Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-03 / 261. szám
1354 NOVEMBER 3 NÄPCÖ A paksi kommunisták taggyűlésen vitatták meg a Központi Vezetőség októberi határozatát A párt alapszervezeteinek életében fontos szerepük van a taggyűléseknek. A kommunisták itt beszélik meg az alapszervezet munkáját, vitatják meg az előttük álló feladatokat. Különös jelentőségük van a mostani taggyűléseknek, amikor, a Központi Vezetőség októberi — népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól szóló — határozatát tárgyalják meg és mozgósítják a párttagságot a határozat végrehajtására. A taggyűlés jó előkészítésétől függ az, hogy egy-egy község, üzem, vagy termelőszövetkezet kommunistái és pártonkívüli dolgozói jól látják-e, mit kell tenniük saját területükön a hibák kiküszöbölése, a termelés emelése, a dolgozók életszínvonalának javítása érdekében. Pakson is taggyűlésen beszélték meg a Központi Vezetőség határozatát a kommunisták. Újszerű volt ez a taggyűlés a paksi pártszervezetben nemcsak azért, mert egy ilyen nagyjelentőségű határozatot vitattak meg, hanem azért is, mert hosszú évek óta először nyilvános taggyűlést tartottak, melyre meghívták a község élen járó pártonkívüli dolgozó parasztjait is. A taggyűlés már tulajdoniképen megkezdődött a hivatalos elnöki megnyitó előtt. Az egyik csoportban Girat Ádám dolgozó paraszt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja beszél kongresszusi élményeiről, terveiről, másutt arról vitatkoznak, hogy a sertés- vagy a libatenyésztés előnyösebb-e. Vassíntől megyei és községi tanácstag jelölt visszaemlékezik azokra az időkre, amikor 46-ban a paksi kommunista vezetőkkel együtt járt Pesten, a Parlamentben egy küldöttséggel. Szó esik itt az őszi szántásról, vetésről, trágyázásról, egyszóval mindarról, amit itt majd meg kell beszélni, „hivatalosan” is. A titkári beszámoló ismertette a Központi Vezetőség határozatát, főkép annak a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó részét. Beszélt az új szakasz eredményeiről, arról, hogy pártunk tovább halad a tavaly júniusban megkezdett úton. Mostani nehézségeink oka nem az új szakasz politikájában keresendő, hanem abban, hogy a párt helyes politikáját sok helyen nem hajtják végre. Az új szakasz eredményei a község életében is megmutatkoznak. Megnőtt a paksi dolgozó parasztok termelési kedve, nincs már megműveletlen tartalékterület, a községben soha ennyi trágyát nem hordtak ki a földekre, mint az idén. Az őszi kalászosok felemelt vetéstervét már 97 százalékra teljesítette a község dolgozó parasztsága. Megerősödtek a község termelőszövetkezetei is. A gyapai „Új Élet”ben 55 forintot fognak osztani munkaegységenként. De hibák vannak helyileg is az új szakasz politikájának végrehajtásában. Nagy a zűrzavar a tanácsnál az adónyilvántartásban, gyakran előfordul, hogy kötelességüket rendesen teljesítő dolgozó parasztokat zaklatnak. Vontatottan megy a mezőgazdaság ellátása gépekkel, szerszámokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy — mint a Központi Vezetőség megállapította — az ipar nem gyárt eleget, hanem, a földművesszövetkezet nem gondoskodik megfelelő helyről a kisgépek tárolására, így még amit megkapnának, sem tudják elhelyezni, hát inkább nem árusítanak. Végül a pártmunka feladatairól beszélt a titkár elvtárs. Most, mikor ilyen nagy feladatok állnak a pártszervezet előtt, tűrhetetlen, hogy a kommunisták — még a vezetőségi tagok közül is néhányan — nem végeznek semmi pártmunkát. Név szerűint bírálta azokat a kommunistákat, akik