Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-10 / 187. szám

tun attgttäztüs i« rsn6 7 Megtárgyalták feladataikat Tolna megye községi és járási tanácselnökei Csütörtökön összeültek Tolna megye községi és járási tanácscdnrk Mnökei, hogy értékeljék eddig végzett munkájukat és megszabják feladataikat. Az értekezletnek különösen nagy jelentőséget adott az, hogy előttünk átlT a begyűjtési munka dandárjában tartották meg. Részt vett az értekezlettől Király László elvtárs ,a Tolnamegyei Pártbizottság titkára és Borbás Lajos elvkis, a MEDOSZ főtitkára az Országos Operatív Bizottság képvisel életében. Berki Mihályné beszámolója A Megyei Tanács Végsahajtóbizottságja nevében Bekts MihiáJiyné elvtársító, vb. elnök tartott besszámokat, Be.»?Me bevezető részében az értekezlet jelentőségéivel foglalkozott, majd a következőket mondotta: — Most már a begyűjtés közepén vagyunk, s ma már •»rekről a jó és rossz tapasztalatokról beszélhetünk, amelyeket eddigi mainkánk sorain szereztünk. Tanácsaimé a betakarítás, cséplés és begyűjtéssel kapcsolatos kormányintézkedések végrehajtása során értek el eredményeket. Tanácsaink általában ebben felkészültek a nagy feladatok végrehajtására tervszerűbben, szervezettebben és harcosabban látták el felalulukat, mint eddig, ezáltal hozzájárultak az állami és állampolgári fepelem megszilárdításához. Ez évigazon abegyüttesünknél az utóbbi évihez szemben vannak elülő különbségek. Idei termésátlagunk helyenként gyengébb volt a tavalyinál. De különbség ma is, hogy a cséplőgéptől való közvetlen beadás még nem volt megszokott dolog parasztságunknál, valamint a szankció is, amelyet a terv nem teljesítőivel alkalmazunk, szintén újat jelentett a számukra, amit pedig még nem ismertek. De az előző évi begyűjtéssel szemben az ellenség «sokkal veszedelmesebb kísérlettel, az osztály Imre élesedése közepette kell megnyerni 3 dolgozó parasztság egészét, az állami iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez. Fel kell számolni tanácsainknál azt a helytelen nézetet és opportunista magatartást, amelyről Horváth Márton elvtárs beszélt a Központi Vezetőségi ülésen; hogy akadnak vezetők, —1 akik a munkásosztállyal szemben akarják védeni falut. Lazítani szeretnék a közteherviselést és így a szocialista építés terheiből aránytalanul sok hárulna a munkásosztályra, amely lassítaná a szocialista iparosítás politikáját és aláásná a munkás-paraszt szövetséget is. Megyénkben tanácsaink számos helyen ahelyett, hogy erélyesen szembe szálltak volna a fejadag-kérdés felvetésével és a cséplőgépről való beadással szembeni alkudozással, érveket kerestek, vitatkozni kezdtek azon, hogy mit is mondjanak. Az Országos Operatív Bizottság július 12-i határozatában erélyes és gyors intézkedést tett és megszabta a további feladatokat. Ezt a cél szolgálja a tömegekkel való kapcsolat elmélyítését biztosítsa a begyűjtési munkákban a tanácsok mellett működő állandó bizottságok. A dolgozó parasztoknak csak kis része az, akik ellen a szankciókat alkalmazni kell, nagy tömege becsülettel tett eleget kötelezettségének. Ezt az mutatja, hogy a jól teljesítő dolgozói parasztokra nyugodtan és bátrabban kell támaszkodniok a tanácsoknak. A lazaság felszámolását, az államfegyelem megszilárdítását nagymértékben előmozdítja a tanácsok tömegkapcsolata. A tömegkapcsolatban rejlő erőt tanácsainknak feltétlenül a kulákság elszigetelésére kell irányítani. Döntő feladat most a harc közben, hogy a dolgozó parasztság nagy tömegeit elválasszuk a kulákságtól ne úgy, mint Decsen tették, ahol annak ellenére, hogy számos kulák nem teljesítette állami kötelezettségét, sem a felemelést, sem az elszámoltatást, a tanács