Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-22 / 274. szám
TOZJHAI fnJe tmoierlftJAi ecrEf^iwrebi A MAI SZAMBÁN: Elméleti tanácsadó (2. o.) — A megyei pártválasztmány ülése (2. o.) — A francia sajtó a nemzetgyűlés külpolitikai vitájáról (3. o.) — Hírek a Szovjetunióból (3. o.) — Gunther Eckstein megismerkedett a nyugati életformával (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — A trieszti kérdés és a Vatikán (4. o.) — Hat vagon vas a Duna mélyéről... (5. o.) — A komlódi arany (6—7. o.) Kocsis Sándor agronomus egy napja (7. o.) r l AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁCANAK LAPJA %. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 11:53. NOVEMBER 22 Üdvözölik erte'misépn!! új tömegszervezetét A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatainak szellemében kormányunk tervszerű és kiterjedt harcot folytat népünk életszínvonalának emeléséért, kulturális szükségleteinek fokozott kielégítéséért. Ez a két célkitűzés elválaszthatatlan egymástól. Az anyagi életszínvonal emelkedése nemcsak dolgozóink kedélyére, de kulturális érdeklődésére is kihat. A több szabadidő, a magasabb reálbérek, lehetővé teszik a kulturális igények fokozott kielégítését. Ugyanakkor a kulturális igények kielégítése visszahat a termelésre, és ezen keresztül az anyagi életszínvonal emelkedésére is. Ha vidámabb, tartalmasabb, gazdagabb, színesebb az emberek élete, jobban megy a munka, gyorsul a szocializmus építése. A kulturális igények fokozott kielégítése, nemcsak a szó szűkebb értelmében vett szórakozást jelenti. Dolgozóinkban elevenen él a vágy, műveltségük általános tájékozottságuk fejlesztésére. Szinte azt lehet mondani, hogy csak a helyes formákat kell megtalálni, melyek között ez a kultúrszomj kielégülhet. Népünk kulturális színvonala emelésének igényei kielégítésének igen fontos eszköze a tavasszal megalakult Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amelynek megyei szervezetét a mai napon alakítják meg Szekszárdon megyénk legkiválóbb értelmiségi dolgozói. A szocialista társadalom felépítéséhez, terveink teljesítéséhez, bonyolult műszaki és agronómiai feladataink megvalósításához nemcsak jó szakoktatásra van szükség, de szélesítenünk kell népünk látókörét, fokozni az új iránti érdeklődést is. Maga a fejlődés tűzi tehát napirendre olyan szervezet létrehozását, amely képes a legsokrétűbb természettudományi és társadalmmtudományi ismeretek magas színvonalú terjesztésére, a dialektikus és történelmi materializmus egyedül következetesen tudományos világnézete szellemében. Csak ilyen ismeretek birtokában, ezzel a világnézettel felvértezve tudnak a dolgozók tájékozódni a nemzetközi politika és hazánk fejlődésének bonyolult kérdéseiben, s lesznek megközelíthetetlenek az ellenséges hírverés számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudományos ismeretek terjesztését nem lehet egydül az állami oktatás eszközeivel megvalósítani. Komoly eredményt csak akkor remélhetünk, ha biztosítjuk az értelmiség különböző rétegeinek elsősorban a legjobb tudósainknak, szakembereinknek önkéntes közreműködését ebben a munkában. Ez a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elsőrendű feladata. Ahhoz, hogy tudósaink, művészeink, mérnökeink, orvosaink, kiváló pedagógusaink eredményes és színvonalas ismeretterjesztő munkát tudjanak végezni, szükség van magának az értelmiségnek a továbbképzésére is. Értelmiségünknek le kell küzdenie műveltségének múltban gyökerező hiányosságait, a burzsoá nézetek maradványait, és el kell sajátítania a dialektikus materializmus harcos világnézetét. Biztos, hogy az a munka, amelyre értelmiségünknek a TTTT keretei között lehetősége nyílik, nemcsak munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk számára lesz hasznos, de sokat fog tanulni belőle munka közben értelmiségünk is. Ezen az úton még jobban megismerik majd dolgozó népünket, még jobban összeforrnak vele Az új szervezet összefogja, folytatja és jelentősen továbbfejleszti a Természettudományi, Irodalomtörténelmi Társulat keretében eddig folytatott