Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-16 / 268. szám
1955. NOVEMBER 16. FALVAINK ÉLETÉBŐL Jól dolgoznak — szebbek az eredmények A dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai a nyár folyamán több, mint 60 taggal és jelentős földterülettel gyarapodtak. Az új tagok által behozott földterületet tagosították az ősz folyamán. A nagyobb földterületen és nagyobb taglétszámmal lelkesen indult meg a munka. Ennek lett az eredménye ,hogy 230 hold búzavetésüket már a múlt hét közepén befejezték. Igyekeztek az új és régi tagok egyaránt, hogy mielőbb földbe tegyék a jövő évi kenyér magját, mert jövőre többet akarnak termelni, gazdagabbak akarnak lenni. Az elmúlt év eredményeihez képest az idei már jobb; tavaly munkaegységenként 2 kiló kenyérgabonát tudtak osztani, az idén ötöt. — Hartmann József egyedül dolgozik a tsz-ben, előlegként több, mint 17 mázsa búzát kapott. Ez csak előleg, zárszámadáskor újabb 10 mázsa búzát mondhat magáénak. A Szabadság Termelőszövetkezet tagjai joggal dicsekedhetnek azzal, hogy az ő határukban már nincs töretlen kukorica. 82 hold kukorica termését az utolsó szemig betakarították. Szép termésre számíthatnak, amelyet nem osztanak ki munkaegységeik arányában, egy részét inkább bennhagyják a közösben. Sertés hizlalnak amelyek egy részét még az idén, de többségét jövő év áprilisában értékesítik. Ez az év bebizonyította, hogy jó munkával lehet eredményt elérni és csak rajtuk múlik hogy milyen mértékben gazdagodnak, gyarapodnak. Gazdagodásukat jelenti az elmúlt gazdasági évben létrehozott két műhely, egy fűrészberendezés egy motorház, 2 újonnan épített silógödör és az új tagok által behozott mintegy 30 000 forint értékű felszerelés. A paksi járás hét községe befejezte a vetést Irtunk már arról, hogy a megye járásai közül a paksi járásban halad a legjobban a kenyérgabona vetése. Lakos József elvtárs a Paksi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének közlése alapján a járás 14 községe közül hét község teljesítette kenyérgabona vetéstervét. Pusztahencse, Gerjen, Dunaszentgyörgy, Bikács, Bölcske, Kajdacs és Györköny községek dolgozó parasztjai közel 6000 holdon tették földbe a jövő évi kenyér magját. Györköny, Bikács és Kajdacs dolgozó parasztjai 25, 21, illetve 17 holddal vetettek több kenyérgabonát a tervezettnél. A paksi járásban még a dunaföldvári, madocsai és a németkéri határban van a legtöbb vetni való. VA PT -O Az összefogás eredménye Pusztahencse község dolgozó parasztjainak több mint 850 hold kenyérgabonát kellett földbe tenni ez év őszén. A gazdák teljesítették is a tervet, csak harminc hold terület maradt vetésre vissza, amely a község tartalékterületét képezte. A községi és a járási tanácsok helyes szervezéssel ezt a feladatot is megoldották. Beszéltek a község dolgozó parasztjaival, tanács- és VB. tagjaival, akik vállalták, hogy együttes erővel fél nap alatt befejezik a még visszalévő 30 hold búzavetést. November 13-án, vasárnap reggel 65 fogat és két traktor látott munkához. Harminc fogat szántott, 15 fogat vetett, 20 fogat pedig vetés előtt és vetés után fogasolt. A megértés, az összefogás eredményeként fél nap alatt elvetették a 30 holdas táblát és ezzel teljesítették, sőt hat holddal túlteljesítették kenyérgabona vetési tervüket. Szép, és dicséretre méltó tettet hajtottak végre a pusztahencseiek, amelyre valamennyien büszkék lehetnek. Bikácsi Petőfi TSZ - patronálok segítenek Tavaly ősszel bizony nem a legjobban ment a munka a bikácsi „Petőfi’’ Termelőszövetkezetben. A tagok között nem volt meg a kívánt összhang, egyetértés, de sok baj volt a vezetéssel is. A napirenden lévő nézeteltérések eredménye lett, hogy 13 család búcsút mondott a szövetkezésnek. Az elmúlt év ősze óta újabb egy év telt el. Ez az év mindenféle szempontból jobb volt a elődjénél. A kilépők közül többen visszajöttek, sőt, új tagok