Temesvári Hirlap, 1934. november (32. évfolyam, 245-269. szám)

1934-11-01 / 245. szám

T­B 1994 NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK PALLOSJOG Irta: GÁRDOS SÁNDOR A sziámi királyt úgy hívják odahaza Bangkokban, hogy (bocsánat): Pradzsad­­hipok. Vézna, törékeny alakját és ked­ves arcú apró feleségét csodálkozó, ijedt, kisfiús elfogódottsággal hurcolta végig Európán a nyáron és valamennyien ta­lálkoztunk már a felséges házaspárral a mozi hangoshíradójában, vagy valame­lyik képeslap hasábjain. Úgy emlék­szem, az egyik ilyen felvétel Mussoli­ni és Hitler között ábrázolja az egzoti­kus uralkodópárt, akik úgy álltak a két energikus arcú, marcona diktátor kö­zött, mint eltévedt, kiránduló iskolás­­gyerekek: szelíden, illedelmesen, kissé bizonytalanul néztek a felvevőgép len­cséjébe. Most elrémülve olvasom, hogy ez a rokonszenves külsejű ázsiai Doll­fuss szigorúan és keményen felmondta Sziámban viselt királyi állását és kije­lentette, hogy csak az esetben marad a bangkoki trónon, ha a parlament meg­hagyja neki a pallosjogot. Általában nem vagyok politizáló ter­mészet még hazai viszonylatban sem, távol áll tehát tőlem az a szándék, hogy Sziámnak ebbe a belpolitikai privát ügyébe beleszóljak. Én felőlem annak adhatják a pallosjogot, akinek akarják, csak az esik rosszul, hogy éppen őfelsé­ge, a tanárjelölt megjelenésű Prad­zsadhipok követeli ilyen makacs elszánt­sággal, hogy továbbra is élet-halál ura maradjon országában. Ezt nem vártam tőle már csak azért sem, mert valahogy egyéniségéhez sehogy sem illik ez a vé­rengző gesztus, azonfelül olvasom róla, hogy szereti a zenét, a költeményeket és európai műveltségű úr, angol egyete­meken tanulta a jómodort és a tudomá­nyokat. Ilyen finomlelkű uralkodótól azt várná el az ember, hogy ha megérkezik a legsötétebb Ázsiába, nyomban össze­hivatja a minisztertanácsot és kiadja a rendeletet, hogy holnaptól kezdve min­den teremtett sziámi lélek tanuljon meg irni-olvasni, iskolákat, tudományos egye­sületeket létesít, színházat építtett, mo­dern nyomdagépeket hozat az országba, irodalmi pályadíjakat tűz ki és fanati­kus hittel vezeti népét a civilizáció, a kultúra áldásai felé. Azt hittem, hogy hatalmas bőröndjeiben ezt a podgyászt viszi haza magával Európából. És ime az történt, hogy megérkezve Bangkok­ba a finom kis européer, sürgősen és erélyesen követeli a maga számára a pallosjogot, amelyet az ő általa létreho­zott és a saját jogaira eszmélő parla­ment el akar venni tőle. Pradzsadhipok azonban görcsösen ragaszkodik ehhez a vértől csöpögő játékszerhez és inkább­­ nem játszik tovább királyságot, mint­sem kiadja kezéből. Bármily groteszknek látszik is a pa­rányi uralkodó eme zord álláspontja, az észszerűséget és a tapasztalatok pillé­rein nyugvó bölcseséget nem lehet tőle elvitatni. Le a kalapot a széplelkű Pradzsadhipok éleslátása előtt! Pallos­jog nélkül valóban csak ártatlan játék a sziámi uralkodás és az ottani felnőt­tek akkor veszik ki a kezéből ezt a já­tékot, amikor nekik tetszik. Itt van pél­dául egykori egzotikus kollégájának, Amantollahnak közismert esete az euró­pai kultúrával. Az afganisztáni uralko­dó is körutat tett a vén Európában és az itt látott csodáktól szédülten rohant ha­za reformálni. Iskolát, színházat, vil­lanyvasalót, rotációs gépet, telefont és alkotmányt akart adni népének, eszébe sem jutott a pallos­jog. Meg is járta ve­le. A jámbor és türelmes afganisztáni nép, amely szinte