propaganda munkát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a most megszűnő szervezetek keretei között végzett munka sok esetben nem felelt meg népünk növekvő igényeinek különösen az előadások színvonalát és szervezettségét tekintve. A társulat új előadás anyagai lehetővé teszik majd, hogy az előadói a „aposabban elmélyedjenek a témában és magas színvonalú, népszerű előadásokat készítsenek. Ezáltal emelkedni fog a színvonalas előadások száma és biztosítani lehet a minőség folyamatos emelését is. Ami az előadások szervezését illeti fontos feladat vár ezen a téren a különböző tömegszervezetekre, mindenekelőtt a szakszervezetekre, de tanácsaink népművelési apparátusára is. Ezeknek a szerveknek az eddiginél sokkal jobban figyelembe kell venniök a dolgozók véleményét és kívánságait, az előadások témáinak kiválogatásában. Sokkal szervezettebben kell azonban tájékoztatni a dolgozókat az előadás helyéről és időpontjáról is. Meg kell szűnnie annak az állapotnak, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális szervek fölösleges nyűgnek tekintik. De annak is meg kell szűnnie, hogy bürokratikus adminisztratív módszerekkel „szervezik" a hallgatóságot ,ami természetesen azt eredményezi, hogy a dolgozó nem ismeri fel az ismeretterjesztésben saját igényei kielégítését. Megyénkben a tudományos ismeretterjesztő munka idáig nagyon sok nehézséggel küzdött. Legnagyobb hiányosság mutatkozott az előadások megszervezése terén, mind az üzemi, mind a falusi előadások vonalán. Az üzemek, vállalatok és tömegszervezetek vezetői sok helyen lebecsülték az ismeretterjesztő előadások fontosságát, ehhez a lebecsüléshez néha alapot is szolgáltatott a régi társulat akkor, amikor nem minden esetben gondoskodott az előadások minőségének állandó emeléséről. Ezeknek a hibáknak a forrása az, hogy külön dolgozott a Természettudományi az Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat. A célja mindháromnak a dolgozók kulturális színvonalának emelése és a szocializmus építése volt. A közös célért való munkában azonban külön vonalakon haladtunk, szétforgácsoltuk a munkát. Előfordult, hogy egyes területeken mint például a szekszárdi üzemekben, vállalatokban túltengett az ismeretterjesztő előadások száma. Ugyanakkor azonban termelő szövetkezeteinkkel alig foglalkoztunk valamit, pedig itt komoly segítséget tudtunk volna nyújtani ismeretterjesztő előadásainkon keresztül. A mai napon megalakuló Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Megyei Szervezetének első feladata, hogy e hibákat kijavítsa és a megyében a termelő munkát az eddiginél fokozottabban segítse. Az előadások propaganda fejlesztése mellett az új társulat fontos feladata az írásbeli ismeretterjesztés fokozása és a minőségnek emelése is. E téren jelentős munka vár a társulat folyóiratára, az eddig is népszerű Élet és Tudomány című hetilapra és a havonként megjelenő Természet és Technikára. Feladata a társulatnak ezenkívül, hogy gondoskodjék a tudományos ismeretterjesztés fokozásáról a rádióban, a napi és hetisajtó hasábjain csakúgy mint a mozik vásznain, múzeumokban, kiállítások rendezésében, szakkörök létrehozásán keresztül és működésük támogatásával. Ebben a munkában az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell bevonni azt a réteget, amelyre idáig a sajtó, a rádió és a film munkája jóformán alig támaszkodott: megyénk kiváló tudósait, művészeit, pedagógusait, tehetséges értelmiségét. Ezért van rendkívüli jelentősége azoknak a megmozdulásoknak a megyei közgyűléseknek keretében, ameyek lerakják az új társulat továbbfejlődésének igazi értelmiségi tömegszervezetté válásának alapjait. Ezt a nagyfontosságú munkát egész népünk rokonszenve kíséri, értelmiségünk biztos lehet afelől, hogy megfogja kapni hozzá pártunk és államunk fokozott támogatását. Ez év márciusában kezdte meg munkáját a Palánki Tangazdaságban Kovács Sándor mint a gazdaság felcsere. A fiatal felcser akkor végezte el tanulmányait, s első állomáshelyén azonnal több száz állatot bíztak gondjaira. A jelentős állatállománynál az állatok egészségügyi