Temesvári Hirlap, 1925. december (23. évfolyam, 273-296. szám)

1925-12-03 / 275. szám

~w Ha én gazdag ember volnék, m­egvenném szegényt Feremazy József neses művészi hagyatékát •— egészen. Megvenném a festett virágokat, a mat­tyóképeket, bibliai alakjait, mert mind­egyikben lelkének egy szikrája van s együtt úgy, ahogy vannak, visszatükrö­zik az ő nemes, tiszta lelkét, amely a pu­ritán művészetért rajongott. Sokszor beszéltem vele képeiről, sokszor biztat­tam, hogy rendezzen kiállítást, ott elkel­­nek a szép, harmonikus művészet ter­mékei, de láttam, hogy a szíve fáj a ké­pei után, nem tudná tömegesen elvesz­teni őket. Egyet-egyet még el-eladoga­­tott,­ akkor is inkább azt vizsgálta, ki vesz, mint azt, hogy mennyiért, hiszen .. . (magamból adok egy darabot. — mondotta fájdalmasan, vigyáznom kell, akiiyel kerülök egy fedél alá. És ezért volt, hogy inkább képek restaurálásából ke­reste meg a megélhetés eszközeit, de a saját képeit féltve őrizte és csak akkor adott el belőlük, ha a vevő lelki disszpo­­zíciója s nemcsak vételi ajánlata felelt meg neki. A tudásából csinált kenyér­­kereső ipart, a művészetéből soha. Aki eit igazán meg akarta ismerni, csak a műtermében ismerhette meg. "Amikor képei között járt-kelt s mind­egyikben a maga lelkének fényét, tiszta­ságát és harmóniáját látta visszacsil­­logni, akkor volt igazán boldog. Nem titkolt, nem rejtegetett semmit, mindent szívesen mutatott, mert a képei úgyis világosak, közérthetők voltak. Kora és határozott iskolája dacára, haladt az uj irányokkal s meg tud­ta b­ecsülni azt is, amit követni nem akart. Én nem mon­dom­­— jegyezte meg egyszer egy mo­dern képekből összeállított tárlaton­­—, hogy ezek nem szépek, nem művésziek, én csak azt mondom, hogy nem csinál­­t­ám ezt. Megérteni tudom ezt a művé­szetet, de átérezni nem, a művészet pe­dig nem hathat szárazon az észre, an­nak a lélekben kell először rezgéseket­­felidézni s ezeknek az emócióknak kell az értelemre hatniok. Ha az ész jónak tartja a szinhatást, de a lélek nem örül a­ színeknek­­, nincs műélvezet, enélkül pedig nincs értékes közönség... !Az ő képei tényleg a létekre hatnak. Nem tudom, mennyi kép maradt üteg hagyatékában, de ha gazdag ember vol­nék, megvenném mind. S aki teheti, ke­ressen alkalmat arra, hogy hozzájuthas­­s­on az értékes hagyaték egy-agy­i darab­jához. Az ő öröksége legyen mindany­­­nyiunké, minél többen osztozzunk rajta. ’A lelkének egy részét visszük ottho­nunkba, annak a léleknek egy porciká­­ját, amely beszámolván a Teremtés leg­nagyobb művészének, szerényen azt fogja mondani: Visszatértem hozzád Uram, amennyire testemből kibonta­kozhattam, de valami maradt belőlem a jóemberek között, akik képeimet bír­ják. Fényt és mosolyt, derűt és örömet Vetettem a silány vászonra s aggódva vigyázok, hogy az ott megmaradjon. Megérdemlik azok a jóemberek . . . ^ • « Ferenczy József temetése délután fél öt órakor lesz a belvárosi temető ha­lottasházából. A gyászszertartást Sza­bol­c­s­k­a László dr. végzi, míg az Arany János-társaság nevében —­ mely­­nek az elhunyt szintén tagja volt —, Járosy Dezső elnök p­ond búcsúz­tatót. A város Ferenczy Józsefet a maga ha­lottjának tekinti s viseli a temetési költ­ségeket. L.K­h Bőrápoló Az Orivol, vagy Rizmai szerek a természettől szép, tiszta, normális arc- és kézbőrt, kon­zerválják, üdítik; a kényes, száraz, hámlós, durva, érdes, libabsíros, sömörös bőrt fino­mnak, puhítják, simítják; a petyhüdt bőrt felfrissítik s megmentik a további fenn va­dáétól ; a ráncokat eltüntetik. Kapható minden gyógyszertárban és drogneriában. Főraktár Hír: Bíró gyógyszersír Cluj: 3747 Perzsa- és