Turista, 1963 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-07-01 / 7. szám

Szeretném megkönnyí­teni azoknak a gond­ját, akik utazási ter­vüket állítják össze. Egy koraőszi szabadságtú­rát ajánlanék: külföldi is, nem drága, séta, városné­zés, régi és újkori történe­lem — és magashegyi túra. Mindez 5 nap alatt, az IBUSZ-szal, ezer forint költséggel. Útirány: az Ala­­csony-Tátra. Hamincketten indultunk hétfő reggel Balassagyar­maton át Csehszlovákiába. Az idő jó és reméljük öt napig az is marad. Az út új látványossága Vác fölött a DCM hatalmas építménye. Megkerüljük a messziről is szép Börzsönyt. Cél Banska Bisztrica (Besztercebánya) Itt töltünk három napot, be­járjuk a környéket és visz­­sza a negyedik és ötödik napon a Vág-völgyén uta­zunk. Kora délután érkeztünk Besztercebányára, előzőleg Zvolen várát fényképeztük. A „Hotel-Urpin”-ben száll­tunk meg. A második nap szabad lett volna, de dél­előtt kirándulást szervez­tünk Korytnica-fürdőre. A városból Ruzomberok — Rózsahegy felé indul­tunk. A CSEDOK vezető Besztercebányáról beszél. Elmondja, hogy a 14 milli­ós Csehszlovákiában — Slo­vensko középső kerületében járunk, melynek Banska- Bisztrica a székhelye. A vá­rost a XIII. században né­met telepesek alapították, bányavárosként. Hunyadiak csatáztak itt a rablólova­gokkal. Az Urpin hegyen a polgárok emelték a „Vár­ta-tornyot” a török ellen. 1620-ban Bethlent kiáltot­ták ki királynak, a főtér kö­zepén ma is álló Thurzó­­házban országgyűlést tar­tottak, 1709-ben császári zsoldosok űzték Rákóczi hadait. A régi vár, bánya­grófok, rablólovagok fészke volt. De innen indult 1944- ben a nemzeti felkelés is. Banska-Bisztrica a partizán harcok központja volt és té­len a környező Alacsony- Tátra erdei adtak menedé­ket a hősöknek. Térjünk vissza a túrához. A völgy jobboldalán az Alacsony-Tátra 80 kilomé­ter hosszú és 35 kilométer széles vonulata felhúzódik Poprádig, Dobsináig. Balol­dalon az Alacsony-Tátra erdei. Az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsa a 2045 méter Gyömbér, — ez lesz a holnapi túránk célja. A kiváló, enyhén kapasz­kodó autóút mellett színes, változatos, erdőborított he­gyek. A falak egymást érik. Sok a régi fazsindelyes és az új, nem ritkán emeletes lakóház. Alattunk és he­lyenként felettünk vasúti sínek. A színes lomberdő­ket árbocegyenes fenyők váltják. Az úttal együtt gyorsfolyású patak szalad. A kanyargó völgyet az ezer­méteres Horny-diel zárja le. A fákon túl az 1255 mé­teres Majerova-Skolát lát­juk. A völgy neve a patak­ról „Sztar­ohov szkadolina’ '. Mindenütt út- és házépít­kezések, a hegyeket n­agy­­feszültségű vezetékek kötik össze. Kiszélesül egy dara­bon a völgy, Stari-Hory szí­nes házait hagyjuk el, mö­göttük falként az erdőborí­totta hegyek. Vonovaly felé fordulunk. A keresztvölgyekben a pá­rán átszűrődő napfény szí­nesre festi a faleveleket. Szélesítik az utat, gépek tö­rik a sziklát, terítik a be­tont. A völgy neve magya­rul „öreg-erdőt” jelent. Öreg és színes, akár egy festőpaletta, alig tudják a „színes fotósok” otthagyni. A völgy most majdnem szá­raz, de tavasszal a lezúduló hegyi vizeket magas völgy­záró gátak fogják fel. Érde­kes a sziklafalak rétegező­­dése, látni, ahogy egymás­ra tolódtak a hatalmas erők súlyától. A „Hotel pod Sturcom” a Sturec alatti szállodánál le­térünk a Rózsahegyre ve­zető útról. Ismét kitárul a völgy, a zárófal mögött mesterséges tó. Minden irányban más a kép, hol az árnyékos völgyek, majd a színes erdők, a kopasz ge­rincek változó formáit örö­kítjük meg. Néhány négy­zetméter háztáji földről szedik a termést, a vállán frissen vágott hasábokat egyensúlyozva igyekszik egy fiatal hegylakó. Az út 1000 méterre kapaszkodik, ami a Kékes magasságának felel meg. Mögöttünk a Fátra-csúcsok, előttünk az 1403 méteres kopasz Zvo­len csúcsa és kopár gerince. Túljutottunk a vízválasz­tón, itt már visszafelé igyekszik a patak. A táblán nyíl mutatja az irányt: Ku­pélé Korytnica—Koritnica fürdő. Régi, eléggé elha­nyagolt épületek, nagyrészt fából, ivókút, de mindennél szebb a környék. A forrás­ból hideg, szénsavas, üdítő vizet iszunk. Az erdei úton tovább megyünk, amíg egy hegyi legelőről kiláthatunk a környékre, a Magas-Fát­­ra magashegyi tájaira. Visszafordulunk és beszál­lunk az autóbuszba, hogy levigyen Banska-Bisztri­­cára. Erős József Az Alacsony-Fátra hegyvonulata Hegyek és völgyek, amerre járunk (A szerző felvételei)

Next