Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

TOZJHAI fnJe tmoierlftJAi ecrEf^i­wrebi A MAI SZAMBÁN: Elméleti tanácsadó (2. o.) — A megyei pártválasztmány ülése (2. o.) — A francia sajtó a nemzetgyűlés kül­politikai vitájáról (3. o.) — Hírek a Szovjetunióból (3. o.) — Gunther Eckstein megismerkedett a nyugati életformával (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — A trieszti kérdés és a Vatikán (4. o.) — Hat vagon vas a Duna mélyéről... (5. o.) — A komlódi arany (6—7. o.) Kocsis Sándor agr­onomus egy napja (7. o.) r l AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁC­AN­A­K LAPJA %. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 11:53. NOVEMBER 22 Üdvözölik erte'misépn!! új tömegszervezetét A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége határozatainak szellemében kormányunk tervszerű és kiterjedt harcot folytat népünk életszínvonalának emeléséért, kultu­rális szükségleteinek fokozott kielé­gítéséért. Ez a két célkitűzés elvá­laszthatatlan egymástól. Az anyagi életszínvonal emelkedése nemcsak dolgozóink kedélyére, de kulturális érdeklődésére is kihat. A több sza­badidő, a magasabb reálbérek, lehe­tővé teszik a kulturális igények fo­­kozott kielégítését. Ugyanakkor a kulturális igények kielégítése vissza­hat a termelésre, és ezen keresztül az an­yagi életszínvonal emelkedé­sére is. Ha vidámabb, tartalmasabb, gazdagabb, színesebb az emberek éle­te, jobban megy a munka, gyorsul a szocializmus építése. A kulturális igények fokozott kielégítése, nem­csak a szó szűkebb értelmében vett szórakozást jelenti. Dolgozóinkban elevenen él a vágy, műveltségük ál­talános tájékozottságuk fejlesztésére. Szinte azt lehet mondani, hogy csak a helyes formákat kell megtalálni, melyek között ez a kultúrszomj ki­­elégülhet.­­ Népünk kulturális színvonala eme­lésének igényei kielégítésének igen fontos eszköze a tavasszal megala­kult Társadalom és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat, amelynek megyei szervezetét a mai napon alakítják meg Szekszárdon megyénk legkiválóbb értelmiségi dol­gozói. A szocialista társadalom fel­építéséhez, terveink teljesítéséhez, bonyolult műszaki és agronómiai fel­adataink megvalósításához nemcsak jó szakoktatásra van szükség, de szélesítenünk kell népünk látókörét, fokozni az új iránti érdeklődést is. Maga a fejlődés tűzi tehát napi­rendre olyan szervezet létrehozását, amely képes a legsokrétűbb termé­szettudományi és társadalm­m­tudo­mányi ismeretek magas színvonalú terjesztésére, a dialektikus és törté­nelmi materializmus egyedül követ­kezetesen tudományos világnézete szellemében. Csak ilyen ismeretek birtokában, ezzel a világnézettel fel­vértezve tudnak a dolgozók tájéko­zódni a nemzetközi politika és ha­zánk fejlődésének bonyolult kérdé­seiben, s lesznek megközelíthetetle­­nek az ellenséges hírverés számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudományos ismeretek terjesztését nem lehet egydül az állami oktatás eszközeivel megvalósítani. Komoly eredményt csak akkor remélhetünk, ha biztosítjuk az értelmiség külön­böző rétegeinek elsősorban a legjobb tudósainknak, szakembereinknek ön­kéntes közreműködését ebben a mun­kában. Ez a Társadalom és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat elsőrendű feladata. Ahhoz, hogy