Textilmunkás, 1957 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1957-05-30 / 1. szám
A jólét alapja a termelés Nagyon sok szó esik most az üzemekben arról, hogy szervezzenek-e munkaversenyt és ha szerveznek, milyen módszereket alkalmazzanak. A kérdés nem egyszerű. Az ellenforradalom különösen nagy erővel támadta a szakszervezet termelést segítő — ezen belül — versenyszervező munkáját. Ennek a támadásnak következményeként alakult ki az a helytelen nézet, hogy a szakszervezetek ne foglalkozzanak a termeléssel, ez állami feladat csak érdekvédelemmel törődjenek. A SZOT X. teljes ülésén egyértelmű volt a megállapítás: a szakszervezetnek éppen azért kell foglalkoznia a termeléssel, mert az életviszonyok további javításának a termelés az alapja. Az egyszerű dolgozók előtt azonban ez nem ilyen világos. Többek még a munkaverseny gondolatát is elvetik. Ezt az ellenforradalmi támadás mellett az is okozza, hogy az elmúlt években sok rosszat tapasztaltak a munkaverseny szervezése, értékelése és jutalmazása körül. Ezek a hibák azonban nem a munkaversenyben voltak és vannak, hanem a dolgozók véleményét ritkán figyelembe vevő szervező munka következményei. A szocialista munkaverseny lényege: a dolgozók felismerik, hogy szocializmust építő hazánkban az egyéni érdek szorosan összefonódik az egész ország érdekével azzal harmonikus kölcsönhatásban van. Ez a felismerés a munka színvonalának emelésére ösztönzi őket. A munkaverseny elengedhetetlen eszköze és állandó módszere a szocializmus építésének. Emlékszünk arra, hogy 1948- ban és azt követő két-három esztendőben milyen őszinte lelkesedéssel vettek részt a dolgozók a munkaversenyben. Számukra, de az országnak is igen előnyös volt ez. A későbbiek során a kölcsönhatás eltorzult, a verseny eredménye közvetlen formában kevesebbet hozott az egyénnek, mint az országnak. Az őszinte lelkesedést lassan felváltotta a közöny, a kezdeményezést a felülről ráerőszakolt bürokratikus módszerek. Ezek nemegyszer igazságtalanságokhoz, túlzott munkaintenzitáshoz, egyesekfuttatásáéhoz, az üzemi öntevékenység és önállóság csorbításához vezettek. Most, amikor a verseny felelevenítéséről beszélünk az üzemekben, a munkások ezekre a hibákra hivatkoznak. Elmondják azt is hogy ők versenyszervezés nélkül is igyekeznek, mert többet akarnak keresni. Ez igaz, s a verseny egyik fő mozgató ereje ez. A másik fő mozgató erőről már volt szó. A dolgozók előtt állandóan igazolni kell az egyén és népgazdaság érdekeinek egyensúlyát. A mérleg ma a népgazdaság kárára ingott meg és ha nem hozzuk egyensúlyba, az az egyénre is káros lesz. Jelenleg az egész iparban az elmúlt évhez viszonyítva körülbelül 15—20 százalékkal kevesebb a termelékenység, magasabb az önköltség, ugyanakkor 20 százalékkal több bért fizetünk ki. Az eltérést sürgősen egyensúlyoznunk kell. Ezt meggyorsítja a szocialista munkaverseny. A helyes bérrendszer — mely egyformán ösztönöz mennyiségi és minőségi munkára — az alap a verseny megindulására. Ha ez valóban megvan, a verseny minden szervezés nélkül is élénk lesz. Az így folyó versenyt az egyéni érdek irányítja, de mert az egyéni érdekek különbözőek, ez az ösztönös verseny is különböző. A munkaverseny szervezésének az az előnye, hogy tudatossá teszi ezt a mozgást, a kívánt célok irányába fordítja, a feladatok gyorsabb megvalósítását eredményezi. Nagy gondot okoz az üzemekben, hogyan kezdjenek hozzá a versenyhez, milyen módszert alkalmazzanak. Ezideig ezzel nem kellett foglalkozniuk, mert legtöbbször felülről készen kapták a formákat. Most, hogy önállóak, nehezen fognak munkához, félszemmel még mindig felfelé figyelnek, hátha jön utasítás. Az igaz, határozat készül a szakma kiváló dolgozó kitüntetéssel és az élüzemmel kapcsolatosan, de ez az üzemi önállóságot nem csorbítja, csupán a kitüntetések rendjét kívánja egységesíteni. Vidéki üzemeinkben gyorsabban lábraálltak, s megindították a versenyt. A Pápai Textilgyárban az első negyedévben nagyon gyenge volt a minőség. Az üzemi szervek célul tűzték, hogy a második negyedév végére el kell érni az előző évi színvonalat. Elhatározásukat a dolgozókkal megbeszélték. 