Testnevelés, 1940. augusztus-december (13. évfolyam, 8-12. szám)

1940-08-01 / 8. szám

604 Bakonyi Ferenc: és változatlan. Ennek a három fő követelménynek kell megfelelnie a sport ideájának. Ez azt jelenti, hogy mindenkire minden vonatko­zásban, mindenkor érvényesnek kell lennie s hogy más, vele kapcso­latos igazságokkal össze nem ütközik. Sem önmagának, sem azoknak semmiben ellent nem mond. Hogy ilyen igazságot találjunk, más terü­leten megállapított, már ismert igazságokat kell segítségül hívnunk. Ezeknek megfelelően kell megalkotnunk az ideánkat. 1. etika, 2. pszi­chológia, 3. fiziológia, 4. filozófia azok a területek, amelyeken célunk­nak megfelelő igazságokat találunk. 1. Amikor Aquinói Szent Tamás harcot indít a Szent Ágoston nyomán fellépő új platonizmus és az arab Averroes tévtanai ellen, azzal döbbenti meg a fellegekben járó ellenfeleit (akik a fellegek miatt sem önmagukat, sem tanaikat, de még a kezükben tartott nádtollat sem látták tisztán), hogy megmutatja nekik az ismeretszerzés egyet­len biztos forrását, az emberi érzékszerveket. Valóban, a megdöbbe­nés igen nagy volt : nagy égiháborút okozott a testi méreteiben is hatalmas aquinói Szent. Az ember testből és lélekből áll, jelenti ki egyszerűen s az új platonisták csodálkoznak, mit akar, hiszen ezt ők is tudják. De azt már nem, ami belőle közvetlenül következik és ezt még ma is kevesen értik : se test nem vagyunk, sem lélek, hanem mindkettő­­ ember. Bármelyik hiányozzék is, emberi mivoltunk leg­lényegesebb eleme hiányzik vele s már nem vagyunk az, ami : test nélkül talán angyalok, de lélek nélkül biztosan állatok s egyesülvén a kettő : emberek. Az etika problémái is e kettősség miatt kerültek felszínre s ez adja meg a lehetőséget a sportnak, hogy bekapcsolód­­hassék a problémák megoldásába. Az etika számos értékmeghatáro­zásai közül azt kell elfogadnunk helyesnek, amely azt a cselekvést tartja értékesnek, melyben valamely igazság valósul meg. Nem lesz kevés az igazság, ha mindenki mindig értékes cselekvést akar véghez­vinni? Nem. Az igazságok száma mindig végtelen mennyiségben fogja felülmúlni az értékes cselekvéseket. «Az igazság kutatása határtalan, mert az összes igazságokat sohasem ismerhetjük meg» (Pauler). A sport etikai igazságairól és problémáiról pedig még alig tudunk valamit. A pszichológia és fiziológia mai állása mellett nem is tudhatunk töb­bet. Eddig e tudományok a testnek és léleknek csupán mechanikai összefüggésére derítettek fényt, a mélyebb és bonyolultabb lelki ese­mények önmagukban is és a testtel való vonatkozásukban is meg­magyarázatlanul állanak. A kapcsolatot senki sem tagadja és nem is érti. Mindebből úgy látszik, mintha hiábavaló lenne a sport és az etika között kapcsolatot keresni. De nem. E tanulmány keretében ugyan nem célunk részletesen foglalkozni ezzel a kérdéssel, egyetlen eset bemutatásával azonban alá kell támasztani állításunkat, külön­ben az és a belőle levont következtetés is alap nélkül látszik majd lebegni. Az erkölcsi cselekvésnek formai és tartalmi tényezői vannak.

Next