Temesvári Hirlap, 1923. augusztus (21. évfolyam, 169-194. szám)

1923-08-24 / 188. szám

3 st — Berlini tréfa. A kis fiút elviszik a nép­ünnepélyre. Mindenki a tűzijátékra kiván­csi, melyet pompáénak jeleztek. Amikor az első rakétát elsütik és az mind magasabbra száll az égboltozat felé, a kis fiú elkiáltja magát: —• Anyuska, nézd csak, nézd, hogy emel­kedik egy dollár, ■ ,ο ,-u.,- ο Öngyilkosság. Szinajában­­ minapában kártyázott, kérem, egy ur -­­ s vesztett irgalmatlanul. -­ Smenderer, a vasutacska -íj­zi, • vitte pénzét s az u­acska ' s bánatában , '$p a halálban akart keresni vigaszt. Hogy kell megcsinálni azt? És töprengett, elmerengett, mi a legjobb halálfajta,­­ amely most segítsen rajta. Ugorj­ék a vizbe tán? " Alkalmas halál, de ám a ruhája tönkre ázik, azonfelül meg is fázik, s mert a világot ismeri, könnyen nagyobb baj is éri: nekimentetik, s kinevetik. Felakassza tán magát s úgy menjen a sírba át? Jaj, de szerít a horog, fulladozni csúf dolog, mi, kilógó nyelvvel esu­ggni, mint rohadt gyümölcs fán, függni. Így hát hátra mi marad? Iléj, a mér­egpoharat! De a «méreg, mint a féreg, belül emészt, rágicsál s lassan jön csak a halál, ■ t ; •a kín napokig gyötör, míg­­megnyil a sírgödör.­­ Hol a pisztoly? Ó, nem! Hisz oly lármát csap a dörrenése a fáj a golyó gyors ütése, csütörtököt mond esetleg s bajból újra van felesleg. Mit csináljon, hogy rá késsen? Szeme megakad a késen, biz­ta jó lesz, sérvbe szúr , s meghal egy lecsúszott úti jaj, de mégse színerére 1-1 is megáll a gondolásra. ■1" hogy tulajdon vérét lássa. Egyik halálnem se tetszik, :|' izgalmába is-betettszik, rettenetes ez, s tehát, élni kénytelen tovább,­­ holott ő halni akar, mégpediglen mihamar. Hirtelen kap a fajéhoz, amelyben ötletet érsz, van egy mentő gondolat, nem kell keresni sokat !­­s a halál rátalál. Onnandeferen, vasutacckán mnent el a vagyon gyorsacskán, vasutacska volt romlása, vasút vigye hát halálba. Vasútra ment, jegyet váltott, aztán a vonatra, szállott, ment a vonat , öt perc múlva Az emberünk volt egy hulla. Ajánlom e kis versemet, amelyen okulni lehet, " • öngyilkosok figyelmébe s hangsúlyozom tetejébe ezerszer: a vasúti halálfaj, hogyha rászakad a baj, bevált szer! Kóró Pál. A tartalma. Nem az utolsó sajó. — A régi feltételek, de békülékenyebb hang és hajlandóság a tár­gyalásra. — (Saját tudósítónktó­­l Franciaországnak az angol jegyzékre adott válszjegyzéke csak most kezd ismeretessé válni, miután a válaszjegy­zéket átadták a francia sajtónak is, hogy azt ismertesse és fejtse ki vélemé­nyét a jegyzékkel szemben. Francia fél­­hivatalos tájékoztatás szerint a francia kormány bizton reméli, hogy a jegyzékben foglalt fejtege­téseit elfogadják alapul az angol­francia tárgyalások megkezdésére. A francia félhivatalos jelentés sze­rint a válaszjegyzék nem utolsó szava Franciaországnak, a jegyzék csupán kezdeményezéseket tar­­talmaz. A francia lapok egyöntetű­eg megál­­lítják, hogy a garanciák és a fizeté­sek módozatai tekintetében a francia kormány szívesen hajlandó megfontolni minden más részről jövő komoly javas­­atot, amelyeket a saját javaslataival egyenertitésk­ik­ kinek talál és amennyiben javasolandó fizetési mód ugyanolyan ere­­d­mény­eket ígér,­ mint a francia kez­deményezés, ez esetiben a kormány