nem dolgoznak. A Központi Vezetőség határozata derűs optimizmussal töltsön el minden párttagot, a tömegek bíznak a párt szavában, csak vigyük el hozzájuk. Valósítsuk meg a Központi Vezetőség jelszavát: „Kommunisták az élre! Kommunisták a tömegek közé!” A hozzászólásokra nem kellett nagyon bíztatni a jelenlevőket. Nikii elvtárs többek között a szőlőtermelés megjavításáról beszélt. Gábor elvtárs a népnevelő munkáról, a pártszervezet erősítésével foglalkozott. Többen kértek szót a vendégek közül is. Girst Ádám felvetette, hogy a dolgozó parasztok közül sokan nem értik, hogy most milyen kedvezmények vannak a kenyérgabona beadásnál, ezt alaposan meg kell magyarázni. Többen bírálták a tanács munkáját, a gépállomást. Weisz Pál dolgozó paraszt elmondta, hogy ő szereti a népi demokráciát, kötelességét is mindig pontosan teljesíti, de a jó munkához nyugalom is kell, ne küldjenek ki egyszerre két adóívet, az egyiken hátralékot, a másikon túlfizetést kimutatva. Weisz Ferenc a belterjes gazdálkodásról, a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséről, a trágyázás jelentőségéről beszélt. Juhász elvtárs, a községi pártbizottság szervezőtitkára hozzászólása után Király László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára kért szót. Rámutatott, hogy 10 év alatt dolgozó népünk pártunk vezetésével milyen hatalmas eredményeket ért el. A párt hibát követhet el, nem vagyunk csalhatatlanok, de a lényeg az, hogy a hibákat felismerjük és kijavítsuk. Egyesek úgy szeretnék beállítani, hogy nincsen semmi javulás tavaly június óta. Ez nem igaz, ennek ellenkezőjét tények bizonyítják. Vannak nehézségeink, amik hátráltatják a párt helyes politikájának végrehajtását, de ezek ellen keményen fellépünk. A nehézségek felszámolásának legfőbb eszköze az, hogy emeljük a termelést úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, csökkentsük az önköltséget, növeljük a termelékenységet. Pártellenes és államellenes nézet abban látni a nehézségek megoldását, hogy csökkentsük az életszínvonalat. Mezőgazdaságunk feladata nemcsak a belső szükséglet ellátása, hanem gondoskodni kell arról, hogy exportra is jusson. Például libamájért külföldről mindent meg tudnánk vásárolni, amire az országnak szüksége van. Van sok más termékünk is, ami igen keresett exportcikk. A Hazafias Népfront jelentőségével, a pártmunka megjavításával foglalkozott ezután Király elvtárs, majd a válaszadás és az elnöki zárszó után az Internacionálé eléneklésével ért véget a taggyűlés. A paksi kommunistáknak a taggyűlés jól szabta meg a feladatokat. Most már csak az van hátra, hogy következetesen harcoljanak a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért, népünk életszínvonalának emeléséért. Ez az új kezdeményezés, hogy pártonkívülieket is meghívtak, igen jó hatással volt a község dolgozó parasztjaira. Látják, hogy a pártszervezet kikéri véleményüket, elfogadja javaslataikat. Nyilvánvaló, hogy így erősödni fog a párt és a tömegek kapcsolata. A KTSZ-ek werseme «/ Megyénk kisipari szövetkezetei jó munkával készülnek a KISZÖV és az OKISZ vezetőségválasztó küldöttgyűlésre. Ezt a készülődést összekötik a november 7 és a tanácsválasztás tiszteletére indított versennyel. A szövetkezetek legmagasabb szerve, a küldöttgyűlés és a háromhavonként megtartott értekezlet felszínre hozza az eredményeket és a hiányosságokat, de megszabja a feladatokat is. November 5-én tartja vezetőségválasztó küldöttgyűlését a Tolna Megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetsége. Az OKISZ II. vezetőségválasztó küldöttgyűlése, december 11— 12-én lesz. Szövetkezeteink dolgozói tisztában vannak azzal, mit jelent számukra a küldöttgyűlés, melynek tanácskozásai elősegítik a szövetkezeti mozgalmat, elősegítik a dolgozók szebb, jobb életét. Mindezek tudatában komoly versenymozgalom indult, s szövetkezeteink nagy része felajánlást tett a KISZÖV és az OKISZ vezetőségválasztó küldöttgyűlése tiszteletére. A vállalások a terv teljesítésére, az önköltség csökkentésére és a több közszükségleti cikk előállítására irányulnak. A Bátaszéki Ruházati és Szolgáltató KTSZ a IV. negyedévre 3.500 darab kötény készítését vállalta. Versenyre hívta a megye konfekciós üzemeit. A verseny feltételei között szerepel az a vállalásuk is, amelyben bejelentik, hogy az OKISZ küldöttgyűlésére, december 12-re befejezik éves tervüket. A Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ női szabó részlege Lefferton József részlegvezetővel az élen a szeptember havi terv 120 százalékos teljesítését ajánlották fel. A nagyszerű versenymozgalom kiváló eredményeket hozott, amelyet mutat az is, hogy vállalásukat 188 százalékra teljesítették. A Dombóvári Faipari KTSZ néhány hónappal ezelőtt túlnyomó részben közületi munkát végzett. Ma már úgyszólván csak a lakosságnak végeznek javítási munkálatokat, de ezen kívül szép kivitelű bútorokat is készítenek megrendelésre. Tervük az, hogy a lakosság részére 5 százalékkal több új, fényezett hálószobaberendezést készítsenek. A Dombóvári Ruházati és Szolgáltató KTSZ a dolgozók jobb ellátására fehérnemű részleggel bővítette a szövetkezetet. Kezdetben sok hiba volt a minőséggel, s ennek 10 százalékos javítására tettek vállalást. Bár vannak már eredmények e téren, de még tovább kell javítani a minőséget, hogy minél jobb áruval lássák el a dolgozókat. A Regölyi Vegyes KTSZ tagjai éves tervük teljesítését november 20-ra vállalták. A szövetkezet dolgozói kitettek magukért a versenyben, s vállalásukat 30 nappal a határidő előtt, október 20-ra befejezték. Szép vállalásokat tettek megyénk szövetkezetei az önköltségcsökkentés és a megtakarítás terén is. A Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ 4000 forint megtakarításra tett vállalást a szállítások helyes és tervszerű megszervezésével. Alig néhány napja indult el a mozgalom, máris eredményeket hozott. Az eddigi megtakarításuk 2000 forintot tesz ki. A szekszárdi Építőipari KTSZ festőrészlege felajánlotta, hogy éves tervét december 12-re befejezi. A tervek határidő előtti teljesítésén kívül azonban az önköltség csökkentésére is mozgalmat indítottak, így a fuvardíjaknál 5 százalékos csökkentést értek el. A Tolnai Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói felajánlásukat már teljesítették. A III. negyedévre tervük 116 százalékos volt. Elhatározták, hogy eredményeiket tovább fokozzák, s a IV. negyedévben a rendelt cipőkből ötször annyit termelnek, mint az 1953-as év hasonló időszakában. A felsorolt KTSZ-eken kívül szép felajánlásokat tettek még a szekszárdi szabó, a tamási ruházati, a szekszárdi fodrász, a nagydorogi vegyes, a bonyhádi építőipari, a döbröközi vegyes, a dunaföldvári cipész, a hőgyészi vegyes, a paksi cipész, a pincehelyi épületkarbantartó és a paksi építőipari KTSZ-ek is. Megyénk kisipari termelőszövetkezetei a III. negyedéves tervüket 131 százalékra teljesítették, s most a november 7. tiszteletére indított versenyt egybekapcsolják a KISZÖV és az OKISZ vezetőségválasztó és küldöttgyűlés tiszteletére indított versenymozgalommal, a IV. negyedéves terv