Theologiai Szemle, 2017 (60. új évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1. szám - TANÍTS MINKET, URUNK! - Hella Ferenc: Ifjúsági szervezetek a Csurgói Református Gimnáziumban
b) Taglétszám Hogyan változott a vizsgált szervezet taglétszáma, az évek során? Előidézett-e változásokat a társadalmi környezetben történt változás? 1. Ifjúsági szervezetek bemutatása 1.1. Csokonai Önképzőkör A Baksay Sándor által 1847-ben megszervezett önképzőkör „a hazai nyelv ápolására, verses és prózai munkák írása és szavalása útján”, később felvette a Csokonai kör nevet. A kör tagjai az V-VIII. osztály tanulói voltak. Az elnöki tisztséget tanár, a főjegyzői, jegyzői, pénztárosi, könyvtárosi, lapfelügyelői tisztségeket és a bíráló bizottsági tisztségeket diákok töltötték be. A Csokonai Kör tevékenységét díszgyűléseken, illetve rendes gyűléseken gyakorolta. Az úgynevezett díszgyűléseken tartották meg a nemzeti ünnepeket, október 6-át és március 15-ét. Egy-egy díszgyűlés alkalmával emlékeztek meg a magyar nemzet jeles személyiségeinek életével kapcsolatos eseményekről is. Például: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel halálának 100. évfordulójáról; Tompa Mihály, Madách Imre, Jókai Mór és Baksay Sándor születésének 100. évfordulójáról. Tartottak emléküléseket Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Körösi Csoma Sándor, II. Rákóczi Ferenc és Baksay Sándor tiszteletére. Az 1940-es években gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulójára, gróf Tisza István emlékének, valamint Szabó Dezső és Ady Endre világszemléletének az ismertetésére és megértésére is szerveztek üléseket. Az úgynevezett rendes gyűléseken prózai szövegek és verses szavalatok hangzottak el, melyet a bíráló bizottság tagjai értékeltek. A felolvasásokon természettudományi értekezéseket, műfordításokat, irodalmi értekezéseket és útleírásokat hallgathattak a jelenlévők. A társadalmi nehézségek megindították az ifjúságot is. Gyűjtéseket szerveztek az ifjúság körében a vak katonák segélyezésére, jótékonysági esteket szerveztek az ifjúság javára. A 1920-as években az összejövetelek színesebbé váltak. Tartottak szabad és rögtönzött előadásokat. Külön alkalmon foglalkoztak Erdéllyel, illetve az erdélyi irodalommal. A technika eszközei sem mentek el nyomtalanul az önképzőkör mellett. Az ifjúság érdeklődése egyre inkább a gyakorlati dolgokra terelődött. 1928-tól általánossá vált a vetítéssel egybekötött előadás. A kor csodája, a rádió is felkeltette a kör tagjainak az érdeklődését, és gondolatban már meg is alakult a körön belül a rádió szakosztály. Az előadásokat diákok tartották: a mozgóképről, a bakteriológia fejlődéséről, a repülésről, az optikai csalódásról, a technika fejlődéséről, a kémia alapjairól, a fényképezőgépről, a léghajózásról, a motor nélküli repülésről. Megalakították az Aero-Club-ot, ahol a tagok repülőmodellek készítésével foglalkoztak. Az 1940-es évekre az önképzőkörnek már négy szakosztálya volt: a) Az irodalmi szakosztály, mely a kör korábbi tevékenységét gyakorolta. b) A történelem, föld-, és néprajzi szakosztály, melynek célja, hogy e három ismeretkörben mélyítsék az ilyen irányú tudásukat. c) Classica-philológiai szakosztály. d) Természettudományi szakosztály, melynek célja az volt, „hogy mindenki a saját érdeklődésének megfelelő irányban képezhesse önmagát, gyarapíthassa ismereteit. Ezért a szakosztály keretén belül, a tagok kívánsága szerint három különböző irányú csoport alakult, az Aero-, Rádió- és Fotókör. ” A három csoport közül a legeredményesebb munkát az Aerokör végezte. Az 1943/1944-es tanévben a modellezőversenyen nagyon szép eredményt tudtak felmutatni. „Szüle János VII. osztályos tanuló CF 17-es modellje kedvező áramba kerülve 1 óra 53 perc 10 másodperc múltán nagy magasságban eltűnt és körülbelül 2 óra 10 perces repülés után Nagymarton (megj. kb. 4 km) községtől északra simán földre szállt. Ezzel a modell az oroszok világrekordját, mely 1 óra 43 perc 20 másodperc volt, megdöntötte. ”10 Nagyon lényeges tevékenysége volt (különösen az 1943/1944-es tanévben) a Csokonai Körnek a kollégiumi kiszállások tervezése, szervezése és a műsorok elkészítése. A kör tagjai a református többségű falvakban „színvonalas műsor keretében adtak számot előadásokban, beszédekben, kardalokban, szavalatokban arról a hitről és felelősségérzetről, mely ifjaink lelkét a magyar nép és falu jövője iránt betölti. E kiszállások eredménye nem csak az volt, hogy a kollégium kapcsolatot teremtett természetes életterével, hanem az is, hogy e kapcsolat révén ifjaink eddig inkább irodalmi síkban mutatkozó érdeklődése a népiség kérdései irányában gyakorlati tapasztalatokkal erősödött és a közvetlenség erejével színeződött. E mellett természetesen bőségesen kifejezésre jutott a kiszállások kapcsán a hitvallásos elem, s tettekben mutatkozott meg ifjúságunk helyes életszemlélete és korszerű világnézeti tájékozottsága, s bontakozott ki az új értelmiségi réteg helyes értelemben vett kultúra-átközvetítő szerepe. ”11 A Csokonai Önképzőkör tanévről tanévre folytatta tevékenyégét. A rendes és díszgyűlések számát illetően nagy az eltérés. Érdekesség azonban, hogy az I. világháború éveiben, rendes gyűlésekről az évkönyvekben nincs említés, ezzel szemben a díszgyűléseket ezekben az években is megtartották. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti ünnepeket még ezekben a nehéz időszakokban sem hagyták el. Megfigyelhető az is, hogy mind a díszgyűlések (8), mind a rendes gyűlések (15) száma 1932/1933-as tanévben a legmagasabb. A diagramból az is látható, hogy az I. világháborúval ellentétben a II. világháború, mintha nem nyomta volna rá a bélyegét olyannyira a gimnázium életére, vagy pedig már erősebbek voltak lelkileg, és a nehézségek ellenére a munkakedv nem lankadt.