Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-16 / 268. szám

1955. NOVEMBER 16. FALVAINK ÉLETÉBŐL Jól dolgoznak — szebbek az eredmények A dunaszentgyörgyi Szabad­ság Termelőszövetkezet tagjai a nyár folyamán több, mint 60 taggal és jelentős földterülettel gyarapodtak. Az új tagok ál­tal behozott földterületet tago­­sították az ősz folyamán. A na­gyobb földterületen és nagyobb taglétszámmal lelkesen indult meg a munka. Ennek lett az eredménye ,hogy 230 hold búza­­vetésüket már a múlt hét köze­pén befejezték. Igyekeztek az új és régi ta­gok egyaránt, hogy mielőbb földbe tegyék a jövő évi kenyér magját, mert jövőre többet akarnak termelni, gazdagabbak akarnak lenni. Az elmúlt év eredményeihez képest az idei már jobb; tavaly munkaegysé­genként 2 kiló kenyérgabonát tudtak osztani, az idén ötöt. — Hartmann József egyedül dol­gozik a tsz-ben, előlegként több, mint 17 mázsa búzát ka­pott. Ez csak előleg, zárszám­adáskor újabb 10 mázsa búzát mondhat magáénak. A Szabadság Termelőszövet­kezet tagjai joggal dicsekedhet­nek azzal, hogy az ő határuk­ban már nincs töretlen kuko­rica. 82 hold kukorica termését az utolsó szemig betakarítot­ták. Szép termésre számíthat­nak, amelyet nem osztanak ki munkaegységeik arányában,­­ egy részét inkább bennhagyják a közösben. Sertés hizlalnak amelyek egy részét még az idén, de többségét jövő év ápri­lisában értékesítik. Ez az év bebizonyította, hogy jó munkával lehet eredményt elérni és csak rajtuk múlik hogy milyen mértékben gazda­godnak, gyarapodnak. Gazdago­dásukat jelenti az elmúlt gaz­dasági évben létrehozott két műhely, egy fűrészberendezés egy motorház, 2 újonnan épí­tett silógödör és az új tagok által behozott mintegy 30 000 forint értékű felszerelés. A paksi járás hét községe befejezte a vetést Irtunk már arról, hogy a megye járásai közül a paksi já­rásban halad a legjobban a kenyérgabona vetése. Lakos József elvtárs a Paksi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének közlése alapján a járás 14 községe kö­zül hét község teljesítette ke­nyérgabona vetéstervét. Pusztahencse, Gerjen, Duna­­szentgyörgy, Bikács, Bölcske, Kajdacs és Györköny községek dolgozó parasztjai közel 6000 holdon tették földbe a jövő évi kenyér magját. Györköny, Bikács és Kaj­dacs dolgozó parasztjai 25, 21, illetve 17 holddal vetettek több kenyérgabonát a tervezettnél. A paksi járásban még a duna­földvári, madoc­sai és a német­kéri határban van a legtöbb vet­ni való. VA PT -O Az összefogás­­ eredménye Pusztahencse község dolgo­zó parasztjainak több mint 850 hold kenyérgabonát kel­lett földbe tenni ez év őszén. A gazdák teljesítették is a tervet, csak harminc hold te­rület maradt vetésre vissza, amely a község tartalékte­rületét képezte. A községi és a járási taná­csok helyes szervezéssel ezt a feladatot is megoldották. Be­széltek a község dolgozó pa­rasztjaival, tanács- és VB. tagjaival, akik vállalták, hogy együttes erővel fél nap alatt befejezik a még visszalévő 30 hold búzavetést. November 13-án, vasárnap reggel 65 fogat és két trak­tor látott munkához. Har­minc fogat szántott, 15 fogat vetett, 20 fogat pedig vetés előtt és vetés után