Temesvári Hirlap, 1930. március (28. évfolyam, 49-73. szám)
1930-03-01 / 49. szám
XXVIII. ÉVFOLYAM, 49. 82AM 1. OLDAL, ÁRAS LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA: FOULOS SZLBALSZTO: POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP 1930 MÁRCIUS 1. SZOMBAT POGÁNY LÁSZLÓ Hol takarékos a CFR? Rossz a vasút üzletmenete, válaszolta Gafencu egy képviselő interpellációjára, aki amiatt szólalt fel, hogy a vasúti munkásokkal óriási mennyiségű különórát végeztetnek — ingyen. Rosszul megy a vasút — mondta naivul — és azért van szükség az ingyes különórákra, hogy a költségvetésegyensúly valamiképpen helyre billenjen. Az az érzésünk, hogy tévedünk a korral és ez a kijelezés nem 19110-ban hangzott el, Európa egyik állítólagos demokratikus parlamentjének szószékéről, hanem néhány századdal előbb, amikor még nem volt szocializmus, nem volt emberjog, demokrácia és nem volt meg a nyolcórai munkaidő törvényesítése. Sőt, a hasonlat amiál frappánsabb, minél messzeb viszszamegyünk az idők ködében, mert ha az egyiptomi fáraók a feilanokat éjjel-nappal, éveken keresztül minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoztattak a piramisokon mindaddig, míg meg nem roppantak, volt részükre mentség, barbárok voltak, zsarnokok, akik még nem ismerhették az ember jogait, de ha Gafencu a román parlament ülésén naivul kijelenti, hogy a munkásoknak azért kell ingyen különórákat végezniök, mert a vasútnak rosszul megy, úgy erre igazán nem találunk enyhítő magyarázatot. A vasút rossz üzlete■ mondja Gafencu. De Istenem, mikor lesz már végre jó üzlet? Erélyes vezérigazgatója van, óriási fizetéssel, berkeit megtisztították a „tolvajoktól“ — ahogyan Madgearu ígérte —, nyugdíjaztattak nyakra-főre, leépítettek, mindent megtettek, csakhogy szerintük a vasút jó üzletmenetét biztosítsák és mégis, még mindig rossz üzlet a vasút, annyira rossz üzlet, hogy a munkások verejtékén kell h hélyrebillenteni. Gafencu nyíltan,, az ország színe előtt őszintén bevallotta, hogy bizony a C. F. R. nem törődik a munkásjogokkal, a nyolcórai munkaidővel, a munkaadó és munkás törvényes viszonyával, semmivel sem törődik a vasút, csak azzal, hogy keressen, a mások rovásán, középkori eszközökkel. Várjon meggondolta-e Gafencu, hogy a példa ragadós lehet, hogy a precedens, amit alkotott, veszélyes? Meggondolta-e, hogy kijelentésével arcul ütötte a demokráciát, amelynek jelszavait hirdette? És ha már végezetül a vasút rossz üzletmenetére ki kell térnünk, hát elégedetlen munkásokkal nem is lehet egy ilyen nagy üzemet jó Bukarest, febr. 28. a parlament folyosóján tegnap délután remikívül izgatott hangulat uralkodott, erre járt ugyanis, hogy Ghica Georgescu képviselő tényleg benyújtja a Junian ellen irányuló törvényjavaslatot, amelyet számos képviselővel íratott alá. Pop Csicsó elnök, aki szintén tudomást szerzett ezekről a hírekről magához kérette a képviselőt és az elnök, szobában folytatott megbeszélésen felkérte, hogy álljon el a javaslat beterjesztésétől. Georgescu képviselő az elnöki rábeszélésre azzal válaszolt, hogyha már megindította akcióját, akkor nem fog az út közepén megállni és ezért minden körülmény között beterjeszti javaslatát, annál is inkább, mert erre a javaslat aláróival szemben kötelezettséget vállalt. Miután Pap-Csicsó lebeszélési akciója ilyenképpen kudarcot vallott maga Maniu Gyula miniszterelnök hivatta magához a képviselőt. A miiszterelnök a szolidaritás elvére hivatkozott, amit mindig szerv előtt kell tartani ése ezen az alapon kérte meg a képviselőt, hogy javaslatát ne terjeszsze a kamara elé. Georgescu Ghica képviselő erre a következő választ adta: — Ez az első eset, hogy a miniszterelnökkel négyszemközt beszélhetek. Nagyon sajnálom tehát, hogy nem én kérek valamit öntől, hanem én én tőlem és még jobban sajnálom, hogy ezt a kérést nem is teljesíthetem. Ezzel a válasszal természetesen megszakadt a beszélgetés. Georgescu egyenesen az ülésterembe sietett, ahol a kamara elé terjesztette javaslatai Maga a politikai érdeklődés középpontjába került javaslat mindössze egyszakaszos és a következőket foglalja magában: „A jelenlegi vagy az utána következő igazságüigyminiszterek lemondásuk után öt esztendeig nem szerepelhetnek ügyvédi minőségben bíróságok és olyan fórumok előtt, amelyeknek tagjai bírák“. A javaslathoz hosszabb indokolás tartozik amely kiemeli, hogy ez a törvényjavaslat nem a nyugatról származott át hozzánk, hanem éppen ellenkezőleg speciálisan keleti törvényjavaslat, amelyet a helyi politikai erkölcsök szültek. Lehetetlen állapot az ugyan- , hogy az igazságügy miniszter lemondása után rövid idővel mint ügyvéd ama bírák előtt jelenjen meg tárgyaláson, akiket esetleg kevéssé azelőtt saját maga nevezett ki, és akik tőle függtek. A javaslat utal arra hogy Toma Sióban és Maiorescu, a régi