Tiszántúli Hírlap, 1927. augusztus (8. évfolyam, 174-196. szám)

1927-08-26 / 192. szám

1927 augusztus 26. A NAP HÍREI fittyl tar Mátyás elmegy Debrecenitől Közeledik az ősz, bár az augusz­tusi nap még most is olyan tüzesen süt le a mi poros városunkra, mint a nyár kellős közepén.­­ Az időt azonban nem lehet becsapni: a kö­vetkezetesség kérlelhetetlen törvény­szerűségével suhannak tovább a na­pok s­a Mát mindig a Holnap vált­ja fel. A kertekből, lassan kint kiúsznak kedvenc virágaink, tova hramlik a nyár romantikája, a „del ce far niente“, s a Munka ismét egész em­bert, erős karokat követel. A nyaralásból mindenfelől kezde­nek hazafelé szállingózni az embe­rek. Minden nap újabb és újabb is­merős arcokat látunk felbukkanni az utcán, a kávéházi törzsasztalok­nál, sőt már a színészek közül is száni néhányat, akik az egri szezon befejeztével haza látogattak pár­ hétre. Az ismerősök közül azonban az idén hiányzik egy szimpath­ikus, kedves arc: Müller Mátyás nem jön vissza Debrecenbe... S mikor ezt a rövid mondatot leírom,, vala­hogyan nem is tudom elhinni.­­ ... Hát hogyan is tudnák elkép­zelni mi, akik­ csaknem mindennap együtt ültünk vele a kávéházi törzs­asztalnál, hogy M­üller Mátyás is itt hagyja Debrecent. Hiszen ő any­­nyira hozzátartozott öreg színhá­zunkhoz, mint például a­ Nagytem­plom Debrecenhez. És a közönség is, amikor a Csok­onai-színházról be­szélt, kedvencei közé mindig odakép­zelte azt az ezüstös hajú, tiszta sze­mű karnagyot, aki örök szerelmesé­nek, a Zeniének hivő szavára diri­gensi pálcával cserélte fel a huszár­­tiszti kardot. Az egykori huszártiszt nem az amatőr­ muzsikusok lelkes, de tech­­nikátlan gárdájához tartozik. Nem ! Müller Mátyás vérbeli művész­ember, akinek érett tehetsége, nagy technikai tudásig s határtalan lelke­sedése a zene iránt — mindenki ré­széről kivételes elismerést és feltét­len tiszteletet szerzett neki. Hasonló­képpen csak szuperlativusokban be­szélhetünk M­­i­l­e­r Mátyásról, az emberről, aki maga a tökéletes jó­barát, a makulátlan karakter s a leg­megértőbb kolléga. Egy dolog máris kétségtelen: a Csokontai-színház Müller Mátyás­sal sokat, nagyon sokat fog veszíte­ni. Az ő végtelen, odaadó szeretetét a Művészetért nehezen lehet pótolni, hiszen ennek a szeretetnek nem a hirtelen fellobbanás az alapja, ha­nem művészi elhivatottság, az igazi intuíció. Nem tagadjuk, fájlaljuk és saj­náljuk távozását Debrecenből s az utolsó pillanatokig reménykedünk abban, hogy végül mégis közöttünk marad. Sajnos, nem így történt... — És most mi könnyes szemmel, megha­tott­an szorítjuk meg gondolatban M­ü­ll­er Mátyás kezét, — azt a job­bot, mely a karnagyi pálcával olyan nagyszerű művészettel keltette életre a zenekarban Puccini, Offenbach, Strausz és a többi nagy muzsikus örök­ szép melódiáit... M­ü Her Mátyás ! Isten veled — a viszontlátásig !... — Lajos napja a rendőrségen. A debreceni rendőrség Lajosait ma dél­előtt üdvözölték névnapjuk alkalmával. Ságy Lajos főtanácsost, a kapitányság vezetőjét, Tarr Lajos fogalmazót és a kerület központi hivatalánál Pongor­a Lajos hivatali igazgatót keresték fel jókívánataikkal kartársaik és jó isme­rőseik. Vasvillával agyonverte a kerülőt, mert almalopáson érte nővérét Emberhallás Lilla miatt • A négyévi fegyházteintetést helybenhagyta a tábla •Véres esemény történt a közel­múltban a szabolcs megyei Szabolcs­­bakán. Esztergás Károly 19 éves fiatal legény, aki különben is rossz viszonyban volt Kondor Mihály szőlőkerülővel, egy hajnalban vas­villával úgy fejben­tötte Kondort, hogy az sérülésébe rövidesen bele­halt. Esztergár ellen szándékos ember­ölés bűntette miatt indult meg a büntetőeljárás, azonban a törvény­szék halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért négy évi fegyházra ítélte. Az emberhalál