Temesvári Hirlap, 1925. december (23. évfolyam, 273-296. szám)

1925-12-02 / 274. szám

TEMESVÁRI AIREAP XXIII.­­évfolyaira, -i*74. szám­. Az­­amúgy is borongás túli délután elö­mijében, egy pillanás­­r­a gyásztátya! •­­borult tegnap sok temesvári­ szalon la­kbra. A mosolygós m­ityólánykák arca mintjaa fájdalmasan eltorzult volna és a­­•virágzó, üde csendéletek bus ho­rvadá­st öltöttek magukra. A képek gyászolnak! Megteremtőjük,­ festőjük­ keze, ez a ke­mél­­y, iférf'ifis fogásu­ kéz, amely soha bántani nem hatott, ebe hadakozni is­m érlék nehezen, az élet nyüzsgő árjával szemben, már örök tétlenségre átélve, imára kulcsolva, a Végtelen Pihenés •nyugalmát élvezi !sok-sok küzdés és nagy, tiszteletreméltó alkotások után. Feren­cz­y József, nemesek e város­nál.. de nagy,, határokon túl is értékeit mi­­vészegyén­sége, sok szenvedés után,, vég-érvénye­',r. búcsút mondott a. palet­tájiak, ecsetnek s a tv.gi. várbeli, ódon ka­­zin óta belér­vek alatt elhelyezett meleg, otthonos műv­ém­, amely évtizedes mun­kája révéne közös büszkeségünkké vált.—­inse gazdátlan már. Puritán jellemű, igaz­ magyar czivü gazdája megtért a k­ához. A művész örök megtengezésvágya gyakran­, majd minden évben messzi tá­jakra -­elvitte tőlünk Berenczyt. Hol München, hol Itália adott neki­ új élmé­nyeket, de azért hűségesen -e földhöz m­indig visszatért, hogy talán lemondva­ nagy karrierek ragyopásáról, benne i­­s találja meg végső nyugvóhelyét. De nemetek a maga varázsolt­a­­műtétem, ha­nem ki.­ családjának, jóldl­kü fete-ego­­n­ek és két példás, maganevelte gyer­erekének szeretet­e. is vonzotta vissza. ugy szólvá­n ebben a. kis családi körben élte le egész életét, nem volt a kiiter ej­­tektirsok embere, .minden 'lépés eiv ge.sztiutet az- a nemes-egy sztu-hs eg­y-.'ne­­m ez te, amely csak iga -/úti nagy .*.-• ön magai­­ért­ékelését sen­kire nem kénvsze­­■ritő férfiak tulajdonsága. Családja ked­véért lemondott­ a­­társadalmi élet élve­zeteiről, holott mint tisztelt és érdemes művész, bőven ki­vehet­te volna belőlük részét, a kok nemrégiben ünnepelhette volna, meg művész­ voltának nagy és je­lentős jubileumát, de ő, aki v­­an -hasáb­jain is inimiig . jóakaratu,­­pártoló hi­rá­­téni.-i volt a mű­vétezeti eseményeknek, ki­tért­ az •ünneplés elöl.­­ Bzá v-wkié 1,'kivel kki «szikös maivész; volt, de nem akadéiiiikue oly értelem -; nek-hatása alatt Peregrino elkövette a mitíy .vakmerőséget. IV.regrri­no és Mária a müvek ■ nyomán nüan­dég újra és újra m­esm­b­c­güitek a különös mámortól és nem törődtek már seanmivel, csak­­egymással. X mn törődtek a .kiilldetense 1. sem, ami ugyancsak Perigi­inol ért.!­, de Mária Önként­ követte .szerelmesét. •Nem­­törődtek a sorssal, mert utálták Mi­ra­­milát, ahol nem értik meg a csodálatos a.Ükó-­ ásókat és ■ ahol az, en­terek a szennyvíze­kbe dobják Peregrino életét. Már messze voltak Mimen bitói,­ahol lais­­mér elfelejtették Peregrino vakmerőségét, ahol megint rendesen működött immár mind «.négy palotája a'.Kultura-gépbázinak.