is kérték felvételüket. Ma már azzal dicsekedhetnek a Petőfi TSZ tagjai, hogy 70 hold helyett 75 holdon fejezték be a kenyérgabona vetését, 25 holdon pedig letörték a kukoricát. Az egész évi jó munka eredménye máris megmutatkozott Terményekből például éppen kétszerese jut a tavalyinak. A forintban kifejezett egy munkaegység értéke pedig közel 40 forint lesz az elmúlt év 18 forintjával szemben. Az eredmények elérésében része van a Nagytétényi Bánya- és Gyutacs Gyár, a patronáló üzem dolgozóinak is. Kovács Zoltán művezető például kéthetenként ellátogat a tsz-be, érdeklődve, hol, mit kell segíteni. • Tovább a kaptafánál.• • „Nesutor supra crepitam’’ — azaz — „Cipész ne tovább a kaptafánál” — tartotta a régi mondás. Azt mondják, hogy a közmondásokban sok a bölcsesség, nem árt elgondolkozni egyiken másikon. Ennek a mondásnak a bölcsessége azonban elavult, még akkor is, ha a Bonyhádi Cipőgyár szakmunkásképző tanfolyamán most éppen a kaptafáról tart előadást Zentai József elvtárs, a gyár műszaki osztályának vezetője. A gyártástechnológia nevű tantárgy keretében foglalkoznak a kaptafával, annak keletkezésével, fejlődésével és alkotó elemeivel. Zentai elvtárs magyaráz, a hallgatók Musch Henrik, Sövér János, meg a többiek szorgalmasan jegyzetelnek. Hetenként kétszer jönnek össze 3—3 órára a leendő cipőgyári szakmunkások és a hathónapos tanfolyamon számtani gyártástechnológiát, szabványismereteket, géptant és politikát tanulnak. A tanfolyam elvégzése után vizsgáznak elméletből is, meg gyakorlatból is és erről bizonyítványt kapnak. — Nem lesz egyszerű a vizsga — adja tudtomra Hoch Mária, a gyár fiatal oktatási felelőse -imert csak az lehet nálunk szakmunkás, aki legalább három gépen tud kifogástalanul dolgozni. Az az érzésem, nem lesz itt hiba a vizsga körül. Az előadók a gyár legjobb szakemberei közül kerülnek ki, rajzok, sémák, anyagminták teszik érdekesebbé és érthetőbbé az előadást Magyarázat után feleltetés van A feleltetésből kitűnik, hogy az oktatók nem hiába fáradoznak Musch Henrik amellett hogy jól felkészül az anyagból még az egyes számolási műveletek próbáit is elkészíti otthon hogy jobban megértse, hogyan lehet az angol számokat öltésekre, az öltéseket centiméterre átszámolni. Vagy például azt hogy 42 öltés hosszú, 7-es bőségű kaptafának mennyi a bütyökmérete? Látogatás a Bonyhádi Cipőgyár szakmunkásképző tanfolyamár Időnként dolgozatokat is írnak. Egy-egy dolgozatban tíz kérdésre kell megfelelni. Bőven akad ötös dolgozat: Hesz Henrik és Kránitz Mária legutóbbi dolgozatában például egyetlen hibát sem találunk. Tehetségkutató verseny is van a szakmai tanfolyamon. — Zentai elvtárs fazonrajzokat ad ki másolásra, majd ha már jól begyakorolják a rajzolást, önállóan készítenek fazonterveket a hallgatók. Cipőipari kérdéseken kívül téripari kérdésekkel is foglalkoznak. Röviden áttekintik a bőrgyártás technológiáját. Sövér Jánosnak arról kell felelnie, hogy milyen arányban kell sót használni a bőr tartósításához? A Bonyhádi Cipőgyár leendő szakmunkásai félredobták a régi mondás „bölcsességét”. Ők ha most éppen a kaptafáról is tanulnak, tovább mennek ennél. Megismerkednek a modern cipőipar minden csinja-binjával és széles látókörű szakemberei lesznek gyáruknak. —is—os. I tömegszervezetek életéből November második felében „Ezüstkalászos tanfolyam” indul Tolnán abból a célból, hogy elősegítsék a parasztfiatalok mezőgazdasági szaktudásának fejlődését. A DISZ-szervezet vállalta, hogy gondoskodik azoknak a fiataloknak a toborzásáról, akik részt vesznek a tanfolyamon. November 17-én három olvasókört és egy szabó-varró szakkört indít az MNDSZ Bölcskén. Nemrégen az oktatás előkészítése céljából megbeszélést tartottak, amelyen részt vett az MNDSZ vezetőségén kívül a községi párttitkár, a tanácselnök, a kultúrotthon vezetője és az iskola igazgatója is. Mindnyájan ígéretet tettek