lelkesen, a végzetben megnyugodva fogadta az isteni eredetű kézben forgatott pallos csapásait, hal­lani sem akart a gázmaszkáról, rémül­ten hátrált a villamos zseblámpa fénye elől és inkább elkergette a naiv és ra­jongó uralkodót, de nem cserélte fel a pallosjogot a mechanizált és civilizált demokráciával. Amanullah most állásta­lanul és kiábrándultan bolyong európai száműzetésében és undorodva fordul el, ha repülőgépet lát.. A kis sziámi király érthető okokból nem akar póruljárt kollégája sorsára jutni. Ő is volt Európában, ő is látott gőzdarut és rádiót, ő is andalgott az olasz műkincsek előtt, bámulva szemlél­te a Krupp-művek hatalmas apparátu­sát, nevetett Chaplin bakkugrásain, meg­csodálta a Zeppelineket, elolvasta és él­vezte az irodalom világnagyságainak újabb műveit, de amikor hazatért, azon­nal ráüzent a parlamentre, hogy ne okoskodjatok azzal a pallosjoggal, mert arra nekem feltétlenül szükségem van, anélkül nem kormányozhatok tovább egy percig sem. Mert Pradzsadhipok, amikor moso­lyogva és udvariasan koccintgatott a tisz­teletére rendezett banketteken és elfo­­gódottan szemlélgette az eléje terege­tett európai csodákat, páratlanul éles szemmel meglátta a kultúra és civilizá­ció mélyén rejtőző pallost, amit hiába vettek körül vesszőnyalábokkal, hiába torzították svasztikává, hiába csavarták paragrafusformára, az óvatosan elrej­tett pallos uralmát látta Európában a civilizáció és kultúra kulisszái mögött. A sziámi király Stalint, Mussolinit és Hitlert látta meg Európából, látott népe­ket, amelyek a boldogságtól őrjöngve táncolják körül a véres jelvényeket, az ötágú csillagot, a vesszőnyalábba bujta­tott bárdot és a kampókkal megszent­­ségtelenített keresztet. És Pradzsaphipok megátalkodott konoksággal követeli Sziámban is a pal­­losjogot. Joggal. Szerelmi bánatában fsjbelőtte magát egy gataiai (gataijai) kereskedő Dalai­a (Gátul­ja, okt. 31. Bigler Sándor 31 éves gataiai (gáltáljai) kereskedő tegnap szerelmi bánatában főbelőtte magát és rövid szenvedés után elhunyt. Bigler huza­mosabb ideig udvarolt a község egyik legszebb leányának, akinek ismételten megkérte a kezét. A leány hozzá­ment volna a fiatalemberhez, de a szülők ellenezték a házasságot. A lány va­sárnap tartotta eljegyzését egy másik községbeli fiatalemberrel, amit Bigler nem tudott túlélni. Hazament, lefeküdt és élétben re­volverével halántékán lőtte magát. Nagybátyja, Stef­anovics Béla kereskedő és nagynénje rémülten siettek a szobába, de már csak a be­állott halált állapították meg. Teme­tése ma ment végbe általános részvét közepette. A Boulevardban csütörtök este az állástalan zenészek hangversenyeznek. Minden délután uzsonna és bridge 25 lej Percsevics alezredesen kívül Serkotics báró kiadatását is kérik a franciák Ausztriától BELGRÁD, október 31. A JUGOSZLÁV LAPOK PÁRISI JE­LENTÉS ALAPJÁN AZT ÍRJÁK, HOGY A FRANCIA HATÓSÁGOK NEMCSAK PAVELICS ÉS KVATERNIK KIADATÁSÁT FOGJÁK KÉRNI OLASZORSZÁGTÓL, HANEM JEGYZÉKBEN AZ OSZTRÁK KORMÁNYTÓL IS KÉRNI FOGJÁK PER­­CSEVICS ALEZREDES, VALAMINT SAR­­KOTICS BÁRÓ NYUGALMAZOTT TÁ­BORNOK KIADATÁSÁT. A SZERB SAJ­TÓ AZT ÍRJA, HOGY A FRANCIA VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTOTTA, MISZE­RINT PAVELICS, KVATERNIK, PERCSE­Bel­grád, okt. 31. A Pravda tegnapi számában már a francia rendőrséget is támadja. A lap megállapítja, hogy a francia rendőrség a marseillei merénylet ügyében eleinte nagy lelkesedéssel folytatta a nyomo­zást, mely