határidő előtti teljesítéséért, 3 A jelölőgyűlések hírei A helyi tanácsok választásának napjáig nem egész egy hónap van még vissza. Megyénk dolgozói is lendületesen készülnek erre a nagy eseményre. Napról-napra számos gyűlésen vitatják meg, hogy kiket jelölnek a helyi tanácsokba. Bátaszék 29-es körzetében mintegy 40 résztvevővel lelkes hangulatban tartották meg a jelölést. Többen éltek javaslattal is. Itt jelölték Gyenei elvtársat, a Tatarozó Vállalat mérnökét megyei tanácstagnak. Jelölése után a megjelent dolgozó parasztok gratuláltak neki. Általában Bátaszék község választó körzeteiben hasonló lelkes hangulatban zajlottak le az idáig megtartott jelölőgyűlések. Ebben nagy része van annak is, hogy az első jelölőgyűlést maga a községi tanács titkára tartotta meg, s ezen résztvettek azok is, akik a többi jelölőgyűlések előadói. Ez az első jól előkészített jelölőgyűlés példásan folyt le, s utat mutatott a többi jelölőgyűlések megtartására is. Decs község 38-as körzetében is lelkes hangulatban folyt le a jelölőgyűlés. Itt Kaposi István traktorost jelölték. Az ő jelölését valamennyien helyeselték. Többen elmondották, hogy milyen jó munkát végez a földjeiken, s bizonyára a tanácsban is megállja a helyét. Általános vélemény volt az, hogy: „Bár minden traktoros úgy végezné a munkáját, mint Kaposi.” Szekszárd város területén is napról-napra tartanak jelölőgyűléseket. Amellett, hogy megvitatják kiket jelöljenek a helyi tanácsokba, a helyi panaszokat is felvetik a választók,sőt számos javaslat is hangzik el ezek orvoslására. A 17-es körzetben például dr. Háros László tartott a jelölőgyűlésre megjelenteknek beszámolót. Beszélt a város tízéves fejlődéséről, ismertette a népfront program főbb részeit, és a Központi Vezetőség határozatának lényegét, majd foglalkozott a jelölés jelentőségével. A beszámoló után élénk vita indult meg. Ez annyiban is említésreméltó, mivel a város több körzetében nem indítottak megfelelően vitát. Itt több javaslat is hangzott el a helyi panaszok orvoslására. Például a jelölőgyűlésen megjelentek elmondották, hogy készek társadalmi munkával is segíteni utcájuk járdájának, kocsiútjának rendbehozására, a vízlevezető árok és az átereszek kitisztítására, valamint a szennyvíz levezetőárok lefedésére, ami nyáron nem a legegészségesebb, a Kossuth Lajos utcában. Többen felszólalva elmondották, hogy az új tanácstag jobban végezze munkáját, mint az eddigiek, ők készek támogatni munkáját a legmesszebbmenőkig. Többen beszéltek arról is, hogy az ellátásban nehézségek vannak, mint például a húsnál, zsírnál. De elmondották a felszólalók közül azt is, hogy bár hiány van belőle, de a sertésbeadás maradéktalan teljesítésével ezt is ki lehetne küszöbölni. Nagyot néztek, amikor az egyik felszólaló elmondotta, hogy különösen a mi megyénk területén nem nagyon lehetünk követelőzőek ebben a tekintetben, mivel az évi sertésbeadás tervének mindössze egyharmadát teljesítettük. Végezetül Klézli Ferenc egyénileg dolgozó parasztot jelölték tanácstagnak. Kivétel nélkül mellette szavaztak a megjelentek, sőt néhányan felszólalva mindjárt feladatokkal is megbízták. Klézli Ferenc örömmel vette a megtiszteltetést, s igen büszke jelölésére. Gondoskodtak a dolgozók téli eladásáról az alsóhidvégi állami gazdaságban Tolna megyében, Jeszenszky „báró" egykori birtokán, közel 3000 holdon terül el az alsóhidvégi állami gazdaság, ahol állandóan többszáz dolgozót foglalkoztatnak. A gazdaság vezetői az O. B.