fogasolt. A megértés, az összefogás eredményeként fél nap alatt elvetették a 30 holdas táblát és ezzel teljesítették, sőt hat holddal túlteljesítették ke­nyérgabona vetési tervüket. Szép, és dicséretre méltó tettet hajtottak végre a pusztahencseiek, amelyre va­lamennyien büszkék lehet­nek. Bikácsi Petőfi TSZ - patronálok segítenek Tavaly ősszel bizony nem a legjobban ment a munka a bi­kácsi „Petőfi’’ Termelőszövet­kezetben. A tagok között nem volt meg a kívánt összhang, egyetértés, de sok baj volt a vezetéssel is. A napirenden lé­vő nézeteltérések eredménye lett, hogy 13 család búcsút mondott a szövetkezésnek. Az elmúlt év ősze óta újabb egy év telt el. Ez az év minden­féle szempontból jobb volt a elődjénél. A kilépők közül többen vis­­­szajöttek, sőt, új tagok is kér­ték felvételüket. Ma már azzal dicsekedhetnek a Petőfi TSZ tagjai, hogy 70 hold helyett 75 holdon fejezték be a kenyér­gabona vetését, 25 holdon pedig letörték a kukoricát. Az egész évi jó munka ered­ménye máris megmutatkozott Terményekből például éppen kétszerese jut a tavalyinak. A forintban kifejezett egy munka­egység értéke pedig közel 40 forint lesz az elmúlt év 18 fo­rintjával szemben. Az eredmények elérésében része van a Nagytétényi Bánya- és Gyutacs Gyár, a patronáló üzem dolgozóinak is. Kovács Zoltán művezető például­ két­hetenként ellátogat a tsz-be, ér­deklődve, hol, mit kell segí­teni. • Tovább a kaptafánál.• • „Nesutor supra crepitam’’ — azaz — „Cipész ne tovább a kaptafánál” — tartotta a régi mondás. Azt mondják, hogy a közmondásokban sok a bölcses­ség, nem árt elgondolkozni egyiken másikon. Ennek a mon­­dásnak a bölcsessége azonban elavult, még akkor is, ha a Bonyhádi Cipőgyár szakmun­kásképző tanfolyamán most ép­pen a kaptafáról tart előadást Zentai József elvtárs, a gyár műszaki osztályának vezetője. A gyártástechnológia nevű tan­tárgy keretében foglalkoznak a kaptafával, annak keletkezé­sével, fejlődésével és alkotó elemeivel. Zentai elvtárs ma­gyaráz, a hallgatók Musch Hen­rik, Sövér János, meg a töb­biek szorgalmasan jegyzetel­nek. Hetenként kétszer jönnek össze 3—3 órára a leendő cipő­gyári szakmunkások és a hat­hónapos tanfolyamon számtani gyártástechnológiát, szabvány­­ismereteket, géptant és politi­kát tanulnak. A tanfolyam el­végzése után vizsgáznak elmé­letből is, meg gyakorlatból is és erről bizonyítványt kapnak. — Nem lesz egyszerű a vizsga — adja tudtomra Hoch Mária, a gyár fiatal oktatási felelőse -i­­mert csak az lehet nálunk szak­munkás, aki legalább három gépen tud kifogástalanul dol­gozni. Az az érzésem, nem lesz itt hiba a vizsga körül. Az előadók a gyár legjobb szakemberei kö­zül kerülnek ki, rajzok, sémák, anyagminták teszik érdekeseb­bé és érthetőbbé az előadást Magyarázat után feleltetés van A feleltetésből kitűnik, hogy az oktatók nem hiába fáradoz­nak Musch Henrik amellett hogy jól felkészül az anyagból még az egyes számolási művele­tek próbáit is elkészíti otthon hogy jobban megértse, hogyan lehet az angol számokat ölté­sekre, az öltéseket centiméterre átszámolni. Vagy például azt hogy 42 öltés hosszú, 7-es bő­­ségű kaptafának mennyi a bü­työkmérete? Látogatás