nem hajtotta végre. Az eredményes begyűjtésnek igen fontos kelléke a tanácstagok, tanács, elnökök példamutatása. A baj az, hogy a példamutatást még nem követeltük meg tanárcs elnökeinktől, tanácstagjainktól és ezért történhetett meg az, hogy legtöbb helyen a tanács funkcionáriusok példamutatását nem is tartják nyilván. Ahol viszont érmunkánkat végrehajtani. Ebből az következik, hogy tanácsainkra, a tanácselnökökre a begyűjtésben nagyobb feladatok hárulnak. Nagyobb szikárdságre, helytállásra, nagyobb államfegyelemire van szükség az eddiginél. Csak az olyan helyi tanácsok, államhatalmi szervek tudnak tekintélyt és tiszteletet kelteni maguk iránt, amelyek a széles dolgozó tömegek részéről, a dolgozó nép által alkotott törvényeket betartja és másokkal is betartatja. Megyénk dolgozó parasztsága kötelezettsége teljesítésével bebizonyította, hogy a munkás-paraszt szövetséget nem lazítani, hanem szilárdítani akarja. dolgozó parasztságunk a még hátralévő gabonabegyűjtési szakaszban tetteivel ad választ, az osztrályelleniségnek. Dolgozó parasztságunk nagy többsége így hálálja meg államunknak, munkásosztályunknak az iparcikkekiben és gépeidben nyújtott segítségét. Megyénk dolgozó parasztsága így köszöni meg munkásosztályunknak földi közjuttatást, népi demokratikus rendszerünk által nyújtott rendszeres állami támogatást, mindezek felismeréseként pedig munkásosztályumnk mellett áll és tudja, hogy a munkásosztály segítségét az állam iránti kötelezettségek teljesítésével kell viszonoznia. Ebből következik tanácsainkra az a feladat, hogy a begyűjtés időszakában és a továbbiak során ■mely szerint újabb tervfelbontásnak helye nincs, a cséplőgéptől meg kell követelni a könyvbe beírt gabonamennyiség beaidlásált. Az ehgedő ércen«ység, a megalkuvás arra vezetett volna ,mindenekelőtt, hogy az államot sommáztuk volna ki azzal, hogy begyűjtési terveinket csak részben tudtuk volna végrehajtani. Úgy vélem, nem valami büszke érzés azoknak a tanácselnök elv-társaknak számot vetni más magjukkal, akik a tervteljesítésben hátul kullognak, mint például Fácánkert, Szedres, Izménij, Kismályok, Dunakömlőd és Dunaföldvár községi tanácsaink elnökei. Azonban dicséret illeti meg jó munkájukért Kisvejke, Kalaznó, Keszőhidegkút, Mucsi és Tolna községek tanácselnökeit, tanácstagjait és becsületes dolgozó parasztjait, akik jó munkáinkkal és az állam iránti hűségükkel bebizonyították, hogy a terv teljesíthető, ha jó munkát végeznek. Fényesül a példamutatás, ott ez igen jó hatással van a község parasztságára, mozgósítja őket a gyors beadásra. A begyűjtés előttünk álló, döntő szakaszán egyik legfontosabb feladatunk, hogy a hátralévő rövid idő alatt a beadást be tudjuk fejezni: a csépilés meggyorsítása, különösen azokon a helyeken, ahol nagyobb méretű a lemaradás. A gyorscséplés, valamint a begyűjtési terv teljesítésének feltételét az elkövetkezendő időkben a cséplési normáik emelésével, a cséplőgépek gyors átcsoportosításával, valamint ahol erre a műszaki és munkaerő feltételek megvannak, két váltásban való csépléssel, esetleg a vasárnapi cséplés bevezetésével kell biztosítanunk. A forgalmi korlátozások megszüntetésével a szabadpiaci értékesítés jogának biztosításával szeretnék röviden foglalkozni. Kétség kívül a szabadpiac megyénkben is hatalmas lendítője a beadásnak a terv teljesítésének, megszilárdítja a bizalmat pártunk és kormányunk iránt. Parasztságunk látja ezen keresztül is, hogy adott szavunkat beváltjuk. Megyénkben eddig 3 községnek és 9 termelő szövetkezetnek adtuk meg a szabadpiaci értékesítés jogát. