Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-18 / 165. szám

BBS AZ M­D­P TÓIN­A M­E­GYEIm s VTL.IG PROLETÁRJA T EGYESÜLJETEK! A MÁJ SZÁMBAN: A magyar parausetküldöttség csoportéi a stavropolii rí «tóban és Kazahsztánban (2. o.) — A földművelésügyi miniszter rendelete a termelő»«­ vetkezetek és a fii, típimi term­előszövetkezeti «© portok jövedelemeímz­­tékának új rand­veréről (2. o ) — A népnevelők feladat* a behordd*, begyűjtés időszakában (3. o.) — A forra­­dalm­i éberség — a kommunisták elválaszthatatlan tulajdonsága (3. o.)J vili. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ARA ÖÓ FILLER SZERDA, IMI JULIES IS r . A tamási járás nyerte a Megyei Pártbizottság versenyzászlaját . Az aratási munkálatokat me­­­gyénk járásainak dolgozó paraszt­­sága egymással versenyezve vé­­egezték, hogy Pártunk felhívására [minél kisebb szemveszteséggel le­hető leggyorsabban befejezzék a bőséges termést ígérő aratást. Dol­gozó parasztságunk joggal nevez­te el az idei aratást a békearatás­nak. Valóban Pártunk útmutatása nyomán dolgozó népünk kormá­nyának állandó segítsége nyomán dolgozó parasztságunk szorgalmas és odaadó munkája következtében olyan bő termést arattunk le, amelyhez hasonlót évtizedek óta nem takarított, be megyénk dolgo­­­zó parasztsága. Ez a magyarázata annak, hogy dolgozó prasztságunk eddig még nem tapasztalt lelke­sedéssel, egy pillanatig sem lan­kadó lendülettel alig nyolc nap­­ alatt befejezte az aratási munkát. Első lett a tamási járás, amely­­ július 11-én teljesen befejezte az aratást a zab kivételével. A tamá­si járás állami gazdaságainak, ter­melőszövetkezeteinek lendülete és az egyénileg dolgozó parasztok szorgalma magával ragadta a já­rás ipari és értelmiségi dolgozóit, kik lelkes odaadással siettek se­gítséget adni a dolgozó paraszt­ságnak. Az eredmény nem maradt el. Első lett a tamási járás. Ezért a Megyei Pártbizottság vándor­zászlaját a tamási járás nyerte el. Kevéssel maradt el a tamási já­­­rás mögött a paksi járás dolgozó parasztsága. Minden dicséretet megérdemel a paksi járás dolgozó parasztsága, mert olyan lendület­tel végezték a munkát, hogy­ egy ideig úgy látszott, az elsőség vi­tathatatlanul az övéké lesz. Harmadiknak megyénk székhe­­­lyének, Szekszárd dolgozó pa­rasztsága végzett. Ha az aratás kezdetén is olyan lendülettel fog­­ynak a munkához, mint ahogy azt később végezték, a verseny győz­tesei lehettek volna, ezért a be­­hordást és cséplést, valamint a begyűjtést már sokkal jobban megszervezték. Negyedik a dombóvári járás lett. Kezdeti aléltságából egy ki­csit későn ébredt fel. Ha nem hallgatnak a kulákokra, akik most is a zöld „agitációt" fújták, sok­kal előbb elvégezhették volna az aratást. Ötödik helyre szorult a szek­szárdi járás, mert nem tudta ki­használni a többi járással szem­ben azt az előnyét, amit a gabo­na gyorsabb beérése biztosított számára. Kis híján majdnem a se­reghajtó helyet foglalta el. Ki tudják javítani ezt a hibát, ha a cséplési munka ütemét tovább fo­kozzák és a begyűjtést is és a cséplési munkához hasonló lendü­lettel végzik. Nem a bonyhádi járás tehet ró­la, hogy megmenekült a sereghaj­tó szerepétől, amelyet magabizto­san foglalt el a gyönki járás. Ez annak a következménye, hogy a gyönki járásban az elbizakodás vált úrrá, mert a gyönki járás a tavaszi munkáért elnyerte a ván­dorzászlót. Most tehát a cséplés és a termésbegyűjtésben kell úgy