Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-09 / 159. szám
TOLNAI Vf i Jo proletárjai egyesüljetek! A MAI SSSAMBAN Li Síin-Man a fegyverszünet ellen irányuló újabb mesterkedéseket készít elő (2. o.) — Az aktíva a kerületi pártbizottság támasza (2. o.) — A francia burzsoázia válsága a kormányválságok tükrében (2. o.) — A kormányprogramm után a Bonyhádi Lománcművekben (3. o.) — A tolnai pártszervezet eredményes harca a szemveszteség nélküli betakarításért (3. o.) — Újfajta ételek bemutatója a Szabadság étteremben (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 15* SZÁM AHA ŐO FILRIC CSÜTÖRTÖK, 1953 JULIIS 9 Vágd a gabonát, ahol érett! Kombájnok, aratógépek zúgása hallatszik Tolna megye földjein már napok óta. Megpendültek a kaszák is, és a nagyszerű munkatempó élő cáfolatként adta meg a Pató Pálék ,,ráérünk arra még"jére és a Péter-páli adomák tarthatatlanságára a csattanós választ. Megyeszerte vágják a dúsan fizető gabonát. Hála nagy pártunknak, államunk szerető gondoskodásának, a falu dolgozói szorgalmának, az idén soha nem látott bőséges gabonatermés elé nézhet megyénk, országunk valamennyi dolgozója. Ehhez a roppant fontos munkához államunk legkorszerűbb gépeket adta segítségül a mezőgazdasági dolgozóknak, hogy a lehető leggyorsabban betakarítsuk a gazdag termést. Az idén 14—18 mázsa átlagterméssel számolhatunk ez a „szokásos" termésnek sok helyütt 2— 3-szorosa. Ebből következik, hogy csak minden erő mozgósításárt vagyunk képesek a szemveszteség megelőzésével betakarítani a bő termést. „Vágd ahol érett!“ Ez a jelszó szálljon szét egész megyénkben, ennek jegyében mozgósítsanak pártszervezeteink, népnevelőink, elsősorban minden kommunista példamutatásával és a dolgozók meggyőződésével. Már nemcsak a szekszárdi és a gyönki járásban, hanem az egész megyében vágják a búzát. A paksi, a dombóvári és a tamási járás nyugati felében , és másutt is azonban nem vágják azonnal a gabonát amikor kell. Tavaly nem egy községben, termelőszövetkezetben várták, hogy az egész határban beérjen a gabona, így a teljes érésbe került táblákon tetemes szemveszteség volt, amit bizonyít, hogy több helyen a tavaly elszóródott búza, vagy árpa éppen annyit termett, mintha azt az előírás szerint elvetették volna. A fácánkerti Vörös Hajnal csíraárpája holdanként 12 mázsát termett, a szekszárdi Gőgös Ignác csírabúzája pedig 11 mázsát. Ez a két példa is fényesen igazolja, hogy a gabona nem teljes érésben, hanem túlérésben lett learatva, melyet ha kiszántanak, s nem ilyen formában hasznosítanak, több mázsa veszteséget jelent. De nemcsak ez a két példa, hanem számtalan községben, termelőszövetkezetben várták, hogy az egész határban beérjen a gabona. Ez a városi hangulat arra is vezetett, hogy nem győzték a munkákat, mert az adott időben a kellő munkaerőt sem tudták mozgósítani. Gondos, jó munkával megelőzhető a szemveszteség. Ezért vágjuk ott a gabonát, ahol érett. A rácegresi és a biritói állami gazdaságokban nagyon helyesen hozzáláttak a munkához, mikor a tábla egyik részén már beérett a gabona, így minden szemveszteség nélkül learatták és biztosítani tudták időben a tarlógereblyézést, kalászgyűjtést és az ezt követő tarlóhántást és a másodnövényvetést. Nagydorog községben már az elmúlt csütörtökön megkezdték a beérett búza és rozstáblák aratását. A nagydorogi dolgozó parasztok hallva a kormány programmját, meg vannak győződve arról, hogy az időben végzett aratással még szebbé, boldogabbá teszik saját életüket. Napjainkban mezőgazdasági dolgozóink és irányító szerveink előtt nincs és nem is lehet nagyobb fontosságú munka, mint a gabona szemveszteség nélküli betakarításának biztosítása. Pártszervezeteinknek éppen ezért biztosítani kell, hogy minden kommunista, népnevelő „menetközben" mozgósítson ezekre a munkákra. Felvilágosító szóval értesse meg minden egyes dolgozóval: minden percnyi késedelem