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy a szabadpiac, különösen most, igen komoly anyagi haszonnal jár. És hogy több községünk, termelőszövetkezetink még 1 ttem nyert« «1 * szabadpiaci értékesítés jogát, arnaik az az oka, hogy nemi valódi versenyévé. Ércnek egyik magyarázata az, hogy tanácsaink lebecsülik a verseny hajtóerejét, mint azt az erőt, amely a versenyben a tanácsok rendelkezésére állhatna. Hatvan termelőszövetkezetünk van versenyben és valamennyi községünk versenyben áll egymásal, de mégsem használtuk ki a verseny nyújtotta lehetőségeket arra, hogy alátámasszuk vele a tanácsok munkáját. Pedig a tömegek szétesem kibontakozó versenymozgalma nélkül a beadási terv teljesítése nagyon nehéz. Ebből adódik az a feladat, hogy be kell vonni a dolgozó tömegek versenyét a tervek teljesítésére, annál is inkább mert, dolgozó parasztságunk nagy tömegeiben megvan a készség és hajlam, amit mindennél jobban bizonyít az, hogy ahol jól szervezik meg ott kimagasló eredményeket érnek el. A versenyeknek az ellenség elleni harcban is komoly jelentősége van. Az ellenség kudarcot vall ott, ahol parasztságunkat a verseny szelleme hatja át, ezeken a helyeken nem érvényesülhet az ellenséges agitáció. Végül a következő szavakkal fejezte be beszédét Berki Mihályné elvtársnő: Tanácsaink vezetői úgy dolgozzanak a begyűjtési terv sikere érdekében, hogy az augusztus 20-i verseny értékelésénél minél több tanácstag, tanács dolgozó érdemelje ki kormányunk, pártunk kitüntetését. Király László elvtárs felszólalása: Berki Mihályné beszámolóját széleskörű vita követte. A vitában felszólalt Király László elvtárs, pártunk megyei titkára is. Felszólalásában többek között a következőket mondotta: Tanácsainknak többsége jól oldja meg a begyűjtés feladatait. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a cséplést és a begyűjtést időben végrehajthatjuk. Azonban sok helyen nem megfelelően fogtak hozzá a munkához, kizárólag a törvényekre támaszkodnak és elfeledkeztek arról, hogy a törvényt többek között azért is teljesíteni kell, mert nem fordíthatunk hátat a munkásosztálynak. Sok új tapasztalatot szereztünk a munka végrehajtása eddigi szakaszán. Megyénkben is sok tanácselnök lebecsülte a feladatokat, csak a rendeletekre támaszkodott és közben elhanyagolta a tömegeket. Számos helyen elkövették azt a hibát is, hogy elfeledkeztek a kupakokról, sőt nem egy esetben a kulákterheket áthárították a dolgozókra, ami érezteti is hatását most a szekszárdi járásban. Sok helyen egy kalap alá vonták a dolgozó parasztokat a kulákokkal. Példa erre Ozora esete, ahol házról-házra jártak elszámoltatóni és közben kihagyták a kulákokat. Dolgozó parasztságunk felé elsősorban a felvilágosító munkát kell alkalmazni, mert ez a fő módszere annak, hogy felismerje a törvény teljesítésének jelentőségét. A versenyekről szólva Király elvtás a következőket mondotta: Még sok helyen nem értik meg a versenyek jelentőségét, csak többletmunkának tartják, ennek a következménye, hogy formálissá, tartalmatlanná válik a verseny. Pedig Zomba és Kéty példája, ahol most már naponta figyelemmel kíséri a dolgozó parasztokat és a község után most már az utcák is párosversenybe lépnek, azt mutatja, hogy ezekben a községekben a begyűjtés is jobban megy. A tanácselnök többsége jól helytáll a begyűjtésben. Felismerték a feladat jelentőségét, elsajátították a vezetés tudományát, megszerezték a dolgozók bizalmát és szeretetét. Tudnia kell minden tanácselnöknek azt, hogy a párt bízik bennük és figyelemmel kíséri munkájukat. Ez adjon erőt tanácselnökeinknek a feladatok jó végrehajtásában. Magyar elvtárs, az iregszemcsei tanácselnök hozzászólásában vállalta, hogy kedden befejezik a cséplést, de a "begyűjtést már hétfőn tedessítik, •majd beszámolt arról, hogy