arra, hogy támogatják az MNDSZ munkáját. A párt is segít a tagszervezésben. A tanácselnök vállalta, hogy a kultúrotthonban — ahol az oktatás folyik — a fűtés, világítás biztosítását, valamint az oktatás propagálását hangos híradó és a tanácsnál dolgozó nők révén. Az iskolaigazgató megígérte, hogy három pedagógus az olvasókörök vezetésével segíti az oktatást. * A kajdacsi MNDSZ-szervezet segítséget nyújt, a DISZ-nek a fiatal lányok megszervezésével. A fiatal lányok részére ugyanis egy kézimunka szakkört indítanak, amelyet maga az MNDSZ-elnök vezet. Indul egy másik kézimunka szakkör is. Nemrégiben a Szülői Munkaközösség 700 forint támogatásban részesítette az iskolát, amit a tűzifa felfűrészelésére fordítanak. MEGJEGYZÉSEK Száz kocsi egy sorban A mezőgazdaságot irányító szerveknél a tanácsoknál mostanában nagyon sokszor elhangzik, hogy mindent megelőz napjainkban a jövő évi kenyér biztosítása, az őszi gabonák haladék nélküli elvetése. No, de mi haszna, hangzik ez el oly sokzor napjainkban a Szekszárdi Városi Tanácsnál? ... Igen, mihaszna hogy bömböli mindennap a városi tanács hangos híradója, hogy a fogattal rendelkező gazdák kötelesek vetni? ... Hiszen éppen a városi tanács, illetve a városi begyűjtési hivatal akadályozza ezt meg. Nem kell félreérteni a dolgot. A városi tanács egyetlen vezetője, vagy dolgozója sem ment a dolgozó parasztokhoz, hogy márpedig ne vessenek. S mégis — akarva, nem akarva, — akadályozzák ezt a városi szervek. Nem intézkedett a városi tanács és a begyűjtési hivatal afelől, hogy a borátvevő helyen ne kelljen a dolgozó parasztoknak sorba állni, napok hosszat arra várni, hogy átvegyék a beadási kötelezettségük teljesítése címén szállított bort. Mégis csak felháborító, hogy napjainkban, mikor olyan nagyon szorít a munka, a piactértől a Népbüfféig 94 kocsi áll egy sorban. Ezek között a várakozó dolgozó parasztok között több olyan is van, mint Klézli János, aki 20 hold földön gazdálkodik és még egy szem búzát sem vetett. Hogy hogyan nyilatkoznak a sorbaálló dolgozó parasztok a városi begyűjtési hivatalról és a városi tanácsról? Bizony nem éppen elismerően.. Teljesen jogosan mondják közülük nagyon sokan, hogy a tanács egyfelől sürgeti, másfelől akadályozza az őszi gabonák elvetését. MOLNÁRNÉ. 3 Pontosabb adatszolgáltatást az őszi kenyérgabona vetési terv teljesítéséről. Megyénkben a legfontosabb feladat jelenleg, hogy a jövő évi kenyerünk biztosítása érdekében minél gyorsabban elvessük a kenyérgabonát. E fontos feladat teljesítése érdekében megyénk vezetői mozgósították apparátusunk döntő részét. Az ellenőrzések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy néhány községben nem végzik el azokat a feladatokat, amelyeket a megye vezetői és ezen keresztül pártunk és kormányunk az őszi kenyérgabona vetési terv maradéktalan teljesítése érdekében elvárnak. A megye vezetői részére adott operatív jelentések sok helyen megbízhatatlanok nem a valóságot tükrözik, így például Öcsény, Madocsa, Nak, Várang községekben a megkezdett vetéseket is összeírják befejezettként és a már befejezett vetés bejelentése után ezek a területek kétszer, vagy többször szerepelnek az operatív jelentésben. Az operatív jelentés így jóval kedvezőbb képet mutat a valóságnál. Sok községben nem végzik el azokat a kötelező ellenőrző méréseket, amelyeket a rendelet előír számukra. Ha elvégzik is, azok pontatlanok, nem a valóságot tükrözik, mivel nem megfelelő módon végzik. Dunaföldváron például az „ellenőrző mérések“ becsléssel történnek. ♦ Az ilyen jelentések és ellenőrzések félrevezetik a megye vezetőit, ezen keresztül a felsőbb párt- és kormányszerveket is ezzel komoly károkat okoznak az egész országnak. Az őszi kenyérgabonavetési terv teljesítése érdekében sürgősen véget kell vetni ennek az állapotnak. Épp itt az ideje annak, hogy ilyen komoly felelősségteljes munkával