14 000 forintért tárgyi jutalmakat vásároltak, s a város kirakataiban helyezték el, amelyeket negyedév végén a legjobb minőséggel dolgozó szövők és művezetők kapnak meg. A minőség megjavításáért folyik a verseny január óta a Váci Kötöttárugyárban. Az év végi nyereségrészesedés függ a jó minőségtől. Ma már túlhaladták a szeptemberi színvonalat. A Pomázi Posztógyárban is a minőség megjavítására tűztek ki jutalmat április 4 alkalmából. Az eredményeket és a keresetet dekádonként ismertetik. A Szegedi Kenderfonóban a géphatásfok emelését tették a versenyfeltételek középpontjába. Az érdekesség az, hogy a versenymozgalom önkéntessége érdekében csak az vesz részt a versenyben és részesülhet a kitűzött versenyjutalmakban, aki ezt a szándékát külön bejelenti, azaz „nevez“. Az újabb és újabb jelentkezések nyomán vita indult arról, hogy jelentkezést már ne fogadjanak el. Mi a magunk részéről nem tartjuk helyesnek ezt a benevezéses versenyt. Az a véleményünk, hogy valamennyi dolgozónak joga van a kitűzött jutalmak elnyerésére, amennyiben erre eredményei méltóvá teszik, akár jelentkezett, akár nem. Arra is gondolni kell, hogy az öntudatos és kevésbé öntudatos munkás között a távolságot nem tovább mélyíteni, hanem megszüntetni kell. Márpedig ez a módszer az előbbihez vezet. Nem kívánjuk véleményünket ráerőszakolni az üzemre, ezért kíváncsian várjuk a további tapasztalatokat. Fontos még az is, hogy a dolgozókat minél nagyobb számban tegyük érdekeltté a versenyben. Jutalmazzuk a közepes és a gyengébb dolgozókat is, ha korábbi eredményeiket felülmúlják. Enélkül a verseny megint csak a legjobbak versenye lesz, ami újra a dolgozók különválasztásához, nem egy esetben szembeállításához vezet. Többen attól tartanak, hogy a verseny a munkaintenzitás fokozásához vezet. Szakszervezetünk elnökségének az a véleménye — és ezzel a Könynyűipari Minisztérium is egyetért — hogy a dolgozók leterhelését 66—70 százaléknak megfelelően kell megállapítani. Azokon a területeken, ahol a terhelés ez alatt van, ott munkaverseny nélkül is erre a szintre kell emelni. Ahol pedig eléri, ott a munkaverseny nem vezethet az intenzitás egészségtelen növeléséhez. Az ilyen tendenciát, ha felmerülne, mindannyiunknak vissza kell utasítanunk. Versenyszervező munkánkban azt kell szem előtt tartani, hogy a jólét alapja a termelés. Üzemi szerveink álljanak a versenyszervező munka élére, sok éves tapasztalatuk segítséget ad ahhoz, hogy a mozgalom üzemükben valóban egyesítse az egyéni érdeket a közösségével. Lényi Ferenc A következő három hónapban 5,5 millió méter selyem készül Selyemszövő-gyárainkban hétről hétre fokozódik a termelés, de a szokásos mennyiséget csak a harmadik negyedévben haladják túl. Ebben az évben a tavalyinál egymillió méterrel több selymet gyártanak. A mostani tervidőszakban négy és félmillió méter, a következő három hónapban pedig 5,5 millió méter selyem készül. Exportra kevesebb selyemszövetet adnak és ezáltal is nagyobb mennyiség kerül üzleteinkbe. .1 literi rés mantgos tAadóakcióról Május első napjaiban — az előző évekhez hasonlóan — ismét megkezdődött a dolgozók kedvezményes tüzelőakciója. A textilipar dolgozóinak mintegy 25%-a részesül ebben. Üzemi bizottságaink segítsék, hogy a legjobban rászoruló