dolgozni, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére a ván­dorzászlót azzal nyerjük meg, hogy a begyűjtést 100 százalékon túl teljesítse a járás dolgozó pa­rasztsága. Ezzel ad méltó választ megyénk dolgozó parasztsága a háborús uszító imperialista fene­­vadaknak, a leleplezett imperialis­ta vérfürdőt előkészítő hazai la­kájoknak, Grősz és bandájának. Előre a begyűjtés teljes sikeré­ért, a begyűjtés túlteljesítésével mérjünk egy újabb hatalmas csa­pást az amerikai háborús uszítók­­ra és hazai támogatóira. I Győzelmi jelentés az építőiparból 18.215 forint megtakarítást értek el a Tatarozó Vállalat dolgozói a határidők lerövidítésével Az egyre szélesedő versenymozga­­lom nap mint nap új győzelmekkel, eredményekkel gazdagszik. Új­­ munkaihősök kerülnek felszínre, akik kiváló munkájukkal viszik előre a béke nagy ügyét. Ebben a harcban is megállják helyüket megyénk­ ipari dolgozói. A diósgyőriek felhívásához csatlakozott üzemeink közül, számos már teljesítette vállalását és kimagas­ló termelési és takarékossági eredmé­nyekkel köszönti alkotmányunk kö­zelgő ünnepét. A Tolna megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói is valóra váltották adott szavukat. Megkétszerezett erő­vel végezték munkájukat, hogy a magtárépítések és bővítési munkála­­t­ok határidő előtti befejezésével se­gítsék elő a b­egyűjtés sikerét. Meg­értették az építőipar dolgozói a munkáik nemzetgazdasági fontosságát és jó munkaszervezéssel, a felvilágo­sító munka kiszélesítésével, a munka­verseny fokozásával érték el ered­ményeiket. Ezek az eredmények an­nál jelentősebbek, mert sokhelyütt feltárták a rejtett és elfekvő faanya­gokat, s a kis létszám ellenére szület­tek meg. Hét magtár építési munkálatait 8 nappal a határidő előtt fejezték be és 4.900 forint megtakarítást értek el. Öt magtárépítés a határidő előtt 16 nappal fejeződött be, a megtakarítás 5.950 forint. Egy építkezést a­ határ­idő előtt 13 nappal, 570 forint megta­karítással, négyet a határidő előtt 25 nappal, 5.140 forint megtakarítással, egy másik építkezést pedig a határ­idő előtt három nappal fejezték be 1.535 forintos megtakarítással. Ezenkívül a határidőre elkészítet­ték három építkezés munkálatait és kettő még folyamatban van, de ezek is befejeződnek a határidőre. Ezek az eredmények, a határidő lerövidíté­sek, a mai napig 18.215 forint értékű megtakarítást eredményeztek. A fenti munkálatoknál a tolnai építésvezetőség versenyre hívta az összes építkezéseket, amelyet el is fogadtak- A versenyki­hívás egymás közötti kiértékelése most van folyamatban. Az építőipar­ban is egyre szélesedik a verseny, egyre jobban kialakul a nemes vetél­­kedési szellem. Ennek és a jó politi­kai és műszaki irányításnak köszön­­hetők ezek a kimagasló eredmények, amelyek országunk gazdasági meg­erősödését, a szocializmus építésének meggyorsítását segítik elő. Amerikai repülőgépek barbárul bombázták a koreai nép legértékesebb történelmi emlékeit Ph­­enjan (TASZSZ). Az amerikai bombázók májusban f­e­l­ro­b­b­a­n­t­ott­á­k és felégettek a­­ i­émánl-h­egyekben 8Z 1100 évvel ezelőtt épült­­ sanoíisza tem­plomot és a koreai nép más kul­­turális műemlékeit. Az amerikai repülőgépek sem ismét bombázták a­­ rvcmáni In­gvek térségét, ahol a legértékesebb történ­elm­i épü­ltek 'unnak- Élpusz •'sílállók és felgyújtó fák .Kiesepsza ré fül timplopiai'l: rommá vált lehullsz* temp­lom kapuja. A régi koreai épé­l­­iszél gyönyörű emléke Ünnepélyesen adták át első gabonájukat Tamási termelőcsoportjai és egyéni dolgozó parasztjai „Száll a nóta, felkapják a szelek....