előzményei a kö­vetkezők voltak: Kondor kerülő és Esztergás Károly és Lilla nővére rossz viszonyban voltak egymással, mivel Kondor a közösen kevest föld­ből elszántott egy részt. Egy nap szürkületben Kondor ke­rülő tetten érte Esztergái Lillát,­­ amint az almát lopott. A kerülő fi­gyelmeztette, hogy hagyja abba az­­ idegen alma szedését, mert drágán fizeti meg, mikor előugrott Lilla öccse, Esztergái Károly és a nála le­vő vasvillával kétszer főbeütötte a kerülőt, aki véresen esett össze és rövidesen belehalt sérülésébe. Esztergár azzal védekezett, hogy a kerülő felelősségre vonta egy ci­­vódás miatt Lilla nővérét és baltá­val támadt neki, úgyszintén ő rá is és csak önvédelemből használta a vasvillát. Az almalopást tagadja. A vádlott állításait azonban a ta­núk nem erősítették meg, sőt meg­cáfolták. f Felebbezés folytán a debreceni kir. I ítélőtábla elé került a bűnper. A Perjéssy Mihály elnöklete alatt­­ álló felebbviteli taács Baróthy Zol­tán táblabíró ismertetése Vattay fő­ügyész vádbeszéde után a ma dél­előtti tárgyaláson az elsőfokú bíró­ság ítéletét helybenhagyta, amit Esztergár is tudomásul vett, így az ítélet jogerőssé vált. Még mindig nem oldódott meg a karcagi gyilkosság rejtélye Négy gyanúsított van csendőrség őrizetében Dézsi Sándor karcagi kertész titok­zatos meggyilkolásának ügyében a nyo­­­­mozás munkája serényen folyik, de en­­­­nek dacára részleteiben eddig még nincs tisztázva a véres eset. A pozitívum, illetve új fordulat any­­nyi, hogy Dézsi Sándorné és Takács Benő mellé a csendőrség őrizetébe ke­rült másik két gyanúsított is. És pedig a meggyilkolt Dézsi szomszédai : Nagy János favágó és a felesége. A gyanú velük szemben az, hogy ha nem is voltak tettesei a gyilkosságnak, de tudtak a dologról. Nagy János volt ugyanis, mint szom­­­széd az, akit Dézsiné és Takács közve­títőként küldtek át Dézsihez, jelentse be, hogy itt a felesége és annak a sze­retője, akik az asszony holmijáért jöt­tek, adja ki. Mint közöltük, Nagy János útja ered­ményes is volt, Dézsi ellenkezés nélkül kiadta hűtlenné vált felesége ingósága­it, amit Takácsék Nagy Jánosnál he­lyeztek el. Most ezek az ingóságok is ismét visz­szakerültek a Dézsi Kinizsi utcai sze­gényes házába és lepecsételt lakásán a meggyilkolt kertész testvérének őrizeté­re bízta a hatóság. Hogy ki a tettes, a tagadással szem­ben, valószínűleg tárgyi bizonyítékok fogják erre a választ megadni. Takács Benő állhatatosan védekezik a gyanú ellen, Dézsiné szintén. Miután Dézsi izgága, kötekedő ember nem volt, sem pénze soha nem volt,­­ így sem veszekedés hevében nem szúr­hatták le, sem pénzéért nem gyilkol­hatták meg. A gyilkost csak bosszú vezethette, vagy örökösödési vágy,­­­ hogy Dézsi kis házát megkaparint­hassa. Felemelte a tábla a miskolci Reggeli Hírlap­ cikkíróinak a büntetését Egy hónapi fogház helyett: hat, hétfő helyett: három Az 1924 iki képviselőválasztás epilógusa A debreceni kir. törvényszék ez év áprilisában tartotta meg a főtárgyalást a miskolci Reggeli Hírlap sajtóperé­ben. A Reggeli Hírlap felelős szerkesztője­, Fazekas Sámuel és egyik munkatársa Gergely Sándor, az országos nevű író a magyar nemzet megbecsülése elleni vét­séggel vádolva került a vádlottak pad­jára. A bűnügy előzményei még 1924-re nyúlnak vissza, amikor Miskolcon idő­szaki képviselőválasztás volt, a demok­rata Huska Vilmos, akit a szociálde­mokraták is támogattak és a fajvédő Borbély Macky Emil küzdöttek a man­dátumért. A választási harc alatt a Reggeli Hír­­lapban két igen erős hangú cikk jelent meg, az egyik a Tisztító munka című vezércikk volt, a másik Harc Miskolcon a fehér bolsevizmus ellen. A cikkben igen súlyos kitételek vol­tak, többek között azt írták, hogy Ma­gyarországon az ártatlan emberek bör­tönben ülnek, a gyilkosok szabadon­­ járnak, a bíróság csak a kis bűnösöket­­ üldözi.