Testnevelés, 1937. július-december (10. évfolyam, 7-12. szám)
1937-07-01 / 7-8. szám
518 Gedényi Mihály: előzve harmadik helyre tudott kerülni, Egyiptom készülő, új testnevelési szervezetének valóban mintájául szolgálhat. Chahine Ibrahim európai műveltségű férfi, talpig sportember. Nagy hozzáértéssel és nagy lelkesedéssel tanulmányozta több mint egy héten keresztül az Országos Testnevelési Tanács és ifj. Horthy Miklós, a Magyar Úszó Szövetség elnökének támogatása és irányítása mellett, a magyar testnevelés és sport minden részletét. Meglátogatott több elemi és középiskolát, végignézte fiú- és leánytanulók testnevelési óráit, megtekintette a nevezetesebb magyar sportlétesítményeket, tanulmányozta a helyszínen a magyar szövetségek szervezetét és munkáját. Megfigyelte a magyar tréningrendszereket és a versenyrendezési technikát a különféle sportágakban. Gondosan elmagyarázhatta magának a leventeszervezetek felépítését, az érvényben lévő testnevelésre vonatkozó jogszabályokat, az egyes minisztériumok és hatóságok illetékességét, stb. Egyiptomba való visszatérte után összegyűjtött európai tapasztalatait az egyiptomi kormány megbízásából könyvalakban is kiadta. Az 50 oldalas könyvecskét Tanácsunknak is megküldte s érdekes végigfutni ezeket a sorokat, amelyekben az egyiptomi sportember beszél az európai testnevelési rendszerekről, köztük egy fejezetben Magyarországról is. Egyiptom a békeszerződés után. Ez a címe a könyvnek, alcímében pedig az egyiptomi ifjúság nemzeti testnevelési programmjának irányelvei, olvashatjuk. Ha a könyvecskét átlapozzuk, igen érdekes az első megfigyelésünk : ennek a testneveléssel és sporttal foglalkozó könyvecskének alig a fele foglalkozik testneveléssel, míg a könyv nagyobbik része Egyiptom politikai történetét és mai politikai helyzetét ismerteti sokszor keserű, de végig őszinte hangon, kemény szavakkal. Chahine Ibrahim a testnevelés ügyét nem l’art pour l’art kezeli, hanem mint a nemzeti politika egyik szerves részét állítja be. Ezért van az, hogy mielőtt az általa összeállított tervezetet ismertetné, részletesen taglalja Egyiptom földrajzi fekvését, politikai helyzetét. Ebből a helyzetképből mind erősebb vonalakkal rajzolódik ki a vezető motívum : Egyiptom mai helyzetében saját erejére van utalva s nem igen számíthat idegen segítségre. Az egyiptomi szabadság kivívásához így csakis edzett ifjúság, a mainál testileg is felkészültebb nemzedék vezethet. A földrajzi helyzet leírásával kezdődik a könyv. Itt mindjárt felállítja a tételt, hogy Egyiptom számára csak két eset lehet: vagy ezer veszélyben szabadon, vagy rabszolgaként élni. Sok érdekes idézettel világítja meg Egyiptom igen nehéz helyzetét, de határozott irányt mutat, amikor az angol fennhatóság elhárítását és Egyiptom függetlenségének és szabadságának visszaállítását követeli. Nem álmodozó.