Heti Új Szó, 2010. július-szeptember (16. évfolyam, 27-39. szám)
2010-07-02 / 27. szám
HETI ÚJ SZÓ _________________________________________________________________________ 2010. július 2., péntek ( 3.) Megjelenik a CORVINUS ZZL Zrt. támogatásával Általános drágulást eredményezhet az áfa-emelés A június 29-i Hivatalos Közlönyben jelent meg az áfa (TVA) 5%-os emeléséről, 19%-ról 24%-ra, és más adók bevezetéséről szóló törvényi rendelkezés. Az elemzők szerint, ennek a kormány által remélt, mintegy négy milliárdos pluszbevétel mellett, komoly lakosságot érintő árnövekedési következménye lesz, és jelentős terheket hárít a vállalkozókra is, ami akár a cégek működését is kockáztathatja. Egyelőre a lej leértékelődése jelzi a tervezett intézkedés negatív hatását. Az áfa értékének a megemelése nemcsak a termékek, szolgáltatások árának, és közvetve az infláció növekedésével társul, hanem az általános adónövekedéssel együtt rendkívül súlyos terhek elviselésére kényszeríti a lakosságot, megadóztatják a cégek által biztosított étkezési jegyek révén képződött eddig adómentes és stimuláló pluszjövedelmet, a gyermeküket nevelő kismamák jövedelmét, a szerzői jogdíjakból, a banki betétekből, a végkielégítésekből, szerencsejátékokból származó jövedelmet szintén megadóztatják, és több hasonló intézkedéssel kétségbeesetten próbálja a kormány pótolni az eddigi felelőtlen túlköltekezést. Sajnos gazdaságélénkítő intézkedések nem párosulnak a megszorításokhoz, ezért kétséges a fenti rendelkezések sikeressége. A Transindex szombaton közzétett összeállítása a külföldi elemzéseket ismerteti a romániai adóemelések következményeit illetően. Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint Románia adóskockázati besorolásainak visszaminősítésére vezethet az alkotmánybíróság pénteki végzése, amely részlegesen alkotmányellenesnek mondta ki a takarékossági csomagtervet. Citybeli szakértők ugyanakkor továbbra sem látják veszve az államháztartási kiigazítási programot, mondván: más eszközökkel elérhető a hiánycél teljesítése. A Royal Bank of Scotland (RBS) vezető elemzője szerint immár jelentős az esélye annak, hogy a Moody’s Investors Service hitelminősítő - amely a “három nagy” közül egyedüliként tartja befektetésre ajánlott kategóriában a román államadósságot - ezek után követi a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s példáját, és szintén a befektetési szint alá, spekulatív - “bóvli” - kategóriába sorolja át Romániát. Ha ez megtörténik, Románia lenne az egyetlen EU-tagállam, amelyet mindhárom nagy hitelminősítő spekulatív államadósi besorolással tart nyilván. Az RBS kiemeli, hogy Romániának nem közadósság-törlesztési A Barclays Capital számításai szerint ha a nyugdíjcsökkentést - az alkotmánybírósági végzésnek megfelelően - az idén nem lehet érvényesíteni, a kormánynak a GDP-érték 1 százaléka körüli pótlólagos intézkedést kell végrehajtania; ehhez például az áfa 2-3 százalékpontos emelése elégséges lenne. Ez az IMF számára is kielégítő lenne, mivel a valutaalap egyébként is áfa- és egyéb adóemeléseket szorgalmazott. A ház szerint mindazonáltal az IMF- program esedékes felülvizsgálata, amely a jövő héten kezdődött volna, bizonyosan késni fog, és indokolt a román befektetési eszközök iránti befektetői óvatosság. Az alkotmánybírósági döntés a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői szerint sem módosítja azt a kilátást, hogy a költségvetési takarékossági intézkedéseket végül áthajtják, és az IMF/EU-program következő részletét Románia a nyár folyamán megkapja. A folyósítás