szmiraaszfinye­k párnák, gobelin, előfestőes, gépcimzés, taii­­­­birozás, kelim, perzsa és filé, valamint tüll­­csipkék, mindennemű belg­ár’sz­övésű bőr-, fa- és üvegmi­mkák készitését és terrownését) vállalja ár. Járossy Jenőné iparművész, Sty Gojdu (Ormnofi-u.) 2/a, _ || ■[ _ | , 2W5* (XXIIL lévMyau^ S7o., fizÉm! ^ Morarescu hadnagy gyilkosságai a hadbíróság előtt Ostakagest, de a­­ M orar­e­s­c­u­ hadnagy perében a hadbíróság áttért a tanúik kihallgatásá­ra. Az első tanú Gheorghe Ilie törzsőr­mester, Morariescu hadnagyinak irodave­zetője volt. Kijelenti, tud arról, hogy sok gyilkosságot követtek el. Zaluceniben több agyonlőtt emibelit látott. Azt hiszi, hogy át akartak szökni a határon­­és ezért lőtték le őket. Azt is tudja, hogy Onuta vádlott lelőtt két egyént,­ akik szintén át akartak szökni a határon. Hallotta, hogy Sanatoscába hat holttes­tet hoztak boncolási végett. Nem tudja, milyen körülmények vesztették életü­ket. A királyi ügyész kérdésére elmondja, emlékszik rá, hogy elfogtak egy legényt, akit elvertek és azutáni Zalucenibe küldték. Nem tudja, hogy* azután mi tör­tént vele. A­­királyi ügyész ezután­­megjegyzi, hogy a tárgyalások nem úgy folynak, ahogyan kellene akkor, ha a vádllottak nem­ érintkeznének a­­ vád és a védelem tanúival. Kéri a bíróságot intézikedijük, hogy a vádlottakat a­ jövőben ne lehessen befolyásolni. Pop­escu D. védő tiltako­zál ki azon gyanúsítási ellen, hogy , az ügyvédek a vádlottakat befolyásolni­ akarják. A ki­­rályi ügyész kijelenti, hogy csak a vád­­lottakr­a és a tanukra értette.Szavait. , Haiti törzsőrmester, a vád tanúja ki­jelenti, hogy Ruxander A. közlegénytől értesült a Dnyeszter melletti gyilkossá­gokról s hogy­ a megölt emberek holmiját elkobozták. Bulandei vádlott a bíróság kér­désére igennel felelt Kijelenti, hogy a co­rocai szakaszban kilenc ember­t öltek meg, akik át akartak szö­kni a határon. Egy védőügyvéd­­kérdésére, várjon a szökevényeket megállásra­­ szólító t­. ták-e fel, a tanú azt vallja, hogy, ezt nem tudja. A királyi ügyész megjegyzi, hogy az illetőiket törvényes felszólítás után lőtték agyon és nem kutya módjára mint azokat,, akiket Morarescu minden felszólítás­ nélkül agyonlövetett. A védelem kéri annak­ jegy­zőkönyvbe-v­­­ételét, hogy a királyi ügyész kutyákról beszélt,­ fiagti ezredes, a védjellem tanúja el­mondta, hogy reklamációik következtében ankétet tartott annak megállapí­tására, vájjon Morarescu hadnagy terrori­zálta-e a lakos­ságot s tényleg elkövette-e a terhére rótt gyilkosságokat. Varta­­jeniben a vizsgálat megállapította, hogy Morarescu hadnagy tizakoszásban tehetet­lenség volt teljesíteni a törvény­es fekzali­tásra vonatkozó követelményeik­et, mert ott folytonosan harcok folytak. Kijelen­ti, hogy a vizsgálatot felsőbb meghatal­mazás nélkül, szabadjon­­folytatta, te és hogy" meglepetésektől meg legyen véd­ve, három napig maga mellett tatotta Morarescu 'hadnagyot. A királyi ügyész megkérdezi a tanút, tud-e Cerchez 'Stefan és Trofin meg­­gyilkolásáról? A tanú kijelente, hogy a vizsgálat fo­lyamán a katonák kijelentették előtte, hogy "ezek az emberiek meg­ akartak szökni. A királyi­ ügyész kérelmére a­­bíróság Morarescu vádlott társait kérdezi meg. .Zahar­ia káplár kijelenti, hogy Cer­­chezt ő lőtte le. Erre Morarescu had­nagytól kapott parancsot. mmiwm r w wrmmwwwwwww wwYfwwwvwwT» Tolvajok és betörők árasztották el Temesvárt és a Bánságot •A hidegebb idők beálltával mintha az erdélyi ,és bánáti betörők és zsebmet­szők találkát adtak­­volna egymásnak Temesváron. Nem múlik el olyan nap, hogy valahova be ne törnének, vagy va­lakit meg ne lopnának. Rengeteg