éndhol a. kurhní-tanáas megint mindennrel meg­­volt elégedve. F­ gy.szer azonban történt* 1 * * .valami, egy fiatal skutt’urnöveiulék megérezte Pere gráno egyik'eldobott müvén a mám­ori tó 11 latot. A«nemi-gyizen 'komortül, a pisákon -te az idr­isarián keresztül mégis m­eg lehetett érezni.. A fiatal­­krulturn­öve­­lék'íillegrészegü­l az illattól ‘■és vad örömmel vitte társai irak m­­iatni a módot. Most­ már min­d többen­ és többen fedezték fel ezt­ a nagyszerű érzést és a szennyvizeknél, a­­szemétdomboknál: a mi­­raculaiak ezrei kerestek és kutattak Pere­­grittó művei után. Megrohanták a géph­áz­a­­kat és olyan műveket követeltek, amilyen Peregrinoé. A négy­­üzemvezető megdöbbent a tömegtől és meg akarta neki magyarázni hogy: arva az igaz, amit ő­k c­s­in­álnak. A tömeg­ nem hallgatott rájuk és dühében szétrom­bolta a gépházakat. Az­tán a kulturtanác­ésor mentek és követelték Peregrinót. A­­'kultur­­tanár*» nem tudta kiadni, mire » tömeg őket ■kergette,el-és Peregr­ino után üvöltött. Teljes volt a felfordülás» és senikuusk sem kellettek az­égl­ierni ter­mékek. Pinegrine­ és Mária pedig valamilyen osz­­ívieretlen vidéken vol­tak, nem tudtak semmi­ről semmit és egymástól részesedtek. sem, hogy az új irányzatukat meg nte érthette volna. Műtermében az ifjú gáz­­gyakran ,­züvesen látott vendég volt. Évekkel ezelőtt festőiskolát vezetett, könyvet irt és, hogy ma mű­vészetértő, m­űvészetszerető társadalom is van ez. indusztr­ális­­, kommerciális, gondol­kozás a városban, nem kis részben az ő­­érdeme. A Temesvári Hír­lap­ban irt cikkei a higgadt és nyiltszívü mű­­vészfé­rfi m­egn­yitatkozásai voltak. Hosszú ideje tudtuk, hogy az emésztő kór kiütötte kezéből az ecsetet és tetten­­égre kárhoztatva i­s, m­ég nem történt egymaga viselte a csa­pás súlyát. Ha örömét, nem oszthatta meg, mert nem volt, hát bánatát se­­szerette mással vi­seltetni. A rágta való ■ őszinte szeretetünik, m­íg íM*áe^teeuiifc a/.t wherry el tette velünk hogy nem mindig '..babérokkal besssoi életút­jnnak ezt a nehézségét ifi leküzd­­­ve, sokáig még miénknek mondhatjm' büszkén vallhatják magunkénak. HL remények, voltak tv* b^í von sújtotta 11 alt­juk ima 'körül ravatalát. Hantéval !’elzo­­ho illatunk: Kik itt sem könnyeznek, min könnyeznének?“ Míg Kzótku.ml .fekszik a ravatalon,­­cím­­bori öná,mi társsal kételkedhetün­k a su­ives gyász valóságán, de ha majd­ a *mi* Őrükre magába fogadja, akkor _ epeaw rés kinőni zokoghat fel belőlünk a könny. , , Egyetlen vigaszunk talmin az,­­hogy: szer pompával virágzó lelkének annyi re­mek alkotása örök emlékműként maradt vissza. Úgy hitszük, hogy a ..mosolygós,, doni,­­matyóké­pek, kacagó csendé­letek, u®p ültéses jdam­ arcok és komoly portré* 1 * i előtt,­­ma sok 'temesvári otthonban az őszinte gyász meghatottságáva­l­ fognal elgondolkozni azok, akiknek képeivé együtt nemes lelkének egy szikrázó­­ki rabját is odaadta. Pogány László.* Fere­nc­zy Józsiid' Budapest éti Székek ,Bertalan alatt, kezdte meg pályáját. Hazy után künn dolgozott Parisban, a Julien­ben, Dogmondhouveret és Bougnerean mellett, visszajött Pestre a Benczur-Tok . mesteriskolába, és huszonöt, évnél ausz­­szald­ időt lőtten, haláláig, Temfisváron. Főműveit itt festette: a piaristák fres­kóit, a Vissza­emlékezést az öreg hon­váddal és a, .Tudást. Kiváló rajztud­ása f­orma érzéke­­st kompon­áló készségé­t számtalan sikerben részessítette, s a­­ ma­gyar mű­vészet történetében előkelő he­lyet biztosított számára. * Ferenc /v .Józsefet 58 éves korubat ragadta rl­­i halál. Feleségén kivül egy leány- ,és egy fiúgyermek gyászolja Tüntetése holnap délután, fél öt órákor lesz a Belvárosi temető halott ételátjából MAH-JOMG «atele, d­omíno« roualeM® minden kivitelben M­O R A V b. i Z papíráruházban vás­árolhatók. — 2fff6 A téli időjárás nagymértékben fokozza a vasúti balesetek számát Ottrfsteg& nS^t©tve^efle Si«Blye­ft-es nyilatkozata ** •masnii iJete.szete'Ic el­aSről.