Természet Világa, 1975 (106. évfolyam, 1-12. szám)
1975-05-01 / 5. szám
ken, a díszítés céljait is szolgáló kirakatokon kívül csak egy kis hírlapbolt és egy virágüzlet lesz itt. (Az üzemeltetéshez szükséges helyiségek: a szellőzőgépház, a csatornák átemelő szivattyúinak gépháza és a takarítók helyisége természetesen helyet kapnak.) Gyalogos aluljáró épül még a Kígyó utca torkolata és a Veres Pálné utca között, amely az előzővel szinte teljesen azonos alapterületű lesz. Ez már kettős szerepet tölt be :részben a gyalogosok külön szintű, keresztirányú közlekedését biztosítja, másrészt a benne elhelyezett üzletek miatt a belvárosi bevásárló területhez kapcsolódik. Ebben a „B” jelű aluljáróban lesz egy ajándékbolt, egy édességbolt, egy virágüzlet és egy BKV-bérletpénztár. A harmadik aluljáró, a Váci utca torkolatában megépülő „C” jelű kizárólag közlekedési célt szolgál, s az előzőknél kisebb, 260 m2 alapterületű lesz. A közúti aluljáró (az ábra „K” jelzésű része) a metró mozgólépcsőjének lejtaknája és az „A” jelű gyalogos aluljáró mellé simul. Forgalmilag a Kossuth Lajos utca és a Károlyi Mihály u. — Petőfi Sándor utca szintbeni kereszteződését szünteti meg oly módon, hogy a jelenleg is egyirányú Károlyi Mihály utca— Petőfi Sándor utca forgalmát, valamint az Erzsébet hídra balra elágazó forgalmat viszi a Kossuth Lajos utca alá. Ebben az aluljáróban a Károlyi Mihály utcai szakaszon 8,00 m (2X3,50 m forgalmi nyom + 2X0,5 m kerékvető), az elágazás után pedig 6,5 m (3,5 m forgalmi nyom + 2,0 m esetleges leállásra + 20,5 m kerékvető) a forgalom számára kialakított minimális szélesség. A tényleges alagútszélesség ennél nagyobb: az üzemi szempontból elengedhetetlen kezelőjárdák és az íves szakaszon — a balesetveszély csökkentése céljából szükséges — észlelési (rálátási) távolság növelése miatt. Mindent egybevetve: kereken 740 m2 a fedett aluljáró, amelyhez — a hossz-szelvénytől függően — 83, 63 és 76 m hosszú, vasbeton szerkezettel határolt rámpa csatlakozik (1700 m2 területen). Az építés technológiájának, a munkahézagok helyének megválasztásánál az elsősorban meghatározó szempont: a forgalom — bizonyos korlátozás melletti — fenntartása. Ez az építési munkát végzőktől fokozott lelkiismeretességet kíván és nem kismérvű többletnehézséget okoz. Az építés ideje alatt tehát nem csupán a közlekedésben részt vevő gyalogosok és autósok vállalnak áldozatot, hanem legalább ilyen mérvű a munkások, a szakmai vezetők felelősségvállalása is. Mivel a csomópont nagy kiterjedésű, mint említettük, nem egy nagy csarnokaluljáró épül, hanem három kicsi. Ezért az esztétikai előnyök közül eleve le kell mondani a nagyságból, az impozáns méretekből adódó térhatásról. A közművek elhelyezkedése és egyéb helyi adottságok viszont lehetővé tették, hogy a gyalogos aluljárók belméretét a minimálisan előírt értéknél mindenütt nagyobbra lehetett venni, így az „A” jelű aluljáró belső magassága 2,70 m, a „B” jelű aluljáróé 2,40—2,64 m között változik, míg a „C” jelű 2,50 m. — A közúti aluljáró belső magassága már nem ennyire kedvező. Itt csak 3,70 m magasságú űrszelvényt lehetett tervezni. (A nagyobb járműveket Budapest belső területéről viszont már korábban kitiltották!) A gyalogos aluljárók padlóburkolata kopásálló gránitlapokból készül, az oldalfalakat kerámialapok fedik majd, a mennyezet pedig világos színű műanyagvakolatot kap. Az aluljárókban levő üzlethelyiségek lehatárolása, a térhatás növelése, hangulatának változatossá tétele miatt üvegfallal, méghozzá az ott közlekedők érdekében biztonsági (SECURIT) üvegtáblákkal történik. Az egységes esztétikai megjelenés biztosítása végett — hasonlóan a többi Aluljárónál már jól bevált módszerhez — az üzletek berendezését is az építész-tervező készíti. Mivel az észak—déli metróvonal első szakaszának üzembe helyezése a Kálvin tér, a Felszabadulás tér és Deák tér körzetében szinte egyidejűleg teszi szükségessé az átépítést és rendezést, felülvizsgálták az egész Belváros forgalmi rendjét. Az érintett részen két különböző rendeltetésű terület különíthető el: a József Attila utca és Kossuth Lajos utca vonala közötti terület meghatározója alapvetően kereskedelmi, idegenforgalmi jellegű. Itt elsősorban a gyalogosok minél szabadabb és veszélymentes mozgását kell biztosítani. Ennek érdekében szaporítani kell a gyalogos bevásárlóutcák és üzletek számát, valamint passzázsrendszert kell létesíteni. Az átépítések után a gyalogosok rendelkezésére fog állni a Kígyó utca, a Haris köz és a Párizsi utca (a Váci utca és Petőfi Sándor utca közötti szakasza), a Kossuth Lajos utca vonalától délre a kiskörút vonaláig terjedő terület pedig alapvetően egyetemi és lakó jellegű. A Felszabadulás tér „csomóponti” területére a főforgalmi úthálózatból a K—Ny-i irányú (Erzsébet-híd — Szabadsajtó út — Felszabadulás tér — Kossuth Lajos utca) és az É—D-i egyirányúsított főútvonalpár észak felé irányuló szakasza (Kecskeméti utca—Károlyi Mihály utca — Petőfi A közlekedés fenntartására törekednek az építők A környező utcák lezárásával biztosítják a munkafeltételeket Épül a B-jelű aluljáró 208