a Bonyhádi Cipőgyár szakmunkásképző tanfolyamár Időnként dolgozatokat is ír­nak. Egy-egy dolgozatban tíz kérdésre kell megfelelni. Bő­ven akad ötös dolgozat: Hesz Henrik és Kránitz Mária leg­utóbbi dolgozatában például egyetlen hibát sem találunk. Tehetségkutató verseny is van a szakmai tanfolyamon. — Zentai elvtárs fazonrajzokat ad ki másolásra, majd ha már jól begyakorolják a rajzolást, önál­lóan készítenek fazonterveket a hallgatók. Cipőipari kérdéseken kívül téripari kérdésekkel is foglal­koznak. Röviden áttekintik a bőrgyártás technológiáját. Sö­vér Jánosnak arról kell felel­nie, hogy milyen arányban kell sót használni a bőr tartósításá­hoz? A Bonyhádi Cipőgyár leendő szakmunkásai félredobták a régi mondás „bölcsességét”. Ők ha most éppen a kaptafáról is tanulnak,­ tovább mennek en­nél. Megismerkednek a modern cipőipar minden csinja-binjával és széles látókörű szakemberei lesznek gyáruknak. —is—os. I­ tömegszervezetek életéből November második felében „Ezüstkalászos tanfolyam” in­dul Tolnán abból a célból, hogy elősegítsék a parasztfiatalok mezőgazdasági szaktudásának fejlődését. A DISZ-szervezet vállalta, hogy gondoskodik azoknak a fiataloknak a tobor­zásáról, akik részt vesznek a tanfolyamon. November 17-én három olva­sókört és egy szabó-varró szak­kört indít az MNDSZ Bölcskén. Nemrégen az oktatás előkészí­tése céljából megbeszélést tar­tottak, amelyen részt vett az MNDSZ vezetőségén kívül a községi párttitkár, a tanácsel­nök, a kultúrotthon vezetője és az iskola igazgatója is. Mind­nyájan ígéretet tettek arra, hogy támogatják az MNDSZ munkáját. A párt is segít a tag­­szervezésben. A tanácselnök vállalta, hogy a kultúrotthon­­ban — ahol az oktatás folyik — a fűtés, világítás biztosítását, valamint az oktatás propagálá­sát hangos híradó és a tanácsnál dolgozó nők révén. Az iskola­­igazgató megígérte, hogy három pedagógus az olvasókörök veze­tésével segíti az oktatást. * A ka­jdacsi MNDSZ-szervezet segítséget nyújt, a DISZ-nek a fiatal lányok megszervezésével. A fiatal lányok részére ugyanis egy kézimunka szakkört indí­tanak, amelyet maga az MNDSZ-elnök vezet. Indul egy másik kézimunka szakkör is.­­ Nemrégiben a Szülői Munka­­közösség 700 forint támoga­tásban részesítette az iskolát, amit a tűzifa felfűrészelésére fordít­anak. MEGJEGYZÉSEK Száz kocsi egy sorban A mezőgazdaságot irányító szerveknél a tanácsoknál mos­tanában nagyon sokszor elhangzik, hogy mindent megelőz nap­jainkban a jövő évi kenyér biztosítása, az őszi gabonák hala­dék nélküli elvetése. No, de mi haszna, hangzik ez el oly sok­­zor napjainkban a Szekszárdi Városi Tanácsnál? ... Igen, mi­haszna hogy bömböli mindennap a városi tanács hangos hír­adója, hogy a fogattal rendelkező gazdák kötelesek vetni? ... Hiszen éppen a városi tanács, illetve a városi begyűjtési hiva­tal akadályozza ezt meg. Nem kell félreérteni a dolgot. A vá­rosi tanács egyetlen vezetője, vagy dolgozója sem ment a dol­gozó parasztokhoz, hogy már­pedig ne vessenek. S mégis — akarva, nem akarva, — akadályozzák ezt a városi szervek. Nem intézkedett a városi tanács és a begyűjtési hivatal afelől, hogy a borátvevő