—• CsatM sa 8£einély aset szolgalati vissBonydbaal­ Javtft&s&v&l &rliel& el |€*Vlllé&S —~f Temesvár, dec. 1. A hirtelen, beköszöntő téli időjárás, alig tart néhány nap óta­, de ez a kevés idő­­is elég volt Mirhoz, hogy az OFB vo­nalain egymást m­érjék a k­i­sebb-n­agy­obb vasúti szecslketlens­égel. A temesvári ü­zletveze­tőség terüinetén is több baleset történt. Sz.M­enesére sem em­beréletben,­­­sem pedig­­vasuttfi- anyagaikban nem tör­tént, károsadfel. Il­ick között ,-1 legsúlyo­­­sabb baleset, az volt, hogy Oravteán két teherkocsi­­kásikított és tizenöt percnyi időre volt 'Szükség',, amíg a kiugrott ko­­csin­kat a sínekre vieskevnelték. Bár ezek a­­­ kis baleseteki rendkívül gyor­s egy­ulikntyiban m­ás­oib­an követik egym­á­st, a vasúti forgalomban semmi szerepet nem játszanak. Annál'­­érdeke-,­sebbek azonban azok a­ körü­l­mények,­ amelyek, a liliputi, vasúti baleseteket­ okozzák.­­Erre nézve Chritatea Silviu temesvári üzlet,vezidíj­elyettes a,­­követe­kező felvilágosítással .szolgált.: — Régi­' tapasztalatunk, hogy évente, kétszer, az első hó és fagy, továbbá a tavaszi m­eleg időjárás beálltakor 'na­gyon sok kisiklás történik.­­Ide -amíg az mnben áldozatot követelő és milliókra iao­­s,ő károkat, okozó nagy vasúti, szeren-'; m'ttensé­gfíket bűnös könnyelműség', nagy előre nem látott dzeeselhibák­ okoz­­ák, a mindennapos kisiklásokat a leg­nagyobb elővigyázatosság, a legpon­tosabb kiítélesség teljesítés mellett nem tud­juk elhárítani. — A­ vélsői fagy, amikor 'hirtelen beálíll, k iszáríthatatlan változásokat idéz elő­­ pályatesten és, a gördü­­lő anyagokban, és a­­síkos pálya­testen­­,m­ég ott is sze­­rencsétlenség történhetik, ahol a sínek és a váltók látszólag a legkiálgástathilibb állapotban vannak. Ellenben megállapí­­tott tény,hogy a személyzet a hideg beálltával rend­kívül sokat szenved. A hivttelen, időváltozás­a, különben is nehéz szolgálatot teljesítő vasutasokra különös hatással van: csökkenti meg­figyelő- és tájékoztatókép­ességüket, s emiatt egészen önkéntelenül és szándékosság nélkül is lanyhábban­­ teljesítik kötelességüket Figyelmü­ket, elkerülik egészen apró, je­lenté­ktelennek látszó körülmények, ame­ly el it előidézik a törcsöges baleseteket A vasútnak, természetesen érdeke vé­­dekezni­ a kis biutesetek ellen ,i, mert ezek súlyosabb katasztrófák előidézői is lehetnek. Ezért békeidőben, úgy'''igyekez­tünk elm­itani az idővá­ltozásud járó szertárosellenségeket,­ hogy a személyzet szolgálati viszonyain­­javítottunk, de emellett az ellenő­rzést megszigorítot­­tuk. Az érdekes­­mivgyra­lyza­thoz a­ég hozzá­fűzhetjük, h­ogy tíz -erdélyi vasuta­k mai­­helyzetében­ sem a. .forgalmi személyzet SZU igáza­ti viszonyain 'nem lehet segíteni, vm .pedig az ellenőrzést nem lehat fo­kozottabban 'kiterjeszteni. Í igy az idei télen is egymást fogják érni a szerencsétlenségek s még áldott szerencse "l­esz, ha a ka­­nambóliStatisztik­a csírk­ar,)ró­ cS(?prő teher­­:koffikis!,kicrsokról, s nem súlyosabb ka­­tírsztrófák­ról­ fog beszámolni. Cis€sJÄcit drán­mai Roth Imre Ja pereskedő féltékenységből agyonlőtte a feleségét és öngyilkos lett Ivar sín sebes, nov. 30. Város családi dráma játszódott le va­­árna­p délben a