nyilván nem érkezik meg olyan gyorsan, ahogy azt román kormánytisztviselők remélték, de ha a nyáron folyósítják, akkor a késés nem lesz súlyos, gondjai vannak - az államadósságráta a GDP-érték 30 százaléka körül jár, vagyis viszonylag mérsékelt, hanem költségvetés-likviditási problémái, amelyeket az IMF/EU finanszírozási program folyósításai lennének hivatva fedezni. Ha e folyósítások késnének, az egyértelműen feszes helyzetet okozna a kormány készpénz-pozíciójában. Timothy Ash (RBS) szerint a költségvetési kiigazító programokat más közép-kelet-európai országokban “meglepően korlátozott mértékű” társadalmi nyugtalanság kísérte, jeleként annak, hogy ezeknek az országoknak a lakói átéltek már ennél sokkal nehezebb időket is, például a kommunizmus bukása utáni recessziók alatt. A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési csoportja is külön elemzésben foglalkozott pénteken a román alkotmánybírósági döntéssel, szintén arra a következtetése jutva, hogy a határozat jelentős késedelmet fog okozni a román kiigazítási program végrehajtásában, és további politikai feszültségekhez vezet. Gyengélkedik a lej Viszonylagos stabil időszakot követően, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította nyugdíjak 15%-os csökkentését, hirtelen emelkedett az euró értéke, pénteken elérve a tavaly novemberi maximumot, illetve kedden már 4,3257 lejre kúszott fel az árfolyam. A hirtelen emelkedéshez az említett okok miatt valószínűleg közrejátszottak a rémhírek - nálunk ezek rendszerint előbb-utóbb valósággá válnak - melyek szerint akár 50%-os árfolyam növekedésre kerülhet sor. Elemzők szerint az európai valuta árfolyamának az alakulását számottevően befolyásolják a kormány tervezett megszorító rendelkezései. Az amerikai dollár is látványos emelkedésnek indult, kedden 3,4996 lejt számítottak egy dollárért. A GDP 3,27%-ot tesz ki az első öt havi államháztartási hiány Az első öt hónapban a romániai államháztartási hiány a GDP 3,27%-ára nőtt - közölte hétfőn a pénzügyminisztérium. A deficit értéke május végén elérte a 16,7 milliárd lejt, ami az év elején becsült GDP-hez képest 3,1%-os hiányt jelent, viszont azóta a román kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel együtt felülvizsgálta az év eleji becsléseket és lefelé, 510,44 milliárd lejre módosította Románia idei várható GDP- jét. Ehhez viszonyítva az első öt hónapi deficit eléri a 3,27%-ot. A konszolidált költségvetés bevételei összesen 1,6%-kal csökkentek a tavalyi év hasonló időszakához képest, így a büdzsébe összesen 64,2 milliárd lej érkezett, miközben 7,8%-kal csökkent az áfából származó bevétel, 64%-kal a személyi jövedelemadóból, 2,7%-kal a társasági adóból, és 4,4%-kal a társadalombiztosításból származó bevétel. A kiadások elérték a 80,9 milliárd lejt, ami nominálisan 5,7%-os növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. A személyi kiadások - amely főként a béreket jelenti - 4,6%-kal csökkentek, az állami intézmények által különböző javak és szolgáltatások beszerzésére költött összeg viszont 3,1%-kal nőtt. A beruházásokra 6,5%-kal többet fordítottak, a szociális kiadások 13,4%-kal emelkedtek 2009 első öt hónapjához képest. Ez utóbbi növekedés főként annak tulajdonítható, hogy a munkanélküli segélyre szánt keretet meg kellett duplázni a megnövekedett munkanélküliség miatt. A kormány vállalta, hogy az idei államháztartási hiány nem haladja meg a GDP 6,8%-át, ehhez azonban július 1-jétől alkalmaznia kell a közalkalmazotti bérek 25%-os lefaragását és az áfa 5 százalékponttal, 24%-ra való emelését.