Természettudományi Közlöny 1905 (37. évfolyam, 425-436. füzet)

1905-08-10 / 432. füzet

530 levélszekrény, csak azért, mert nem tudunk rá magyará­zatot , inkább kötelességünk adatok és ész­leletek gyűjtésével megfejtésére törekednünk. PAPP DEZSŐ: (29.) Nemezis a madárvilágban. Szege­den, a Petőfi Sándor sugárút 82. számú emeletes háza utczai részének eresze alatt levő fecskefészket tavaszszal egy verébpár foglalta el, s nemsokára 3—4 sárgacsőrű verébfióka is ki-kidugta a fejét, hogy köze­lebb érjék a szülőket, melyek a kicsinyek­nek egyre-másra hordták az ízes falatokat. Egyszer a fészeknek megbontott, talán kikop­tatott nyílásában valami erősebb szálféle (mint később kiderült, kenderfonal) az anyaveréb nyakára hurkolódott, mikor a fészekből ki­felé tartott, s a szó teljes értelmében fel­akasztva, függve maradt egy arasznyira a fészek alatt. Ez szombati napon alkonytájt (június 17-ikén) történt. Sehonnan sem lévén a fészek a ház­beliek részéről könnyen megközelíthető, más­nap, vasárnap, egész napon át ott vergődött élet-halál között, felakasztva a veréb, meg­megkapaszkodva lábaival a falba. Párja, a hím, ott csipogott tehetetlenül, kétségbeesve mellette, a párkányon , a fiókák pedig a fészek nyitásából lesték nagy szorongva a következendőket. A következő nap reggelén az anya­veréb már élettelenül lógott ott, kivégezve (73.) Közlöm egy üvegház rajzát, és kérem, legyenek szívesek átvizsgálni, nincs-e tervemnek valami gyökeres hibája. Koksz­szal fűtött töltő­kályhával szeretném fűteni , milyen méretű kályhára lenne szükség, hol lehetne legjobban beszerezni, vas-, vagy cserép­kályha volna-e alkalmasabb ? A tető­zetet úgy tervezem, hogy először jönne deszka-tető, azbeszt fedő­lemezzel borítva, s erre kerülne a vastag nádtető, jó lenne? vagy pedig elég lenne magában a vastag nádtető is ? GH. E. (74.) Mi annak az oka, hogy a külön­ben nyugodt lánggal égő mécses lángja, mielőtt kialudnék, jó darabig erősen libeg, közvetetten a kialvása előtt pedig néhány­szor magasra felcsap ? F. K. (75.) Barcson (Somogym.) egy évvel ezelőtt 8 m mély kutat ástak. Eleinte 80 cm víz volt benne, de a víz fokozatosan, s végre teljesen elapadt. A kút tisztítása köz­ben kerültek felszínre a csatolt­­képzőb­a­rablott fészek fonalszála által. A függő tetem mellett egész napon át ott csipogott párja, a hím, mely talán még ekkor is re­mélt. Utána való napon a házbeliek a veréb­tetemet egy póznával leverték. Még ez után is megjelent néhányszor siránkozva a hím a tragédia színhelyén. Az árvaságra jutott kicsinyek az első napon ott sírdogáltak a fal peremén, de­­ másnap már sehol sem voltak láthatók. CSIKÓS GYULA. (30.) Lázas halak. Dr. F­i­b­i­c­h a müncheni halászati kísérleti állomáson ala­pos vizsgálatokat végzett a halak hőmérsék­lete ügyében s úgy találta, hogy nem ritka eset, hogy egyes halak hőmérséklete 1—2 fokkal magasabb, mint a vízé, sőt, hogy esetleg valóságos lázuk is van. P. J. (31.) Biologiai állomás Grönlandban. A dán kormány Morten P. Porsild botanikus vezetése alatt Grönland nyugati partján, Godhavn helységben Disko szigete déli partján biologiai állomást szervez, mely 35000 koronába kerül s évenként 11000 korona van reá előirányozva. Czélja Grön­land növényzetének s biológiája minden ágának kutatása tudományos, és kivált gaz­dasági szempontból. Az állomás tudomá­nyos dolgozatok végzésére idegen tudósok­nak is rendelkezésekre fog állani. P. t. mények Az egyes darabok átlag tenyérnyi nagyságúak, többé-kevésbbé laposak, függő­l­eges irányban barázdáltak, s mindenikük egy, vagy több hegyes csúcsban végződik. A kút fenekén álló helyzetben, a csúcsukkal fölfelé fordultak elő, mintegy 30 cm vastag réteget alkotva. Kérem szíves felvilágosításukat az iránt, hogy e képződmények sajátságos alakját s keménységét mi okozza, mely természeti fo­lyamatnak köszönik keletkezésüket; továbbá, hogy jelenlétökből nem következik-e esetleg a kút vizének ártalmas volta ? N. H. (76.) Kérek választ a következő kér­désekre : 1. Hogyan lehetne a vért, illetőleg a hae­moglobint legkönnyebben és legolcsóbban bármikor eltávolítani, vagy kioldani ? 2. Az állati festékanyag (pigmentum), illetőleg melanin miben oldódik, és hogyan lehetne a szervezetből legkönnyebben eltá­volítani ? KÉRDÉSEK.

Next