Heti Új Szó, 2010. július-szeptember (16. évfolyam, 27-39. szám)

2010-07-02 / 27. szám

HETI ÚJ SZÓ _________________________________________________________________________ 2010. július 2., péntek ( 3.) Megjelenik a CORVINUS ZZL Zrt­. támogatásával Általános drágulást eredményezhet az áfa-emelés A június 29-i Hivatalos Közlönyben jelent meg az áfa (TVA) 5%-os emeléséről, 19%-ról 24%-ra, és más adók bevezetéséről szóló törvényi rendelkezés. Az elemzők szerint, ennek a kormány által remélt, mintegy négy milliárdos pluszbevétel mellett, komoly lakosságot érintő árnövekedési következménye lesz, és jelentős terheket hárít a vállalkozókra is, ami akár a cégek működését is kockáztathatja. Egyelőre a lej leértéke­lődése jelzi a tervezett intézkedés negatív hatását. Az áfa értékének a megemelése nemcsak a termékek, szolgáltatások árának, és közvetve az infláció növekedésével társul, hanem az általános adónövekedéssel együtt rendkívül súlyos terhek elviselésére kényszeríti a lakosságot, megadóztatják a cégek által biztosított étkezési jegyek révén képződött eddig adómentes és stimuláló pluszjövedelmet, a gyermeküket nevelő kismamák jövedelmét, a szerzői jogdíjakból, a banki betétekből, a végkielégítésekből, szerencsejátékokból származó jövedelmet szintén megadóztatják, és több hasonló intézkedéssel kétségbeesetten próbálja a kormány pótolni az eddigi felelőtlen túlköltekezést. Sajnos gazdaságélénkítő intézkedések nem párosulnak a megszorításokhoz, ezért kétséges a fenti rendelkezések sikeressége. A Transindex szombaton közzétett összeállítása a külföldi elemzéseket ismerteti a romániai adóemelések következményeit illetően. Londoni felzárkózó piaci e­­lemzők szerint Románia adóskoc­kázati besorolásainak visszami­nősítésére vezethet az alkotmány­­bíróság pénteki végzése, amely részlegesen alkotmányellenesnek mondta ki a takarékossági cso­magtervet. Citybeli szakértők ugyanakkor továbbra sem látják veszve az államháztartási kiigazí­tási programot, mondván: más eszközökkel elérhető a hiánycél teljesítése. A Royal Bank of Scotland (RBS) vezető elemzője szerint immár jelentős az esélye annak, hogy a Moody’s Investors Service hitelminősítő - amely a “három nagy” közül egyedüliként tartja befektetésre ajánlott kategóriában a román államadósságot - ezek után követi a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s példáját, és szintén a befektetési szint alá, spekulatív - “bóvli” - kategóriába sorolja át Romániát. Ha ez meg­történik, Románia lenne az egyet­len EU-tagállam, amelyet mind­három nagy hitelminősítő speku­latív államadósi besorolással tart nyilván. Az RBS kiemeli, hogy Romá­niának nem közadósság-törlesztési A Barclays Capital számításai szerint ha a nyugdíjcsökkentést - az alkotmánybírósági végzésnek megfelelően - az idén nem lehet érvényesíteni, a kormánynak a GDP-érték 1 százaléka körüli pót­lólagos intézkedést kell végrehaj­tania; ehhez például az áfa 2-3 százalékpontos emelése elégséges lenne. Ez az IMF számára is kielé­gítő lenne, mivel a valutaalap egyébként is áfa- és egyéb adó­emeléseket szorgalmazott. A ház szerint mindazonáltal az IMF- program esedékes felülvizsgálata, amely a jövő héten kezdődött volna, bizonyosan késni fog, és indokolt a román befektetési esz­közök iránti befektetői óvatosság. Az alkotmánybírósági döntés a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői szerint sem módosítja azt a kilátást, hogy a költségvetési takarékossági in­tézkedéseket végül áthajtják, és az IMF/EU-program következő rész­letét Románia a nyár folyamán megkapja. A folyósítás nyilván nem érkezik meg