nem ragaszkodnék saját javaslataihoz. Fran­ciaország kizárólagos célja az, hogy fize­­ésekhez jusson, de addig is, míg köve­teléseit megkapja, Németország kéz­zef­­ogható garanciákat adjon. A francia rom­ányna­k legújabb és a válaszjegy­zékben is­ kifejtett álláspontja az, hogy nem ragaszkodik szigorúan az általa ajánlott és megjelölt zálogokhoz, mihelyt hasonló értékű zálogokat kínál­nak fel.. A francia külügyi hivatalban meg­egyeztek abban, hogy Franciaország messzemenő engedményekre is hajlandó a­ biztonság é­s a fizetési módozat tekin­­tetében, h­a Anglia kész a jegyzéket tár­gyalások alapjául elfoga­dni és a francia politika következő megmásí­thatatlan irány­elveit­­magáévá tenni: 1. semmiféle tárgyalás Németország­gal a passzivitás beszüntetése előtt, 2. Franciaország nem szállítja le hu­szonhat milliárd aranymárkáról a né­met fizetésekből követelt részesedését, 3. a német kölcsön biztosítására szük­séges produktív zálogok lekötendők. A francia sajtó végül abban­­foglalja össze a kormány álláspontját, hogy Poincaré tárgyalni kiván Angliá­val s minden eredményt ígérő ja­vaslatot szívesen fogad az érdekel­tektől, tehát Németországtól is. Essenből jelentik: Essenben és kör­nyékén az élelem- és lakáshiány, miatt critifusz és vérhasjárvány ütött ki, a­mely egyre jobban terjed. Különben az egész Ruhr-vidék területéről hasonló jelentések érkeznek. A betegségek le­küzdésére­ igyekeznek minden lehetőt megtenni, az intézkedések azonban sem­mi eredménnyel sem jártak, mert a leg­főbb baj, az élelemhiány nem küzd­hető le. SPORT A Haggibor vívóversenye. Kolozs­vári tudósítónk jelenti, hogy a Haggi­bor­­sportklub vívóakadémiát rendezett, mely várakozáson felül sikerült. Rész­t vettek San­te Ili Itasio olasz vívó ■mester, S­chen­ker Kottán olimpiai vi­vó, t­ajnok, Schänder Lajos Kolozs­várról, Or­bán Sándor Nagyváradról, tová­bbá Teleki, Domokos, S­z antó, Schwarz, B­átori V­a­r­­g­a, I­n­ezse és Balázs mesterek. Az ifjúsági vivőakadémiáb­an­ szerepelte Zichy Mária, Bippa• MA* S^É és Ed-t %. Vtsrlamonmyien 'itó^lzftel'etdij'a' kát nyerték. C h­i­t­or rendh­írkapi'Éá.Ti'y a vivóaka­démia vezetése körül tűnt ki. ▼TTTmTVvvTvvTvrTVvvmrrvvvv'n /yT­?T­y?nft?fmwmw^w??T? Az új színtársulat, Fekete Mihály szín­­társulata már csaknem teljes, még néhány taggal folytat tárgyalásokat az igazgató s is ezekkel is sikerül megkötni a szerződé­seket, a temesvári új magyar színtársulat megszervezése be van fejezve. Fekete­­Mi­hály eddig a következő tagokat szerződtette. Zöldhelyi Anna,, Fekete Irén, Somogyi Emmi, a kolozsvári színház volt primadon­nája, F. Sugár Teri, E. Klárai Klári, So­mogyi Rózsi, Lisztainé és Hajnal Ilonka. Ezeken kívül a szerződtetési tárgyalásokat ez igazgató már csaknem befejezte Kóbor­­Irénnel, a szatmári színház volt prímábon, a­pjával, aki Kolozsvárott nem régen nagy sikerrel vendégszerepelt, azonkívül Sz. Ka­tona Emmivel. Férfi tagok eddig: Fratta Géza, Kassay Károly, Deésy Jenő, Horváth László, Sipos Zsigmond, Bodor Jenő, Zilahi Pál, Tihanyi Tivadar, Szabadkay Miklós és Lisztai József. Karmester Wiesmüller Mi­hály, másodkarmester Kovács Károly. Az operetteket Deésy Jenő rendezi, a prózai előadásokat pedig Fekete Mihály. Az igaz­gató az említetteken kívü­l még több első­rangú női és