nagy igazságügyminiszterek noha írott törvény erre nézve nem rendelkezett, mégis betartották az öt esztendős időt. Georgescu képviselő hozzáfűzte még a javasathoz hgy ennek nincs semmi politikai, vagy személy ére, ennek célja kizárólag a politikai erkölcsök purifikálása. Amikor Georgescu beterjesztette a kamarában a javaslatot az aláíró képviselők tanúsal fogadták ezt az aktust Graur és Dumitrescu képviseők, akik pedig szintén az aláírók között szerepeltek, felálltak és tiltakoztak a benyujtás ellen mert szerintük megegyezés történt hogy erre csupán néhány nap múlva kerül sor A benyujtás alkalmával Georgescu képviselő ismét hangoztatta hogy a javaslat nem irányul .Ioman ellen, mert itt nem is személvi kérdésről, hanem elvről van szó. Junian benyújtotta lemondását A parlamentben nagy izgalmat keltett a javaslat benyújtása Ülés után a folyosón vitatkozó csoportok alakultak, amelyek megállanották, hogy Georgescu akciója sokat vesztett a jelentőségéből azáltal, hogy Junian most már véglegesen a lemondás mellett döntött. Ennek oka kizárólag a sajtótörvény javaslat, amelynek beadása ellen Junian sikertelenül tiltakozott. Maniu miniszterelnök tegnapelőtt ugyanis kihallgatáson jelent meg a régenstaácsnál és sürgette a javaslatnak a kamara elé való terjesztését. A miniszterelnök közölte■& Junian igazságügyminiszterrel ezt, aki erre elutazott Bukarestből és Mária rendelkezésére bocsájtotta tárcáját Ebben az ügyben tegnap este a kormány tagjai minisztertanácsot tartottak, amely fél 11 óráig tartott A minisztertanácson az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy Maniu utján lemondásának viszavonására bírják rá Juniant. Politikai körökben ezzel szemben kérdésesnek tartják, hogy az igazságügyminiszter hajlandó-e ismét átvenni tárcáját, amelyről nem személyi ellentétek, hanem elvi kérdések miatt mondott le. Nagy kérdés azonkívül az, hogy a kormánypárt Junian-ellenes frakciója hogyan fogadja a kormánynak ezt a lépését. A minisztertanács után az újságírók kérdést intéztek Michalache férhivelésügyi miniszterhez Junian Temeridására vonatkozólag. A földmivelésügyi miniszter a kérdésekre rövidem ezzel válaszolt: — A mi számunkra Junían-féle lemondás nem is létezik. Politikai körökben biztosra veszik, hogy a kormány a jövő héten elintézi az összes megoldásra váró problémákat. Mára várják vissza Kolozsvárra Vaida belügyminisztert, hétfőre pedig Madgearu pénzügyminisztert. Így tehát a jövő héten teljes számban együtt lesz a kormány és így minden lehetőség agig lesz arra, hogy a kormány átalakítása, Junian lemondása és a sajtótörvénytervezet benyújtása kérdésében véglegesen döntsön. A vasúti munkások helyzete Bukarest, febr. 28. A kamara tegnapi ülésén Jamanca szociáldemokrata képviselő az államvasúti munkások helyzete miatt intézett interpellációt a közlekedésügyi miniszterhez. A képviselő rámutatott arra, hogy a Maniu-kormány az államvasutaknál csak személyi változásokat eszközölt, rág a bérek épp olyan alacsonyak, mint azelőtt voltak. Az iparban a CFR fizet a legrosszabbul és munkásai csak azért nem hagyják ott, mert a nagy munkanélküliség miatt nem tudnának elhelyezkedni. Mozdonyvezetők, akiktől az utasok ezreinek az élete függ, rendkívül rossz helyzetben vannak. A nyolc órai munkaidőt a vasútnál megállapították, de nem tartják be, azonkívül állandóan tasíráztatnak a munkásokkal és aki ezt nem hajlandó megcsinálni, azt szigorúan megbüntetik. Ilyen módon 1028- ban kilenc millió túlórát csináltak a vasútnál. Jumanca tiltakozott 83 önkéntes elbocsájtások ellen, mert minden lényegesebb indok nélkül a munkások tömegeit bocsájtják el a vasúttól akkor, amikor Vidrighia igazgató horribilis fizetőt húz. Húsz és huszonötévi szolgálat után egyszerűen az utcára dobják ki az alkalmazottakat A képviselő parlamenti vizsgálóimzotság kiküldését kéri, amely vizsgálatot tartson az államvasutak ügyvitelében. A képviselő interpellációjára Gafencu közlekedésügyi alminiszter válaszolt, aki kijelentette, hogy a kormány a legjobb akarattal törekeknek a munkáskérdés megoldására, azonban az államvasutak állandó ráfizetéssel doboznak, amit az állampénztár nem tud fedezni. Ezért kénytelenek igen eszközket, túlóráztatásokat igénybe venni. Georgescu kormánypárti képviselő benyújtotta a Juntan ellen irányuló törvényjavaslatot Maniu nem fogadta el Juntan lemondását vedelmezően vezetni. Ahol sok az igazgató és ahol óriásiak az igazgatók fizetései, az alkalmazottak pedig éhbérért dolgoznak, ott nem vasút azt akarja, hogy jövedelmező vállalattá váljék, egészen más politikát kell meghonosítania, mászempontokat kell alkalmaznia. A is lehet szó rentabilitásról. Ha a munkás nyolc órát köteles dolgozni és amit ezen túl végez, fizesse meg az állam, amely hogyan követelheti másoktól a törvény betartását, ha ő tapossa lábbal legelőbb?