Heti Új Szó, 2006. október-december (11. évfolyam, 40-52. szám)
2006-10-27 / 43. szám
HETI ÚJSAIÓ A Székely föld című kulturális folyóirat októberi száma az ötvenéves magyar forradalom és szabadságharc emlékét idézi. Kányádi Sándor két, 1956-ban született verse adja meg a lapszám alaphangulatát. A Szépirodalom rovatban Ferenczes István Haláltáncház című novellája, Bogdán László, Szőcs Géza és Páll Lajos versei elemzik 56 emlékét, ki nem mondott és eltagadott tanulságait. A folyóirat 10. számának temesvári vonatkozásai is vannak: Tófalvi Zoltán folytatja a temesvári per néven is ismert Szoboszlai-per mutatását, illetve elolvashatjuk Koczkayörgy Aznap című regényének részletét, amelyben az író egyszerre szól a nagyapává lett egykori fiatalok emlékidéző kötelességéről és az igazságtalan hatalom embertelenségéről. A megtorlásra emlékezik még a retorzió áldozataként Benkő Levente, Gazda István, Veress Sándor, Vorzsák János. Az 1956, Erdély alcím ellenére magyarországi szerzők írását is olvashatjuk a lapban: Pomogáts Béla Ötvenhatos újjászületés (Két hét a magyar irodalomban) címmel értekezik, Vincze Gábor történész Bizalmatlanság, vádaskodás, vasfüggöny címen ír közös tanulmányt Fülöp Mihállyal a 40-es és 50-es évekbeli románmagyar viszonyról. Hír a csodáról -1956 versben 50 évnyi távolság kétségtelenül nem elegendő ahhoz, hogy 1956 megtorolt, 35 éven át agyonhallgatott, félremagyarázott, 15 éve folyamatosan újraértékelt, gyakran érdemtelenek által kisajátított igazát tisztán lássuk. A megemlékezések azonban mégis a tisztánlátást szolgálják. Ez az érzés keríthette hatalmába mindazokat, akik a Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubjában Vetési Nándor ünnepi versműsorát hallgatták szombat délután a Kós Károly Közösségi Központban. A 19 éves, elsőéves egyetemista hallgató a magyar költészet világában kereste 1956 értelmezési lehetőségeit: Ady és Márai Sándor versei alkották a pódiumelőadás gerincét, de elhangzott Devecseri László Passió vagy Simai Mihály költő.Most kell szólanod, Heltai Jenő Szabadság című alkotása is. A nagyváradi középiskolásból kolozsvári diákká lett Vetési Nándor a válogatásban arra figyelt, hogy teljes képet nyújtson a forradalomról. A történelmi események kronológiáját követte, s végül azért mondott le a prózai szövegek bemutatásáról, mert úgy érezte a versek megkapóbban és hűségesebben közvetítik 56 szellemiségét, csodáját. “A Corvin köz legendás parancsnokáról, Pongrátz Gergelyről készült tv-műsor nagyon megrendített, akkor kezdett el érdekelni ez a téma - mondta a fiatal versmondó - 56-osokkal is találkoztam, a családunkban is, hiszen Dávid Gyula irodalomtörténész a nagyanyám testvére. A versműsort már előadtam egyszer otthon, a nagyváradi olaszi gyülekezetben is.” Vetési Nándor legkedvesebb verse Szentkúti Ferenc Hősköltemény a pesti srácról című alkotása, amely úgy mutatja be a fiatalok forradalmát, hogy közvetlenségével, emberségével, hitelességével hat leginkább a hallgatóra és a versmondóra egyaránt: Te pesti srác, Te napköziben nevelkedett apró kamasz! Te, akinek élete mindössze Vagy tizenöt sivár tavasz. Téged, ki ezt a drága élted hazádért így adtad oda, amíg magyar él a földön, nem felejtünk el soha! Az igényes és sokszínű válogatást Márai Sándor Mennyből az angyal című költeménye zárta. A műsor egésze pedig bizonyította az előadó felkészültségét, tehetségét. " SZÉKELYFÖLD 1956-ról (egy kicsit) másként Pénteken délután a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Stúdió termében tartották az 56 -os forradalom emléke előtt tisztelgő temesvári rendezvénysorozat második eseményét. Az 1956-ról (egy kicsit) másként című produkció rendezője és moderátora, Mátray László, színművész megnyitójában arra figyelmeztetett, ünnepeinkből és ünnepléseinkből sajnálatos módon hiányzik a mosoly. Ezen kívántak változtatni a műsor szereplői és meghívottai, Koczka György és Oberten János, az 1956- os forradalmat követő megtorlás temesvári áldozatai. Koczka György, publicista, a bukaresti TV, egykori, a temesvári rádió jelenlegi munkatársa, 18 évesen, kolozsvári diákként került a vádlottak padjára, három év börtönre és két évi kényszerlakhelyre ítélték, mert a diáktanács tagjaként komolyan vette amire felkérték: az egyetemi oktatásban szükséges változtatásokon gondolkodott társaival együtt. Börtönéveinek regényét Aznap címen most írja, de egyik részletével már megismerkedhetett a közönség. A készülő 2007. évi MINDENKI KALENDÁRIUMÁBAN pedig újabb feje- Összeállította: Mészáros Ildikó retet olvashatnak majd a regényből. Oberten János, író, 12 éves volt 1956-ban, iskolatársaival a Pál utcai fiúk mintájára szervezett titkos társaságot Rózsa Sándor bandája, majd Bíbor banda néven. Két év múlva kiskorú politikai fogolyként ítélték el ezért nyolc, hasonló korú társával együtt. Két évet raboskodott Románia legszigorúbb börtöneiben. A kihallgatása egyik jelenetét éppúgy meghallgattuk, mint a börtönélményeket bemutató Bádogszemüveg c. regénye egyik részletét. A felolvasások hosszúak és színtelenek voltak, a jelenetek viszont élők és érdekesek. A meghívottak és a moderátor beszélgetése közvetlenségével és a megaláztatások fölé emelkedő derűjével igen hatásos volt: a diktatúra kegyetlenségére és korlátoltságára a humor eszközeivel is rávilágítottak, igazolva újra, hogy az ember elpusztítható, de az emberség, a szellem és a szabadságvágy legyőzhetetlen. Bár az előadás nem 1956 szellemiségének bemutatására törekedett, a kegyeletteljes emlékezés jegyében a színház művészei: Aszalós Géza, Higyed Imre, Kiss Attila, László Péter, Magyari Etelka, Molnos András, Tankó Erika, Tar Mónika, előadták Tollas Tibor Bebádogoznak minden ablakot című költeményét, illetve Szőcs Géza Falábú Jancsi balladája című versének megzenésített változatát, ami kétségtelenül osztatlan sikert aratott. 2006. október 27., pénteken