Theologiai Szemle, 1999 (42. új évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - HÍREK - Az Ökumenikus Tanulmányi Központ tanulmány-füzet ajánlatai - A Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság és a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület közös felhívása
Az Európai Egyházak Konferenciájának és az Egyház és Társadalom Európai Bizottságának teljes integrációs folyamata Az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) Központi Bizottságának és az Egyház és Társadalom Európai Bizottsága (ETEB) Nagygyűlésének 1998. szeptember 12- én, a belgiumi Vaalbeekben tartott történelmi közös ülésén túlnyomó többséggel egyeztek meg abban, hogy egyesült erővel hozzák létre az EEK új Egyház és Társadalom Bizottságát. Ez a határozat egy olyan integrációs folyamatot fejez be, amely 1999. január 1-jén válik teljesen érvényessé. Az EEK genfi székhelyű európai regionális ökumenikus szervezet, 1999-ben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. 125 tagegyháza van az anglikán, ortodox és protestáns hagyományúak közül, valamint 25 társult ökumenikus szervezete. Az Egyház és Társadalom Európai Ökumenikus Bizottsága 1973-ban alakult meg, hivatalai Brüsszelben és Strasbourgban vannak. Tagsága főként a nyugat-európai egyházak nemzeti tanácsaiból áll, de az utóbbi években kiterjesztette tagsági körét a közép-európai országokra is. Ez a szavazás egy hatéves periódus eredménye, miközben a brüsszeli, genfi és strasbourgi stábok összeszoktak és kialakították a következő időszak munkaprogramját. Az új Egyház és Társadalom Bizottság legfőbb feladata az európai egyházak képviselete lesz az Európai Unió, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Egyesült Nemzetek nemzetközi intézményei előtt. Az új Egyház és Társadalom Bizottságnak a közös ülésen elfogadott munkaprogramja biztosítja, hogy az egyházak álláspontja széles körben ismertté váljék és egyházi akciókat lehessen végezni olyan területeken, mint az erópai integráció, általános biztonság, gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kérdések, emberi jogok, vallásszabadság, a nők helyzete a társadalomban, továbbá nemzetiségi, vallási kérdések és konflitusok. Az együttes ülést megelőzte az EEK Központi Bizottságának évi ülése (1998. szeptember 8-13.). Ezen az ülésen, az EEK-nak 1997-ben, Grazban tartott tizenegyedik nagygyűlésén történt megválasztása óta a második ilyen ülésen, jóváhagytak egy 10 pontos programot az Egyházak Párbeszédének Bizottsága legsürgősebb tennivalóiról és projektumairól. Szerepel ebben a programban a kisebbségi és többségi egyházak viszonyának rendezése, az európai egyházak között folyó teológiai párbeszéd kiértékelése, valamint a közös missziós munka folytatása. Az 1998. és 1999. évi pénzalap lehetséges nagy deficitjére tekintettel a Központi Bizottság bizonyos csökkentéseket hagyott jóvá a programokban és a stábok létszámában. Ezeket a következő hat hónap során kell kidolgozni, s közben meg kell vizsgálni a munka végzésének azokat az új módozatait, amelyeket az 1997. évi nagygyűlés ajánlott. Egyúttal megerősítette a Központi Bizottság azt a jövőbeli elkötelezettségét is, hogy szorgalmazza az elektromos kommunikáció lehetőségeinek kibővítését, különös tekintettel a brüsszeli, genfi és strasbourgi három iroda közötti érintkezés megkönnyítésének szükségére. Elfogadta a Központi Bizottság az EEK és az ETEB 2,6 milliós svájci frank összegű közös költségvetését 1999-re, valamint a három központban a stábok létszámának megállapítását 17 főben. A Központi Bizottság két új egyházat vett fel a tagjai közé: a Horvátországi Isten Egyházát és a Lichtensteini Evangéliumi Egyházat. Elfogadott két új társult szervezetet is: az Európai Baptista Szövetséget és az Ír Egyházak Tanácsát. Ez utóbbi szervezet, amely az ETEB-nek tagja volt, az EEK és az ETEB integrációja következtében került a társult szervezetek közé. Abban is megállapodott a Központi Bizottság, hogy 40 éves fennállásának megünneplését 1999 szeptemberében, a szervezet megalakulásának helyén, a dániai Nyborgban tartja meg. (Fordította: Fükő Dezső) Ökumenikus Tanulmányi Központ az alábbi még kapható tanulmányi kötetét ajánlja: 1. „II. János Pál pápa magyarországi látogatása Ára: 40.- Ft 2. Zsidóság és keresztyénség kérdését tárgyalja a „Zsinagóga és egyház" elnevezésű kiadvány. Ára: 40.- Ft. 3. A protestáns egyházak, a kis egyházak és a szekták meghatározásával foglalkozik a „Senki titeket meg ne tévesszen ” c. tanulmány. Ára 60.- Ft. 4. A szekta-kérdésben több írást is közzé tettek a „Minden vallás egyház?" tudományos kötetben. Ára: 250.- Ft. 5. A családról és házasságról is készült füzet: A család: ökumenikus feladat. Ára: 70.- Ft. 6. A tömegtájékoztatási eszközökről ad időszerű ismertetést a „Média és etika" c. kiadvány. Ára: 85.- Ft. 7. A nagy évfordulóra, Jézus Krisztus születése óta eltelt kétezer évre emlékeztet a „ Világvége vagy jubileum?” Ára: 75.-Ft. 8. Arra az izgalmas kérdésre ad világos, keresztyén választ ez a kiadvány, hogy mi a közös és mi az eltérő a három nagy világvallás: a zsidóság, a keresztyénség és az iszlám között? Ezt vizsgálja az 1997- ben megjelent értekezés. Ára: 95.- Ft. 9. „A vallásszabadság a mai demokráciákban” címet viseli az a könyvecske, amely megjelent ez évben, németül és angolul is. Ára: 180.- Ft. 10. A rendszerváltozás okairól, következményeiről és a piacgazdaságról, valamint az érvényes evangéliumi értékekről szóló tanulmány Ára: 70.- Ft. 63