azonban immár egy hét óta zsákutcába jutott. •WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWI­ VICS ÉS SARKOTICS BÁRÓ VOLT HORVÁT BÁN, VALAMINT A KÉT NAP­PAL EZELŐTT LETARTÓZTATOTT MI­HAJ­L­O­F­F KÉSZÍTETTÉK ELŐ A MAR­SEILLE­ MERÉNYLETET. Duca gyilkosai visszavonták felebbezésüket Nem óhajtanak a Semmitőszék elé kerülni, inkább megkezdik büntetésük kitöltését Duca miniszterelnök három gyilkosa, Constantinescu, Belimache és Caranica tegnap a jilavavi erőd parancsnoksága útján beadvánnyal fordultak a legfel­sőbb katonai Semmitőszékhez, amely­ben kérik, hogy a Semmitőszék ne tár­gyalja felebbezésüket, mivel visszavon­­ják. Egyben kijelentik, hogy megkezdik kimért büntetésük letöltését. A felebbe­zést ma tárgyalta volna a katonai Sem­mitőszék. A sovinizmus megmérgezi a közhangulatot Bethlen György gróf beszéde egy magyarpárti népgyűlésen Cáréi Maré (Nagykároly), október 31. A Magyar Párt Silas (szilágyme­­gyei) tagozata Cáréi Maréban (Nagy­károlyban) gyűlést tartott, amelyen megjelentek a Magyar Párt központ­ja részéről Bethlen György gróf, Blédy Kálmán gróf, Jósika Já­nos báró és Wilfer József dr. Első­nek Bethlen György gróf pártelnök szólalt fel, aki rámutatott arra, hogy az összes eddigi kormányok meg­ígérték a kisebbségi kérdés ren­dezését, de egyik sem tartotta be ígéretét. Tatarescu miniszterelnök, miután átvette a kormányt, megígérte, hogy a kisebbségi kérdést tanulmányozni fogja. Azóta kilenc­ hónap múlt el, de a miniszterelnök még csak tapogatózó lépéseket sem tett a kisebbségek fe­lé. Sőt a helyzet egyre rosszabbodik. Az Universul, Curentul és egyéb so­viniszta sajtóorgánumok valóságos pergőtüzet indítanak a magyar kis­­egzisztenciák ellen, mivel az állami szolgálatban szerintük még mindig túl sok kisebbségi áll. Ezek a sajtóorgánumok valóság­gal megmérgezik a közhangulatot a magyarság ellen. Már abba is beleszólnak, hogy mi­lyen munkaadó milyen nemzetiségű alkalmazottakat tart. Ez a végsőkig menő és immár tűrhetetlen soviniz­mus valósággal megfojtja a kisebbsé­gek életét. Ami Satumare (szatmárme­­gyei) németség magyarellenes maga­tartását illeti, arra vonatkozólag kije­lentette, hogy mindenki, aki magát szabad akaratból magyarnak nevezi, magyar. Jósika János báró képviselő el­mondta, hogy rengeteg magyar isko­lát máról-holnapra németnyelvűvé alakítottak át. Ezeknek az iskoláknak a tanulói egy betűt sem tudnak németül és ezért nagyon valószínűtlen, hogy a tanítás eredményes volna. Wilfer József dr. képviselő el­mondta, hogy horvát, cseh, német és magyar hangzású nevekkel szabad németnek lenni, de az már tilos, hogy valaki német hangzású névvel magát magyarnak vallja. A tagozat tisztújító közgyűlése el­nökévé Béldy Kálmán grófot válasz­totta. Nemzeti kormány megalakításáról ír egy bucuresti lap Bucureşti, okt. 31. A Tempo, beavatott körökből nyert értesülés szerint közli, hogy az esemé­nyek egyre aktuálisabbá tennék egy nemzeti koncentrációs kormány meg­alakulását. A nemzeti koncentrációs kormány a Tempo szerint a következők­ből alakulna: elnök Titulescu, tagjai pe­dig Averescu és Presan marsallok, Di­nu Bratianu, Maniu, Goga, Argetoianu, Bratianu György, Anghelescu dr. Mi­­halache, Lupu dr., Junian, Madge­aru, Jorga és Filipescu Nicolae. A Tempo híradása meglehetős és nagy feltűnési Szombat, november 3-án este 9 órakor táncos zeaész rendezi a Zsidó Zsembeti Szövetség a belvárosi Hanoar otthonban Jazz- és cigányzene Szépségverseny

Next