Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-01 / 283. szám

I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Eredményes munkát végzett a Tolna megyei földművesszövetkezetek IV. küldöttgyűlése Mint ahogy arról már előző számunkban hírt adtunk, pénteken reggel összeült a Tolna megyei földművesszövetkezetek IV. küldöttgyűlése. A küldöttgyűlésen elhangzott beszámoló felett igen sokoldalú és élénk vita folyt. Elsőnek Pintér István paksi gazda szólalt fel. Beszéde elején a földművesszövetkezeti mozgalom kezdeti lépéseiről szólt, majd a földművesszövetkezetekben a politikai munka hiányát tette szóvá, és a falusi parasztfiatalokkal való lelkiismeretesebb és türelmesebb foglalkozásra hívta fel a szövetkezeti mozgalom vezetőinek és az MSZMF vezetőinek a figyelmét. Márfai István kölesdi küldött a nagyobb arányú gyümölcstermelési lehetőségek kihasználását sürgette, felvetette a kereskedelem dolgozóinak udvariassági és áruismereti képzésének a fontosságát. Varga Jenő bátaszéki küldött a szövetkezeti demokrácia érvényességét még mindig gyakran helyettesítő adminisztratív intézkedések káros hatásáról és a szövetkezeti tagság aktivitásának a gyakori mellőzéséről szólt. A nőtanácsok és a földművesszövetkezeti nőbizottságok munkájénak megkezdéséhez kérte a MÉSZÖV segítségét Farkas Istvánná németkéri küldött. M. Tóth József tamási gazda a részjegyalap növelése terén meglévő huzavonára hívta fel a küldöttgyűlés figyelmét. Élesen bírálta a szövetkezeti vagyonvédelem terén a bűnüldöző szervek nem elézt é aktív közreműködését. Nagy tetszést váltott ki Prantner József elvtársnak, a Megyei Pártbizottság képviselőjének a közbeszólása: . ..No, jogászok, ezt hallgassátok meg!!" A küldöttgyűlés egyhangú lelkesedését váltotta ki M. Tóth József felszólalásának az a része is amikor a nak és a kormány hathatósabb támogatását kérte a dolgozó parasztok lenini iskolájának az alacsonyabb típusú társulásoknak és szövetkezeti csoportoknak a részére. Az MSZMP megyei bizottsága képviselője felé fordulva a következőket mondotta: „A becsületesen dolgozó paraszttársaim nevében azt kérem a párttól, hogy bízzon bennünk és a megye parasztsága hálás lesz a pártnak a bizalmáért." A parasztság elsőfokú szövetkezetikóláinak, a szakcsoportoknak és a szakszövetkezeteknek a helyüket illető megfelelő elismerésről és ezek támogatásának fontosságáról beszélt Száraai Imre elvtárs, bonyhádi küldött. Bársony Róbert szekszárdi küldött a szövetkezeti gondolat szélesítésének a nevelés és oktatás fontosságának kérdéseiről beszélt. Felszólalt Prantner József elvtárs a Megyei Pártbizottság képviselője és Siklósi elvtárs, a KISZ megyei titkára. A bölcskei ügyvezető a korrupció elszaporodásáról, a sióagárdi küldőt a tejszövetkezetek jogainak visszaállításáról beszélt. Dávid Andrásn hőgyészi küldött a szövetkezeti mozgalomban a nők helytállásáról szól A küldöttgyűlés helyeslése közben mondotta el, hogy a vagyonvédelem gondolatát már a szülői neveléssé kell megalapozni. A küldöttgyűlés első napja Dávid Andrásnk felszólalásával ért véget Este 8 óra után a küldöttgyűlé résztvevői a Pécsi Nemzeti Színhá nagysikerű vendégjátékát tekintetté meg Nagy sikert aratott a deci földművesszövetkezet keretén belü működő sárközi népi együttes táncojátéka is a küldöttek között. Szombaton reggel a vita folytatásával kezdődött a küldöttgyűlés. Elsőnek Dékány íjászló kurdi küldés szólott. A vidéki igazgatóságok , felügyelőbizottságok passzív magatartását bírálta és igen élesen szemb állt az úgynevezett .engedményes fonások lehetőségeit elősegítő nagy méretű kálló és hivatali elnézés módszereivel. Javasolta, hogy a földművesszövetkezeti üzletekben szakképzett dolgozókat alkalmazzanak. Serfőző László elvtárs, a SZÖVOSZ igazgatóságának a tagja szólt ezután Beszéde elején vitába szállt az előz felszólalóval és visszautasította az az állítását, hogy a helyi vezető nagy része a „bólogató jánosok’ szerepét tölti be. — Akik itt ülnek — mondotta tanácskoznak, azok a Tolna megye földművesszövetkezetek közel hatva ezer tagját képviselik. Nagy felelősség hárul tehát a küldöttekre - mondotta Serfőző elvtárs, majd földművesszövetkezeteknek az ellenforradalom idején tanúsított helyi állásáról szólt. Emlékeztetett a küldöttgyűlés tagjainak felelősségére, s ezt követően a földművesszövetkezeteknek a szocializmus építésében elfoglalt helyéről és annak jelentőségéről beszélt. A szövetkezeti mozgalom