Temesvári Hirlap, 1937. július (35. évfolyam, 143-169. szám)

1937-07-23 / 162. szám

1037 JÚLIUS 23. PÉNTEK. 7 codatou* * 5bihók + « lávaság* V.* . Az uj Palais National des Arts csudái Még emlékezetes az a Pátriában rendezett páratlan kiállítás, amely három esztendővel ezelőtt az olasz művészet remekeli mutatta be. Most a Tokiói rakparton, az u. Palais National des Artsban — A művészetek nemzeti palotája — a francia művészet főműveinek kiállítását nyitották meg, kevesebb zajjal, de a bemutatott anyag, mely mais még naponta szaporodik, olyan csudálatosan gazdag, hogy kétségtelen, hogy akiállítás sikere — felülmúlva az olasz kiállítás sikerét is — elhomályosít manírlent, amit Franciaország ilyen fajtájú manifesztációban valaha is látott. Megragadja a figyelmünket mindenekelőtt az a könnyedség, ,amellyel néhány esztendő óta állandóan utaztatják a művészetek főbb mesterművnek, szünet nélkül szállítva hegyeken, óceánokon keresztül a legféltet* több műremekeket. Gondoljunk csak a veknoed Tizian- és most a Tinfo* retto-kiállításra, a Oranaoh*kiállításra, a londoni keletázsiiai kiállításra, stb__ Szállítják a műremekeiket, nem félve vasúti szerencsétlenségtől, hajótöréstől, s egyedül csak pénzbeli garanciát követelnek, ami a valóságban nem biztosít semmit, nem lévén közös mérték a pénz és az érték között. Mert képzeljenek el példáául a Louvreban a „Joconde“ helyén egy zsák aranyat ... A Quai de Tokió egybegyűlt, 1300 mestermű Németország 7 különböző városából, 3 belgiumi városból, az Egyesült Államok 8, Nagybritannia Izland 12 városából, Itália, 3 városoból, Hollandia 4, Svájc 4 városából, Oroszország 2 városából, Bécsből, Ősiéből, a lengyel Wilnoeonból, Lisztszabónból, Stockholmból és Franciaország 100-nál több városából érkezett a Palais National des Artsba. A kölcsönzők száma 130. Ez adatokból nyilvánvaló, hogy a framek művészet csudáit ilyen mennyiségben, ilyen hiánytalan áttekintésben még soha sem lehetett látni.* Csak egy pár képet soroltunk fel azok közül, amelyek most, ha csak rövid időre i®, újra hazakerülnek szülőhelyükre, Franciaországba. Clouet 1569-ben festett portré.]8 IX. Károlyról. Hogy él ez a kép és hogy él benne a történelem! Bécsben Franciaország királyának, IX. Károlynak házasságáról tárgyaltak Ausztriai Erzsébettel. A király nem hagyhatva ott országát, lefestette magát s a képet küldte el maga helyett. S a képpel együtt egygáttal, emaillirozással díszített kancsót is küldött Ferdinánd kisnlk. Tyrol főhercegének, akinek a házassági ceremónián a királyt helyettesítenie kellett. A kancsót a hitvesi hűség szimbólumai: a gyűrű, a hó kutya stb. díszítették. Azóta sem a kép, sem a kancsó nem hagyták el Ausztriát. É® most, három és fél század után, visszaérkeztek Franciaországba, két szőnyeg kíséretében, melyek kétségtelenül ugyanannak a házasságnak alkalmi ajándékai voltak s melyeket a világháború után találtak meg a bécsi múzeumban, összegyöngyölve, eredeti szépségük teljes frisseségében. * Azt lehetne hinni, hogy a francia bank csak aranyat kölcsönöz az államnak. Most kiderült, hogy műremekeket is. Mégpediig a legszebbek közül valókat, melyeket a Tokió-rakparton láthatunk. Boucher két ajtó fölé festett remeke — „Sylvia meggyógyítja a méh megcsípte Philist“ és pandanja.. ..Sylvia megszabadítja Antóniát“. Pemihuerre herceg dolgozószobáját dijszi tették a Toulouse-parlotában, mely 1808-ban a francia bank székhelye lett. Ugyancsak a francia bank kölcsönzött egy gyönyörű teáskészletet, melyet Napoleon adott a parknak, egy faragott consolei — tű* körasztal, — szőnyegeket és Fnangonard remekét: ,,Ünnep Saimttelandban.