férfi taggal kezdett szerződte­tési tárgyalásokat. Fekete ezenkívül szer­ződtetett huszonnégy tagú kórust, huszon­négy tagból álló zenekart, egy díszletmes­tert, két díszletfestőt, hat díszítőt és ezen kívül megfelelő számú technikai személyze­tet.. A díszletf­estők,­­akik kiváló szakembe­rek, már megkezdték az új díszletek festé­sét, a sz­intársulat tagjai pedig már a na­pok­ban megérkeznek és megkezdik­, a pró­bákat. Szentgyörgyi István kiadja emlékiratait. Kolozsvári szerkesztőségünk írja: A kolozs­vári nemzeti színház örökös tagja, a ma­gyar színművészet büszkesége, a nyolcvan­három éves Szentgyörgyi István, elha­tározta, hogy kötet alakjában is kiadja em­lékiratait. Szentgyörgyi István már hozzá is kezdett emlékiratainak sajtó alá rendezé­séhez. Több év kéziratot adott nyomdába és valószínű, hogy az őszi, karácsonyi könyv­piacnak egyik legérdekesebb eseménye a Szentgyörgyi bácsi könyve lesz. 1928 augus­ztus 24. TMÉSVÁRI HÍRÜVP SZÍNHÁZ közgazdaság A Dunaforgalom csődje. Szeptemberben Dunakonferentiát tar­tanak Párisban. — Pozsonyból Buda­pestre akarják visszahelyezni a Nemzet­közi Dunabi­zott­ságot — Jugoszlávia Duna-politikája. — (A Temesvári Hírlap bécsi szerkesztőségétől.) A Nem­ze­t­­közi Dunabizottság, amelynek központja Parisban van, szeptember havára a Duna-államoka­t újabeb konferenciára h­ívta össze, hogy a nemzetközi Duna ügyét újból megvitassák. A konferen­cián a volt központi állastok kiküldött­jei nem vehetnek részt, de Troubridge admirális megígérte, hogy ezeknek az ügyét m­aga fogja szóvá tenni. A nem­zetközi Dunaforgalom eddig csődöt mon­dott. Jugoszlávia a­ Drávát, a­­Szávát, a Tiszát, továbbá a csatorna­forgalmat a magyar hajók számára szinte hermeti­kusan elzárta és a horvát-szlavón fafor­­galonat, amely azelőtt a Dunán, Dráván és­­Száván Magyar­ország felé igravitáló­­dott, teljesen m­egbénította. A­­Száva piar­tján még ma is több milliárd értékű fa van felhalmozva, amely még 1918 óta hever ott, anélkül, hogy valami is tör­tént volna annak értékesítésére. Az ér­dekeltség újabban­­tárgyait­ u­gyan egy­ hollandiai konzorciummal, a szerbek azonban a szállítást cs­ak Ausztrián ke­­resztüli akarták megengedni, mert attól tartottak, hogy a szállítmányok Buda­pesten keresztül való­­ szállítása esetén Magyarországon rekednek. A ■ Dorm­im,­józás mindenütt erősen pang és a csehek részére is nagy csalódást okozott az, hogy a forgalom korántsem olyan élénk, amint azt­­annak idején, amikor a pozsonyi kikötőbe milliárdokat fektet­tek be, remélték. A pozsonyi­­kikötő cél­jának egyáltalában nem tud megfelni. IMI«» Igen fontos pontj­­a le­szi a párisi Dum­­konferenciának a párkányi kikötő építé­­se. Prágában ugyanifi­­ant tervizák, hogy­ a magyar traimtó forgattant Párkányod át bonyolítják le, Pozsony pedig ké­z­­toint­ja lesz a Balkán­­felé irányuló szállo­­másnak. A konferencián ezeenkí­vül a ki- és beviteli engedélyek korlátozását és a Vaskapu kérdését is megtárgyalják. S­zóba­ kerül a budapesti­­Bum kikötő kérdéssél, továbbá a Ferenc, József csator­­nán, a Tiszán, Dráván ás Száván a nem­zetközi forgalom megkezdése. Hírek sze­­rint Troubridge admirális a kon­feren­­cián újólag amellett le­sz, hogy a Duna­­Bizottság székhelye Buda­pest legyen. Az admirális ugyanis már a múltban