“ De nemcsak az énekben van ez így, hanem a valóságban is így volt ez vasárnap délelőtt Tamásiban. Vé­gigvitte az enyhén lengedező „szel­­lőcske“ a vidám indulók sorait a hosszú utcákon. Még a távolabbi ut­cákon is hallani lehetett, amint a hangszórók harsogták a pattogó moz­galmi dalokat. „Adorján­­ puszta dol­gozóinak küldjük a következő dalt. — mondja a hangszóró —, mert jú­lius 4-r­e elvégezték teljes egészében a búza, rozs és árpa ara­tását.“ Az egész község hallotta, amint moz­gálm­i indulót küldtek az adorjániak­­nak. Hallották még a kulákok is, akik rettegve ültek otthon az ablak­nál. Lesték a község termelőcsoport- tagjainak és egyéni dolgozóinak kö­zös, nagy megmozdulását: a begyű­j­­tési ünnepélyt. Kurucz Istvánnak és a társainak van is miért rettegniük, mert úton-útfélen a dolgozóknak akarnak ártani. Kurucz például az aratás időbeni elvégzését szabd­álta el és ezért szigorú bünte­tés jár neki. A tanácsház előtti téren minden szem a kocsikat leste, ame­lyek elsőnek viszik majd be ünne­pélyes keretek között a kenyérgabo­nát. Meg is jelentek a várakozók szemei elött a szépen feldíszített ko­csik, tele gabor­ászsákokkal. Mikor már jópár kocsi összegyűlt, elindul­­­tak a földművesszövetkeze­t magtára felé. Elöl a „Vörös szákra“ termelőcso­­port 4 kocsija ment. Jó erőben lévő lovak húzták a ne­héz gabonarakományokat. Simon Ist­­ván az élen haladó kocsi vezetője büszkén hajtotta a lovakat. Mellette ült Kapitány Lajos, kezében egy táb­la volt, rajta két szó: „Vörös Szikra“. Öszes bajusza alól néha-néha rámo­­solygott a tömegre és szinte minden­kinek külön is dicsekedni szeretett volna azzal, hogy az ő csoportjuk bizony a beadásban is megállja a he­lyét: példát akar mutatni az egyé­­nieknek, minden szónál szebben be­szél az a 4 kocsi termény, meg a többi, amit majd ezután hoznak be. Az I. típusú­ Pártkongresszus termelőcsoport is kitett magáért. Feleli szír', étt kocsik­kal hozták a tagok beadási kötele­­zetségüket. Maga az elnök ragadta ■ meg a gyep'c.szárá­t és hajtotta a lo­vakat­ a raktár felé. Rákosi elvtárs képe vol­t mellette. Hálás szemekkel nézel­ a képre, hiszen rá hallgattak, amikor a felemelkedés, a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. Horváth István dolgozó paraszt is vidáman hajtotta lovait, úgy a menet dereka­­táján. Ő már nem is a kötelezettsé­gét, hanem még ennél is többet szál­­lítoM. A cséplést már jó pár nappal ezelőtt elvégezte és már onnan bevitte gabonáját. A 8­ mázsa és 21 kiló beívelt majdnem 15 má­zsát szállított be, közvetlenül a gépiér]. De ezzel nem elégedett meg. Még felrakod kocsi­jára 5 jól tömött zsák gabonát, szé­pen k­idíszíte­­­te lovait, kocsiját és csatlakozó:l ő­j§ a nagy menethez. Csillogó szemekkel mondta, hogy: „Ezt már C jegyre viszem.“ R. Ko­vács István négy és félholdas gazda ökrös­ fogattal hozta terményét. Teg­­nap volt nála a cséplés, ma meg már hozza is a gabonáját. Eddig is csak azért vár­, hogy ünnepélyes keretek közé l­­egye­n is be. Olyan volt a menet,, mintha egy boldog vőlegény ment volna a szom­­széd falgha, menyasszol­ váért. Még a kocsik kere­kei­ is úgy néztek ki­­mintha köszönjön, letek volna Ion­­a. A sovj.,k kjpánlakizva, ki­h­á­jtozva, a k­ocs­i­k u­ra­ib ósó I­ gos • a re ó j emberek, leányok, gyerekek és majd­­nem minden kocsin egy nemzeti szintű, vagy piros zászló. .Szaporán halad­ a hosszú kocsisor a magtár felé. A kerekek nyikorogtak a nehéz rako­mányoktól. Nemhiába jegyezte meg valaki a tömegben, hogy: „Lzek » mi béli eltarolt © esi jainl*.