községeiktudatosították elég széles körben ennek jelentőségét, hogy alábecsültük ennek jelentőségét, mozgósító erejét, kijűrik a termelőcsoport eredményeit és elismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Polgár Ferenc elvtárs, a szekszárdi vb. titkára a kulák mesterkedésekre hívta fel a tanácselnökök figyelmét. Mészáros Ferenc dunaföldvári tanácselnök után a iircsi tanácselnök, majd Ébert János tolnárnémedi tanácselnök szólalt fel, aki vállalta, hogy augusztus Kire 100 százalékosan teljesítik beadási kötelezettségüket. Versenyre hívta a pállfai tanácsot, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén. A nagymányoki tanácselnök elvtársnő a kultúrcsoportok munkájának eredményeiről beszélt. Bujtor László hazai tanácselnök után Vaszkó Szilveszter paksi tanácselnök szólalt fel, akirálalta, hogy községükben augusztus 15-ig teljesítik a tervet. Lovász elvtárs nagyvejkei tanácselnök ustán Csikós elvtárs ú.jimgi tanácselnök szólalt fel, majd utána Illés elvtárs a kétyi tanácselnök aki vállalta, hogy Kéty község 105 százalékra teljesíti a tervet. Csike József pákfaa tanácselnök elfogadta a tolna nemedi tanács versenykihívását és vállalta, hogy község augusztus 1&-ra teljesíti tervét. Linkné elvtársnő tokiói tanácselnök arról számolt be, hogyan erősítették községükben a tanács tömegkapcsolatát. Beszámolt arról, hogy több mint hatvan kisgyűlést tartottak és fokozzák a kultúragjitációs aunkát. Forrai elvtárs májusi tanácselnök után, Teszler elvtárs nagyszokolyi tanácselnök tett ígéretet arra, hogy augusztus 15- re községükben minden dolgozó paraszt teljesíti kötelezettségét. Törjékné elvtársnő madoceai tanácselnök kritikát gyakorolt eddigi munkájuk felett és ígéretet tett, hogy munkájuk megjavításával hajtják végre a feladatokat. Deák János márai tanácselnök után a szedresi, majd a dombóvári tanácselnök szólalt fel. alku vállalta, hogy augusztus 15-re teljesítik beadási tervét két, Borbás Lajos elvtárs felszólalása. Borbás elvtárs felszólalásában foglalkozott a tanácsok munkájával és szerepével a feladaton, végrehajtásában, majd a következő feladatokat szabta meg tanácsaink számára: A begyűjtés időbeni teljesítésének legfontosabb feltétele a cséplés ütemének a meggyorsítása. Biztosítani kell, hogy minden gép megfelelően dolgozzon, mert rossz gép kihat a cséplőmunkávok hangulatára *». Igen sok helyen nincs verseny ,és nem folyik agitáció sem, éppen ebből a bitóból kifolyólag. Ahol jó a verseny, ott az ellenség sem tud agitálni. Tanárcsajoknak nagyobb erélyt kell mutatni a hátralékosok elszámoltatásánál. Következetesen be kell hajtasd a kirsákokra kivetett bírságokat. A kemény kéz imponál a becsületes dolgozó parasztok előtt is. De emellett jó agitáciiós munkát is kell folytatni dolgozó parasztunk körében. Sok helyen opportunizmus jellemzi az agitációt nem elég harcos, nem elég leleplező. Agitációknak meg kell mutatni a munkás-paraszt szövetségből a parasztságra háruló feladatok jelentőségét, a munkásosztály segítségének jelentőségét és az egyéni, önző politika helyett egymás segítésének kell érvényesülni EÉyfájt Berki Mihályné elvtársnő össszefoglalta a vitát, megjelölte a legfontosabb feladatokat, majd az In cinacionálé eléneklésével értekezlet befejeződött. a munkás-paraszt szövetség további erősítésének ma legfontosabb feltétele. A tanácsok ereje a tömegekkel való kapcsolatban rejlik. A begyűjtésnek egyik leggyengébb oldala a begyűjtési verseny'. Fokozzák eredményeiket a pincehelyi gépállomás dolgozói A déli nap valósággal perzseli a földet. A növények bágyadtak, szomjasan várják, hogy eső áztassa meg a földet, s hogy valósággal új életre keljenek. A pincehelyi gépállomás