sajátossigairól szólva elmondotta, hogy a magyar szövetkezetek egységes faluszövetkezetekként jöttek létre és ebből az következik, hogy a szövetkezetek egyik ágát sem szabad elhanyagolni a másik ág javára. — A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája most már rendet teremt ezen a téren elkövetett hibás nézetekben, s a földművesszövetkezeteknek visszaadják a szövetkezeti mozgalom lelkét, a termelési feladatokat. Serfőző elvtárs ezután a szövetkezetek kereskedelmi tevékenységéről és a takarékszövetkezetek kiszélesítésének fontosságáról szólt, majd harcos helytállásra hívta fel a küldötteket a korrupció és a lopások ellen, illetve ezek következetes üldözésére. Az Országos Szövetkezeti Kongresszusra való készülésről elmondotta, hogy több javaslat készül a kongresszus elé a falusi mozgalmi élettel kapcsolatban. Javaslat készül pl. olyan irányban, hogy a jövőben a termelési bizottságok és maguk a dolgozó parasztok mondják meg ,hogy ki legyen a faluban a felvásárló, az eddigi felülről való kinevezés módszere helyett. Pólyák László, a bátaszéki földművesszövetkezeti takarékpénztár vezetője szólt utolsóként a küldöttgyűlés vitájában. A takarékszövetkezet megalakításáról és fejlődéséről beszélt, ismertette annak céljait és eredményeit. Ezt követően Kovács György elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke válaszolt a felszólalásokra. Zárszavában hangsúlyozta, hogy a földművesszövetkezeteket a szocializmus falusi frontján a legerősebb támaszpontokká kell fejleszteni és a lenini szövetkezetpolitika alapján állva, a földművesszövetkezetek a rájuk váró nagy feladatokat el tudják végezni. Figyelmeztetett arra is, hogy az értékesítő szervek és a földművesszövetkezetek nem riválisok egymással szemben, munkájuk teljes egybehangolását kell biztosítani. Felhívta a földművesszövetkezeteket, hogy minden olyan árut, amelyet a dolgozó parasztokkal szerződésileg termeltettek, minden körülmények között vegyék át még ha esetleg ráfizetés éri is a földművesszövetkezeteket. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a kétlapos tanácskozás vitája igazolta: a földművesszövetkezetek képesek a rájuk váró nagv feladatokat megoldani, mert a küldöttek is egységes álláspontot képviselnek a szocializmus építése nagy munkáiban. Végül egyhangúlag jóváhagyta a küldöttgyűlés a megyei választmány a felügyelőbizottság és az előző országos kongresszusi küldöttek felmentését, a határozati javaslat és az alapszabály módosító tervezetet. Kovács György több földművesszövetkezeti dolgozónak kitüntetést nyújtott át, majd a küldöttgyűlés megválasztotta a 35 tagú új megyei választmányt, a 7 tagú új felügyelőbizottságot és a 7 országos kongresszusi küldöttet. A Tolna megyei földműves- szövetkezetek IV. küldöttgyűlése szombaton a déli órákban ért véget, j Pfirsm» í Kovács György, a hillüOV igaz,aii.saganak elnöke beszí.mafuját tartja Érdeklődéssel figyelik a hu.uw.ch a beszámolót. 1957 december 1. A földművesszövetkezetek IV. megyei küldöttgyűlésének határozata A Tolna megyei földművesszövetkezetek IV. rendes küldöttgyűlése egyhangúlag fogadta el a beterjesztett határozati javaslatot, amely a többi között a következőket tartalmazza: A földművesszövetkezetek, mint a falusi lakosság széles rétegeit felölelő gazdasági jellegű tömegszervezetek, nélkülözhetetlen láncszemei a falu és a város gazdasági kapcsolatai kiszélesítésének, a munkás-paraszt szövetség erősítésének, továbbá jelentős szerepet töltenek be a dolgozó parasztság szövetkezeti összefogásában, politikai nevelésében, a mezőgazdasági termelés fellendítésében és ezekből fakadóan a szocialista mezőgazdaság kialakításában. A földművesszövetkezetek további gazdasági jellegű feladatai ellátásának vezérfonalát az MSZMP „Agrártézisei’ szabják meg, melyre építve ki kell szélesíteni a felvásárlási és termelésszervezési tevékenységet, s különös súlyt kell helyezni a földművesszövetkezetek keretén belül alakítandó egyszerű termelői társulások, szakcsoportok és szakszövetkezetek szervezésére. A szövetkezeti demokrácia, a társadalmi önigazgatás és a szövetkezetét megtestesítő tagsággal való kapcsolatok további kifejlesztése és elmélyítése érdekében a hivatali apparátust határozottan alá kell rendelni a választott vezetőségeknek. Minden eszközzel érvényt kell szerezni az alapszabály előírásainak és biztosítani a választott szervek, valamint a szövetkezeti tagság jogait. Az elkövetkezendő