“ Igen! Ezek „harckocsik“ voltak, de nem olyanok, amelyek a háláit vi­szik az­ embereknek, hanem olyanok, amelyeknek nyomában jólét fakad, mert kenyeret visznek és mégis, mint valami gránát, mérik a nagyobbnak nagyobb csapásokat az ellenségre. Ezek a ,,harckocsik“ a béke védel­mét szolgálják és a rajtuk vontatói­ „muníció“, dolgozó népünk zavarta­lan és még bővebb kenyérellátását jelenti. Szénen feldiszi­ve, k­iszlí­va várta a földműves-szövetkezet raktára ezt a „harckocsioszlopot“, Lenin, Sz­álin és Rákosi­­ elvtársak képei néztek a falakról. Ott volt egy szép dicsőség­­tábla is. Rajta a szöveg : „Kövessük példájukat: Török­­ Jó­zsef 122 százalék, M. Kovács Jó­zsef 195 százalék, Mészáros József 1P0 százalék, Komáromi Sándor 100 százalék.“ Egy másik táblán volt olvashs­ O Varga Kálmán, Győri István és még több kutaknak a neve, akik a soron­­lévő munkálatokat szabotálják. Amikor a kocsik felsorakoztak a magtár elé, Lajko­vics Erika úttörő egy verset szavalt el a begyűjtésről. „Fogjunk össze pajtás, ahányan va­gyunk. Az országban első­­ legyen a falunk. Traktor lesz helyette, adjuk a búzát. A becsület dolga: jól adjon, aki ad" szavalta csengő hangon. Utána Kardos Ferenc elvtárs, a köz­ségi tanács elnöke köszöntötte az első beadókat: Jó munkánkkal válaszolunk Grősz bandájának, ha a géptől teljesítjük beadási kötelezettsé­günket s mondhatjuk, hogy előse­gítettük a béke megvédésének ügyét. Szavai után a zenekar eljátszottál sír .Internacionálé”­). Az utolsó hangok még mindenkinek a fülében csengtek amikor a zsákokat egymás után vitték be a „Vörös Szikra” , és a „Pártkongresszus” tagjai, B. Kovács Ist­ván, meg Horváth Is­­­ván és a töb­bi egyéni dolgozó parasztok. A szekszárdi járás vezet a másod­növények vetésében Majdnem minden, állami gazdaság­ban, terme­léscsoportban és községben zúgnak a cséplőgépek. Gyorsan tel­nek a zsákok, mert a dús kalászok­ból bőven folyik a csépléskor a szem. Az eredmények mindenfelé arról ta­núskodnak, hogy egész évi munkánk bőven gyümölcsözik, mert jók a ter­mésátlagok. Megyei viszonylatban a vasárnap esti jelentések alapján elcsépeltünk mintegy 2120 hold búzát, az egész területnek 2,01 százalékát és ez több, mint 25,000 mázsa szemet adott. Hasonló jó termésátlag mutatkozik a rozsnál is. Vasárnap estig elcsépel­tünk mintegy 245 holdról több, mint 2300 mázsát. Ez azt jelenti, hogy az egész területünk 122 százalékáról csé­peltük el a rozsot, ősziárpánkna­k 36,62 százalékát csépeltük e vasár­nap estig bezárólag. Tavaszi árpánk­nak pedig 2,4 százalékát. A tarlóhántás is nagy lendülettel halad előre megyszerte. A learatott területnek 15,4 százalékán végeztük el. Ez azonban koránt sem mutat ki­elégítő eredményt, mert Pártunk fel­hívta arra a figyelmünket hogy az arat­ás után közvetlenül végezzük el a tarlóhántást is. Ez saját érdekünk, mert a következő évi termésünk sike­re nagyban függ a tarlóhántás minő­ségi elvégzésétől is. Különösen egyé­ni dolgozóink körében van ezen a téren lemaradás és éppen ezért igye­kezniük kell, hogy a nagyüzemi szek­torok példája nyomán minél előbb elvégezzék a tarlóhántást. Napról-napra fokozódó lendülettel halad megyeszerte a másodnövények vetése. Ezen a téren állami gazdasá­gaink vezetnek, ahol megyei állagban a terveket már 96,8 százalékra teljesítették.