körül csend van, csupán egy tolató mozdony zakatolása hallatszik. Az úton nagy porfelhőt vernek fel a gabonával megrakott szekerek, amelyeket begyűjtőhely felé igyekeznek. Távolról cséplőgép zúgása hallatszik jelezve, hogy Pincehely dolgozó parasztsága harcol a cséplés mielőbbi befejezésével, « beadási kötelezettségének tejesítésével az ötéves terv mielőbbi megvalósításáért. Tudja azt a község dolgozó parasztsága, hogy a beadott gabona sokszorosan visszatérül a különböző iparcikkekben, gépekben, melyek könnyebbé teszik munkájukat. Ez bizonyítja a a gépállomásnál épülő hatalmas gépszín is. A pincehelyi dolgozó parasztok kenyércsatáját nagyban segíti a gépállomás. Cséplési tervét eddig százalékban teljesítette, tehát hamarosan büszkén jelentheti, hogy a megye gépállomásai közül elsőnek teljesítette cséplési tervét. Ezt az eredményt a gépállomás önttaidatos dolgozóinak munkája segítette elő. Molnár Sándor S00-as gépével 116 százalékos, Fejes Bertalan 1070-es gépével 107 százalékos és Ángyán József lőt1 százalékos átlagteljesítményt ért el a cséplés ideje alatt. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez nagy segítséget adott a munkaverseny. A cséplőbrigádok egymással versenyzve végzik munkájukat, de ugyanúgy a többi területen is munkaversenyben végzik munkájukat, a gépállomás dolgozói. A cséplés mellett folynak a talajmunkák is. Másoívezési tervét már 120 százalékon felül teljesítette a gépállomás. Ezeket az eredményeket azért tudták elérni, mert a vezetőség irányította, segítette a dolgozókat s így lehetővé tette a jó eredmények elérését. A gépállomás munkájában az utóbbi időben történt javulás, azelőtt bizony igen sok hiányosság fordult elő A gépállomás aratási tervét csak 52 százalékban teljesítette. A hibák abból adódtak, hogy nem minden esetben végezték el a javítást így sok volt a törés, a gép kiesés. Az aratásban még az összes felületesen végzett talaj munka is megbosszulja magát. A törésük jórészét az egyenetlen talaj idézte elő. A traktorosok tehát saját maguk tapasztalhatták a felületesen végzett munka eredményét. A Jósa munkafegyelem is nagyban hozzájárult a tervteljesítésben való lemaradáshoz. A gépárbontás a cséplés és a másodvetés elvégzésével megmutatta, hogy jól is tud dolgozni. A gépállomás vezetősége egyre jobban elvégzi feladatát, amelyhez nagy segítséget ad a gépállomás pártszervezete is. Működik a gépállomáson öt népnevelő-gárda is, amely mozgósítja a dolgozókat tervük maradéktalan teljesítésére. A népnevelő munka mellett ha kéll meg is büntetik a hanyagokat, így például nemrégiben pénzbírsággal sújtották Bert ® István és Nagy István^ hanyag munkájuk miatt. A munkákban példát mutatnak a gépállomás női traktorosai, Boda Erzsébet, Csikesz Mária és megállja a helyét Both Rózsi, aki a Rákóczi termelőcsoportba ment traktorosnak. Most újabb hét nő jelentkezett, traktorosnak, akik jelenleg a cséplői brigádokban dolgoznak. A pincehelyi gépállomásnak most azom kell lenni, hogy az elért eredményeket még tovább fokozza, az őszi munkában is, hogy az évi terv teljesítésében a megye első gépállomásai között legyen. A gépállomás vezetőségének minden segítséget meg kall adni a traktorosoknak, tervük teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. A dolgozóknak egyre inkább el kell sajátítani a szocialista öntudatot, harcolniuk kell nagyobb teljesítmények eléréséért, annál is inkább, mert ezzel nagyobb jövedelmet érnek el. Nagyobb gondot kell fordítani gépük karbantartására, harcoljanak a gépkiesés ellen, mert csak ezen keresztül tudják túlteljesíteni tervüket, amellyel mezőgazdasági k szocialista átépítését, ötéves tervünk megvalósítását segítik elő.