“* Németország többek között a híres „Einseigne de Gersaint“-et — ,,Gersain cégére“ — kölcsönözte. 1720-ban festette Watteau ezt a három méter széles és másfél méter magas nagy vásznat Gersaint képkereskedő üzletének cégtáblájául. Tizenöt napon keresztül a Pont-Neufon — Új híd — volt kiállítva, azután maga Gersint adta el egy Claude nevű parlamenti tanácsosnak, aki szintén eladta. Végül 1756-ban II. Frigyes porosz király vette meg a festményt s két részbe vágva, — nem igen tudni, miért — a Berlin melletti Charlottenburg kastélyban helyezte el s ott volt mostanáig. És most közel a hídhoz van kiállítva, amelyen először láthatta a közönség. Gripsholm A svéd király és a királyi család néhány tagja a napokban egy ünnepélyen vettek részt, melyet Gripsholm várkastély építésének négyszázadik évfordulója alkalmából rendeztek. A jubileumi ünnepség művészi nívója volt s különösen a szabadtéri előadásban bemutatott történelmi jelenetek, valamint a XVIII.. század ízlésében épült híres kis színházban rendezett ünnepi játékok kapták meg az előkelő közönséget. Gripsholm várkastély egy kis szigeten épült, a Maler-tó keleti végében, hajóval háromórai távolságra Stockholmtól. Valamennyi svéd kastély közt a leghíresebb, aminthogy történelmi emlékekben a leggazdagabb is. Eredetileg egy Grip nevű hatalmas svéd nemesnek volt a szállása s róla kapta, a nevét is. 1526-ban Vasa Gusztáv birtokába került a kastély s ő adta meg neki a formáját 1537-ben. Miután a kastélyt erődnek szánták, igazi küklop erejű fallakkal építették. Vasa Gusztáv fiai és későbbi uralkodók különöféle épületeik emelésével bővítették ki a kastélyt. III. Gusztáv, aki rajongott a francia rockokéért, nagy változtatásokat tervezett s kívül -belül modernizálni akarta a várkastélyt. III. Gusztávot dicséri az elragadó kis színház a toronyban. Úgy a színpad, mint a még az ő idejéből származó technikaii berendezések mégs ma is megfelelnek a művészi kiválóálmoknak. Ez a színház egy egyik legjobb állapotban fenntartott miniatűr színház, abból a korból s igy kulturtörténelmi nevezetesség. A várkastély sokáig volt a svéd királyok székhelye, de álamfogháznak is használták trónfosztott királyok és lázadó nemesek számára. Az utolsó államfogoly Gripsholmban IV. Gusztáv király volt 1809-ben. Különös birámvei azonban legfőképpen mint a svéd királynék özvegyi szállása szereztett Gripsholm. A restauráció® munkák kitűnő architektusai értettek hozzá, hogy a kastélynak, melyben Európa egyik legnagyobb és legszebb képtára van, úgynevezett Vasa-stílusát tökéletesen megőrizték. MOZIK MŰSORA Csütörtök, július 22-én. Apollo: Nászút feláron. Capitol: A zöld láng. Tivoli: 13 óra a levegőbe. Sok munka és fejfájás. .. ez nagyon kellemetlen napnak ígérkezik! Azonban-szerencsére — létezik pyramidon tabletta! így nem kell tovább tűrje a kínzó fájdalmakat - - —/T\ (BAYER) V E J tabletta gyorsan segítNJjL/ Figyeljen a»Da#e*«-keresztre,amely megvédi az utánzatoktól! Kodály Zoltán vitája Bangha páterrel „Imádkozzék könnyű halálomért“ Budapest, július 21. tBéla .it. mi (jezsuita magántanuló és Kodály Zoltán. — Bangha magántanuló volt, soha nem láttam. Most tudtam csak meg, hogy Bangha pátert volt az osztálytársam. Beszélgetés közben kiderül, hogy a „Magyar Kultúra“ cikke után néhány oldallal egy másik cokik jelent meg. Itt a lap helyeslőleg méltatja a Júniusi Hetek műsorából a margitszigeti gyermekkórus műsorát és előadását. Ezen