­­Egyéni dolgozóink és egyes helye­ken a termelőcsoportok is, erősen rontják ezt az átlagot és így megyei viszonylatban a tervet csak 21.8 szá­zalékra tudtuk teljesíteni. A másodnövények vetésében a szekszárdi járás halad az élen. Előirányzatát 28.5 százalékra tel­jesítette a legutóbbi jelentések alapján. Szo­rosan felzárkózott melléje a gyönki járás is, amely 27­6 százalékra telje­sítette tervét. Szekszárd városban is nagy ütemben halad a másodnövények vetése, mert előirányzott területüknek már több, mint fest bevetették. A paksi 19.5 százalékra, a tamási 17.9 százalékra ,­a bonyhádi 11.4 százalék­ra te­ljsítették tervüket a legutóbbi kiértékelés alapján. Legjobban le van maradva a dombóvári járás, 'hol az é'őlráfiyzet: területüknek még *:'• '­fkán ?4i*n vé’fiztek el a má­­sodv­ééüékét. A dombóvári járás­igyekezzen behozni ezt a nagy le­maradását mert a jelenlegi eredmé­nyével gátolja a minisztertanács két­éves állatt­enésztési és növényter­mesztési tervének megvalósítását. Fokozódtak az utóbbi napokban az erőbevetések az aratási munkálatok teljes befejezéséhez is. Egyes állami gazdaságainkban még lemaradás mu­tatkozott a múlt hét végén az aratási munkálatoknál. Egyéni dolgozóink kö­zül azonban többen segítettek aratni az állami gazdaságokban. Az egyes vállalatok, közhivatalok dolgozói is nagy számban mentek ki, fő eg vasár­nap, aratni az állami gazdaságokba.. Kiemelkedett ezek közü­l a pálfai SZÖVOSZ iskola hallgatóinak jó munkája. Majdnem 200-an mentek­­ a szabadon,­ állami gazdaságba aratni. B. Tóth István és Hanel János hallga­tók kezdeményezésére már szombaton hajnali 2 órakor kimentek aratni. Mindezt azért ették, hogy hozzáse­gítsék a gazdaságot a szemveszteség elkerüléséhez. A cséplés megkezdődött a hétfői nappal több állami gazdaságban is. Az őszi árpának jórészét már legtöbb állami gazdaságban még a búza és a rozs aratásának megkezdése előtt el­csépelték. A termésátlagok mindenütt mutatják a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit a kisüzemivel szemben, mert jobbak az átlagok, mint az egyéni gazdáknál. Az alsóleperdi állami gaz­daságban például 35 hold őszi árpá­ból több, mint 610 mázsa szemet ta­karítottak be. Az alsópéli állami gaz­daságban 45 holdon 650 mázsa, az andráspusztai állami gazdaságban 5? holdon 860 mázsa, a fü­rgedi állami gazdaságban 29 holdon 360 mázsa, a hőgyészi állami gazdaságban 28 hol­don 360 mázsa, a juhéi állami gaz­daságban 71 ho­dón több, mint 1100 mázsa, a seperdpusztai állami gazda­ságban 5 holdon 70­ mázsa ősziárpa termett. Megindult a begyűjtés is megye­­szerte. Legtöbb helyen a cséplőgéptől egyenesen a földművesszövetkezet raktárába szállítják a gabonát. Leg­több helyen ezen a téren is a terme­­lőcsoportok járnak, az éten. A tavas­­­szal alakult III. típusú gyönki Úttö­rő termelőcsoport is ünnepél­yesen kezdte meg a beadandó gabonájának beszállítását. Az­ ünnepély alkalmával mintegy 10­-13 mázsa gabonát vitt be feldíszített kocsival a földműves­­szövetkezet magtárába és utána foly­­tatta tovább a behordást. A tamási Vörös Szikra is ünnepélyes keretek között kezdte meg a behordást. Ta­valy is jó példát­ mutatott ezen a té­ren, mert például tengerit még C- jegyre is adott le, de az idén is sz­ .akarják, hogy róluk vegyen példát a község dolgozó parasztsága, a napok.

Next