karánsebesi" zsi­vó teme­j "ében, m­elyne­v tragikus hősei Roth Imre negyvenéves ,karánscsbpa faikeros-. fedő és huszoninyolanos felesége, szüle­tett. N­­e­ki a­z Piroskia. Both valódin ideg fél té­k­eny­­ségből a temetőben kétszer ráálőtt a felesé­gére, akit suljosim­um­egsebesitett, utuna pedig saját magát lőtte egy ún. Chill Imre, aki tekintélyes ikjarán»ö­lve" i­nalárt suria..a craiovai Carpadina-fa­­ég tisztviselőjé volt; b­­eraiovából időn­ i­ként haza. is­zokott látogatni Karánsebes-'' o. doth­in­árom év o­tt házasodott; fele-' épe. .aki egy* karánsebesi ismert , divat­­írókineskenő leánya, igen szép asszony volt. -légy kétéviüs gyermekűs?zület­ett a lázas­ságbal melyet a­ városban böld­ög-' fák tartották, bár, mint, a tragédia, ki-: 'onyitja, a férj felték­enykedett a. fele­ségére. Both ,szombaton hazajött Craxovábóli s' vasárnap délelőtt, f‘deségéveli ki­­ment a­­'.sidó temetőbe, édesanyja sírjához, me­lyet. ..gyakran meg szokott látogatni. A urnás hirtelen eltorán tolta revolverét s közvetlen közelről rá lőtt a feleségére, aki erre dulakodni kezdett, férjével s­­­e­gitségért k­kiábált. Maingast temetőőr felesége a lövieteszajám, v­. a­ regélytkkiáltá­­­sokra hozzájuk­ rohant, de Both megfe­nyegette, hogy lelövi őt is, ha köze­lent jön. A temetőrn­é segitségért szaladt. Both pedig a közben eszméletlenül összerogyó feleségére még egy lövést adott le, majd na­­láb­okái­z emelte a revolvert s főbe­­lőtte magát. Both nyom­krn meghalt, feleségét azon­­tani súlyos sérü­lés­e kik­el­t helyszínen m­egjelent lárnilomig besz­lllitotta­ a ké­r­­h­ártba. Állapota ott a veszélyes -s­­még ki­­­lyu­lbítni -séta lehetett. Az­ egyűik gol­yó­ a szeménél hatolt a fejébe, úgyhogy ha felépü­lne, a látását valószínűleg el­veszti A tragédia 'Baránsebesen 'nagy izgal­mat okozott. ’Bothot tegnap délután te­mették. Karánsebesi muniklatálisunk­ ma reggel­­telefonon jelentette, hogy Both eredeti­leg­­Budapesten volt­ ügy­véd, de a­ forra­dalmak után Román­iába, költözött. Utoljára a Craiova melletti Balta Rostie fűrésztelepen volt alkalmazva, mint tű­ztviselő. Bothné­­állapota­ az éj folya,­­­aán válságosra fordult.. A tömeggyilko­s kamcsálliszt bitapere M­o­r­a­r­e­a­c­u főhadhagynak, a tö­­m­g­gyilkos ,granioáil.tisztnek a l­­ivaperé­­ben a tegnapi­ tárgy­aláson érdekes mo­­mnentumok kerü­ltek­­felszinre. Fi­ores­­­e, a tábornok, 1­­rigádparancsnok ugyanis­­levelet intézett­ a biró-Fighoz­,­­melyben Mpattreacut av.my.lopá­ssal vádolja meg. A levél felolvasása, után az elnök közli, hogy a tárg­yak is során a­­vádlottak­­ellen, olyan terhelő adatok merü­lnee fel, me­lyeknek alapítvá­n nagyon sulyos­­büntetés várható, aminek következtében tartani lehetne a­ vádl­ott­aik »szökés­étől... ezért, ai bíróság­­szükségesnek látta a vádlottak reto­rtoxhitá­rimak elrendelését. Az elnök bejelentése után azonnal, legyűrök jöt­tek be a terembe, akik körü­l­vették a­ vád­lottakat, akiket a setr folyamáin, a jilá­vai fegyházba­n helyeztek el. V l a. d­e.,s­cu 'hadbiztos, aki a perben a­ vádat képviseli, tegnap,­­délután- k­ihall­­gatásra vett", rendelve Mardharescu had­­i'tg­rismi­szt­er­h­ez, akinek referált a per állásáról. Az elnök különben kijelentette, hogy szü­­kségésnek tartja a­ további tár­gyú ládákat zárt ajtóik­ m­ögött­­tartani,­­mert a­ per folgamán szelszínre kerülő dolgok nem tartoznak a­­­yilvánosság elé..

Next