kőze­tük- az alkalmi tolvaj. Nyáron minden bokor szállást ad és könnyebb a­ meg­élhetés, de a tél hidege arra kényszeríti ezeket az embereket, hogy lopjanak. Két régóta keresett betörőt ma kísér­tek át az ügyészség fogházába és külön­böző hatóságoktól érkezett átiratok alap­ján a legerélyesebben folyik a nyomo­zás a más városokból idemenekült go­nosztevők után. Elfogták a Scudier-parki betörőket, K o k o t­á n Simon kereskedő néhány­ nappal ezelőtt feljelentést tett a rend­őrségen, hogy a Scudier-park 2. szárm alatti lakásáról, távollétében ismeretlen tettesek többezer lej értékű ruhaneműt és különböző házieszközöket elloptak. A rendőrség a következő napon raz­­ziát tartott a város területén a külön­böző lebujokban, zugszállodákban és az utcán, mintegy harminc foglalkozás- és lakásnélküli férfit és nőt, tartóztatott le. A letartóztatottak között voltak K­o­­vács József és Goldgräber Hen­rik. Mindkettő álnevet használt, az egyik Fischer Jenőnek, a másik La­katos Andrásnak mondta magát. Guta bűnügyi főnöknek azonban gyanús volt a két ember és két napi sza­kadatlan munka után kiderült, hogy nem alaptalanul. A bizonyítékok súlya alatt megtörve iKovács m és Goldgruber bevallották, hogy ők fosztották ki Koko­­tán lakását.­­ * Kovács már régóta lopásokból és betörésekből tartja fenn magát,­ Gold­grube­r mögött is kalandos múlt áll. Fél­évvel ezelőtt szökött meg a lúgos a 17-ik vadászezredtől. Néhány napig Lugos körül bujkált és lopott mindent, ami a keze ügyébe akadt. Majd Temesvárra jött, innen Aradra ment és végül átszö­kött Magyarországra. Négy héttel­ az­előtt ismét visszaszökött Romániába és társult régi ismerősével. Kovács Józseff-A rendőrségen ma­ befejezték ,a kihal­gatásokat és­ mindkettőt átkísérték az ügyészség fogházába. A lupényi postahivatal kasszafutója, A lupényi rendőrség ma átiratot inté­zett a temesvári rendőrséghez,a­melyben kéri a nyomozás megindítását ,­S­tr­aj­a Virgil ottani kereskedősegélz ellen, ■©tro­­ja éjnek idején behatolt a lupényi­ pos­tahivatal helyiségébe, megfúrta a kasss­­szát­­és a­ talált százhetvenezer lejt' ma­' gáhotz vette. A­ nyomozás ,eddigi eredmé­nye szerint Temesvár felé vette útját. Stroja olyan szakértelemmel, bánt, el a lupényi postahivatal kasszájával ,és olyan modern ezerszámokkal dolgozott, amilyenekkel csak gyakorlott kasszaifu­­tók tudnak bánni. Alapos tehát a­ gyanú, hogy nem ez az első munkája. A­­brassói rendőrség megkeresése sze­rint az ottani Rosenberg Szávad­-féle áruraktár rablói ugyancsak Temesvárt,­­ választották­ ki, m­enhe­­lyül. A Rotsenberg-cég raktárának, egyik fe­lét három nappal ezelőtt kifosztották és a­ raktárból­ ötszázezer lej értékű szö­vetet elvittek. Az árut kocsira rakva sz­állították - eL • Ugyancsak Temesváron keresik a lip­­pai Echmidt-cég tolvajait. Tegnapelőtt éjszaka ugyanis még eddig ismeretlen tettesek betörtek az üzlet raktárába és mintegy negyvenezer lej értékű cipőt, harisnyát és egyéb árut elloptak. A lo­pott holmi egy részét még másnap érté­kesítették Lippán és a szomszédos Rad­­nán. Gutu bűnügyi főnök az összes ügyek­ben­­bevezette a nyomozást. * ®f€idweSt, swictsége, táp­­érték©, zamatossága miatt Sörivok kérik és en­nyben­ részesitik 2798 k. A Hotel Ferdinand és étterem újjáalakítása *• A „Kopiaprima“ . . . Van-e temesvári és bánsági ember, aki előtt ismeretlen volna az a­ speciális temesvári fogalom, melyet ez a szó jelöl meg? Vs aki végig fel­hallgatni pár besz­élgetást a Temes­várra érkező vonatok uta­sai­­között; bár­, melyik nyelvén az országnak­; —- Hová szálljsz? --M : — A Kronprinzba. : ( —. Hol ebédelszl? — A Kronprinz­ban. ! ’1 -(j j j '— Hol találkozunk délután? — A Kronprinzban. „Mert, Temesvár és a Hanság szivéhez nőtt a színház öreg épülete, melyben a Bánság legnagyobb szállodája, legele­gánsabb étterme­­és legcsaládiasabbi k­á­­véháza van elboly^eszvie, s ez a három in­tézmény együtt­­teszi ki mindazt­, ami­t az itteni lakoaság a ,^Kronprinz“ szó alatt ért. V­alami ódon zam­ata van enissik az • elnevezésnek, és hiába adna­ki uj ne­vet a hotelnek, bennszülött temesvári előtt' az csak mindig Kronprinz marad. Idegenek­ már más néven is ismerik, mint Ferdin­ánd-szállót vagy Grand Ho­telt, die mit, temesváriaikt (bizony­ossatk Kronprinz néven emlegetjük. híz a világ közepe Temesváron, hamlm számítódik minden 'távolság. Igaz,­hogy minden­­ tekintetben Temesvár­­centru­mában trefesztik i s a­­Belvároson fizikai le-­hietetlenség úgy áthaladni,, hogy az em­ber el ne menjen a Kronprinz, vagy — ha úgy tetszik — Grand­ Hotel mellett. Minden, ami fontos, vagy érdekes Te­mesváron, e hatalmas­ szálloda szomszéd­ságában fek­szik: színház, Iklerzé, a leg­­előkelőbb űztetek, az összes hivatalokl­­i tűrés-tagadás, a háború óta az öreg Kronprinz (kicsit elamilt, kicsit elhanya­­golód­ott a a temesváriak fájó szívvel nézték ennek a kedves, megszokott hely­­nek a­­hanyatlását. De jött Avram N­i­co­laUr’az el­ső temesvári román szintár­sulat igazgatója, aki éppoly lelkeseidés­­eel vette kezébe az elhanyagolt szállodik étterem é­s kávéház ügyét, amily imivóal , hivatottsággal tette magas,, nívójúvá '& Migry-társulat' előadásait, melynek a saeaadtséága' volt. 'bájos felesége, N á­c­h­­­a u U i u s k y Marioara asszony, a Igr kiválóbb román­ primadonna, aki euó­­pai viszonylatban is elsőrendű művész­női. Ami a magyaroscna­k Fedáikí Kári, est jelentette , a román publikumnak Nwo- Lau-Ciiteky Marioara, a tökéletes mű­vé­­­szetet,­­s­zépséget, s kedvességet .és- eilegan­­ciát.- ■ . ", /,• Ez a kiválc művészpár, kitartó­ munkái­val, egyikét ’ év alatt telj­esen rend­behoz­­­ta a Grandi Hotelt és annak impozáns éttermeit,, ugyhogy­ az­ öreg Kronprinz valósággal ujjászületett. Ma , megtekin­­tettük a javában folyó és már vége felé járó» átalakítást­, munkálatokat s­­bámul­­tun­k, micstoda változásoikl mentek végbe rajta. .Asz ódon, elavult szállodából ra­gyogóan etegáns, a ■ legmodernebb (ké­nyelemmel is) raffinált ízléssel berende­zett, nagyvilági szálloda tett. Vadonatúj bútorok, gyönyörü selyeimfeistes, ragyo­gó par­ketti kitűnően fun­kcionáló gőz­fűtés, példás tisztaság mii­ndenütt a szebbnél-sznebb szobák­b­ul.. A folyosókat, melyek most állnak festés­ alatt, puha szőnyegek fogják borítani sí a gőzfűtés bennük ás kedilemles, meleget áraszt sínét. A száll­odána­k és éttere­minek bejárója te látványossága les­z Intemeeváti’nak: a­ kapu mögé forgóajtó kerül s a’mostani kapualja pompás vesztibáikilé­ alakul át, melyben kényelmes foteltek­ fognak áll­ni. A falaikat itt is, az étteremben is ma­­hagóniaburkolat takarja — felüí­tfelé­­nes vörös selyemtapétai festéssel. A nagy­ étterem falai diszkrét sárga tapétával tesznek fedve, s a falak mellé kényelmes páholyokat állítanak fel. A különter­mek­ festése és berendez­ése hasonlóképp ki fogja elégíteni a legraffináltabb igé­nyeket is. Utoljá­ra a kávéház kerül restaurálás alá. Avram Nicolau és neje súlyos milliókat inveszitáltak a Grand Hotelbe, hogy azt az ország egyik legs szebb ss legkénye­lmesebb fezeilí­dájává avassák, s örömmel állapítjuk meg saját tiszteleteink alapján, hogy fáradozásuk , áldoza­tkészségünk­ teljes sikerrel járt- Temesvár i büszk­e lehet a régi' Krlom­­pu­szból' -újjászületett Gru­pid Hotelpea ! V\

Next