vizsgálata a betegségek megállapítása mellett Kovács Sándor látja el a beteg állatokat s ha járványos betegséget észlel, azonnal jelentést tesz a megyei állatorvosnak. A Tangazdaság felcserének jó munkáját dicséri, hogy több, mint féléves működése alatt nem voltak elhullás s a betegségek megelőzése mellett a szarvasmarháknál alkalmazott méhmosással 36 százalékról 90 százalékra tudta emelni a vemhességet. Az elmúlt 8 hónap alatt 111 állatot vizsgált meg Kovács Sándor, s lépfenevakcinával 85 tehenet oltott be. Ezek mellett 564 sertést és 390 süldőt oltott be csapadékos vakcinával, s erre 4 és félezer köbcenti oltóanyagot használt fel. Eredményes a Tangazdaságban a mesterséges borjúnevelés is. Jelenleg 45 mesterségesen nevelt borjú van a gazdaságban, melynek fejlődéséhez, növekedéséhez Kovács Sándor felcser szaktudása is nagyban hozzájárul. Az állategészségügyi A dombóvári járásban jól, a paksi nem volt elhullás janusban rosszul mozgosítanak a községi tárnicsok a begyűjtési tervek teljesítésére a Palánki Tangazdaságban A megyei tanács begyűjtési osztályának legutóbbi értékelése szerint még mindig nem kielégítő a kapásnövények begyűjtési tervteljesítése. A járások közül első helyen a dombóvári járás van. Ebben a járásban a községi tanácsok, de nem utolsó sorban a járási tanács is foglalkozik a kapásnövények begyűjtésével. Kukoricából 93, napraforgóból 127, burgonyából 82 százalékra teljesítette a járás begyűjtési tervét. A legutóbbi öt napban 3,5 százalékos emelkedés volt az egész járás területén. A dombóvári járás községi tanácsai az állandó bizottságok kezdeményezése nyomán azt a fogadalmat tették, hogy egy héten belül a járás minden községe 100 százalékra teljesíti kapásnövényekből begyűjtési tervét. * A paksi járásban a tanácsok, de nem utolsó sorban a járási tanács is lebecsüli a kapásnövényekkel járó feladatok jelentőségét. A járási tanács nem beszéli meg a községi tanács vezetőivel a dolgozók aktivizálásával kapcsolatos feladatokat, melynek következménye: a tanács maga akarja elvégezni ezt a munkát. Persze nem tudja. Ezért van az, hogy a kapásnövények begyűjtésében a paksi járás csaknem az utolsó. Kukoricából 76,4, burgonyából 76,3 százalékra teljesítette tervét. A legutóbbi öt napban ugyan kiemelkedő eredmény volt ezen a területen. A dombóvári járás 3,5 százalékához viszonyítva a paksi járás ötnapi tervteljesítésének emelkedése 6,4 százalék volt. Ez ellenben korántsem kielégítő. A paksi járási tanácsnak és a járásban lévő községi tanácsoknak követni kell a dombóváriak példáját, megalkuvástól mentes harcot kell folytatni a kapásnövények begyűjtési tervének maradéktalan teljesítéséért. Mélyszántást végeznek a pálfai dolgozó parasztok Az őszi kalászosok — különösen a búza — vetésével megkéstek a pálfai dolgozó parasztok. — Sokáig volt a községben olyan hangulat: „nem érdemes vetni, mert száraz a föld." A pálfai dolgozó parasztoknak annyiban igazuk volt, hogy könnyebb nedves földbe vetni, sőt hasznosabb is. Abban viszont nem volt igazuk — és erre azóta már maguk is rájöttek, hogy nem lehet vetni. A községi tanács megbeszélésre hívta össze az élenjáró dolgozó parasztokat Király Józsefet és még jónéhányat, akik időben, határidő előtt végeztek a vetéssel, és azzal a feladattal bízta meg őket: tartsanak kisgyűléseket a dolgozó parasztok között. Az élenjáró dolgozó parasztok szívesen vállalták ezt a megbízatást ,a tanács és dolgozó parasztok munkája eredményt hozott. November 15-re Pápán minden dolgozó paraszt teljesítette őszi vetéstervét. Amint a betakarítást végzik, nyomban szánt az eke. November 19-ig a községben 310 holdon végezték el a mélyszántást. Ezzel a község mélyszántási tervét közel 50 százalékra teljesítette. Bürokrácia a vetőmag körül Mint ismeretes, a búzavetés határideje október 31-én lejárt. Ennek ellenére megyénkben még számtalan község van olyan, mely nem teljesítette vetéstervét. Ezelőtt két héttel, sőt még napjainkban is számtalan községből olyan panaszok érkeznek, hogy vetőmaghiány miatt, illetve físere vetőmaghiány miatt nem tudnak a dolgozó parasztok