Természettudományi Közlöny 1905 (37. évfolyam, 425-436. füzet)
NEVJEGYZEK ES TARGYMUTATO. I. NEVJEGYZEK. Aigner L. Az Argynnis Maja Cr. lepkéről és előfordulásáról 254. — Uj magyar lepkealakok (468). August ill 14. Adatok a paprika fejlődéstani és összehasonlító anatómiai vizsgálatához (303). — Vizsgálatok a magyarországi szappangyökeren (779). Aujeszky A. A választmányi ülésekről 80, 166, 242, 299, 354, 412, 696, 778. — A Röntgen-sugár hatása állatokra 67. — Ultramikroszkópi vizsgálatok festékoldatokkal és fehérjékkel 71. — Élelmiszerek sterilizálása hidrogénhiperoxiddal 74. — Tejhab (krém) okozta tífuszjárvány 163. — A tenger baktériumairól 227. — A rádiumsugarak hatása az alsóbbrendű gombákra 232. — A gümőkórság okozta halálozás csökkenése New-Yorkban 292.— Foglalkozás és gümőkór 293. — A diftériás fertőzésről 401. — Fertőzött vezetéki víz okozta tífuszjárvány 464. — Az állati betegségek az emberhez való viszonyukban 617. — A kolera baczillusának ellenállóságáról 772. Bálint R. A figyelem zavara az agyféltekék bántalmainál (82). Balkónyi K. Fazekas Mihály mint természetvizsgáló 049. Halló Al. A levegő kénessavtartalmának mennyiségi meghatározása (357). Ifj. Ilartal A. Indigókék előállítása (356). Az organikus vegyületek szintézise (357). Bence Gy. Fizikai chemiai vérvizsgálatok (469). Berinsky .1. Növénypathologiai szakfolyóirat és szőlőbetegségeket tárgyaló magyar munkák 643. Bíró II. A bihari barlangok faunájáról és két új vakbogárról (84). — Egészségügy a kőkorszakban 658. Boul'niár J. A hang sebességéről 239. — A levegő átlátszóságáról 292. Bozóky E. Az elektromos sugárzásokról 283. Hrég Gy. A mennydörgés oka 75. Huellbück G. Thermochemiai adatokat ismertető művek 310. Crva F. Hernyó praeparátumok (84). Csevicz J. Nyugvó pontok a mindenségben 403.— Az anyag elszóródása 1*166*. — J. Despaux A. Csiki E. Az Anophthalmus Birói nevű új bogárfajról (85). — A szongáriai cselőpók (Trochosa singoriensis) Magyarországon (84): 93. — Magyarországi Morphocarabusok (357). — A Stomoxys calcitrans L. legyen megkapaszkodó álskorpió 365. — Magyarországi és boszniai újbogarak (468). Csikós Gy. Nemezis a madárvilágban 530. Csopey L. A Saturnus holdjairól 234. — A világ fémbányászata 290. — Megemlékezés József főherczeg haláláról (rendkívüli választmányi ülés jegyzőkönyve) 425. — Az emberi test elektromos ellenállása és a lelki folyamatok 576. — Új háromszínű nyomás 579. — A viharágyúzásról 583. — Papirosból készült tejes edények 584. — Az időjárás fiziológiája 623. — A kvarczedények és a gyakorlat 641. — A Kimura-féle tünemény 642. — Az 1904-ben elhúnyt természettudósok nekrológja 762. — A Vénus keringésidejéről P46. — Az allotrop ezüst színe P47. — A tenger és róla való ismeretünk 1*124. — Az úszás élettanából 1*134. — A szelén elektromos vezetése és a fény P144. — A rádium élettartama P189. — Az atom abszolút súlya P190. •—• Kávémag koffein nélkül P191. — A magvak ellenállása a nagy hideg iránt P192. Ifj. Csopey L. A világító növényekről 138*. — A sejtek kétmagvúsága P188. — Az emésztés élettanához P190. Dulmily Irén. A hering életéből 160. — A vakondok vára 233*.— Rádium-sugárzás hatása a gyémántra 350.— A szruettelepek tanulságos volta 350. — Fecskendező levelek 578. — Pókölő darazsak 633. — A lombhullás élettani jelentősége 693. D.Milinaily Z. A megöregedésről (népszerű természettudományi estély) (779). Despaux A. A gravitáczió és kohézió okáról (Csemez J.) 1932. Donath Gy. A dholin egy új reakcziója (469), 1