helyen ne kelljen a dolgozó parasztoknak sorba­ állni, napok hosszat arra várni, hogy átvegyék a beadási köte­lezettségük teljesítése címén szállított bort. Mégis csak felháborító, hogy napjainkban, mikor olyan nagyon szorít a munka, a piactértől a Népbüfféig 94 kocsi áll egy sorban. Ezek között a várakozó dolgozó parasztok között több olyan is van, mint Klézli János, aki 20 hold földön gaz­dálkodik és még egy szem búzát sem vetett. Hogy hogyan nyilatkoznak a sorbaálló dolgoz­ó parasztok a városi begyűjtési hivatalról és a városi tanácsról? Bizony nem éppen elismerően.. Teljesen jogosan mondják közülük na­gyon sokan, hogy a tanács egyfelől sürgeti, másfelől akadá­lyozza az őszi gabonák elvetését. MOLNÁRNÉ. 3 Pontosabb adatszolgáltatást az őszi kenyérgabona vetési terv teljesítéséről. Megyénkben a legfontosabb feladat jelenleg, hogy a jövő évi kenyerünk biztosítása ér­dekében minél gyorsabban elvessük a kenyérgabonát. E fontos feladat teljesítése ér­dekében megyénk vezetői mozgósították apparátusunk döntő részét. Az ellenőrzések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy néhány községben nem végzik el azokat a feladatokat, amelyeket a megye vezetői és ezen keresztül pártunk és kor­mányunk az őszi kenyérgabo­na vetési terv maradéktalan teljesítése érdekében elvár­nak. A megye vezetői részére adott operatív jelentések sok helyen megbízhatatlanok nem a valóságot tükrözik, így például Öcsény, Madocsa, Nak, Várang községekben a megkezdett vetéseket is ös­­­szeírják befejezettként és a már befejezett vetés bejelen­tése után ezek a területek két­szer, vagy többször szerepel­nek az operatív jelentésben. Az operatív jelentés így jóval kedvezőbb képet mutat a va­lóságnál. Sok községben nem végzik el azokat a kötelező ellenőrző méréseket, amelyeket a rende­let előír számukra. Ha elvég­zik is, azok pontatlanok, nem a valóságot tükrözik, mivel nem megfelelő módon végzik. Dunaföldváron­­ például az „ellenőrző mérések“ becsléssel történnek. ♦ Az ilyen jelentések és ellen­őrzések félrevezetik a megye vezetőit, ezen keresztül a fel­sőbb párt- és kormányszerve­­ke­t is ezzel komoly károkat okoznak az egész országnak. Az őszi kenyérgabonavetési terv teljesítése érdekében sür­gősen véget kell vetni ennek az állapotnak. Épp itt az ideje annak, hogy ilyen komoly fe­lelősségteljes munkával meg­bízott elvtársak felszámolják azt a nemtörődömséget, amely munkájukban még megmutat­kozik. Ezt várja tőlük pártunk és kormányunk, ezt várja az egész dolgozó nép. Máté János KSH megyei h. vez. Fokozzuk a begyűjtés ütemét Az egyes cikkekből megál­lapított heti ütemtervet a já­rások közül egyik sem teljesí­tette. Ez vonatkozik az őszi termésű kapásnövények és az élőállat és az állati termékek begyűjtésére. Az őszi kapások heti előirányzatát a járások közül a szekszárdi járás telje­sítette a legjobban, második a paksi, harmadik gyönki, ne­gyedik bonyhádi, ötödik a dombóvári, hatodik a tamási járás. Az élőállat és állati termék begyűjtésénél a járások kö­zül: 1. a gyönki, 2. a tamási, 3. a dombóvári, 4. a szekszár­di, 5. a paksi, 6. a bonyhádi járás. Ha Szekszárd városát a já­rásokkal