jövedelmük megcsorbítását és egész népgazdaságunk kárát jelenti. Gépállomásainknak is a legnagyobb gondossággal kell mozgósítani a kombájnvezetőket és aratógépkezelőket, hogy a gépek is teljes kapacitással vegyék ki részüket a bő termés betakarításából Mihelyt a legkedvezőbb érési •k bekövetkezett a kombájnokat, aratógépeket azonnnal irányítsák a táblára. Falun minden dolgozó paraszt, tszcs-ben minden tag ragadjon kaszát, sarlót és olyan lendülettel végezzék az aratást, gabonabetakarítást, hogy a búzát és rozsot legkésőbb 8 napon belül le tudják aratni. Munka közben egyetlen kalász se menjen veszendőbe! Ezért kövesse az aratást azonnali tarlógereblyézés és a gabona kepelése. A szemveszteség megelőzése érdekében szervezzék meg állami gazdaságainkban, termelőcsoportjainkban és falvainkban az éjjeli aratást is. Az éjjel leszálló harmat megnedvesíti a kalászokat, nem törik a szalma, nem pereg a szem, a munka is könnyebben halad, mint nappal a tikkasztó hőségben. A nagydorogi Felkelő Nap tszcs tagjai ezért határozták el, hogy éjjel is aratnak. Ugyancsak ki kell használni a vasárnapot és az ünnepnapokat is, a teljes munka végzésére. Ebben a munkában DISZ-fiataljaink legyenek a kezdeményezők. Szervezzék meg egyes hivatalokban dolgozó párttagok és DISZ-tagok, a vasárnapi aratást, adjanak segítséget a községükben lévő termetőcsoportok tagjainak, minden ember közös erővel harcoljon, hogy a dolgozók asztalára bőségesen legyen biztosítva egész évben a kenyér. Az aratással egyidejűleg biztosítani kell, hogy legrövidebb időn belül minden gabona asztagban legyen. A behordáshoz minden felhasználható szállítóeszköz és rendelkezésre álló igaerőt munkba kell állítani. Fia a gabonafélék behordása a megállapított határidőn belül nem biztosítható, a behordást szükség esetén éjjel is folytatni kell. Ha a behordás ilymódon sem biztosítható, a szomszédos termelőszövetkezetek segítsenek egymásnak, így gyorsítsák meg a behordást, bármiféle fennakadást küzdjenek le. Ezekben a napokban a mezőgazdaságban dolgozók aprajanagyja harcoljon, hogy a gabonát szemveszteség nélkül, tudjuk betakarítani. Az időbeni aratással, betakarítással, csépléssel biztosítani tudjuk jövő évi kenyerünket. Ennek a feladatnak jó végrehajtása érdekében „vágd a gabonát, ahol érett!" Kedden reggel Tolna megyéből 135 úttörő utazott a balatonszántódi, parádi, és tóalmási úttörőtáborokba A tolna megyei úttörők közül jó tanulmányi eredményükért 135 úttörő indult útnak kedden reggel a balatonszántódi, a parádi és a tóalmási úttörőtáborokba. A gyermekek nagy izgalommal várták, hogy ismét vagy életükben először láthassák a magyar tengert, vagy a festői hegykoszorú közti parádi tábort. Így volt Molnár Rózsi dombóvári kispajtás is, aki először ment táborozásra. A kéthetes üdülést, nemcsak tanulmányi eredményével érdemelte ki, hanem a papírgyűjtésben is példát mutatott: egymaga 13 kiló papírt és 12 kiló textilhulladékot gyűjtött. A múlt héten 3 nap alatt pedig az alsóleperdi állami gazdaság tarlóján gyűjtötte szorgalmasan a kalászt, hogy egy szem gabona se menjen veszendőbe. Molnár Rózsi 11 pajtásával együtt 3 nap alatt közel negyven kiló árpát gyűjtött. Ez a mennyiség 10 sertés napi takarmányszükségletét fedezi. (MTI) MEGYEMKELETEBOL Hat aratógépet és nyolc kombájnt javított ki eddig a helyszínen a mözsi gépállomás mozgóbrigádja 10 napja kezdte meg működését a mözsi gépállomás 3 tagú mozgó gépjavító brigádja, mely a nyári időszak alatt 9 gépállomás arató és cséplőgépjeinek, valamint kombájnjainak javítását látja el. A brigád motor, cséplőgép és villanyszerelő szakemberekből áll, de a tehergépkocsira szerelt mozgóműhelyen a hegesztő, fúrókészülék és satupad mellett minden olyan alkatrész megtalálható, amelynek kicserélése az aratás, illetve cséplésnél szükségessé válik Az elmúlt 10 nap alatt 6 aratógépet és 8 kombájnt javított ki a mozgó brigád. Első