tudósaink, művé­szeink, mérnökeink, orvosaink, ki­váló pedagógusaink eredményes és színvonalas ismeretterjesztő munkát tudjanak végezni, szükség van ma­gának az értelmiségnek a tovább­képzésére is. Értelmiségünknek le kell küzdenie műveltségének múltban gyökerező hiányosságait, a burzsoá nézetek maradványait, és el kell sa­játítania a dialektikus materializ­mus harcos világnézetét. Biztos, hogy az a munka, amelyre értelmiségünk­nek a TTTT keretei között lehető­sége nyílik, nemcsak munkásosz­tályunk és dolgozó parasztságunk számára lesz hasznos, de sokat fog tanulni belőle munka közben értel­miségünk is. Ezen az úton még job­ban megismerik majd dolgozó né­pünket, még jobban összeforrnak vele Az új szervezet összefogja, foly­tatja és jelentősen továbbfejleszti a Természettudományi, Irodalom­törté­nelmi Társulat keretében eddig foly­tatott propaganda munkát. Hangsú­lyozni kell azonban, hogy a most megszűnő szervezetek keretei között végzett munka sok esetben nem fe­lelt meg népünk növekvő igényeinek különösen az előadások színvonalát és szervezettségét tekintve. A tár­sulat új előadás anyagai lehetővé te­szik majd, hogy az előadói a „apo­­sabban elmélyedjenek a témában és magas színvonalú, népszerű előadáso­kat készítsenek. Ezáltal emelkedni fog a színvonalas előadások száma és biztosítani lehet a minőség folyama­tos emelését is. Ami az előadások szervezését illeti fontos feladat vár ezen a téren a különböző tömegszervezetekre, min­denekelőtt a szakszervezetekre, de tanácsaink népművelési apparátu­sára is. Ezeknek a szerveknek az ed­diginél sokkal jobban figyelembe kell venniök a dolgozók véleményét és kívánságait, az előadások témái­nak kiválogatásában. Sokkal szer­vezettebben kell azonban tájékoz­tatni a dolgozókat az előadás helyé­ről és időpontjáról is. Meg kell szűnnie annak az állapotnak, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális szervek fölösleges nyűg­nek tekintik. De annak is meg kell szűnnie, hogy bürokratikus admi­nisztratív módszerekkel „szervezik" a hallgatóságot ,ami természetesen azt eredményezi, hogy a dolgozó nem ismeri fel az ismeretterjesztésben saját igényei kielégítését. Megyénkben a tudományos isme­retterjesztő munka idáig nagyon sok nehézséggel küzdött. Legnagyobb hiányosság mutatkozott az előadá­sok megszervezése terén, mind az üzemi, mind a falusi előadások vo­nalán. Az üzemek, vállalatok és tö­megszervezetek vezetői sok helyen lebecsülték az ismeretterjesztő elő­adások fontosságát, ehhez a lebecsü­léshez néha alapot is szolgáltatott a régi társulat akkor, amikor nem minden esetben gondoskodott az elő­adások minőségének állandó emelé­séről. Ezeknek a hibáknak a forrása az, hogy külön dolgozott a Termé­szettudományi az Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat. A célja mind­háromnak a dolgozók kulturális szín­vonalának emelése és a szocializmus építése volt. A közös célért való munkában azonban külön vonalakon haladtunk, szétforgácsoltuk a mun­kát. Előfordult,­­ hogy egyes terüle­teken mint például a szekszárdi üzemekben, vállalatokban túlten­gett az ismeretterjesztő előadások száma. Ugyanakkor azonban termelő szövetkezeteinkkel alig foglalkoztunk valamit, pedig itt komoly segítsé­get tudtunk volna nyújtani ismeret­­terjesztő előadásainkon keresztül. A mai napon megalakuló Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat Megyei Szervezeté­nek első feladata, hogy e hibákat kijavítsa és a megyében a termelő munkát az eddiginél fokozottabban segítse. Az előadások propaganda fejlesz­tése mellett az új társulat fontos feladata az írásbeli ismeretterjesztés fokozása és a minőségnek emelése is. E téren jelentős munka vár a társulat folyóiratára, az eddig is nép­szerű Élet és Tudomány című heti­lapra és a havonként megjelenő Természet és Technikára. Feladata a társulatnak ezenkívül, hogy gondos­kodjék a tudományos ismeretterjesz­tés fokozásáról a rádióban, a napi és hetisajtó hasábjain csakúgy mint a mozik vásznain, múzeumokban, ki­állítások rendezésében, szakkörök létrehozásán keresztül és működésük támogatásával. Ebben a munkában az eddiginél sokkal nagyobb mér­tékben kell bevonni azt a réteget, amelyre idáig a sajtó, a rádió és a film munkája jóformán alig támasz­kodott: megyénk kiváló tudósait, művészeit, pedagógusait, tehetséges értelmiségét. Ezért van rendkívüli jelentősége azoknak a megmozdulásoknak a me­gyei közgyűléseknek keretében, ame­­yek lerakják az új társulat tovább­fejlődésének igazi értelmiségi tömeg­szervezetté válásának alapjait. Ezt a nagyfontosságú munkát egész né­pünk rokonszenve kíséri, értelmisé­günk biztos lehet afelől, hogy meg­fogja kapni hozzá pártunk és álla­munk fokozott támogatását. Ez év márciusában kezd­te meg munkáját a Pa­lánki Tangazdaságban Ko­vács Sándor mint a gaz­daság felcsere. A fiatal felcser akkor végezte el tanulmányait, s első ál­lomáshelyén azonnal több száz állatot bíztak gond­jaira. A jelentős állatá­llo­­mánynál az állatok egész­ségügyi vizsgálata a be­tegségek megállapítása mellett Kovács Sándor látja el a beteg állatokat s ha járványos betegsé­get észlel, azonnal jelen­tést tesz a megyei állat­orvosnak. A Tangazda­ság felcserének jó mun­káját dicséri, hogy több, mint féléves működése alatt nem voltak elhullás s a betegségek megelőzése mellett a szarvasmarhák­nál alkalmazott mé­hmo­­sással 36 százalékról 90 százalékra tudta emelni a vemhességet. Az elmúlt 8 hónap alatt 111 állatot vizsgált meg Kovács Sándor, s lépfene­­vakcinával 85 tehenet ol­tott be. Ezek mellett 564 sertést és 390 süldőt ol­tott be csapadékos vakci­nával, s erre 4 és félezer köbcenti oltóanyagot hasz­nált fel. Eredményes a Tangaz­daságban a mesterséges borjúnevelés is. Jelenleg 45 mesterségesen nevelt borjú van a gazdaságban, melynek fejlődéséhez, nö­vekedéséhez Kovács Sán­dor felcser szaktudása is nagyban hozzájárul. Az állategészségügyi A dombóvári járásban jól, a paksi nem volt elhullás janusban rosszul mozgosítanak a községi tárnicsok a begyűjtési tervek teljesítésére a Palánki Tangazdaságban A megyei tanács begyűjtési osztályának legutóbbi értékelése szerint még mindig nem kielégítő a kapás­növények begyűjtési tervteljesítése. A járások közül első helyen a dombóvári járás van. Ebben a járásban a községi tanácsok, de nem utolsó sorban a járási tanács is foglalkozik a kapásnövények begyűjtésével. Kukori­cából 93, napraforgóból 127, burgonyából 82 százalékra teljesítette­ a járás begyűjtési tervét. A legutóbbi öt napban 3,5 százalékos emelkedés volt az egész járás területén. A dombóvári járás községi tanácsai az állan­­dó bizottságok kezdeményezése nyomán azt a fogadal­mat tették, hogy egy héten