a hangversenyen Kodály-gyermekkórusokat adtak elő. — Miért nincs hasonló kultusz — mondja Kodály Zoltán — az irodalom és képzőművészet élő nagyjaival szemben, ezt kérdezi a folyóirat. Bár meglenne ez a kultusz, mert akkor erős és nagy egy nemzet kultúrája, ha felismeri és elismeri élő nagyjait. A „Magyar Kultúra“ című folyóirat. Bangha Béla jezsuita páter lapja, legutóbbi számában feltűnően éles támadást intéz Kodály Zoltán és Bartók Béla zenéje ellen. Az erősen gúnyos és támadó hangú mikk megdöbbentőnek nevezi a budapesti iskolák tanárainak és tanárnőinek azt az ambícióját, hogy az iskolák gyermekkarait Bartók és Kodály »kórusokra tanítják. Ilyeneket ír: „Bartók és Kodály tehetségét, ha úgy tetszik, akár zsenijét, senki se akarja kétségbevonni, de ez még nem fogalm arra, hogy muzsikájuk szellemét hivatalos és pedagógiai uton csempésszék be a még tanuló ifjúságba is. őszintén szólva kicsit feltűnő és szokatlan a művészetnek egy árában az élőknek ez a szörnyű kultusza.“ Azután azt írja még a „Magyar Kultúra“, hogy Bartók és Kodály destruktív lelkét érezteti és veszi diadalra. Az ifjúságot lenyomják alegdestruktívabb vizekre. Beszélni akartunk a megtámadott mesterekkel. Bartók Béla külföldön nyaral, Kodály Zoltán pedig éppen ma költözködik az Andrássy úti 89. számú lakásából a Hűvösvölgybe. A csomagolás készülődés elfoglaltságában alig van ideje nyilatkozni a kettőjük‘- ért feltűnő támadásról. — Elolvastam a ,,Magyar Kultúra“ névtelen cikkét — modnja Kodály Zoltán. — Képtelen állításairól nincs szavam; hangulat elleni nincs argumentum. Fő kifogása, hogy még élünk, s az ifjúság szeret, mert szeretük s nem vár vele halálunkig. — Megnyugtatom: nem tarthat már sokatók vagyunk az ötvenen. — Arra kérem Bangha pátert, soha nem látott jeles iskolatársamat, ha méltónak talál rá, imádkozzék könnyű halálomért. Bangha páter Kodály Zoltánnak iskolatársa* Kodály Zoltán 1899-ben megjelent nagyszombat, érseki gimnáziumi értesitőt mutat: — Most a költözködés köziben előkerült valahonnan. Nézegettem. Akkor hetedik gimnazista voltam. A névsorunkban az első Bangha Béla. Az 1809-ben Nagyszombaton VÉL gimnáziumot végzett diákok között két gaetagbetüs tauló volt: Bangha Dickens háromszor írta le a Picknick Clubot Amikor az író, vagy akár a márkedvelő szellemi termékeit papírra veti, nem tudja, mi lesz a sorsa kézirattárrak. Az írók majdnem kivétel nélkül fölötte féltékenyek kézirataikra. Van olyan egészen ismeretlen szerző, aki mielőtt kéziratát átadná a szerkesztőnek, vagy kiadónak, szabadalmaztatja ötletét és egész művét Ezekről rendszerint a teljes használhatatlanság szokott kiderülni. Minél nagyobb íróról van szó, rendszerint annál könnyűbb tőlük kéziratot kapni, mert nem ügyelnek eléggé irataikra. Klabund például így válaszolt egy kiadónak, akinél elveszett egy könyve: semmi baj, uram, én szó szerint emlékszem a munkámra s ha megfizeti a diktálási költségeket, egy hónap múlva megint önhöz adom be könyvemet. Klabund, a Krétakör világhírű szerzője egyébként négy teljesen kész színdarabjának kéziratát vesztette el egyszerre. A müveket sohasem irta le mégegyszer s nem lehet tudni, mit veszített ezáltal a mü*vezet. Nietzsche, életének utolsó nagy munkáját vesztett® el Turinban«* Dickens a Pickwick*Club_ kézsiratát háromszor készítette el. T 1 ■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ ■ Erdély és Bánság legelter- ■ ■ ■ fedtebb magyar napilapja a ■ ■ ■ TEMESVÁRI HÍRLAP ■ ■ ■ megjelenik naponta vasárnap ■ ■ ■ kivételével a déli órákban. ■