azonos szinten érté­keljük, úgy az őszi kapások begyűjtésében első, az élőállat és állati termék begyűjtésében harmadik helyezett. A kapások begyűjtésénél a szekszárdi járás jó eredményét úgy érte el, hogy kisgyűlése­­ket tartottak, a népnevelők bevonásával tudatosították a dolgozó parasztokkal a rendel­kezéseket. Az élőállat és állati termé­kek begyűjtési ütemtervét a gyönki járás teljesítette a leg­­jobban. A szép eredményeket úgy tudták elérni, hogy na­gyobb volt az összhang a párt vezetői, a tanácsi, vállalati és begyűjtési dolgozók között. Az elmondottakat valószínűleg a lemaradó járások is ismerik, csak nem alkalmazzák. He­lyes lenne tehát, ha a lemara­dó járások is a helyes és be­vált módszerek alkalmazásá­val biztosítanák a tervek ma­radéktalan teljesítését. Román filmhét (November 17—23) Hogy a Román Népköztár­saság filmművészete erőtel­jes léptekkel halad előre, a szocialista-realista filmművé­szet útján, azt az idei Román Filmhétnek nemcsak a játék­filmjei, hanem a különböző típusú dokument filmjei is bi­zonyítják. Bemutatásra kerül például a román filmgyártás „Vidám bábjáték“ című rö­vid színes filmje. A másik ko­moly sikerre számító román film címe: „A pacsirta.“ Az eidsi Briuel-tó az Inver­­tita nevű forgatótáncig, a Ro­mán rapszódiá-tól az Arcanus­­on és a Kraitá-n át az Oltániai táncok-ig szebbnél szebb tánc­képekben gyönyörködteti a nézőt a film. Az eredeti ro­mán népi táncokon kívül be­mutatja a felvevőgép lencséje a Romániában élő nemzetisé­giek, a magyarok, a széke­lyek, a németek egyéni tán­cait, dalait is. Az életörömtől duzzadó, a nép lelkének leg­mélyét feltáró táncok és dalok olyan magával ragadó forga­tagát látjuk a vásznon, ami valósággal páratlan a filmmű­vészet történetében, pedig a Szovjetunió és az utóbbi évek­ben a különböző népi demok­ráciák filmgyártása már szá­mos hasonló jellegű filmet ké­szített. Nagy erénye ezeknek a fil­meknek, hogy a Romániában élő népek zajos hétköznapjai­nak s daloló, táncoló ünnepei­nek színes, érdekes ábrázolása mellett komoly gondot fordít a páratlan szépségű román tájak megmutatására is. A fil­mekből nemcsak a gyönyörű román tájakat és a Romá­niában élő népek gazdag, sok­rétű zene- és tánckultúráját is­merjük meg, hanem a felsza­badult Román állam tervszerű módszeres és bőkezű támoga­tását is minden iránt, amely a nép művészetét és kultúrá­ját hivatott felszínre hozni és kivirágoztatni. A Román Filmhetet Szek­­szárdon, Decsen és Bölcskén november 17-e és 23-a között rendezik meg. Mindhárom he­lyen ünnepélyes megnyitóval egybekötve. Az élet szolgálatában A Román Népköztársaságban a felszabadulás óta évről-évre gyorsabb ütemben fejlődik­­ a falusi egészségügy. Bukarest tartomány 18 falusi ra­jonjában például már 33 közkórházat és körzeti kórházat létesítettek, amelyek csaknem 3500 fekvő beteg kezelésére és ellátására alkalmasak. Ugyanakkor a fa­lusi rajonokban 173 szülőott­hont és 15 falusi csecsem­őgon­­dozót nyitottak meg. A falusi rajonok 162 időszakos óvodájá­ban, 215 állandó óvodájában csaknem 17 000 gyermekkel fog­lalkoznak, mialatt szüleik a szántóföldeken vagy a gyárak­ban dolgoznak.

Next