időben különösen nagy gondot kell fordítani a választott szervek nevelésére, egyrészt politikai téren, hogy a szövetkezeti tagság politikai feladatokra való mozgósítására alkalmassá váljanak, másrészt meg kell tanítani őket a gazdsági vezetés módszereire és a munka társadalmi ellenőrzésére. Lehetővé kell tenni — a választott vezetőség tekintélyének növelése céljából —, hogy az igazgatóság elnökéül, helyileg tekintélyes parasztembert válasszanak, aki társadalmi megbízásból végzi munkáját és mellette a szövetkezet ügyeinek intézését külön ügyvezető végezze. Tovább kell szélesíteni a földművesszövetkezetek tevékenységét az ipari növénysí: szerződéses termeltetésében. Az elkövetkezendő években fokozatosan be kell vonni a földműves szövetkezeteket a szerződéses állattenyésztési és hizlalási feladatok ellátásába. Ezeknek a feladatoknak ellátása céljából minél több földműves szövetkezetet alkalmassá kell tenni a termeltetési feladatok önálló bonyolítására. E célból tovább kell növelni az önálló mezőgazdasági üzemágak számát és meg kell erősíteni a földművesszövetkezeteket jól képzett, a gyakorlati kérdésekben is jártas agronómusokkal. Különösen nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági lakosság — termelést szolgáló — gépellátására. A hagyományos kisgépeken túl elsősorban az intenzív, belterjes gazdálkodást szolgáló gépekkel kell kiegészíteni a földművesszövetkezetek gépkölcsönző parkját. A megye hagyományos állattenyésztéséhez híven — különösen a szarvasmarhatenyésztés nagy múltjára való tekintettel — a földművesszövetkezetek nagy gondot fordítsanak az állattenyésztő gazdák összefogására és gazdasági tevékenységük előmozdítására. Ebből a célból kísérletképpen Bátán, Zombán, Madocsán és Szakcson be kell kapcsolni a földművesszövetkezeteket a tej felvásárlásába és üzemszerű feldolgozásába. A tejfelvásárlást és elsődleges feldolgozást általában a földművesszövetkezetek keretén belül működő üzemág útján kell megoldani. Tejszövetkezeti formát csak ott kell alkalmazni, ahol annak gazdasági és politikai feltételei adva vannak. Az elkövetkezendő években tovább kell fejleszteni kiskereskedelmi hálózatunkat, olyan ütemben, ahogy azt népgazdaságunk anyagi ereje megengedi. Elsősorban meglévő korszerűtlen kereskedelmi egységeink korszerűsítésével, technikai felszerelések biztosításával és indokolt esetben új egységek építésével kell kiskereskedelmi hálózatunkat fejleszteni, illetve bővíteni. A kereskedelmi jellegű beruházásoknál támaszkodni kell a tagság anyagi hozzájárulására, részjegyek befizetésére és társadalmi munkára A megye minden földművesszövetkezeti szervénél takarékos gazdálkodással csökkenteni kell a forgalmi költséget, olyan mértékben, hogy 1958 december végéig legalább 0,5 százalékos költség megtakarítás legyen az 1957. évi költségszintekkel szemben. 1959 december 31-ig fegyelmezett pénzgazdálkodással és az eredménytervek teljesítésével el kell érni, hogy a megye valamennyi földművesszövetkezeténél legalább 15 százalékos saját forgóeszköz legyen. A pazarló gazdálkodást folytató földművesszövetkezeti vezetőket szigorú büntetéssel kell sújtani. A földművesszövetkezetek vagyona elleni bűncselekményeiket meg kell előzni. Ezért a választott ellenőrző szervek a felügyelőbizottság és tagbizottságok végezzenek az eddiginél fokozottabban rendszeres ellenőrzéseket. Biztosítani kell a tél folyamán a választott ellenőrző szervek tagjainak oktatását és egyidejűleg fokozni kell tekintélyüket a szövetkezeti tagság és a dolgozók előtt. A földművesszövetkezeti mozgalmunk előtt álló és egyre növekvő feladatok megkövetelik, hogy különböző vezető posztokon a népi demokráciához hű, ugyanakkor megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező káderek dolgozzanak. A földművesszövetkezetek keretén belül alakult nőbizottságok munkáját összhangban a falusi nőtanácsok tevékenységével arra kell irányítani, hogy a földművesszövetkezeti nőtagságot bevonja a földművesszövetkezeti mozgalom politikai, gazdasági és kulturális tevékenységébe. Szerepet kell biztosítani a földművesszövetkezeti nőtagságnak a boltosbizottságokban és tagbizottságokban való részvételükkel. A nőbizottságok váljanak szervezőivé a helyi hagyományokat ápoló kulturális rendezvényeknek, különböző tanfolyamok levezetésének, valamint háztartási gépek kölcsönzésének, melyek a dolgozó nők munkájának megkönnyítését, s életük kulturáltabbá tételét segítik elő.