dolgozók részesüljenek a kedvezményben. A 400.0 Ft értékű utalványt 10 mázsa háztartási, vidéken 10 mázsa egyedi szénre és 2 mázsa tűzifára lehet beváltani. A levonás az üzemi pénztárakon keresztül 6 hónapon át történik, a tüzelő leszállításának időpontjával egyidőben. Nyugdíjasokkal foglalkozó bizottság alakult Megalakult szakszervezetünkben a nyugdíjasokkal foglalkozó bizottság. Szép feladatot vállalt, foglalkozni kíván a nyugdíjban levő és a továbbiakban nyugdíjba menő szaktársak mindennemű problémájával. Az érdekvédelmi feladatokon kívül gondoskodni kíván szórakoztatásukról oly módon, hogy az üzemi kultúrotthonokban részükre műsoros rendezvényeket szervez. A bizottság minden héten csütörtökön 10—12 óráig szakszervezetünk központjában (Budapest, VI., Rippl Rónai u. 2.) inspekciót tart. Céljuk több minőségű áru A Nagylaki Kenderfonó dolgozói és vezetői hathónapos munkaversenyt kezdeményeztek. Elhatározták, hogy a verseny tartama alatt a termelékenységet, az egy főre eső napi termelési értéket az 1956. évhez viszonyítva 5 százalékkal emelik. Gyártmányaik minőségét a múlt évihez képest 2,6 százalékkal növelik. Vállalják, hogy november 7-ig két olyan termelőgépet helyeznek üzembe, melyek segítségével éves termelési szintjüket 300 000 forinttal emelik. Fél év alatt 18 hasznos újítás A Középdunántúli Napló írja: „A mély örvényből, a tompultságból lassan, de biztosan bontakoznak ki az üzemek. Fontossági sorrendben kerülnek napirendre a megoldásra váró feladatok. Az újítási élet legelőbb a Pápai Textilgyárban bontakozott ki. Novemberben, decemberben és az ezt követő időszakban 18 újítást fogadtak el és alkalmazzák. Különösen nagyjelentőségű Döbrentei József és Barksai Xavér elgondolása, mellyel egy év alatt 300 ezer forintot takarítanak meg.“ Több lesz az elsőosztályú fonal A Szegedi Textilműveikben Bodó Zoltán főtechnológus tervei alapján átalakították a nyújtógépeket. Az átalakítás következtében az elemi szálak rendezése egyenletesen történik, s ezzel egyenletesebb lesz maga a fonal is, így javul a fonal minősége. A minőség javulásához hozzájárul még, hogy a tisztítógépeken a hengeres etetők helyett úgynevezett vályús etetőket alkalmaznak. A technológiai fegyelem betartása, a fonónők becsületes munkája, a nyújtógépek átalakítása a műszaki színvonal javítása következtében az elsőosztályú fonal részaránya megközelíti a 70 százalékot Köszönjük a segítséget A munkásság nemzetközi összefogásának adták ismételten tanújelét a világ minden táján a dolgozók százezrei, akik a rossz emlékű októberi ellenforradalom után segítséggel siettek a magyar munkássághoz, hogy erkölcsi támogatással és összegyűjtött pénzükből vásárolt adományaikkal enyhítsék a bennünket ért súlyos veszteségeket. Köszönjük a segítséget, s azt, hogy megmutatták az egész világnak: milyen erőt jelent a népek barátsága, a proletár internacionalizmus. Megmutatták, hogy a magyar nép ügye, de bármely más országé sem lehet elszigetelt a világ többi népeitől. Még alig ültek el az ellenforradalmi események hullámai, a fegyverek zaja, az öldöklés, még nehezen eszmélt a dolgozók többsége a politikai és az ideológiai zűrzavarból, mikor a szervezett munkásság a Szakszervezeti Világszövetségen és egyéb szervezeteken keresztül már megmozdult segítségünkre. Kifejezésre juttatták, hogy tisztán látják, ami Magyarországon október 23 után történt, ellenforradalom, amelyet a letűnt világ nagybirtokosai, tőkései és főpapok készítettek elő a munkáshatalom megdöntése, saját uralmuk viszszaállítása céljából. Barátaink, a szocialista országok, a Szovjetunióval az élen, a munkások százezrei a kapitalista országokban segítettek az eszmei zűrzavar eloszlatásában, a