megbízott elvtársak felszámolják azt a nemtörődömséget, amely munkájukban még megmutatkozik. Ezt várja tőlük pártunk és kormányunk, ezt várja az egész dolgozó nép. Máté János KSH megyei h. vez. Fokozzuk a begyűjtés ütemét Az egyes cikkekből megállapított heti ütemtervet a járások közül egyik sem teljesítette. Ez vonatkozik az őszi termésű kapásnövények és az élőállat és az állati termékek begyűjtésére. Az őszi kapások heti előirányzatát a járások közül a szekszárdi járás teljesítette a legjobban, második a paksi, harmadik gyönki, negyedik bonyhádi, ötödik a dombóvári, hatodik a tamási járás. Az élőállat és állati termék begyűjtésénél a járások közül: 1. a gyönki, 2. a tamási, 3. a dombóvári, 4. a szekszárdi, 5. a paksi, 6. a bonyhádi járás. Ha Szekszárd városát a járásokkal azonos szinten értékeljük, úgy az őszi kapások begyűjtésében első, az élőállat és állati termék begyűjtésében harmadik helyezett. A kapások begyűjtésénél a szekszárdi járás jó eredményét úgy érte el, hogy kisgyűléseket tartottak, a népnevelők bevonásával tudatosították a dolgozó parasztokkal a rendelkezéseket. Az élőállat és állati termékek begyűjtési ütemtervét a gyönki járás teljesítette a legjobban. A szép eredményeket úgy tudták elérni, hogy nagyobb volt az összhang a párt vezetői, a tanácsi, vállalati és begyűjtési dolgozók között. Az elmondottakat valószínűleg a lemaradó járások is ismerik, csak nem alkalmazzák. Helyes lenne tehát, ha a lemaradó járások is a helyes és bevált módszerek alkalmazásával biztosítanák a tervek maradéktalan teljesítését. Román filmhét (November 17—23) Hogy a Román Népköztársaság filmművészete erőteljes léptekkel halad előre, a szocialista-realista filmművészet útján, azt az idei Román Filmhétnek nemcsak a játékfilmjei, hanem a különböző típusú dokument filmjei is bizonyítják. Bemutatásra kerül például a román filmgyártás „Vidám bábjáték“ című rövid színes filmje. A másik komoly sikerre számító román film címe: „A pacsirta.“ Az eidsi Briuel-tó az Invertita nevű forgatótáncig, a Román rapszódiá-tól az Arcanuson és a Kraitá-n át az Oltániai táncok-ig szebbnél szebb táncképekben gyönyörködteti a nézőt a film. Az eredeti román népi táncokon kívül bemutatja a felvevőgép lencséje a Romániában élő nemzetiségiek, a magyarok, a székelyek, a németek egyéni táncait, dalait is. Az életörömtől duzzadó, a nép lelkének legmélyét feltáró táncok és dalok olyan magával ragadó forgatagát látjuk a vásznon, ami valósággal páratlan a filmművészet történetében, pedig a Szovjetunió és az utóbbi években a különböző népi demokráciák filmgyártása már számos hasonló jellegű filmet készített. Nagy erénye ezeknek a filmeknek, hogy a Romániában élő népek zajos hétköznapjainak s daloló, táncoló ünnepeinek színes, érdekes ábrázolása mellett komoly gondot fordít a páratlan szépségű román tájak megmutatására is. A filmekből nemcsak a gyönyörű román tájakat és a Romániában élő népek gazdag, sokrétű zene- és tánckultúráját ismerjük meg, hanem a felszabadult Román állam tervszerű módszeres és bőkezű támogatását is minden iránt, amely a nép művészetét és kultúráját hivatott felszínre hozni és kivirágoztatni. A Román Filmhetet Szekszárdon, Decsen és Bölcskén november 17-e és 23-a között rendezik meg. Mindhárom helyen ünnepélyes megnyitóval egybekötve. Az élet szolgálatában A Román Népköztársaságban a felszabadulás óta évről-évre gyorsabb ütemben fejlődik a falusi egészségügy. Bukarest tartomány 18 falusi rajonjában például már 33 közkórházat és körzeti kórházat létesítettek, amelyek csaknem 3500 fekvő beteg kezelésére és ellátására alkalmasak. Ugyanakkor a falusi rajonokban 173 szülőotthont és 15 falusi csecsemőgondozót nyitottak meg. A falusi rajonok 162 időszakos óvodájában, 215 állandó óvodájában csaknem 17 000 gyermekkel foglalkoznak, mialatt szüleik a szántóföldeken vagy a gyárakban dolgoznak.