olyan gyorsan, ahogy azt román kormánytisztvi­selők remélték, de ha a nyáron fo­lyósítják, akkor a késés nem lesz súlyos, gondjai vannak - az államadósság­ráta a GDP-érték 30 százaléka kö­rül jár, vagyis viszonylag mér­sékelt­­, hanem költségvetés-lik­viditási problémái, amelyeket az IMF/EU finanszírozási program folyósításai lennének hivatva fe­dezni. Ha e folyósítások késnének, az egyértelműen feszes helyzetet okozna a kormány készpénz-po­zíciójában. Timothy Ash (RBS) szerint a költségvetési kiigazító programo­kat más közép-kelet-európai or­szágokban “meglepően korlátozott mértékű” társadalmi nyugtalanság kísérte, jeleként annak, hogy ezeknek az országoknak a lakói átéltek már ennél sokkal nehezebb időket is, például a kommunizmus bukása utáni recessziók alatt. A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési csoportja is külön elemzésben fog­lalkozott pénteken a román alkot­mánybírósági döntéssel, szintén arra a következtetése jutva, hogy a határozat jelentős késedelmet fog okozni a román kiigazítási prog­ram végrehajtásában, és további politikai feszültségekhez vezet. Gyengélkedik a lej Viszonylagos stabil időszakot követően, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvá­nította nyugdíjak 15%-os csökkentését, hirtelen emelkedett az euró értéke, pénteken elérve a tavaly novemberi maximumot, illetve kedden már 4,3257 lejre kúszott fel az árfolyam. A hirtelen emelkedéshez az említett okok miatt valószínűleg közrejátszottak a rémhírek - nálunk ezek rendszerint előbb-utóbb valósággá válnak - melyek szerint akár 50%-os árfolyam növekedésre kerülhet sor. Elemzők szerint az európai valuta árfolyamának az alakulását számottevően befolyásolják a kormány tervezett megszorító rendelkezései. Az amerikai dollár is látványos emelkedésnek indult, kedden 3,4996 lejt számítottak egy dollárért. A GDP 3,27%-ot tesz ki az első öt havi államháztartási hiány Az első öt hónapban a romá­niai államháztartási hiány a GDP 3,27%-ára nőtt - közölte hétfőn a pénzügyminisztérium. A deficit ér­téke május végén elérte a 16,7 mil­liárd lejt, ami az év elején becsült GDP-hez képest 3,1%-os hiányt jelent, viszont azóta a román kor­mány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel együtt felül­vizsgálta az év eleji becsléseket és lefelé, 510,44 milliárd lejre módo­sította Románia idei várható GDP- jét. Ehhez viszonyítva az első öt hónapi deficit eléri a 3,27%-ot. A konszolidált költségvetés bevételei összesen 1,6%-kal csökkentek a tavalyi év hasonló időszakához ké­pest, így a büdzsébe összesen 64,2 milliárd lej érkezett, miközben 7,8%-kal csökkent az áfából szár­mazó bevétel, 6­4%-kal a személyi jövedelemadóból, 2,7%-kal a tár­sasági adóból, és 4,4%-kal a társa­dalombiztosításból származó bevé­tel. A kiadások elérték a 80,9 mil­liárd lejt, ami nominálisan 5,7%-os növekedést jelent a tavalyi év ha­sonló időszakához képest. A sze­mélyi kiadások - amely főként a béreket jelenti - 4,6%-kal csökken­tek, az állami intézmények által különböző javak és szolgáltatások beszerzésére költött összeg viszont 3,1%-kal nőtt. A beruházásokra 6,5%-kal többet fordítottak, a szo­ciális kiadások 13,4%-kal emel­kedtek 2009 első öt hónapjához képest. Ez utóbbi növekedés fő­ként annak tulajdonítható, hogy a munkanélküli segélyre szánt kere­tet meg kellett duplázni a megnö­vekedett munkanélküliség miatt. A kormány vállalta, hogy az idei államháztartási hiány nem haladja meg a GDP 6,8%-át, ehhez azon­ban július 1-jétől alkalmaznia kell a közalkalmazotti bérek 25%-os lefaragását és az áfa 5 százalék­­ponttal, 24%-ra való emelését.

Next