vetni. Szerkesztőségünk ezért már számtalan esetben megbírálta a Terményforgalmi Vállalatot, mely felelős a vetőmagok diszponálásáért. A Terményforgalmi Vállalat nem utasította vissza a bírálatot, sőt kijavította az ilyen vonatkozásban elkövetett hibákat. Most, amikor végefelé jár megyénkben a búzamérés, kiderül, hogy nemcsak a Terményforgalmi, hanem a taná,csok a községi és járási tanácsok sokkal hibásabbak ebben a dologban, mint a Terményforgalmi. Sióagárdon üzv. Páli Jánosné a bérelt tartalék földjére még október 15-én beadta az igénylés, melyet a községi tanács, — legalábbis a mezőgazdasági előadó véleménye szerint — azonnal továbbított a járási tanácshoz. A járási tanács azonban csal november 19-én továbbította, a terményforgalmihoz. Hasonló a helyzet Sárdi István esetében is. Földjén a talajelőkészítő munkát már ezelőtt három héttel elvégezte, de a községi tanácsnál még mindig nincs meg a vetőmag kiutalása. De nézzük tovább. A paksi Terményforgalmi telep adminisztrátora már több ízben szólt a járási tanácsnak, hogy mi lesz a vetőmagkiosztással. A községi tanácsok azonban nem adták át a Terményforgalmi Vállalatnak a névsort. Ennek következtében még november 18-án sem kapták meg a dolgozó parasztok a vetőmagot. Pincehelyen például tárolják a 85 mázsa vetőmagot, csak azért, mert a gazdák névsorát még a mai napig sem készítette el a tanács. Traktor szán a mai parasztoknak A gyönki dolgozó parasztok szerződést kötöttek a varsádi gépállomással az őszi mélyszántási munkák elvégzésére. Kora reggeltől késő estig hangos a határ a traktorok dübörgésétől. Megbarátkoztak már az emberek ennek a nagy masinának a munkájával .Kecskés Géza 9 holdas dolgozó paraszt 6 hold terület mélyszántására kötött a gépállomással szerződést. Saját maga győződött meg arról a tényről, hogy a gép milyen tökéletes, jó minőségű munkát végez. Prihalkó Géza 8 holdas dolgozó paraszt 5 holdon végeztette el az őszi mélyszántást. De Simon József 10 holdas és Kiss Elek 12 holdas dolgozó parasztok is kötöttek szerződést a mélyszántás elvégzésére. A leveli Téglagyár 10 nap aalt 9000 tégává téliesítette kí tervét Példamutató munkát végzett a Teveli Téglagyár, mely égetési tervét 9000 téglával teljesítette túl 10 nap alatt. A kisdorogi Téglagyár is túlteljesítette dekádtervét, 102 százalékot ért el. A Gyönki Téglagyár az,melynek eredménye jónak mondható, első dekád tervét pontosan 10 százalékban végezte el. Ezeknél az üzemeknél több dolgozó kimagasló egyéni normateljesítést tudott elérni. Csizmák József rakóbrigádja a Teveli Téglagyárban 131 százalékot teljesített, ugyanitt Wirt János kihordó brigádja 158 százalékot ért el. A gyönki téglagyárban a kihordó brigád eredménye említésre méltó, amely 118 százalékra teljesítette tervét. Fauszt Henrik égető brigádja is 105 százalékra teljesítette normáját. A keszőghidegkuti, valamint a tolnanémedi téglagyárakban azonban nem teljesítették a tervet. Ennek oka, például a keszőhidegkutiaknál, hogy a nyersgyártók nem teljesítették éves tervüket, így a keszőhidegkuti téglagyár csak 70 százalékra teljesítette legutóbbi dekádtervét. Horváth József * Dombóvári Malomi Jó minőségű lisztet a dobozoknak Wolf József igazgató örömmel újságolja, ha valaki érdeklődik a minőig iránt. .,A mi malmunk körülbelül öt hónapja, amióta MEO-sunk van, a legvilágosabb lisztet adja a dolgozóknak. De azóta nem is volt kifogás a minőség ellen." Hogy ilyen szép eredményről beszélhetnek a Dombóvári Malomban, az valamennyi dolgozó lelkes és odaadó munkájának köszönhető. Beckhauser János művezető szakszerű irányításával, helyes gabonanedvesítéssel valamint annak előtisztításával harcol a jobb minőségért. Tormási Józsefné MEO-os óránként száraz és nedves próbát készít a minőségről. De munkaközben állandóan figyeli az őrlést, a liszt színhatárát, a nedvesség tartalmát. Knnz János, Takács Sándor és Marx Károly őrlő brigádjai is a norma túlteljesítése mellett igyekeznek jó minőségű lisztet őrölni. Most azért folyik a küzdelem, hogy a hónap végére teljesíteni tudják az éves tervet, még jobb minőséget érjenek el,