-vel karöltve gondoskodott a dolgozók téli ellátásáról. Az üzemi konyhán naponta háromszor 60—-70 fő étkezik. A saját konyhakertjükből egész nyáron bőséges zöldségféleséget kaptak, de nem feledkeztek el a télről sem. A több mint másfél vagon burgonya mellett 40 mázsa sárgarépát, 6 mázsa zöldséget, nagy mennyiségű vörös és fokhagymát tároltak, a pincében pedig több hordó káposzta, paradicsom, paprika és egyéb savanyúság érik. A kamrában, a paradicsomos üvegekkel teli polc mellett több mint 3 mázsa kolbászt, szalonnát, sonkát és egyéb füstöltárut látni. Az élelmezés mellett a melegruháról is gondoskodtak Alsóhidvégen. Rendelet szerint több mint 150 dolgozónak jár munkaruha és védőöltöny, amiből csupán 30 pár halinacsizma hiányzik, de ennek a beszerzése is folyamatban van. A női és férfi munkásszállásokra egész télre biztosították a fát és szenet, hogy munka után meleg szobában pihenhessenek a dolgozók. Nem kell félni a hideg téltől a traktorosoknak, a szerelőknek sem, mert az új szerelőműhely építésének az utolsó simításait végzik, ahol nagy, fűrészporos kályha ontja a meleget annak idején, így a jól fűtött műhelyben öröm lesz a gépjavítás Alsóhidvégen. A dolgozókról való szerető gondoskodás meghozza a gyümölcsét: az alsóhidvégi állami gazdaságban határidőre befejezték az őszi kalászosok vetését és jól halad minden időszerű munka. Versenyesnek a Tatarozó Vállalat dolgozói A Tolna Megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói éveleji lemaradásuk törlesztésére újabb versenyt indítottak. Ezzel a vállalásukkal csatlakoznak a MÁVAG dolgozóinak versenyéhez, s egyben kibővítik azokat a versenypontokat, amelyeket a megyei tanács és az SZMT versenyfelhívására tettek! 1. Vállaljuk, hogy 1954 IV. negyedéves tervünket 103 százalékra teljesítjük. Ennek keretén belül a munkák helyes megszervezésével, a pontos anyagellátással az évi tervben való lemaradást a IV. negyedévi terv túlteljesítésének százalékával csökkentjük. Tervteljesítésünknél szem előtt tartjuk a szociális és mezőgazdasági építkezéseket. Vállaljuk továbbá, hogy a megye területén lévő összes lakásfelújítási és tatarozási munkálatokat november 28-ig befejezzük. 2. A szocialista munkaverseny széleskörű megszervezésével a vállalat dolgozóit mozgósítjuk, hogy az előző negyedévhez viszonyítva a versenyben álló dolgozóink számát 5 százalékkal emeljük. A Sztahanovmozgalom kiszélesítésére a IV. negyedévben összevont Sztahanov-bemutatót tartunk a szekszárdi textilraktár építkezésénél. 3. Megjavítjuk a vállalat minőségi munkáját oly mértékben, hogy a IV. negyedévben az átadásra kerülő építkezéseknél minőségi kifogás ne merüljön fel. De vállaljuk azt is, hogy a kivitelezési munkákat a gazdaságosság figyelembevételével végezzük. 4. A vállalat által kidolgozott több mint 100 ezer forintos önköltségcsökkentési tervünket a IV. negyedévben végrehajtjuk. Azonban tovább kutatjuk az önköltségcsökkentés lehetőségeit és az újonnan beinduló építkezéseknél a tervek, költségvetések felülvizsgálásával önköltségcsökkentési tervet dolgozunk ki. 5. A vállalat béralapját szigorúan betartjuk, ezen túlmenően vállaljuk, hogy a IV. negyedévben 20.000 forint bérmegtakarítást érünk el. Ezáltal a vállalat pénzügyi helyzetének megjavítását kívánjuk elérni. 6. A IV. negyedévre megteremtjük a téli építkezések munkafeltételeit, hogy fizikai dolgozó létszámunkat a tél folyamán is zökkenőmentesen foglalkoztathassuk, de gondoskodunk a téli építkezésekhez szükséges építőanyagról is. Klein József * igazgató László István párttitkár Szűcs Ferenc Ü. B. elnök Gyenei Ernő főmérnök. \