehető­séget ad a sorkatonai kötelezettség megszüntetésére. Mostantól az alkot­mány garantálja a magántulajdont. Az új alkotmány foglalkozik még az euro­atlanti integráció kérdéseivel is. Lugosi képzőművész-dinasztia A legkisebb testvér küldetése Tegnap délután a lugosi Pro Arte Galériában megnyílt a szegedi képző­művészeti egyesület alkotóit bemutató SZÖG­ ART és BARÁTAI című kiállítás. Az előzőleg Temesváron már kiállított festményeket, szobrokat, fotókat Szekernyés János műkritikus, a Kép­zőművészek Szövetsége (UAP) Te­mesvári Filiáléjának elnöke mutatta be az érdeklődőknek. Abban, hogy a Temes­­parti város műértő közönsége is részesülhetett ebben a kimagasló mű­vészi élményben, oroszlánrésze van Pokker Lászlónak, a helyi Képzőmű­vészek Szövetsége elnökének, akivel ebből az alkalomból, a pezsgő lugosi képzőművészeti életről és a Pokker művész-dinasztiáról beszélgettünk.­­ Lugos mindig híres volt képzőművészeiről, különösen festőiről. Városunkhoz kötő­dik többek között a nemzetközi hírű Aurel Ciupe és Muhos Lajos festők tevékenysége. A Képzőművészek Szövetsége Lugosi Filiáléjénak - amelynek három éve vagyok az elnöke -jelenleg hat tagja van. Közülük kiemelném a fiatal és ígéretes tehetségű Nopcea Silviu festőt és Oláh Tibor formatervezőt. Az egyesületünk tagjainak munkáit a Pro Arte Galériában rendszeresen szervezett egyéni tárlatokról ismeri a lugosi közönség, évente egyszer pedig közös tárlat keretében mutatkoznak be alkotóink.­­ A lugosi művészeti életben jelentős szerep jutott a Pokker képzőművész-dinasztiá­nak. Pokker Pál szobrászművész és festő - aki a lugosi katolikus templom oltárát készítette - tehetségét mindhárom fia - Pál, Ferenc és László - örökölte. Az Ön alkotói munkásságának elismerését jelzi az is, hogy a lugosi képzőművészeti egyesület elnökévé választották. - Tizennégy éves koromban, édesapám halálakor hirtelen a „mélyvízben” találtam magam, amikor a bátyáimmal együtt be kellett fejeznünk édesapám elkezdett munkáit a zsidóvári (idioara) és rakovicai templomokban. Nekem a szobrászat ment a legjobban a továbbiakban is, a Képzőművészek Szövetségébe is szobrászként pályáztam meg a felvételemet. Összesen tizenkét oltárt (ikonosztázt) készítettem templomok számára. Leg­utóbbi munkámat 2001-ben fejeztem be Resicabányán, egy új templomban, de dolgoztam Ujtohánon (Brassó megye), Delureni­ben vagy az Orsova melletti Isalnitán, ahol a vízi-­­ erőmű építésekor a Duna vize elborította a templomot és újat kellett építeni helyette. Bár nem vagyok hivatásos festő, de a lugosi Jurca Victor “Lugojeanu”-val közösen templomi freskók elkészítését is vállaltam, mintegy 30 templomban láthatóak a munkáim ország­szerte. Időközben oktatói tevékenységet is folytattam a lugosi Népművészeti Iskolában, Zene- és Képzőművészeti Iskolában, a legkisebbekkel pedig az egykori Pionírházban foglalkoztam. - A Pokker-unokák közül ki folytatja a családi hagyományokat? - Lányom, aki elvégezte a formatervezői szakot a temesvári Tibiscum magán­­egyetemen, jelenleg pedig a kolozsvári Ion Andreescu főiskolán festészetet tanul. A fiam viszont felhagyott a “családi mesterséggel” és programozó mérnökként dolgozik. Pataki Zoltán 2003. július 4., péntek 13- )

Next