Testnevelés, 1940. augusztus-december (13. évfolyam, 8-12. szám)
1940-08-01 / 8. szám
604 Bakonyi Ferenc: és változatlan. Ennek a három fő követelménynek kell megfelelnie a sport ideájának. Ez azt jelenti, hogy mindenkire minden vonatkozásban, mindenkor érvényesnek kell lennie s hogy más, vele kapcsolatos igazságokkal össze nem ütközik. Sem önmagának, sem azoknak semmiben ellent nem mond. Hogy ilyen igazságot találjunk, más területen megállapított, már ismert igazságokat kell segítségül hívnunk. Ezeknek megfelelően kell megalkotnunk az ideánkat. 1. etika, 2. pszichológia, 3. fiziológia, 4. filozófia azok a területek, amelyeken célunknak megfelelő igazságokat találunk. 1. Amikor Aquinói Szent Tamás harcot indít a Szent Ágoston nyomán fellépő új platonizmus és az arab Averroes tévtanai ellen, azzal döbbenti meg a fellegekben járó ellenfeleit (akik a fellegek miatt sem önmagukat, sem tanaikat, de még a kezükben tartott nádtollat sem látták tisztán), hogy megmutatja nekik az ismeretszerzés egyetlen biztos forrását, az emberi érzékszerveket. Valóban, a megdöbbenés igen nagy volt : nagy égiháborút okozott a testi méreteiben is hatalmas aquinói Szent. Az ember testből és lélekből áll, jelenti ki egyszerűen s az új platonisták csodálkoznak, mit akar, hiszen ezt ők is tudják. De azt már nem, ami belőle közvetlenül következik és ezt még ma is kevesen értik : se test nem vagyunk, sem lélek, hanem mindkettő ember. Bármelyik hiányozzék is, emberi mivoltunk leglényegesebb eleme hiányzik vele s már nem vagyunk az, ami : test nélkül talán angyalok, de lélek nélkül biztosan állatok s egyesülvén a kettő : emberek. Az etika problémái is e kettősség miatt kerültek felszínre s ez adja meg a lehetőséget a sportnak, hogy bekapcsolódhassék a problémák megoldásába. Az etika számos értékmeghatározásai közül azt kell elfogadnunk helyesnek, amely azt a cselekvést tartja értékesnek, melyben valamely igazság valósul meg. Nem lesz kevés az igazság, ha mindenki mindig értékes cselekvést akar véghezvinni? Nem. Az igazságok száma mindig végtelen mennyiségben fogja felülmúlni az értékes cselekvéseket. «Az igazság kutatása határtalan, mert az összes igazságokat sohasem ismerhetjük meg» (Pauler). A sport etikai igazságairól és problémáiról pedig még alig tudunk valamit. A pszichológia és fiziológia mai állása mellett nem is tudhatunk többet. Eddig e tudományok a testnek és léleknek csupán mechanikai összefüggésére derítettek fényt, a mélyebb és bonyolultabb lelki események önmagukban is és a testtel való vonatkozásukban is megmagyarázatlanul állanak. A kapcsolatot senki sem tagadja és nem is érti. Mindebből úgy látszik, mintha hiábavaló lenne a sport és az etika között kapcsolatot keresni. De nem. E tanulmány keretében ugyan nem célunk részletesen foglalkozni ezzel a kérdéssel, egyetlen eset bemutatásával azonban alá kell támasztani állításunkat, különben az és a belőle levont következtetés is alap nélkül látszik majd lebegni. Az erkölcsi cselekvésnek formai és tartalmi tényezői vannak.