tisztánlátás megteremtésében, de segítettek anyagi káraink mérséklésében is. Már 1956 decemberében megindult a segélyakció (gyógyszer-, élelmiszer-, ruhanemű-szállítmányok), melynek keretében országunk több mint 3 milliárd forint értékben kapott támogatást. Az élelmiszer- és ruhaszállítmányok a SZOT-on, illetve az egyes szakszervezeteken keresztül kerültek az üzemek dolgozóihoz. Szakszervezetünk a különböző küldeményekből közel 2 millió forint értékben részesült, s ezt főként budapesti üzemeink dolgozói között osztottuk szét, hiszen az ellenforradalmi harcok során Budapest lakói szenvedték a legtöbb anyagi kárt. Dolgozóink őszinte hálával fogadták az adományokat. Sok mindent kaptunk a Szovjetunióból, az NDK-ból, Bulgáriából, az osztrák szervezett dolgozóktól.A francia dolgozók küldeményéből szakszervezetünkhöz tartozó üzemek már nem részesülhettek. Ennek oka az volt, hogy a francia kormány időközben betiltotta azokat a szállítmányokat, melyeket a francia munkások számunkra gyűjtöttek. A 4 vagon különféle értékes ruhaneműből és élelmiszerből így csak 3 vagonnal küldhették el. Visszaemlékezve, különösen az elmúlt év decemberében érkezett első küldeményekre, melyek a Szovjetunióból jöttek, újra és újra a hála és meghatódottság érzése hat át bennünket. Ezek a szállítmányok karácsonyra érkeztek és elsősorban a gyermekeknek okoztak nagy örömet. Október végén, de november 4-e után sem mertünk még arra gondolni, hogy a karácsonyt gyermekeinkkel együtt már egy jobb jövő boldog reményében tölthetjük el. Hogy mégis így történt, ezért örök hálával tartozunk a szovjet népnek, legjobb barátainknak, kik immár másodszor szabadítottak fel bennünket, sok szovjet katona és hős életét áldozta a mi szabadságunkért. Azóta már több mint fél év telt el. Újra dolgozunk, termelünk, s termelési eredményeink minden területen megközelítik már az október előtti szintet. A baráti népi demokratikus államokból, de a kapitalista országok szervezett dolgozóitól is még mindig érkeznek az újabb különféle adományok. Ezért hálával tartozunk nekik, valljuk be azonban, hogy most már kissé szégyenkezve vesszük ezeket az adományokat. Úgy érezzük, azt kell tennünk és mondanunk, köszönjük barátaink, de mi már a saját lábunkon akarunk megállni. Hisszük, hogy becsületes szívvel és szorgalmas munkával ez mihamarabb sikerül is. Forgách Béláné Pomázon Május 21-én a Pomázi Posztógyárba meghívtak szakszervezeti aktívaülésre. Negyven aktíva beszélte meg a szakszervezet és a munkástanács egymáshoz való viszonyát és a termelés, munkaversennyel kapcsolatos feladatokat. A munkástanácsot annak idején nem demokratikusan választották meg, nem tagadták el a szakszervezet segítségét a választásnál, az üzemi bizottságot megszüntették, melynek következtében az egész szakszervezeti hálózat üzemen belül csaknem egészében megbénult. Most lemondott a munkástanács. Ezzel egyetértenek az aktívak, úgy gondolják, helyette termelési bizottságot hoznak létre, hiszen a termeléssel foglalkozni kell. Nagyon lelkesen beszéltek arról, hogy a munkaverseny célkitűzése a gazdaságos termelés legyen. Indítsanak versenyt, azért, hogy év végén legyen nyereség és ebből a dolgozók munkájuk arányában részesedjenek. Raskovics Péter bizalmi felszólalásában elmondotta, hogy a munkástanácsnak voltak nagyon becsületes tagjai és helyes, ha azokat bevonjuk a termelési bizottságba, illetve szakszervezeti munkába, ő is munkástanács tag volt és jelenleg mint szakszervezeti bizalmi dolgozik. Rajkovics elvtárs javasolta, hogy az üzemrészekben írják ki: milyen nyereséget kell befizetni, mennyit kapnak abból vissza és egy-egy dolgozónak mit kell teljesíteni mennyiségileg és minőségileg ahhoz, hogy