­­ A törvényszék előtt maguk a vádlot­­­­tak is beismerték, hogy a cikk hangja * túl erős volt és bánják is már, hogy azt * ily formában megírták. A törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása­ után bűnösnek mondotta ki­­ I ff Fazekast és Gergelyt sajtó útján elköve­tett magyar nemzet megbecsülése ellen­ vétségben s ezért Fazekast egy hónapi fogházra és 50 pengő pénzbüntetésre,­­ egy évi hivatalvesztésre, Gergelyt két hónapi fogházra és 50­ pengő pénzbün­tetésre ítélte. Felebbezés folytán a kir. ítélőtábla elé került a bűnügy, amellyel csütörtö­kön foglalkozott a­ Berjéssy Mihály ta­­nácselnökhelyettes elnöklete alatt álló büntető felebbviteli tanács. A vádhatóságot Vattay József fő­ügyész képviselte. A perbeszédek után az ítélőtábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta és Fazekas büntetését egy hónapról hat hó­­napra. Gergely büntetését két hónap­ról három hónapra emelte fel. A bíróság kimondotta, hogy nem eny­hítő körülmény az, hogy a cikk a vá­lasztási harc alatt­ íródott, mert szerin­te a választási harc alatt is komoly ke­retek között kell­­írni és nem lehet az országot, az ország becsületét rágalmaz­ni. Fazekasnál súlyosbítanak vette,­­ hogy már több­ ízben állt bíróság előtt Gergelynél meg a bűnhalmazatot.­­ A főügyész megnyugodott az Béléi­ben, Fényes Jenő ügyvéd ellenben fe­­lebbezést jelentett be a kúriához. ■| ==== s === r====­­===?!==== ! ­ Arcképlelleplezési ünnepély a debreceni Kereskedelmi Alkalmazot­­t­tak Egyesülete, Péterfia ucca 52. szá­mú helyiségében augusztus 28-án, vasár­nap délelőtt fél 11 órakor leplezik ie­­z ünnepélyes keretek között a kormány­zó olajfestményű arcképét, melyet Sesz­­tina Jenő kormányfőtanácsos, a ka­mara elnöke ajándékozott az egyesület­nek. Az ünnepélyen vitéz dr. Dávid­­ Géza mond ünnepi beszédet. Az ünne­pélyen résztvesz a Kereskedő Ifjak Dalköre is. Ez után hívjuk meg a deb­receni társadalmi egyesületeket, hogy az ünnepélyen minél nagyobb számban jelenjenek meg. Úgyszintén az egyesüle­tünk összes tagjait, hogy teljes szám­ban jelenjenek meg. Az elnökség, — Elhunyt iroda-főtiszt. Kerengi Miksa, a karcagi kir. járásbíróság iroda főtisztje ma délután hosszas beteges­­­­kedés után meghalt. Temetése csütörtö­­kön délután lesz. A karcagi kir. járás­­biróság koszorút h­elyez ravatalára és temetésén küldöttségileg képviselteti magát. Herényi Miksa nagyszorgalmú, munkás tisztviselője volt a járásbíróság­nak, aki úgy felebbvalói, mint a jogke­reső közönség bizalmát élvezte. — Jóházból való fiukat tanulónál­ felvesz a ,,Magyar Ruhaipar.“ — Két méter mélységben talál­ták meg az elásott csecsemőt. — Boór Ilona, 18 éves dunaföldvári leány ,beleszeretett Petrovics István 32 éves, nős, többgyermekes családapába. A sze­relem következményeitől Grácer Jó­­zsefné szülésznő segítségével szabadult meg. A leány szégyene nem maradt ti­tokban. Suttogni kezdték a faluban. A csedőrség tudomására jutott az eset és megindította a nyomozást. A leány ele­inte mindent tagadott, de amikor a kö­rülmények ellene szóltak, kénytelen volt beismerni bűnét. A csendőrök a­­ nyomozás során a kertben egy fa tövé­ben megtalálták a 6 és fél hónapos magzatot. A leány éjjel asatta el csecse­­jét jó mélyre. Két és fél méter mélység­ből ásták ki. A csendőrség megindította a nyomozást úgy az anya, mint a szü­lésznő ellen. A tiltott műtét ügyében most egy névtelen feljelentés más irány­ba vezeti a nyomozást, hogy a tiltott műtét végrehajtásában más is szerepelt Az ügyészség az eljárást megindította. az Iskola­könyvek a helybeli ele­mi és középiskolák részére, úgy­szintén gazdasági, jogi-orvosi egye­­temi tankönyvek kaphatók An­­talfy József könyvkereskedésében.­­Szent Anna­ és Varga utca sarok.

Next