Theologiai Szemle, 2017 (60. új évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 1. szám - TANÍTS MINKET, URUNK! - Hella Ferenc: Ifjúsági szervezetek a Csurgói Református Gimnáziumban

b) Taglétszám Hogyan változott a vizsgált szervezet taglétszáma, az évek során? Előidézett-e változásokat a társadalmi környezet­ben történt változás? 1. Ifjúsági szervezetek bemutatása 1.1. Csokonai Önképzőkör A Baksay Sándor által 1847-ben megszervezett önképzőkör „a hazai nyelv ápolására, verses és pró­zai munkák írása és szavalása útján”,­ később felvette a Csokonai kör nevet. A kör tagjai az V-VIII. osztály tanulói voltak. Az elnöki tisztséget tanár, a főjegyzői, jegyzői, pénztárosi, könyvtárosi, lapfelügyelői tisztsége­ket és a bíráló bizottsági tisztségeket diákok töltötték be. A Csokonai Kör tevékenységét díszgyűléseken, illetve rendes gyűléseken gyakorolta. Az úgynevezett díszgyűléseken tartották meg a nem­zeti ünnepeket, október 6-át és március 15-ét. Egy-egy díszgyűlés alkalmával emlékeztek meg a magyar nemzet jeles személyiségeinek életével kapcsolatos eseményekről is. Például: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel halálának 100. évfordulójáról; Tompa Mihály, Madách Imre, Jókai Mór és Baksay Sándor születésének 100. évfordulójáról. Tartottak emléküléseket Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Körösi Csom­a Sándor, II. Rákóczi Ferenc és Baksay Sándor tiszteletére. Az 1940-es évek­ben gróf Széchenyi István születésének 150. évforduló­jára, gróf Tisza István emlékének, valamint Szabó Dezső és Ady Endre világszemléletének az ismertetésére és megértésére is szerveztek üléseket. Az úgynevezett rendes gyűléseken prózai szövegek és verses szavalatok hangzottak el, melyet a bíráló bizottság tagjai értékeltek. A felolvasásokon természettudományi értekezéseket, műfordításokat, irodalmi értekezéseket és útleírásokat hallgathattak a jelenlévők. A társadalmi ne­hézségek megindították az ifjúságot is. Gyűjtéseket szer­veztek az ifjúság körében a vak katonák segélyezésére,­ jótékonysági esteket szerveztek az ifjúság javára.­ A 1920-as években az összejövetelek színesebbé vál­tak. Tartottak szabad és rögtönzött előadásokat. Külön alkalmon foglalkoztak Erdéllyel, illetve az erdélyi iroda­lommal.­ A technika eszközei sem mentek el nyomtalanul az önképzőkör mellett. Az ifjúság érdeklődése egyre inkább a gyakorlati dolgokra terelődött. 1928-tól általánossá vált a vetítéssel egybekötött előadás. A kor csodája, a rádió is felkeltette a kör tagjainak az érdeklődését, és gondolatban már meg is alakult a körön belül a rádió szakosztály.­ Az előadásokat diákok tartották: a mozgóképről, a bakteriológia fejlődéséről, a repülésről, az optikai csa­lódásról, a technika fejlődéséről, a kémia alapjairól, a fényképezőgépről, a léghajózásról, a motor nélküli repülésről. Megalakították az Aero-Club-ot, ahol a tagok repülőmodellek készítésével foglalkoztak. Az 1940-es évekre az önképzőkörnek már négy szak­osztálya volt: a) Az irodalmi szakosztály, mely a kör korábbi tevé­kenységét gyakorolta. b) A történelem, föld-, és néprajzi szakosztály, mely­nek célja, hogy e három ismeretkörben mélyítsék az ilyen irányú tudásukat.­ c) Classica-philológiai szakosztály. d) Természettudományi szakosztály, melynek célja az volt, „hogy mindenki a saját érdeklődésének megfelelő irányban képezhesse önmagát, gyarapít­­hassa ismereteit. Ezért a szakosztály keretén belül, a tagok kívánsága szerint három különböző irányú csoport alakult, az Aero-, Rádió- és Fotó­­kör. ”­ A három csoport közül a legeredményesebb mun­kát az Aerokör végezte. Az 1943/1944-es tanévben a modellezőversenyen nagyon szép eredményt tudtak felmutatni. „Szüle János VII. osztályos tanuló CF 17-es modellje kedvező áramba kerülve 1 óra 53 perc 10 má­sodperc múltán nagy magasságban eltűnt és körülbelül 2 óra 10 perces repülés után Nagymarton (megj. kb. 4 km) községtől északra simán földre szállt. Ezzel a modell az oroszok világrekordját, mely 1 óra 43 perc 20 másodperc volt, megdöntötte. ”10 Nagyon lényeges tevékenysége volt (különösen az 1943/1944-es tanévben) a Csokonai Körnek a kollégiumi kiszállások tervezése, szervezése és a műsorok elkészíté­se. A kör tagjai a református többségű falvakban „szín­vonalas műsor keretében adtak számot előadásokban, be­szédekben, kardalokban, szavalatokban arról a hitről és felelősségérzetről, mely ifjaink lelkét a magyar nép és falu jövője iránt betölti. E kiszállások eredménye nem csak az volt, hogy a kollégium kapcsolatot teremtett természetes életterével, hanem az is, hogy e kapcsolat révén ifjaink eddig inkább irodalmi síkban mutatkozó érdeklődése a népiség kérdései irányában gyakorlati tapasztalatokkal erősödött és a közvetlenség erejével színeződött. E mellett természetesen bőségesen kifejezésre jutott a kiszállások kapcsán a hitvallásos elem, s tettekben mutatkozott meg ifjúságunk helyes életszemlélete és korszerű világnézeti tájékozottsága, s bontakozott ki az új értelmiségi réteg helyes értelemben vett kultúra-átközvetítő szerepe. ”11 A Csokonai Önképzőkör tanévről tanévre folytatta tevékenyégét. A rendes és díszgyűlések számát illetően nagy az eltérés. Érdekesség azonban, hogy az I. világ­háború éveiben, rendes gyűlésekről az évkönyvekben nincs említés, ezzel szemben a díszgyűléseket ezekben az években is megtartották. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti ünnepeket még ezekben a nehéz időszakokban sem hagy­ták el. Megfigyelhető az is, hogy mind a díszgyűlések (8), mind a rendes gyűlések (15) száma 1932/1933-as tanév­ben a legmagasabb. A diagramból az is látható, hogy az I. világháborúval ellentétben a II. világháború, mintha nem nyomta volna rá a bélyegét olyannyira a gimnázium életére, vagy pedig már erősebbek voltak lelkileg, és a nehézségek ellenére a munkakedv nem lankadt.

Next