útjuk alkalmából a szekszárdi Gőgös Ignác tsz földjén dolgozó kombájnhoz hívták őket, a javítás azonban nagyon sokáig, 1 teljes napig tartott. A brigád tagjai már ekkor, első munkájuknál észrevették, hogy rosszul, kellő együttműködés nélkül szervezték meg a munkát: a három szakember egymástól függetlenül, csak a saját munkaterületén dolgozott. A kezdeti hibát azonnal kijavították s munkájuk egybehangolása a kezdeti egy napig tartó gépjavítást 2—3 órára csökkentette. A brigád munkájának nagy jelentősége van az aratás és cséplés zavartalan menetében. Az eddigi 11 aratógép órák alatt történt megjavítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy 270 holddal nagyobb területet tudtak learatni a gépállomások, mert gépállás miatt minimális volt a kiesés. A 8 kombájn megjavítása 40 vagon szemveszteség nélkül learatott terménytöbbletet jelent, hisz a brigád nélkül a legjobb esetben is 2— 3 napot kellett volna állniok a javításra szoruló kombájnoknak s a késedelem a gyorsan érő gabonáknál súlyos szemveszteséget okozhatott volna. (MTI) A kombájnosok versenyében Szántó József, az aratógépkezelők versenyében Lubik József vezet A Megyei Gépállomások Igazgatóságának a július 7-i értékelése szerint megyénk kombájnosainak versenyében továbbra is Szántó József, a mözsi gépállomás kombájnvezetője vezet. Július 7-ig 103 holdról takarította be a gabonát. Megyénk kombájnosai Szántó Józseftől messze elmaradnak. Második H. Szabó Antal, a tamási gépállomás kombájnvezetője, 50 holdról 749 mázsa gabonát takarított be. A harmadik Cigler Ferenc, sárpilisi kombájnvezető, aki 50 holdról 445 mázsa gabonát takarított be. Az aratógépkezelők versenyében továbbra is Lubik József, a bölcskei gépállomás aratógépkezelője vezet. 133 holdon végezte el az aratást. A cséplőgépvezetők versenyében Kovács Mária, a bölcskei gépállomás cséplőgépvezetője vezet. Július 7-ig 1070-es géppel 773 mázsa gabonát csépelt el. Cséplőgép munkacsapatvezetője, Csizmadia Ferenc. A cséplőgépvezetők versenyében Szabó Gyula, a dalmandi gépállomás cséplőgépvezetője a második. 1370-es géppel 724 mázsa gabonát csépelt el július 7-ig. Cséplőmunkacsapatvezető Orbán Gyula. A harmadik helyet Kis József, a mözsi gépállomás cséplőgépvezetője tartja. 1200-as géppel 670 mázsa gabonát csépelt el. Cséplőgép munkacsapatvezető Szegedi József, akinek munkacsapata 1951-ben megyei első volt. A traktorosok tarlóhántási versenyében idős Oláh István, a bölcskei gépállomás traktorosa vezet. Sági István, sióagárdi dolgozó paraszt új ruhát vett gyermekeinek az ősziárpa beadási árából Tolna megye legtöbb részén már megkezdődött a cséplés, s az egyénileg dolgozó parasztok mindenüt, közvetlenül a csillugéptől teljesítik beadási kötelezettségüket. Sióagárd községben az egyénileg dolgozó parasztok keddig már több mint 1 vagon árpát vittek a begyűjtőhelyre, s az első beadók a falu legjobb dolgozói, a tanács és a végrehajtó bizottság tagjai voltak. Az elsők között vitte árpáját a begyűjtőhelyre Sági István fi holdas egyénileg dolgozó paraszt, rb.tag is, aki az utolsó szemig teljesítette 436 kilós árpabeadási kötelezettségét. A határidő előtti beadásért, nemcsak a megállapított beadási árat, hanem a prémiumot is megkapta Sági István, aki már másnap feleségével és 2 fiával felkereste a falu földművesszövetkezeti bakját. Hallottak a korábbi árleszállításról, s most úgy határoztak, hogy a beadásért kapott többszáz forintból ruhát vásárolnak a két fiúnak. — A háború előtt drágább volt — mondta a vásárlás után feleségének Sági Pál, amikor az üzletben becsomagolták a két csinos nyári öltönyt, s amikor megszámolták megmaradt pénzüket, még visszafordultak, s a 6 éves kisebbik fiúnak egy szandált is vettek, amelynek ára pontosan felére csökkent az árleszállítás óta. — A beadási kötelezettség teljesítése törvény, — mondotta Sági István, amikor dolgozó paraszttársaival elbeszélgetett. — De