legyen év végére nyereségrészesedés. Többen szóvá tették, hogy nagyobb gondot fordítsanak a minőség megjavítására, mivel ezen a téren még sok a tennivaló. A kivarró üzemrész bizalmija elmondta, hogy párosversenyt szerveztek és hat pár dolgozó hívta ki egymást versenyre, ennek rendszeres értékelését kérte. Ezen az értekezleten a Pomázi Posztógyár aktívái bebizonyították, hogy élnek törvényadta jogukkal, beleszólnak a termelésbe, véleményük van arról. Szakszervezeti feladatnak is tekintik, hogy a vállalat gazdaságosabban termeljen. Igen sok jó javaslat hangzott el. Meg kell mondani őszintén, hogy erre a tanácskozásra nagyon fáradtan indultam el és érkeztem az üzembe, de az egész aktívaértekezlet olyan lelkes hangulatban folyt le, hogy én magam is felfrissülve, megerősödve jöttem el az értekezletről. Kovács Józsefné Külpolitikai kérdésekre válaszolunk Mi a NATO? (North Atlantic Treaty Organisation , az Északatlanti Szerződés Szervezete, vagy általánosan Atlanti Szerződés). Ez a kapitalista világ legfontosabb katonai szervezete. Tagjai: az Egyesült Államok, Kanada, Izland, Nagybritannia, Írország, Norvégia, Dánia, Franciaország, a Benelux-államok, Olaszország és Portugália. Ezekhez az alapító szerződést aláíró országokhoz később csatlakozott Németország, Görögország és Törökország. A szerződés békés célokat is tűzött maga elé, főleg a gazdaság, együttműködés terén, ez azonban csak írott malaszt maradt. Ma fő tevékenysége agresszív katonai tömb szervezése. Mit jelent „Benelux“? Három ország kezdőbetűiből öszszeállított rövidítés: Belgium, Hollandia (Nederlanden) és Luxemburg. Ezen három kapitalista ország a második világháború után különleges gazdasági szervezetet alakított, mely lényegében a három ország vámhatárainak megszüntetésén, valamint a gazdasági együttműködésen alapul,re, hogy más államokon uralkodjanak. Az amerikai imperalisták azonban a nemzetközi szervezet működését egyre inkább olyan irányba terelték, amely homlokegyenest ellentétes az alapokmány határozataival. Fokozatosan a háború eszközévé, az új világháború kirobbantásának eszközévé válik. Erre azért van lehetősége, mert a tagállamok többsége kapitalista ország, melyek képviselői az Amerikai Egyesült Államok agreszszív javaslatait szavazataikkal támogatják. Ezen országok többsége Amerikától gazdaságilag és politikailag függő viszonyban van. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok (melyeket felvettek) küldöttsége az ENSZ közgyűlésén és bizottságaiban állandóan és következetesen harcot vív azért, hogy az ENSZ viszszatérjen alapokmányában lefektetett eredeti hivatásához. Az ENSZ közgyűlése évente egyszer tart ülésszakot. Mi az ENSZ? Az Egyesült Nemzetek Szervezete, mely 1954. június 26-án alakult meg a san franciscoi nemzetközi konferencián. Az ENSZ székhelye New Yorkban, az Amerikai Egyesült Államokban van. Az ENSZ hat fő szerve, a közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a gazdasági és szociális tanács, a titkárság és a nemzetközi bíróság. Létrejöttekor alapokmányaiban azt a célt tűzte maga elé, hogy megóvja a békét, fenntartja a nemzetközi biztonságot. Az államok egyenjogúságának elvére támaszkodik és nem arra az elv Könyvtári hírek A közelmúltban megalakult a Szakszervezet Központi Módszertani Könyvtára. Hivatása: segítséget nyújtani az üzemi könyvtáraknak, hogy azok minél jobban kielégítsék az olvasók igényeit, s mindenki megtalálja az érdeklődési körének megfelelő könyveket. Megkedveltessék a kezdő olvasókkal az irodalmat, gyarapítsák műveltségüket. Kérjük lapunk olvasóit, írják meg véleményüket üzemük könyvtáráról. Milyen elgondolásaik, javaslataik vannak az üzemi könyvtármunka megjavításához,