belül a járás minden köz­sége 100 százalékra teljesíti kapásnövényekből be­gyűjtési tervét. * A paksi járásban a tanácsok, de nem utolsó sor­ban a járási tanács is lebecsüli a kapásnövényekkel járó feladatok jelentőségét. A járási tanács nem beszéli meg a községi tanács vezetőivel a dolgozók aktivizá­lásával kapcsolatos feladatokat, melynek következmé­nye: a tanács maga akarja elvégezni ezt a munkát. Persze nem tudja. Ezért van az, hogy a kapásnövé­nyek begyűjtésében a paksi járás csaknem az utolsó. Kukoricából 76,4, burgonyából 76,3 százalékra teljesí­tette tervét. A legutóbbi öt napban ugyan kiemelkedő eredmény volt ezen a területen. A dombóvári járás 3,5 százalékához viszonyítva a paksi járás ötnapi tervtel­jesítésének emelkedése 6,4 százalék volt. Ez ellenben korántsem kielégítő. A paksi járási tanácsnak és a járásban lévő községi tanácsoknak követni kell a dom­bóváriak példáját, megalkuvástól mentes harcot kell folytatni a kapásnövények begyűjtési tervének mara­déktalan teljesítéséért. Mé­lyszántást végeznek a pálfai dolgozó parasztok Az őszi kalászosok — különösen a búza — ve­tésével­ megkéstek a pál­fai dolgozó parasztok. — Sokáig volt a községben olyan hangulat: „nem ér­demes vetni, mert száraz a föld." A pálfai dolgozó parasztoknak annyiban igazuk volt, hogy kön­­­nyebb nedves földbe vet­ni, sőt hasznosabb is. Ab­ban viszont nem volt iga­zuk — és erre azóta már maguk is rájöttek, hogy nem lehet vetni. A köz­ségi tanács megbeszélésre hívta össze az élenjáró dolgozó parasztokat Ki­rály Józsefet és még jó­­néhányat, akik időben, ha­táridő előtt végeztek a vetéssel, és azzal a feladat­tal bízta meg őket: tart­sanak kisgyűléseket a d­ol­gozó parasztok között. Az élenjáró dolgozó parasz­tok szívesen vállalták ezt a megbízatást ,a tanács és dolgozó parasztok mun­kája eredményt hozott. November 15-re Pá­pán minden dolgozó paraszt teljesítette őszi vetéster­vét. Amint a betakarítást végzik, nyomban szánt az eke. November 19-ig a községben 310 holdon vé­gezték el a mélyszántást. Ezzel a község mélyszán­tási tervét közel 50 szá­zalékra teljesítette. Bürokrácia a vetőmag körül Mint ismeretes, a búzavetés határideje október 31-én lejárt. Ennek ellenére megyénkben még számtalan köz­­ség van olyan, mely nem teljesítette vetéstervét. Ez­­előtt két héttel, sőt még napjainkban is számtalan köz­ségből olyan panaszok érkeznek, hogy vetőmaghiány miatt, illetve físere vetőmaghiány miatt nem tudnak a dol­gozó parasztok vetni. Szerkesztőségünk ezért már szám­­talan esetben megbírálta a Terményforgalmi Vállalatot, mely felelős a vetőmagok diszponálásáért. A Termény­­forgalmi Vállalat nem utasította vissza a bírálatot, sőt kijavította az ilyen vonatkozásban elkövetett hibákat. Most, amikor vég­efelé jár megyénkben a búzamér­és, ki­derül, hogy nemcsak a Terményforgalmi, hanem a taná,­csok a községi és járási tanácsok sokkal hibásabbak ebben a dologban, mint a Termény­forgalmi. Sióagárdon üzv. Páli Jánosné a bérelt tartalék földjére még október 15-én beadta az igénylés­, melyet a községi tanács, — legalábbis a mezőgazdasági előadó véleménye szerint — azonnal továbbított a járási tanácshoz. A járási tanács azonban csal­ november 19-én továbbította, a termény­­forgalmihoz. Hasonló a helyzet Sár­di István esetében is. Földjén a talajelőkészítő munkát