az állam megfizet minden szem gabonáért, azt pedig, aki határidő előtt teljesíti kötelezettségét, még külön is megjutalmazza. Érdemes volt sietni a beadással, mert egyrészt nincs már gondom rá, másrészt az árából fel tudtam öltöztetni két fiamat. (MTI) Sáraentlőrinc első akar lenni a gabonabegyűjtésben is A sárszentlőrinci dolgozó parasztok büszkék arra, hogy ebben az évben még mindig náluk volt a paksi járás begyűjtési vándorzászlaja. A választások tiszteletére, majd később a Béke Világtanács tiszteletére megfogadták, hogy félévi tej, tojás, baromfibeadási kötelezettségüket június 20-re teljesítik. Vállalásukat nemcsak hogy teljesítették, hanem messze túlszárnyalták. Tejből ISS, tojásból 142, baromfiból 133,6 százalékra teljesítette a község féléves beadási tervét. A beadások teljesítésében is, mint egyéb mezőgazdasági munkák elvégzésében, a tszcs-k mutatnak példát. A Táncsics tszcs első volt a községiben a takarmány beadásának teljesítésével. A tszcs tagjainak példamutatását követik a többi tszcs-k, valamint az egyénileg dolgozó parasztok is. Árpa beadását a község már több, mint 40 százalékra teljesítette. A Táncsics I tszcs kezdeményezésére a község valamennyi tszcs tagja és egyénileg dolgozó parasztja megfogadta, hogy gabonabeadási kötelezettségüket augusztus 20-ra teljesítik. A község dolgozóinak és vezetőinek merész elhatározása, hogy a vándorzászlót továbbra is megtartsák, elsők akarnak lenni, nemcsak a paksi járásban, hanem egész Tolna megyében. járások begyűjtési versenye A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti: a járások közötti begyűjtési verseny eredménye június 29-ig a következő: 1. a szekszárdi járás 851.6 pont, 2. a gyönki járás 839 pont, 3. a tamási 774.9 pont, 4. a paksi 771.7 pont, 5. a dombóvári 675.1 pont, 6. a bonyhádi járás 665,7 pont, Szekszárd város 929 pont. A szekszárdi és tamási járás jó népnevelő munkával ért el kiváló eredményt: emelkedett a tojás- és baromfibegyűjtés. Ez jó példa a lemaradó járásoknak, nem elég csak megállapítani és elismerni a hibákat, mint a paksi járásnál, hanem mozgósítani kell az állandó bizottsásri aktívákat és a népnevelőket a leküzdésükre. A sárközi állami gazdaságban is legjobb érték az ember...? Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke országgyűlési beszédében a következőket mondotta: ,.Feltétlenül érvényt szerzünk a Munka Törvénykönyv munkavédelemre vonatkozó előírásainak, a törvényesen előírt védőberendezések biztosításának és a védőételek, a védőruházat feltétlen kiszolgáltatásának. Felelősségre kell vonni és szigorúan büntetni kell azokat, akik a dolgozók egészségvédelmére előirányzott összegeket nem a rendeltetésüknek megfelelően használják fel.“ Nagy Imre elvtárs szavai világosan megjelölik azt az utat, amelyen a vezetőknek kell haladni a dolgozók munka és egészségvédelmének területén. A Sárközi Állami Gazdaság vezetői mégis igen súlyos hibát követtek el ezen a téren. Három kombájn arat kint a földeken, s a jó három közül csupán egyet szereltek fel megfelelő mentőládé ml. A Bóhn Irén és Jankovics István brigádjainak gépeinél hiányzik a mentőládából a sín, ami pedig kéz vagy lábtörésnél nélkülözhetetlen, de nincs jód sem, ami pedig a fertőtlenítésnél, kötözésnél ugyancsak nélkülözhetetlen. A kötszer pedig tavalyi maradék: piszkos, olajos, amivel, ha bármilyen sebet be is kötöznek, csak fertőzést, gennyesedést, okoznak, nem tartja tisztán a sérült helyet. Dr. Vérségi Ferenc, állami közegészségügyi felügyelő megérdeklődte Róhn Iréntől, hogy mit esi. Hálnának akkor, ha valami baleset következne be. — Még elképzelni sem tudom! — volt a válasz. De nem tudta a gazdaság igazgatója sem, s ezért vonták felelősségre Kasza Aurél igazgatót, aki nem törődött a dolgozók egészségvédelmével, közömbösen hagyta őt az, hogy esetleges balesetnél kétszer hijján komolyabb dolgok is bekövetkezhetnek. i