Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
*0 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK < TOLNA mi NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 77. szám. ARA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1965. április 1. Újabb légitámadás a VDX ellen Saigon (AP). 45 amerikai és délvietnami vadászbombázó szerdán újabb légitámadást intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint a gépek a Vinh várostól 16 kilométernyire északkeletre lévő Cu Lao és 64 kilométernyire délkeletre lévő Ha Tinh helyiségeket, valamint Hon Nieu és Hon Matt partmenti szigeteket bombázták. A támadó gépek közül — az amerikai hírügynökség szerint — egyet lelőttek, de pilótáját megmentették. Az AP hozzáfűzi, hogy „ez a támadás nem tekinthető megtorlásnak a saigoni amerikai nagykövetség ellen kedden elkövetett bombamerényletre, de nincs kizárva, hogy a közeljövőben ilyen megtorló akcióra is sor kerül”. Ugyancsak az AP közli, hogy bizonyos értesülések szerint ezen a támadáson kívül az amerikai tengerészet repülőgépei is végrehajtottak szerdán egy bombázási akciót, de ezt a hírt egyelőre hivatalosan még nem erősítették meg. Romeltakarító munkák a saigoni amerikai nagykövetség épületében A saigoni amerikai nagykövetség épületén romeltakarító munkások dolgoznak. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint a keddi bombatámadás az első három emeletet teljesen használhatatlanná tette, csak a negyedik és ötödik emelet irodáiban tartózkodhatnak a követségi alkalmazottak. Az épületet, amelyet szögesdrót akadályokkal vettek körül, délvietnami és amerikai katonák őrzik. A robbanás halálos áldozatainak száma — a rendőrség közlése szerint — szerdáig 21-re emelkedett. A halottak közül kettő amerikai és egy ismeretlen állampolgárságú külföldi személy. A sebesültek közül 47 amerikait és több mint száz vietnamit részesítettek kórházi ápolásban. A TASZSZ-iroda jelentése szerint Szung Un Kim délkoreai hadügyminiszter kedden Saigonba érkezett, hogy további délkoreai katonai alakulatok Dél-Vietnamba küldéséről tárgyaljon. Johnson nyilatkozata Johnson elnök kedden Bush külügyminiszterrel, McNamara hadügyminiszterrel és McGeorge Bundyval, nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó rendkívüli tanácsadójával folytatott tanácskozása után nyilatkozatot bocsátott ki a saigoni amerikai nagykövetség ellen végrehajtott bombatámadással kapcsolatban. A támadást ’kegyetlen és oktalan cselekedetnek’’ nevezte, amely megszilárdította az Egyesült Államok azon elhatározását, hogy folytatja és fokozza a Dél-Vietnammak nyújtott „támogatást”. Az elnök bejelentette, felhatalmazást és hitelt kér a kongresszustól egy új saigoni amerikai nagykövetség építésére. Nyugati hírügynökségek rámutatnak, hogy az elnöki nyilatkozat nem tett említést Észak-Vietnam ellen intézendő esetleges megtorló akciókról, s ebből azt a következtetést vonják le, hogy az amerikai kormány nem kíván valamilyen szélsőséges, „látványos” megtorlással visszavágni a nagykövetség ellen végrehajtott támadásra. Úgy gondolják, hogy ehelyett az Észak-Vietnamra gyakorolt nyomás fokozását, azaz a bombatámadások „lépcsőzetes” kiterjesztését folytatják majd az elkövetkező időszakban is. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága erélyes tiltakozást jelentett be a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál a Dong Hói és Vinh Linh ellen végrehajtott amerikai légitámadás miatt. Az üzenet elmondja, hogy az Egyesült Államok 7. flottájának repülőgépanyahajóiról felszálló sugárhajtású repülőgépek több hullámban bombázták és fedélzeti fegyvereikkel lőtték Dong Hói városának több kerületét. A gépek a Vinh Linh körzetében fekvő Vinh Thai falu közelében halászcsónakokat is gépfegyvereztek. A VDK főparancsnoksága követeli, hogy az Egyesült Államok szüntessen meg minden harci cselekményt és agressziót Észak-Vietnam ellen, vonja ki katonai egységeit Dél-Vietnamból és tartsa tiszteletben a Vietnamról szóló 1954-es genfi egyezményeket. A Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti: a VDK külügyminisztériuma hétfőn nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az Egyesült Államok 7. flottájának egységeit a VDK partjai közelébe vezényelték. Két kép Dél-Vietnamból A nyugati lapok sokat írnak arról, hogy az amerikai kormány tovább fokozza erőfeszítéseit Dél Vietnamban. Alábbi képeinket a nyugatnémet Stem című hetilapp31 vettük át. A felső képen amerikai színésznők szórakoztató mszt adnak egy Saigon melletti katonai táborban. Az alsó kép sokkál tragikusabb jelenetet ábrázol: a harcokban elesett amerikai lanák koporsóit útnak indítják hazájukba. C~ Mindenütt gazdag ünnepi műsor köszönti a felszabadulás évfordulóját 3. o. Húsz év emlékeiből Az alabamai négerek folytatják harcukat Washington (MTI). Kedden szülővárosában, Detroitban eltemették Viola Gregg Liuzzo asszonyt, akit a Ku Klux Klan emberei gyilkoltak