már ezelőtt három­ héttel elvégezte, de a községi tanácsnál még mindig nincs meg a vetőmag kiutalása. De nézzük tovább. A paksi Terményforgalmi telep adminisztrátora már több ízben szólt a járási tanácsnak, hogy mi lesz a vető­­magkiosztással. A községi tanácsok azonban nem adták át a Terményforgalmi Vállalatnak a névsort. Ennek kö­­vetkeztében még november 18-án sem kapták meg a dol­gozó parasztok a vetőmagot. Pincehelyen például tárolják a 85 mázsa vetőmagot, csak azért, mert a gazdák névsorát még a mai napig sem készítette el a tanács. Traktor szán­ a mai parasztoknak A gyönki dolgozó parasztok szerződést kötöttek a varsádi gépállomással az őszi mélyszántási munkák el­végzésére. Kora reggeltől késő estig hangos a határ a trakto­rok dübörgésétől. Megbarátkoztak már az emberek en­nek a nagy masinának a munkájával .Kecskés Géza 9 holdas dolgozó paraszt 6 hold terület mélyszántá­sára kötött a gépállomással szerződést. Saját maga győződött meg arról a tényről, hogy a gép milyen tö­kéletes, jó minőségű munkát végez. Prihalkó Géza 8 holdas dolgozó paraszt 5 holdon végeztette el az őszi mélyszántást. De Simon József 10 holdas és Kiss Elek 12 holdas dolgozó parasztok is kötöttek szerződést a mélyszántás elvégzésére. A leveli Téglagyár 10 nap a­alt 9000 tég­ává téliesítette kí tervét Példamutató munkát végzett a Teveli Tégla­gyár, mely égetési tervét 9000 téglával teljesítette túl 10 nap alatt. A kis­­dorogi Téglagyár is túl­teljesítette dekádtervét, 102 százalékot ért el. A Gyönki Téglagyár az,­­melynek eredménye jó­nak mondható, első de­kád tervét pontosan 10­­ százalékban végezte el. Ezeknél az üzemeknél több dolgozó kimagasló egyéni normateljesítést tudott el­érni. Csizmák József ra­kó­brigádja a Teveli Tég­lagyárban 131 százalékot teljesített, ugyanitt Wirt János kihordó brigádja 158 százalékot ért el. A gyönki téglagyárban a ki­hordó brigád eredménye említésre méltó, amely 118 százalékra teljesítette tervét. Fauszt Henrik égető brigádja is 105 szá­zalékra teljesítette nor­máját. A keszőghidegkuti, vala­mint a tolnanémedi tégla­gyárakban azonban nem teljesítették a tervet. En­nek oka, például a kesző­­hidegkutiaknál, hogy a nyersgyártók nem teljesí­tették éves tervüket, így a keszőhidegkuti tégla­gyár csak 70 százalékra teljesítette legutóbbi de­kádtervét. Horváth József * Dombóvári Malomi Jó minőségű lisztet a dobozoknak Wolf József igazgató örömmel újságolja, ha va­­laki érdeklődik a minőig iránt. .,A mi malmunk körülbelül öt hónapja, amióta MEO-sunk van, a legvilágosabb lisztet adja a dolgozóknak. De azóta nem is volt kifogás a mi­nőség ellen." Hogy ilyen szép ered­ményről beszélhetnek­­ a Dombóvári Malomban, az valamennyi dolgozó lel­kes és odaadó munkájá­nak köszönhető. Beckhau­ser János művezető szak­szerű irányításával, helyes gabonanedvesítéssel vala­mint annak előtisztításá­val harcol a jobb minő­ségért. Tormási Józsefné MEO-os óránként száraz és nedves próbát készít a minőségről. De munka­közb­en állandóan figyeli az őrlést, a liszt színha­tárát, a nedvesség tartal­mát. Knnz János, Takács Sándor és Marx Károly őrlő brigádjai is a norma túlteljesítése mellett igye­keznek jó minőségű lisztet őrölni. Most azért folyik a küzdelem, hogy a hónap végére teljesíteni tudják az éves tervet, még jobb minőséget érjenek el,

Next