m­int ajánlotta a kisántánt államainak, hogy­­mondjanak le Pozsonyról és ma­­­radjanak Budapre­stnél. Úgy látszik, hogy emiatt, a kudarc már itt vonult rim­i­szia a Duna- ü­­gyektől és most akarja ke­­resztül Inastam tervét. Kolozsvárott a kereskedők eladják üz­leteiket az új adók miatt. Az adó soha sem volt kedv­e a intézményt, ami után két­­­­ézzel kapjanak a polgárok. Most pedig egyenesen halotti lepel, amely nem egy­ hajdanán jómódú polgárra terül rá a teszt egyik napról másikra szegény em­berré. Különösen az új adózási rendszser az, amely a végletekig elkeseríti az adó­zó alanyokat,­­sőt nem lesülk elkeseríti, ha­nem gyakran végzete® -lépésre készteti. Kolozsvárt például az uj adókirovások s az azok azonnali végrehajtásai, amely talán egy városban, sínes meg, csak Ko­lozsvárt, annyira juttatott nem egy ke­reskedőt, hogy meg akar válni üzletétől. Az Utolsó napokban­ már megkezdődött e­z az átválozá­s­ folyamat az üzleti élet­ben. Nem egy régi tekintélyes kereskedő adja el üzletét, mert nincs kedv® Meg­birkózni a­ napról-napra életbelépő uj­­rendeletekkel, az elviselh­etetlen uzsor­a­­törvénnyel s az egzisztenciáját iyez­tető adókkal. .­­ .. . ! 3 drb. francia Berliet gyártmányú 42/30 HP. 2 drb. Austro Fiat 24 HP. 1 drb. Mercedes 45 HP. 7783 Transit raktárról azonnal szállít engros árakon A. ECelimán műszaki irodája Arad, Piața Catedrale (Thökölyi-tér) 5.« Telefon 8-99. 1 Bi " :^tőzsde«'^' A TEMESVÁRI HÍRLAP tőzsdetávírttal. — ' I­I .­­ — Augusztus 22. — Zürichi zárlat: Berlin 1.10 (00), Jrenyáuk 553, London 2517, Páris 8155 (3085), MilátiS 2392.50, Prága 161750, Budapest 81250, Hel­­grrád 577.50, Bukarest 250 (szilárd), Bécs 77.75. A márka emelkedik, a lél helynét* szilárd. Párisi zárlat: Letudott 8055, Newyork 1780, Berlin 50 (25), Milánó 76.40, Prága 5050, Bu­karest 8.25 (840), Zürich 819.50 (388.78). 'A francia frank zürichi emelkedés« miatt 8 párisi lőttítdéi) a márka kivált«lév«l «iad*» de,viza esett, igy a lei is. Bukaresti zárlat: Pária 12.10, Barkas 00, London 980, Newyork 216, Milánó 8.40, 31 Uü­­rich 39.50, Bécs 32, Prága 6.40, Budapest kft. Valuták: Márka 100, font 9, francia f­orit 12.30, svájci frank 43, lira 9.50, dinár 2, dollár 215, osztrák korona 33, magyar kor­­­na 90, szokol 6.20. A lej árfolyama stabil, a devizák esése tovább tart. Prágai zárlat: Berlin 9 (650), Zürich 68­, Milánó 151.25, Pácig 198, Newyork 34.25, Bel­grád 3662.50, Bécs 494, Budapest KS.75. — Augusztus 23. —­­ Zür­ichi duj­­­tés: Berlin 1.05, Newyork 553.25, London 2519, Paris 3687.50, Milánó 2389, Prága 16.20, Budapest 312.50, Belgrád 5.89, Bukarest 2.60 (2.50), Varsó 23, Bécs 77.75. A lej újból emelkedett tíz ponttal. Helyi magánforgalom: Márka kifizetés 65, dollár kifizetés 233, effektiv 235, font kifize­tés 1080, effektiv 1030, francia frank kifize­tés 12.70, effektiv 13, svájci frank kifizetés 41.50, effektiv 41, lira kifizetés 10, effektiv 9.75, szokol kifizetés 670, effektiv 640, dinár kifizetés külföldi 225, belföldi 215, effektiv 200, magyar korona kifizetés külföldi 80,­­ belföldi 145, osztrák­ korona kifizetés 310. Az­ irányzat szilárd. Tordai 7046 * CEMENT minden mennyiség — vagyontételben, vagy kicsinyben — promt kapható m . Retter Simonnál Timişoara, Küttl-tér. Telefon 238.

Next