meg. A temetésen részt vett Johnson elnök személyes képviselője, továbbá Martin Luther King. A Michigan államban kormányzói utasításra elrendelt kétnapos gyász második napján megrendezett temetéssel egyidőben az alabamai Selmában is megemlékeztek Liuzzo asszonyról. A több gyermekes detroiti asszony meggyilkolása nyomán határozta el Johnson elnök, hogy törvényes eszközökkel fellép a Ku Klux Klan ellen. Első lépésként az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság kedden úgy döntött, hogy nyilvános vizsgálatot tart a terrorszervezet tevékenységének ügyében. Katzenbach igazságügyminiszter kedden válaszolt a Klan vezetőinek. Közölte velük, hogy Johnson elnököt nem kereshetik fel, de az igazságügyminisztérium valamelyik magasrangú tisztviselőjével tárgyalhatnak, ha pedig felforgató tevékenységről, vagy bűncselekményekről akarnak jelentést tenni, azzal forduljanak az FBI valamelyik helyi szervéhez. Mire Calvin Craig, a Ku Klux Klan Georgia állambeli „nagysárkánya” kijelentette, hogy ilyen kihallgatásra nem tart igényt. Északi és déli polgárjogi harcosok egy csoportja nemrég bírósági keresetet indított annak érdekében, hogy egy washingtoni szövetségi bíróság ítéletben mondja ki: csökkenteni kell azoknak az államoknak kongresszusi képviseletét, amelyek faji megkülönböztetést alkalmaznak. Az egyik szövetségi bíróság előtt kedden elvesztették a pert. Az Alabama állambeli Montgomeryben kedd este 400 néger és fehér tüntető vonult a kormányzói palotához. Wallace rezidenciájának lépcsőjére tíz üres koporsót helyeztek, megemlékezésül arra a tíz emberre, aki két év alatt életét áldozta a polgárjogi mozgalomért. KGST-tanácskozás Prágában Prága (MTI). A KGST gépipari állandó bizottsága március 23-tól 29-ig Prágában tartotta meg ülésszakát, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttei, valamint a KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében Jugoszlávia képviselői vettek részt. Megfigyelői minőségben képviseltette magát az ülésszakon a Kubai Köztársaság is. Az állandó bizottság megvitatta a KGST 19. ülésszakán, valamint a végrehajtó bizottság 16. ülésszakán kitűzött feladatokat, s intézkedéseket fogadott el azok végrehajtására. Ezenkívül az ülésszakon javaslatokat fogadtak el textilipari gépek és berendezések, erdei munkálatokhoz szükséges gépek, valamint görgőscsapágyakat előállító gépek gyártásának szakosítására és kooperálására. Megállapítást nyert, a termelés összpontosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a textilipari gépek szállítását két és félszeresére növeljék, míg a görgőscsapágyak szállítása 1970-ben a jelenleginek kétszerese lesz. Az állandó bizottság megállapította továbbá, hogy a KGST- tagállamok energetikai berendezésekre vonatkozó szükségleteit az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakban, saját termelésük által biztosítják. Az ülésszakon foglalkoztak még a KGST-tagállamokban épülő tengeri hajók tipizálásának kérdésével is. Erhard beszédével zárult a CDU kongresszusa Düsseldorf (MTI) A CDU kongresszusa szerdán délután Erhard kancellár beszédével, majd egy határozat elfogadásával ért véget. Erhard beszédének külpolitikai részében azt hangoztatta, hogy „az enyhülési gesztusok vagy más szocialista gesztusok nem jelenthetik a nyugati politika célját” és azt követelte Bonn szövetségeseitől, hogy „dinamikus politikával” támasszák alá Bonnak a középeurópai status quo megváltoztatására irányuló törekvését. „Egy ilyen politika előfeltétele szövetségünk zárt egysége — folytatta a kancellár. — Vakok lennénk azonban, ha nem látnánk a nehézségeket. Nem lehet ugyan a szövetség széthullásáról beszélni, de bizonyos, hogy nem értük el azt a haladást, amire feltétlenül szükség lenne, tekintettel az egyre növekvő differenciálódásra, amely mind Európában, mind pedig Európa és az Egyesült Államok viszonyában megmutatkozik”. Erhard beszéde nagy részét arra szentelte, hogy a választási kampány szükségleteire kitalált új jelszót hirdessen meg: a „megformált társadalom” jelszavát. Erhardot nyilván az a cél vezeti, hogy a Johnson-féle „nagy társadalom” jelszavának mintájára a választási harcban ő is valamilyen hangzatos jelszót tűzhessen a CDU zászlajára. Ezen megformált társadalom nem különböző osztályokból és csoportokból áll majd, — hangsúlyozta patetikusan a kancellár — hanem a különböző csoportok és érdekek együttműködésén fog alapulni és azt a kölcsönös függőség felismerése és növekvő tudata hozza majd létre”. A kancellár beszéde előtt Barzel, a CDU parlamenti csoportjának elnöke újabb antikommunista kereszteshadjáratot hirdetett meg és kijelentette, „hadat üzenünk a szocializmusnak és a kommunizmusnak” hangsúlyozta, a mai helyzetben a puszta kommunistaellenesség már nem elegendő, hanem annak korszerűsített formájára van szükség. Igyekezni kell különböző eszközökkel behatolni a kommunista táborba, hogy azon belül „hatást fejthessenek ki”.